Kezdőlap Blog Oldal 100

Állatvédelem

Írta:
Lovasok.hu

Állatvédelem, lóvédelem

Néhány fogalom és meghatározása:

1. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez
A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében

6. Állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatkozó szabályok
Trágyatároló műtárgyak méretezésekor az alábbiakban meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt is, ami a kihelyezésre használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből adódó elöntés) adódhat.
A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírásoknak.(A felszín alatti vizek minôségét érintôtevékenységekkel összefüggô egyes feladatokról szóló 33/2000 (III. 17.) Kormányrendelet)

6.1. Hígtrágya tároló
Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.

6.2. Istállótrágya tároló
Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető.
A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra.

Mélyalmos trágya – amennyiben nem ütközik más előírással – előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.

Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén – legfeljebb 2 hónap időtartamra – olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol
a) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,
b) felszíni víz nincs 100 m-en belül.
Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén.
A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.

Forrás: pointernet.pds.hu
Frissítve: 2023.03.22.
Fotó: Canva

Margaret Mitchell – Elfújta a szél (részlet)

Írta:
Lovasok.hu

Margaret Mitchell – Elfújta a szél
(részlet)

Lovas pillanatkép 1.

Az egyre sűrűsödő homályban feketék lettek a folyóparti fenyők. Scarlett erőltetett szemmel meredt az út távolába. Egyszerre patkócsattogást hallott a legelő irányából, és látta, hogyan futnak szét ijedten a lovak és tehenek. Gerald O’hara jött hazafelé vad vágtatással.

Hatalmas, csontos lován felért a domboldalra. Hosszú, fehér haja lobogott utána. Pálcájával ütötte a lovat. Scarlett egy pillanatra elfelejtette a szívfájdalmat. Büszke szeretettel figyelte őt.

“Hogy miért szeret mindig sövényt ugratni, ha egy kis ital van benne! – gondolta. – Pedig éppen itt esett le tavaly, s törte el a térdét. Az ember azt hinné, okult a kárán. Amellett pedig meg is ígérte anyának, hogy nem ugrat többet.”

A hatalmas ló odaért a sövényhez, s úgy repült át fölötte, mint valami madár. A férfi elragadtatva kurjantott közben. Hadonászott, fehér hajfürtjeit rázta. Még nem látta meg leányát a fák árnyékában. Meghúzta a kantárt, s csillapítóan veregette meg lova nyakát.

– Derék állat vagy, öregem, nincs több ilyen az egész környéken – dicsérte a paripát. Harminckilenc év óta élt Amerikában, de még mindig érződött kiejtésén ír származása. A ló megállt. Gerald O’hara lesimította haját, igazgatni kezdte nyakkendőjét, amely a füle mögé csúszott. Scarlett tudta; hogy mint komoly, illedelmes úriember akar megjelenni a felesége előtt. Mintha tisztes szomszédi látogatásról jönne haza.

Hangosan felkacagott. Gerald felijedt rá. Aztán ráismert legnagyobbik leányára, és bűntudatos, de egyben védekező kifejezés jelent meg egészséges, piros arcán. Nehézkesen szállt le a nyeregből, mert tavaly óta merev volt az egyik térde, s karjára vetve a kantárt, Scarlett felé indult.

– Mi az, kisasszony? – kérdezte, és megcsípte az arcát. – Talán bizony kémkedel utánam, és be akarsz árulni anyádnál, mint Suellen húgod a múlt héten?

Scarlett megbotránkozva csettintett a nyelvével, amint felágaskodott, hogy megigazítsa apja nyakkendőjét. Gerald lélegzetén erősen érzett a fodormentás whisky. De érzett rajta a dohány, a finom cserzett bőr meg a ló szaga is – ez a szag Scarlettet mindig az apjára emlékeztette, és ösztönösen szerette minden férfin.

– Én nem vagyok árulkodó, mint Suellen – mondta, és féloldalt hajtott fejjel nézte, jól áll-e már a nyakkendő…

Forrás: MARGARET MITCHELL
– Elfújta a szél (részlet)
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

Thury Zoltán – Lovak

Írta:
Lovasok.hu

Thury Zoltán – Lovak
I. rész

Gyéreséknél közönséges vasárnap délelőtt volt. Nem vártak senkit. Csendes, hangtalan volt az udvar, egy-egy ember mozgott rajta néha, mikor a ház előtti gyepágyakat öntözni kezdte a kertész s az istállókból elővezettek egy-egy lovat a kuthoz. Hátulról, a szérüs kertből tompa puffogás hallatszott elő s ott, a honnan a hang jött, aranyos könnyü polyva felleg libegett a levegőben. Egy-két részes csépelt, olyan szegény emberek, a kik nem várhatják be a nagy masinát. Mikor lenn az utcza végén harmadszor is harangoztak a templomban, a tágas veranda lépcsőin lefelé elindult a nagyságos asszony a maga rendes vasárnapi utjára.

Kicsi, félénk, amolyan gyermekforma jószág volt a nagyságos asszony, a széltől is féltette az ember, nehogy valami erősebb rohanás ketté törje derékban s aztán elvigye, hogy ne maradjon belőle semmi. Vele mentek a cselédek is és a mig végigmentek az udvaron, a konyhaajtóból szájtátva bámult utánuk a fehérkötényes, fehérsapkás szakács, aki éppen valami czifra madárról kopasztotta le a sok fényes, aranyos tollat. Közben megint visítani kezdett a kut csövében a szivattyú, vedrekkel rakták körül az istállófiuk a kerekre szabott pázsitot a kut körül s az istálló tornyában, a minek olyan szép bádogfedele volt, mint a templomnak, megszólalt egy kis csengettyü, olyanforma, mint a mi a nagy harang mellett van az unitáriusoknál.

Lassu sorjában kifelé lépdeltek az ajtókon a lovak. Csupa gyönyörü nagy állat, tipus mindenik a maga formájában. Kicsi fejü, nyulánk, hosszu testü, agár formáju paripák jöttek előbb, aztán alacsonyabb, tömzsi kanczák, kicsi fejjel, temperamentumos, ideges állatok, nyerítve, ficzánkolva, aztán magas, nagyon finom testü lovak, a melyeknek járás közben reszketett a lábuk s füleik, megijedtek még arra is, ha jobban összeharapták a zablát, aztán olyan erőszakos dögök, a melyeket két ficzkó vezetett végig az uton, belekapaszkodva a szijjakba. Ezek voltak a legszebbek. Némelyik két lábra állott, ha csak hozzáért valamelyik legény, félre ugrott, hogy földre rántotta volna a lovászokat, ha inkább nem engednek, arra ment amerre ő akart s nem oda, ahova vezették, ha megrántották szájában a zablát, fölugrott és nyihogott, igazi vadak. Leghátul pedig egy kis fehér lovacskát vezetett elő egy gyerek s hosszu sorban, egyesével a széles kerti uton megindult a sok ló meg a sok cseléd a kut felé.

Mikor már már kigabalyodott a csavaros gruppok közül az egész, kijött Gyéres is a házból. Utána ballagott egy hosszu fiatal ember is, a kis urfi tanitója s belesüppedt egy nagy puha székbe a verenda korlátja mellett. Amolyan szegény diák forma fiu volt, a ki minden iránt érdeklődik, ha muszáj, de legjobban szereti a csendet. Gyéres kihajolt a korláton s tágra nyitott szemekkel, mint valami gondos kasznár, vizsgálni kezdte a lovakat. Nem szólott egy szót se, pedig lett volna mondani valója. Ez meglátszott az arczán, meg mozdulatain, a mint néha félrekapta a fejét s a tanitóra pillantott. Ilyenkor azonban elkedvetlenedett, kapkodta a nézését ide-oda, nyugtalankodott s az olyan embernek a kellemetlensége látszott meg rajta, a ki valami fontos mondandójához publikumot keres és senki sincs körülötte, a ki megértse. Egyszer hosszasabban nézett a tanitóra s erre az fölugrott a székről.

– Parancsol nagyságos ur.

– Nem, nem, semmi. Maga nem érti. Ha maga konyítana a lóhoz, urrá tenném. Próbálja meg, tanuljon bele…

– Bajos az, nagyságos ur…

– Bajos, persze, hogy az… Hirtelen a kut felé meredt a szeme és retteneteset kiáltott.

– Tódor! Te bitang! Jobbra, jobbra! – Megint a diván felé fordult s most már dühös volt nagyon. – A Czézár majd agyonrugta Menelaust. Rongy paraszt, ugy czibálja a ló, a hogy akarja. – Megint kifelé nézett s ujra rákiabált a legényre. – Marha! Bolondulj meg! Tovább, ha mondom! – S egyszerre a nélkül hogy valami átmenetet talált volna a dühből idáig, lelkesedni kezdett.

– Most nézze, most. A feketét… Ni, hogy vezeti a lovászt. Több esze van, mint annak a baromnak, azt mondhatom. Megállott s ugy bámulta a lovat, a mely akkorra már szétugrott a többi közt s két lábra ágaskodva nyerített föl a tornáczra. A formáit nézze, a csipőjét, meg a lábát, hát a hogy ideszól, nem ész az, nem?…

A diák visszasüppedt a székbe s azt mondta, hogy: de igen, igen, szép, gyönyörü állat.

– Bolond maga! Ha embert akarok látni ezen a vidéken, akkor a lovat nézem. Az individuum, karakter, tiszta egész. Csupa nemesség. Az akar, az parancsol, az hasonlít hozzám, aki ur vagyok. Csak nem akarja melléjük állítani ezeket ni. Csupa hülye, én mondom magának. Maga se jobb náluk. Az ember csak ember, de a ló… maga ezt nem érti. Nekem itt köröskörül van egy csomó földem. Csak egyszer láttam volna, hogy a paraszt felesel velem, ha én azt mondom, hogy igy legyen, vagy ugy, megbecsülném az embert. A ló folyton opponál. Vérbelit kell venni belőle, a milyen ez vagy az s aztán látom, hogy mi az akarat. Ha ráülök, földhöz akar csapni, azt mondja, nem vagy olyan ur, hogy megnyergelj, ha beleütöm a sarkantyut, fölugrik az égig. Látja, olyan bolondok maguk mind, hogy a lóról ugy beszélnek: állat, négylábu, esze sincs. Én tudom, hogy magukat sarkantyuzom, ütöm, rugom, a mikor nekem tetszik s egyszer se nyerítettek ellenem, hát maguk-e az emberek, vagy a ló?

Valósággal önkivületben kitárta a karjait, mintha magához akarta volna ölelni az istállókat is.

– Drágáim…

Thury Zoltán – Lovak II. rész >>
Thury Zoltán – Lovak III. rész >>

Forrás: http://hu.wikisource.org/wiki/Kezd%C5%91lap
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

A tökéletes ugrásváltás

Írta:
Lovasok.hu

A tökéletes ugrásváltás

Ugrásváltásnál a ló vágtában marad, de az úgy nevezett lebegőfázisban megcseréli a vágta irányát akkor, amikor mind a négy lába a föld fölött van. Mikor versenyzünk a legfontosabb hogy a csere tiszta legyen mind az első, mind a hátsó lábaival ugyanabban a lebegő fázisban cseréljen. A leggyakoribb hiba mikor a ló az elejével cserél a hátuljával pedig csak a következő lépésnél.

Az ugrásváltás előkészítése:

Mielőtt megpróbáljuk az ugrásváltás a lónak tudni a kell a következőket:

–  Egyszerű ugrásváltás: Lefele irányuló tiszta felvétel lépésbe,  elsietés nélkül. A vágtát rövidítjük összeszedő felvételekkel mielőtt átmennénk lépésbe. Ha a ló belesiet  akkor elöl elveszti az egyensúlyát.

–  Egyensúlyban ellenvágtában: Fejlesszük addig az ellenvágtát amíg a ló belefeszülés nélkül képes megcsinálni körön vagy egyenes vonalon. Hogy leellenőrizzük a ló egyensúlyát először fokozzuk majd lerövidítjük a vágtát.

–  Kényelmes az összeszedett vágtában: Mivel az ugrásváltás egy másik vágta lépés a vágta minősége alapvető kulcs a sikerhez. Fejlesszük és tartsuk fent a vágta minőségét olyan feladatokkal melyek növelik az összeszedettséget  pl vállat be , féloldalazás,  gyakori egyszerű ugrásváltások( 5 lépés majd 5 vágtaugrás) és összeszedő félfelvételek.

Az összeszedő félfelvétel megértése:

Az összeszedő félfelvételeknél a lovasnak összekell zárnia a lábait előretolni az ülést és összecsukni a külső kezet egy pillanatra. Ez aktiválja a ló hátsó lábait hogy várjanak és ’üljenek ’a csánkjukon.

Lovagoljunk 3 összseszedő félfelvételt vágtában miközben arra gondolunk hogy csökken a ló hossza és minden lépésnél 50 százalékkal megrövidül. A rövid lépések alatt kinézünk egy pontot a földön és elképzeljük hogy ott vágtázunk 3 lépésig. Majd előrehajtjuk a lovat néhány lépésig majd megint összeszedjük 3 vágtaugrás erejéig.

Az ugrásváltás segítségei:

Nagyon fontos hogy  mikor adjuk a segítségeket,  mert ez a sikeres ugrásváltás kulcsa. A lebegő szakasz előtt adjuk a segítséget mert a lónak idejébe telik hogy ’meghallja’ a segítséget és egy másikba hogy végre is hajtsa.

Gyakoroljuk a segítségek adását lépésben majd vágtában úgy hogy közben nézzük mikor megy előre a ló belső első lába. Mindig mikor látjuk hogy  előrerakja a lábát mondjuk hangosan most most most . Így megtanuljuk összehangolni a hangunkat a ló lábának előremenésével.

Segítségek az ugrásváltáshoz balról jobbra:

–  Ülés: Toljuk előre a jobb oldali ülőcsontunkat  a ló jobb füle felé.

–  Jobb láb: Zárjuk rá a jobb lábunkat a hevederre ezzel biztosítva hogy a ló menjen előre az ugrásváltás alatt is.

–  Bal láb: Rakjuk hátra a bal lábunkat a heveder mögé, hogy jelezzük az új külső hátsó lábat.( Ne hátráltassuk a bal lábat gyorsan adjuk a segítséget)

–  Bal szár: Zárjuk ökölre a bal kezet hogy a ló belső hátsó lába a földön maradjon és hogy fenntartsuk a felfelé irányuló egyensúlyt.

–  Jobb szár:  Puhán tartsuk ezt a szárat  hogy ne blokkoljuk le az új belső első lábat.

Szeretem ezt a gyakorlatot  nyolcas lovaglásával bevezetni. Lovagoljunk a nyolcas középpontjánál egy egyszerű ugrásváltást. Ha úgy érezzük hogy a ló siettet, megelőz minket, adjuk az ugrásváltás segítségeit az egyszerű ugrásváltás helyett. Ha váltott dicsérjük meg. Ha nem maradjunk nyugodtak és ismételjük meg a gyakorlatot.

 

Forrás: www.janesavoie.com
Fordította: Orosz Dzsenifer
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

Wilbur-Cruce Spanish-Barb Musztáng

Írta:
Lovasok.hu

Wilbur-Cruce Spanish-Barb Musztáng

Ez a spanyol berber Musztáng fajta Arizonából származik, 120 fajtát regisztráltak. A Wilbur-Cruce ménes elszigetelten több, mint 100 éve él egy távoli ranch-on Dél-Arizónában. A története egy 26 lóból álló csoportra nyúlik vissza, 1885-re.

Fordította: Jenna2

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Trakehneni – East Prussian

Írta:
Lovasok.hu

Trakehneni – East Prussian

Eredete a XIII. századra nyúlik vissza. Lengyelországból származik. Európa legnemesebb lovaként tartják számon. Közkedvelt sportló.

A tenyésztés alapjául Schweiken pónit vettek. A tenyésztéssel tulajdonképpen fogatlovakat szerettek volna kitenyészteni. Végül keresztezték a fajtát Angol telivérrel, és Arab lóval, melyek a méretet növelték, és javítottak a sebességen, és a mozgáson.

Kinézetre egy igen elegáns, nemes ló. Bátrak terepen, és nagyon jó vadászlovak. Nagyon jó eredményeket értnek el vele díjugratásban és díjlovaglásban. Nagy szeretettel állnak velük versenybe.

A feje kicsi, elegáns, a telivér jelleg tükröződik vissza. Nyaka nem túl hosszú, karcsú, lapockái dőltek és erősek. Marja hátba nyúló, háta középhosszú, fara jól izmolt.

A törzs erőteljes, az Angol telivér tükröződik vissza. Lábai és izületei jó felépítésűek, patái kemények.

Marmagassága 170-180 cm, bottal mérve 165 körüli. Súlya 550-620 kg.

Minden színben megtalálható, kivéve a tarkát.

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

 

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Gidrán

Írta:
Lovasok.hu

Gidrán

A Gidrán fajta eredete 1816-ra nyúlik vissza, amikor Fechtig báró Egyiptomban megvsárolta a Gidran Senior névre keresztelt arab telivér mént. Ez a kis sárga ló Bábolnán állt tenyésztésbe, ahonnan Gidran II nevű csikója átkerült Mezőhegyesre és vegyes kancaállományt fedezett.

Az 1840-es években tértek át a ménesek származás szerinti csoportosítására. Ekkor tűnt fel, hogy az addig “Sárgaménesnek” nevezett kancaállomány túlnyomórészt Gidran származású volt.

Hogy elkerüljék a rokontenyésztést, illetve, hogy a fajta küllemi- és teljesítmény-értékét  javítsák, angol telivér méneket használtak, így a gidrán fajtát akár egy anglo-arab populációnak is tekinthetünk.

A gidrán hasznosítása a nyereg alatti munka felé tolódott el, így a XX. század elejére egy jól lovagolható, homogén, nemes küllemű huszárló, valamint Európa meghatározó anglo-arab fajtája lett.

A gidránt 1885-ben ismerték el önálló fajtaként.

1920-ban, a román megszállást követően, az akkor 98 gidrán kancából a román csapatok 74 lovat hadizsákmányként magukkal vittek. Mindössze 13 kanca maradt meg, a többi egyed a harcok során eltűnt és csak 1944-re sikerült a kancalétszámot 90-re bővíteni.

A két világháború közötti időszakban, a korábbi tapasztalatokra alapozva, már kevésbé használtak angol telivér méneket a tenyésztésben, inkább az arab telivér és kisbéri félvér lovakat részesítették előnyben, feltűnően jó eredményekkel: eltűntek a használatbeli problémák és egy értékes állomány alakult ki viszonylag rövid idő alatt.

A II. világháború után a tenyésztés középpontjába a megfogyatkozott állomány fejlesztése, valamint a meglévő vérvonalak megőrzése került.

1957-ben az egész ménes átkerült Mezőhegyesről a Dalmandi Állami Gazdaságba.

1975-ben az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, közreműködve az Állattenyésztési Kutatóintézettel, Borodpusztán új törzstenyészetet alapított. A borodpusztai tenyészet többször is gazdát cserélt az évek alatt, végül 1996-ban a Pannon Lovasakadémiához került Marócpusztára. Időközben szintén ide került a megszüntetett Dalmandi gazdaságból a gidrán kancaállomány.

A gidrán legtipikusabb ismérve, hogy kizárólag sárga színben fordul elő. Tömeges testfelépítésű, középnehéz hátas fajta. Feje testtömegével arányos nagyságú, középmagasan tűzött, egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, közepesen hosszú. Marja kifejezett, hosszan hátbanyúló, elég jól izmolt. Háta és ágyéka szintén közepesen hosszú, szügye széles, jól izmolt, mellkasa többé-kevésbé mély, dongás. Az anglo-arab hatás ellenére erős csontozatú, lábszerkezete túlnyomórészt szabályos, de durva lábszerkezeti hibáktól mentes.

Kiváló sportteljesítményeket tudhat magának ez a magyar lófajta. Az 1928-as amszterdami olimpián Elliot megszerzi a díjugratás aranyérmét. Bíbor Gidrán felállítja a távolugrás nem hivatalos világrekordját, amikor a Rákos patakot (10 méter széles) hibátlanul átugorja. Az 1930-as években Pauly Hartmann és Legszebb díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyét szerezték meg. Ezek a sikerek nem csupán a fajta kiválóságát, de genetikai értékét is bizonyítják.

Az egykori huszárló napjainkban miitaryban és díjugratásban remekel és bizonyítja rendkívüli tehetségét, de szintén megemlítendő, hogy 99 Gidran VI (Obeliszk) az 1992-es kettesfogathajtás magyar bajnoka. Déva Gidrán Hűtlen az utóbbi évek egyik kimagasló military lova egyetlen magyarként tudott minősülni a Sidney-i olimpiára.

Magyarországon kívül csak Románia és talán még Bulgária rendelkezik még kisebb létszámú ménessel, ezért a fajta tisztán való fenntartása Világörökségi szempontból is igen jelentős.

Marmagassága 155-180 cm közé tehető
Kitételek a fajtához tartozáshoz:

  • 4 generációra visszamenőleg igazolandó a ló őseinek származása (csak sárga színű,  Arab, vagy Anglo-Arab  lehet)
  • A gidrán fajta kizárólagosan csak sárga lehet. Az a ló, amelyiknek az ősei között található olyan, amelyik fajtatiszta gidrán, még nem lesz gidrán fajtájú.
  • A gidrán fajtában a sárgától eltérő bármely szín kizáró ok.

A kizárólag sárga színben előforduló huszárlónak hányadtatatt sors jutott a történelem során, mára azonban kiváló sportló, legfőképp militaryban csillogtatja meg tehetségét.

Veszélyeztetett fajta, az egész világon kevesebb mint 200 egyede van!

A szöveg egy részét fordította: Tyr
Forrás: Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
Fotó: Haga Zsuzsanna
Frissítve: 2023.03.21.

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Északi igásló – Trait Du Nord

Írta:
Lovasok.hu

Északi igásló – Trait Du Nord

Környezet: Kontinentális éghajlat
Eredet: ÉK. – Franciaország
Jellege: Hidegvérű

Tenyésztés: A fajta kialakításában szerepet játszott az ardenecki, a belga igásló és a boulognei. Az északi igásló örökölte ezeknek a testfelépítését, jellemvonásait. A fajta törzskönyve 1919 – ig vezethető vissza, a tenyésztése Lille város környékére lokalizálódott.

Jellemző tulajdonságok: Feje nehéz, profilja egyenesvonalú, pofacsontja kiugró, szeme és füle kicsi. Nyaka izmos, rövid és széles. Hátvonala rövid és egyenes, háta széles és izmos, mellkasa széles, válla izmos és szabályos alakú.

Lábai rövidek és erősek, a térde alatt szőrcsomók találhatók. Hajlatai szélesek, lábai izmosak. Erős, rusztikus ló, energikus mégis nyugodt. Súlya kb. 600 – 800 kg.

Marmagasságuk 160 – 165 cm között van.

Színek: Pej, deres, almásderes

Hasznosítás: Igásló és mezőgazdasági munka

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

 

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Amerikai Miniatűr ló – American Miniature Horse

Írta:
Lovasok.hu

Amerikai Miniatűr ló – American Miniature Horse

 

A fajta története és eredete

Az első Miniature lovak Európából származnak. XVI. században ezeket az apró lovakat hobbiállatként tenyésztették az európai nemesség számára. 1765-re sok kép és cikk szólt ezekről a lovakról. Lady Estella Hope és a nővérei megpróbálták megőrizni az eredeti angol Miniature lovak tisztaságát.

Amerikában sok, a Miniature fajta legkissebb egyedeiből származik ettől a Hope- vérvonaltól.

Sajnos a fajta nem minden egyede volt királyi udvarokban elkényeztetve. Sokat használtak közülük közép-angliai és észak-európai szénbányákban.

Fajta jellemzői

A marmagasságuk maximum 34 hüvelyk (86,36 centiméter) lehet. A mai Miniature lovak egyediek, arányosak, valamint közel 400 éve ügyelnek a fajta tisztaságára.

A mai ideális Miniature ló az American Miniature Horse Association’s Standard of Perfection (~ Amerikai Miniature-fajta Szabványosító Testülete) szerint kicsi (marmagassága nem haladja meg a 34 hüvelyket (~86,36 centiméter), egészséges, kiegyensúlyozott, és megfelel a küllemi leírásoknak is.

Általános jellemzői a fajnak a részarányosság, jó erőnlét, ügyesség, éberség, a kancáknál kifinomultság és “nőiesség”, a csődöröknél pedig az erőnlét. A Miniature fajta bármilyen lehetséges ló-színben előfordulhat.

A kedves, gyengéd természetük és kis méretük miatt a Miniature lovak kiváló társaságot is nyújtanak. Gyakran nyújtanak társaságot gyerekeknek, felnőtteknek, nyugdíjasoknak és hátrányos helyzetű embereknek. Egy kisgyerek megijedhet egy nagy lótól, míg ugyanez a kisgyerek valószínűleg vágyat érez aziránt, hogy megölelje és egy Miniature fajta csikóval legyen. Ezek a csikók különösen szeretetre méltóak, valószínűleg a kis méretük (újszülött korukban: 16 hüvelyk -21 hüvelyjk (40,64 centiméter – ~53,34 centiméter) miatt.

A hátrányos helyzetű emberek a Miniature fajta lovakat megfelelő helyettesítőnek találják az “igazi” méretű lovak helyett, akiket ők valószínűleg nem tudnának kezelni.

American Miniature Horse Association

Az “American Miniature Horse Association” (=AMHA, ~Amerikai Miniature Társulat)-t elismert lovasok alapították 1978-ban, azért, hogy kialakítsanak egy általános leírást a fajtához. Ezzel szerették volna segíteni és támogatni a tenyésztőket, valamint segíteni fenntartani a fajtát.

Az AMHA házigazdaként is szolgál a minden évben megrendezésre kerülő National Futurity  számára is, ami kapcsolatban van a National Show-val. A National Futurity azért lett létrehozva, hogy támogassák a tenyésztőket és bebizonyítsák a Miniature fajta kiválóságát. 1996-ban az AMHA pézügyeivel foglalkozó osztály 88 ezer dollár jutalomban részesült.

Fordította: Tyr
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Jókai Mór – A magyar nép élce – A gyors paripa és a lusta puska

Írta:
Lovasok.hu

A gyors Paripa és a lusta puska

Hát egyszer volt a többi között egy igen jó lovam, amelyen elfoghattam volna a fecskét, ha akartam volna. Volt a pajtásomnak, a Horhi Miskának meg egy rossz perkussziós puskája, amiről már régen megmondtam neki, hogy könnyebb volna vele agyondobni, mint agyonlőni a nyulat.

Mi történik egyszer velünk?

Kimegyünk nyulászni; ő puskával, én meg csak a paripámon karikás ostorral. Alig érünk ki az ugarra, egyszerre felugrik előttünk egy óriási nyúl. Miska öcsém nekifordítja a puskát, durr! a nyúl még sebesebben futott. Ekkor aztán én neki a Szellővel; kettő, három! utolértem, egy csapás a karikás ostorral, a nyúl felbukfencezett; én leszálltam a lóról, felvettem a nyulat, hát egyszerre valami sebesen süvölt el a fülem mellett. Mi volt ez? Találják ki mi volt? Hát az a töltés sörét, amit Horhi Miska a nyúl után lőtt, még csak akkor ért oda, kicsibe múlt, hogy engemet nem lőtt meg.

Forrás: vmek.oszk.hu
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

1...99100101...703100. oldal a 703-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés