A lovas rendőrök a rendőrség talán legnépszerűbb tagjai, ráadásul biztos, hogy soha nem unatkoznak. Ha kell, randalírozó focidrukkereket fegyelmeznek, máskor a határt védik, embercsempész-útvonalakat számolnak fel, de arra is ügyelnek, hogy a termést az takarítsa be, aki elvetette.
Lóháton védik a déli határt
A lovas rendőrök legutóbb tavaly ősszel kerültek a hírekbe, amikor a magyar-román válogatott meccs közben a Népligetben demonstráló szurkolók összetűzésbe kerültek a kivezényelt rendőrökkel. Rendőrségi ló szerencsére nem sérült ebben az összetűzésben – hangsúlyozta Madarász Róbert rendőr őrnagy, a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályának vezetője. Sokan nem gondolnak bele, hogy egy-egy ilyen helyzet mit jelenthet egy ló számára – tette hozzá.
Rendkívül időigényes és hosszú folyamat az állatokat az ilyenfajta munkára felkészíteni. Alapesetben egy ló, veszélyhelyzetben menekülőre fogja, a rendőrlónak azonban egy-egy bevetés alkalmával a veszélyforrás felé kell megindulnia.
Rendőrségi, rendvédelmi szempontból jelenleg a világ egyik leghatékonyabb eszköze a lovas rendőr – mondta el az alosztály vezetője.
Nem csak a lovasoknak, de a lovaknak is van védőfelszerelésük
Kedvelik a lovas rendőröket
A Készenléti Rendőrség állományához tartozó Lovas Alosztály folyamatosan jelen van a magyar-szerb határon. Sikerként könyvelhetik el, hogy jelentős szerepet játszottak több embercsempész-útvonal felszámolásában és pihenőhelyek felderítésében is. Közreműködésükkel egy év alatt több, mint háromezer illegális bevándorlót és harminc embercsempészt sikerült elfogni.
A lovasrendőrök vezetője szerint több előnyük van szolgálatban kollégáikhoz képest: egyrészt bármilyen terepen bevethetők, még olyan területeken is, melyeket gépjárművel már nehezen lehetne megközelíteni. A lovasok nesztelenül közlekednek, ráadásul a nyeregből messzebbre ellátnak.
A tanyavilágban élők pedig kedvelik a lovas rendőröket, gyakran meg is szólítják őket. A lovak kapcsán pedig gyakran olyan beszélgetések bontakoznak ki, ahonnan rengeteg fontos információra tehetnek szert a szolgálatot teljesítők.
Parancs: díszelegj!
A lovasok munkájának szerves részét képezi a külterületi rendőri jelenlét: az illegális fakitermelés vagy termény-betakarítás megakadályozása, a környezetkárosítás megelőzése, valamint a segítségnyújtás a tanyavilág lakói számára. A belterületi jelenléthez pedig a ligetekben való járőrözés és a Budai Várban való megjelenés tartozik – mondta Madarász Róbert.
2001-ben alakult meg a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége, amelynek parancsnoka a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályának vezetője. A díszegység feladata az állami és nemzeti ünnepeken, ceremóniákon való díszelgés, díszjárőr szolgálat teljesítése.
.jpg)
Teljes díszben a nemzeti ünnepeken
Az autók sem tudták teljesen kiszorítani a lovakat
A lovas rendőri szolgálat 130 éves múltra tekint vissza, fénykorában 250 rendőr szolgált nyeregben hazánkban. Az első istállót 1886-ban, Budapesten a Mosonyi utcában adták át – ez jelenleg is a lovas rendőrök bázisa. A lovasok száma 1984-ben drasztikus mértékben csökkent, mivel egyre növekedett a gépkocsik száma.
Madarász Róbert szerint a rendőrlovaknak sokféle módon, sokféle körülmények között kell helytállniuk: a határon, a nemzeti ünnepeken a Nemzeti Lovas Díszegység tagjaként, a fővárosi nevezetességek környékén. Az igény tehát még most is nagy a lovas szolgálat iránt.
Jelenleg 37 ló és egy póni teljesít szolgálatot a 32 fős állománnyal: kizárólag magyar tenyésztésű, mezőhegyesi nóniuszok és magyar sportlovak. A rendőrség 2007-ig saját ménessel is rendelkezett. A lovak egyharmada mén, kétharmada pedig herélt, kancát nem alkalmaznak. Elmondta, hogy az egység saját állatorvossal, patkolókováccsal, szíjgyártóval, takarmányossal és tíz lovásszal rendelkezik. A lovak takarmányozása fontos szempont: naponta 10 kg szénát, 3 kg zabot és 2 kg sárgarépát kapnak az állatok.
2016.01.26. Forrás: hirado.hu
Frissítve: 2022.07.24.
Fotó: H. Szabó Sándor, Sebestyén Jenő, Canva
