Az Angol Telivérek szinte minden olyan modern fajta kialakításában szerepet játszottak, ahol a sebesség értékmérőnek számított.
A fajta nemesítése során kizártak minden káros formalizmust, egyetlen valódi értékmérő több száz éve, a gyorsaság. Azok az országok, ahol a tenyésztésben bármilyen más tényezőt előtérbe helyeznek, kontraszelekciót végeznek és a helyi galoppsport színvonalát nagyon gyorsan visszavetik.
Sokan félreértelmezett állatvédelmi megfontolásokból kifejezetten utálják a galoppot, pedig az anyaországban mindent megtesznek a versenylovak és a versenyből bármilyen okból kikerülő lovak jólétéért.
A versenyzés nem más, mint a világ legkomolyabb tenyészértékmérő rendszere. Nincs jobb tenyészértékmérés, mint a tiszta verseny.
Aki az egészségi állapotuk miatt aggódik, annak két dolgot kell figyelembe venni: a fiatal kori komoly igénybevétel hatalmas szelekciós nyomást jelent, melynek során nagyon gyorsan előjönnek az egészségügyi problémák, így ezek a lovak bele sem kerülnek a tenyésztésbe, tehát nagyon gyors az előrehaladás. Ezért képes az Angol Telivér keresztezett állományban (pl. más félvér fajtáknál cseppvér keresztezések) hihetetlen javulást előidézni.
Másik fontos dolog, hogy fejlett lovaskultúrájú országokban a versenyből bármilyen okból (képességhiány, egészségügyi gondok, vagy egyszerűen a kiöregedés) kikerülő galopp lovak nagy megbecsülésnek örvendenek. Mivel már fiatalon kitűnő képzést kapnak, ezért hobbilóként, vagy más versenysportokban kitűnően megállják a helyüket.
A jelenlegi magyar galopp csikónevelést előző cikkünkben már alaposan körbejártuk, most némi kitekintést szeretnék nyújtani az Angol Telivér hazájában történő kiképzési módszerekről.
Angliában, már a frissen született csikók is napi kapcsolatban vannak az emberekkel.
A mesterséges megtermékenyítés előretörésével az időzített elletések kerültek túlsúlyba, ami azt jelenti hogy a szoptatási időszakot főként nyári legelőn szabadban töltik a csikók az anyjukkal. A kezelhetőség miatt már nagyon korán kötőféket tesznek rájuk.
Leválasztás után fél évig idejük jó részét még a többi kancával és csikóval töltik. Ilyenkor naponta kétszer a karámban etetik őket táppal és szénázzsal, miközben beszélnek hozzájuk, simogatják őket.
Este behajtás után 2-3 csikót egy boxban helyeznek el. Eközben megpróbálnak minél több emberrel kapcsolatot kiépíteni, hogy magas fokon szocializált lovakká váljanak.
Egyéves koruktól elkezdik tanítani a láb ápolását. Amikor már szépen feladják a lábukat, akkor kerül sor az első óvatos körmölésre, majd kapnak egy könnyű patkót. Ilyenkor ismerkednek meg a csikózablával is.
Másfél éves korukban kezdődik a valódi edzés
Ekkor dupla futószárral, a ló háta mögül vezetgetik és óvatosan tanítják az irányítást. Nagyon fontosnak tartják ezt a módszert, mert a „csikók szájának kiépítéséhez“ kiegyensúlyozott, kétoldali terhelést kell kapniuk. Erre profi kiképzőket alkalmaznak.
A dupla száras képzés alatt már teljes felszerelésben (heveder, nyeregalátét, nyereg) tanulják a feladatokat. Ehhez erős, magas ember kell, hiszen egy lóhosszról vezetett csikó még érdekes dolgokra képes….
Amikor már jól irányíthatók, akkor a legjobb lovasok naponta egyszer óvatosan felülnek rájuk. A kiképző ilyenkor csak az egyik futószárat hagyja fenn, a középső vezetőfülre csatolva és röviden fogva vezeti a csikót, miközben a kis súlyú, profi lovast feldobja a nyeregbe és azonnal tovább sétáltatja a lovat. Így maximum 5 percet mennek.
Az, hogy melyik lovast, milyen korán teszik fel a trénerek a csikókra, egyértelműen jelzi a tudásukat. Első időszakban csak a versenyistállók legjobb lovasai ülhetnek rájuk.
Az angol champion versenyistálló, a Johnston Racing Team profi csapatában helyett kapott Balogh Ferenc magyar zsoké is, aki a 800 lovas istálló egyik belovaglója.
A kiképzés következő szakaszában megpróbálnak a lehető legtöbbféle lovassal dolgozni. Kis és nagysúlyú, női és férfi zsokék egyaránt szerepet kapnak a képzésben.
Az edzés első percétől nap-mint nap keresztülvezetik a startgépen a lovakat.
A képzés 3. hetétől kezdődik a hivatalos csikótréning. Ekkor már a lovas irányítja őket.
Félórás sétával és félórás ügetéssel kezdenek, majd folyamatosan emelik az időt és a távot. Másfél hónap után elkezdik felkészíteni őket a tavaszi nyitóversenyekre, ahol egyre erősödik és gyorsul a tempó.
Eleinte 2×2 furlongokat mennek, amelyeket fokozatosan emelnek 2×3-ra, amikor is eldől, hogy milyen távra fogják felkészíteni az adott lovat. Általában a sprinter típusú lovak edzése 2×4 furlong naponta, míg a hosszútávon versenyzőké 2×6 furlong. Utóbbiak a verseny előtti edzésen 1×10 furlongot mennek.
Az edzések előrehaladtával megismerkednek azokkal a speciális eszközökkel és módszerekkel, amelyeket az angol galoppedzésekhez használnak.
Egyik legfontosabb a jártató, amelynek vizes változata nagyon elterjedt. A lovak ösztönösen megtorpannak, megijednek a nagyobb vízfelülettől, ezért sokszor komoly kihívást jelent bevezetni őket a vízbe. A vezetőló használata sokat segít a helyzeten, de az első alkalommal komoly tapasztalatokkal rendelkező stáb kell a kivitelezéshez. A legijedősebb lovak irányításához szükség van kívülről irányító ostor alkalmazásához. Vannak azonban olyan játékos csikók, akik a víz láttán „négytalpassal“ vetik bele magukat és vidáman fröcskölnek ahogy tudnak. Velük sem könnyű…
A legkomolyabb istállóknál vannak stabil úszómedencék is a lovak számára. Ezt sérülések esetén mindig alkalmazzák, de a merevebb lovaknál már az edzésprogramba az úsztatást. A túlsúlyos lovaknál ugyancsak fontos eleme a tréningnek. Ilyenkor első lattban trappol, másodikban úszik, harmadikban pedig megy a galopp.
2020.01.07. Székely Gyöngyvér
