184 éves a magyar lóversenysport: a magyar derby…
A „legnagyobb” magyar gróf Széchenyi István kezdeményezésére 184 évvel ezelőtt rendeztek először lóversenyt hazánkban, így a kontinensen az elsők között futottak a telivérek a zöld gyepen.
Csupán néhány évtizedet kellett várni és már jöttek is az egyre komolyabb nemzetközi sikerek. 1876-ban pályára lép Kincsem a csodakanca, aki 54 versenyében nem talál legyőzőre, így belép a halhatatlanok klubjába. A mai napig szinte hihetetlen, hogy egészen Angliáig jutott el és nyert Goodwod-ban. Nem véletlen, hogy szobra azonnal a bejáratnál fogadja a látogatókat Newmarketben a lóverseny múzeumban.
Kortársa Kisbér szintén véghez viszi a csodát, egyetlen magyar tenyésztésű telivérként győz a világ leghíresebb galopp futamában az Epsom Derby-ben. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Batthyány Elemér kezdeményezésre a főváros szomszédságában Alagon az angol Newmarket mintájára a századfordulóra tréningparadicsom nő ki a homokból. A régió legjobb versenylovai rendre itt készülnek a klasszikus futamokra, a lóállomány minősége és mennyisége is folyamatosan nő.
Az első világháború megtöri a lendületet, a harmincas évekre azonban újra magára talál a sportág, lovaink és szakembereink ismét Európa élvonalába küzdik fel magukat. Közben 1925-ben megépül a mai Kincsem Park, ami korlátlan lehetőségeket biztosít a versenyszervezésre. A sok klasszis telivér közül nehéz neveket kiemelni, azonban Pázmán, Patiance, Tokió, Rascal és az első magyar Tripple Crown nyerő Try Well neve mellett nem mehetünk el szótlanul.
A lovasoknál azonban vitathatatlanul Janek Géza viszi a prímet. A félelmetes képességű lovas még Angliában is maradandót alkot és hosszú időre megalapozza a magyar zsokék jó hírét. A második világégés szinte teljesen lenullázza hazánkban a lóversenyt, ráadásul 1956-ban az itthon maradt három krekk zsoké, Kállai Pál, Bocskai Pál és Alafi Péter egyszerre disszidál a magyar galopp sport eddigi egyik legvitatottabb futama után. Bécsben váratlanul vereséget szenved a korszak kimagasló alakja Imi, honfitársától Roppanttól.
Érdekesség Kállai 1978-ban visszatér és élete utolsó napjáig 2006. októberig versenyez, amivel megdönt minden rekordot, hiszen Ő az egyetlen aktív zsoké 73 éves korában. Legendás alakja megihlet számos újságírót, így Kállai állandó szereplő a médiában. A háború után a sok nehézség ellenére a közönség kitart a lóverseny mellett, sőt a helyzetet tovább javítja 1963-ban az aranyszőrű táltos Imperiál, aki egy személyben ismertté teszi mindenki számára a sportágat és még Amerikába is eljut. Amikor itthon pályára lép a közönség áhítattal nézi minden mozdulatát, győzelmei után hősként ünneplik.
Utána egyre fogynak a nemzetközi sikerek, majd az 1990-es években egy új korszakban, új importokkal, példádul Ryan’s Gift-tel ismét megjelenünk Nyugat Európában, 1997-ben a szürke March Groom még magyar színekben arat sikert a Fürstenberg Rennen-ben. Egy évtizeddel később jön az újabb a csoda Overdose, aki egy évvel később háromévesen olyan magasságokba emeli népszerűségét, ami talán még Imperiálon is túltesz. Miután felküzdi magát a világ élmezőnyébe, négyévesen tavasszal 20.000 embert csábít ki a pályára, nyergében a földkerekség egyik legnagyobb zsoké alakja Christophe Soumillon. Az Overdose őrület ekkor már átlépi a határokat, a New-York Times címlapon hozza a magyar csodaló történetét, akinek karrierje egy súlyos patabetegség miatt sajnos megreked, ám szerencsére néhány hete Ascotban visszagaloppozza magát a világ élmezőnyébe.
Az ügetőn fél évszázaddal később, 1883-ban indult el az élet és ott az 1920-as években Baka jutott a legmagasabbra nemzetközi szinten. Európa rekordja után egyetlen hazai ügetőlóként eljut a tengerentúlra és ott sem vall szégyent. Ebben a szakágban is látványos fejlődést tapasztalhattunk a 30-as években, többek között ekkor épült a Kerepesi úti pálya, amely 2004-ig szolgálta a magyar ügetősportot. A maga idejében roppant modernek számító versenypálya emlékezetes küzdelmek színtere, legendás pesti találkahely, amely még a filmeseket is megihlette, itt játszódik ugyanis az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb magyar játékfilmje a „Sose halunk meg”.
A világháború után itt is gyorsan gyarapodott az állomány, miután Bródy János első osztályú lovakat importált a tengerentúlról. Ebből a korszakból Kabala és Api a felejthetetlen hősök, de nem szabad kihagynunk Butterfly-t sem, aki 2002-ben 14,3- al örökre megdönti a régi pálya rekordját. A Kincsem Park új pályáján már Illetmény sztár, kétéves korától szinte verhetetlen, majdnem utoléri Apit nagydíjakban aratott győzelmi rekordját. A rendszerváltás után új alapokon, a nehézségek ellenére folyamatosan próbál megújulni a magyar lóversenyzés, amely változatlanul őrzi meghatározó helyét a régió galopp és ügető sportjában.
Szerző: Pécsi István
A Derby
1780-ban Angliában Lord Derby és Lord Bunbury fogadást kötött, hogy melyiküknek gyorsabb a lova. A megegyezés szerint a győztes viszi a kitűzött trófeát, viszont a vesztesről nevezik el a minden évben megrendezendő versenyt. Lord Derby lova alulmaradt a megmérettetésben, cserébe viszont gazdája egy világhíressé vált sporteseménynek lett a névadója. A több mint kétszáz éves szabályok sok szempontból ma is változatlanok. A másfél angol mérföldes távon (2400 méter) kizárólag 3 éves angol telivér mének és kancák futhatnak. A táv sajnos több országban ma már rövidebb, ennek ellenére változatlanul a telivérek életének legfontosabb versenye, hiszen a 89. Magyar Derby mezőnye egyszeri és megismételhetetlen, jövőre ezek a lovak már nem indulhatnak a Derbyben, helyüket átadják a most felnövő korosztálynak.
Ezek a csodálatos négylábúak az angol telivérek közel 400 éves szisztematikus tenyésztés eredményei. A világ hivatalos galopp versenyeiben csak olyan telivérek indulhatnak, melyek ősei megtalálhatók az Angliában vezetett Telivér Méneskönyvben (General Stud Book). Minden telivér versenyzést szervező ország köteles a területén született angol telivér ősökkel rendelkező ivadékokat az ország hivatalos telivér ménes¬könyvébe bevezetni. Telivéreknek kiírt galopp versenyeken csak az ily módon hivatalosan regisztrált egyedek futhatnak.
Az angol telivér lófajta évszázadokon keresztül a világ galopp versenyein bizonyította gyorsaságát és állóképességét. A tenyésztésbe rendszeresen a pályákon komoly eredményeket elért egyedek kerültek, és kerülhetnek ma is. Ennek a tudatos tenyésztésnek az eredménye, hogy a galopp versenyekben az angol telivér lófajtának ma már nincs ellenfele. Hiába neveznénk be más fajtájú lovat, gyorsaságban biztosan alulmaradna, ezt bizonyítja a néhány éves múlttal rendelkező Nemzeti Vágta is, ahol szintén csak a gyorsaság számít, így telivérek ott is verhetetlenek.
A világ minden versenypályájá, a Derby a lószerető közönség és a lovak ünnepe. Ebből következően az alkalomhoz illő öltözetben jelennek meg a lóversenyrajongók, ezzel is emelve a különleges esemény rangját. A nagy lóverseny-hagyományokkal rendelkező országokban (Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, USA, Ausztráia) a Derby napján minimális öltözködési szabályok érvényesek, így a rövidnadrág, farmer, sportruházat nem megengedett, és az ing, nyakkendő használata kötelező. A hölgyek elegáns ruhájukhoz rendszerint valami különleges kalapot viselnek. Angliában az urak ilyenkor frakkban és cilinderben parádéznak. Ez az össznépi “jelmezbál” ápolja a történelmi hagyományokat, és megadja a “Derby Day” alaphangulatát, remélhetőleg egyre inkább hazánkban is.
Természetesen a fogadás szorosan hozzá tartozik a klasszikus versenynaphoz. Nem múlhat el egyetlen Derby futam sem a kisebb-nagyobb összegű fogadások nélkül. A nagy mezőny alapos megfontolásra készteti a játékoskedvű közönséget, de találat esetén magas osztalékot eredményezhet. Kezdőknek mindenképpen a tét-hely játékot javasoljuk, ahol a nyerő lovat kell eltalálni, de ha csak második-harmadik lesz, akkor sincs vész. Egy futamban több lovat is játszhatunk tétre-helyre, így növelhetjük esélyünket, és akár három lóval is nyerhetünk! (Egy tét-hely játék ára alaptéttel: 2×200=400 Ft) A magasabb nyeremény reményében természetesen megpróbálkozhatunk a befutó vagy a hármasbefutó játékkal is.
A Derby futamához továbbá hozzátartozik a jó hangulat, a pezsgő, a hűsítő sör és valami könnyű, jéghideg koktél, amelyet minden lóversenypálya előszeretettel kínál a vendégeknek. Szerencsére a Kincsem Park méltó környezetet biztosít a kellemes szórakozáshoz és Magyarországon újra éled a lóversenyzés, a “turf” hagyománya, és mindenki annak fogja tartani, ami valójában a lényege: sport, játék, szórakozás az egész családnak.
Magyar Derby 1921-2010
A Kincsem Park építése miatt Alagon futották az első Magyar Derbyt, 1921-ben. Az első nyerő Vatinius, Nagy Gézával a nyergében. 1925-ben természetesen a Derby is költözik Pestre és Bajtársé a történelmi győzelem. A következő évben egy nemzetközi klasszis Naplopó a hős, de Tempó, Cagliostro, Duce, Try Well sem csak itt alkotott maradandót. Utóbbi később a St. Legerben is hazaér, így ő az első Hármas Korona nyerő hazánkban. Utána több mint négy évtizedes várakozás, mire Bilbao lemásolja a teljesítményét, ezzel szert téve jókora hírnévre.
Persze még így sem ér apja Imperiál nyomába, aki 1963-ban egy pillanat lesz nemzeti hős, a Derbyn több tízezer ember tombol a pályán, Kádár János pedig először és utoljára a díszpáholyban. Ő nem tombol, de remekül szórakozik. Imperiál trénere Aperianov Zakariás nem elégszik meg az aranyszőrű táltos sikereivel, további 15 trófeát is begyűjt. Teljesítménye világszenzáció, utolérhetetlen rekord. Bilbaót már említettük, de nála állt még Regény, Immer, Íjász, Sky, Gázsi, Királyhágó, Betét, Aszbeszt, Try Star, Torocko, Tabán, Alfonz, Finavon, utoljára pedig 1998-ban Menedzser. Az ősz hajú mesterrel együtt menetelt lovasa, Vas József is, aki kilencszer térhetett vissza nyerőként a legnagyobb klasszikusról, 1970 és 1987 között.
A háború utáni évekből nem felejthetjük ki Imi nevét, igazi nemzetközi sztár, szinte verhetetlen a pályán, Imperál apjaként pedig kiemelkedő fedezőmén a ménesben. A rendszerváltás utáni időkből három név, a szürke Jeremy, a később Hármas Koronát nyert April Sun és a régi Kincsem Park utolsó hőse Rodrigo kihagyhatatlan. 2005-ben új fejezet kezdődött a pálya történetében, az új lelátón 10.000 néző örjöngött a német klasszis Rosenblatt díszelőadását látva. Hasonló hangulat uralkodott 2007-ben is, amikor a szuperfavorit Saldenzar realizálta az esélyét, aki később a Hármas Korona nyerésig menetelt. A Magyar Derby győztesek listáját böngészve szinte minden évről előjön egy felejthetetlen emlék, történet, dráma, öröm és bánat, azaz minden, ami a lóversenyhez tartozik.
A Magyar Derby győztesek:
1921 Vatinius 57 kg Nagy G.
1922 Lavandel 57 kg Esch Gy.
1923 Handful 57 kg Takács I.
1924 Oskar Anton 57 kg Shejbal J.
1925 Bajtárs 57 kg Sajdik S.
1926 Naplopó 57 kg Gutai J.
1927 Bűvész 57 kg Gutai J.
1928 Tiszavirág 56 kg Esch Gy.
1929 Rabló 57 kg Esch Gy.
1930 Csákány 57 kg Gutai J.
1931 Starlight 55 kg Carslake
1932 Tempó 57 kg Blackbum
1933 Canada 55 kg Esch Gy.
1934 Cagliostro 57 kg Esch Gy.
1935 Duce 57 kg Csaplár L.
1936 Try Well 57 kg Balogh J.
1937 Fürstenbrauch 57 kg Gutai J.
1938 Alibi 57 kg Esch Gy.
1939 Puczur 57 kg Weissbach M.
1940 Trissotin 57 kg Balogh J.
1941 Kamarás 57 kg Schejbal J.
1942 Botond 57 kg Keszthelyi I.
1943 Raphael 55 kg Klimscha A.
1944 Zsivány 57 kg Papadopulos D.
1945 Nem futották
1946 Nem futották
1947 Minci 55 kg Keszthelyi I.
1948 Róbert Endre 57 kg Szentgyörgyi I.
1949 Lubica 55 kg Szentgyörgyi I.
1950 Gulianar 55 kg Bocskai P.
1951 Szaladin 57 kg Pfendler S.
1952 Tacskó 55 kg Keszthelyi I.
1953 Fero (CZE) 57 kg Havelka J.
1954 Rubint 57 kg Szentgyörgyi I.
1955 Roppant 57 kg Kovács L.II.
1956 Imi 57 kg Bocskai P.
1957 Almáriom 57 kg Keszthelyi I.
1958 Mormota 57 kg Németh F.
1959 Indok 57 kg Krusnyiczky M.
1960 Hadnagy 57 kg Esch S.
1961 Frappáns 57 kg Barna A.
1962 Babatündér 55 kg Lapusán F.
1963 Imperiál 57 kg Németh F.
1964 Precíz 55 kg Détári S.
1965 Regény 55 kg Németh F.
1966 Nem igaz 57 kg Papp S. 2.32.2
1967 Iglói diák 57 kg Tandari J. 2.33.9
1968 Seebirk (GDR)57 kg Krusnyiczki M 2.30.0
1969 Nótás kapitány 57 kg Fejes L. 2.37.0
1970 Norbert 57 kg Vas J. 2.31.9
1971 Isztopirin 57 kg Vas J. 2.30.9
1972 Immer 57 kg Hertelendy G. 2.30.2
1973 Anda 54,5 kg Alafi L. 2.32.4
1974 Íjász 57 kg Alafi L. 2.31.4
1975 Sky (IRE) 57 kg Alafi L. 2.31.2
1976 Tirán 57 kg Vas J. 2.32.6
1977 Bilbao 57 kg Hertelendy G. 2.33.1
1978 Dimitrij 57 kg Vas J. 2.33.0
1979 Gázsi (SU)57 kg Vas J. 2.32.5
1980 Aréna 57 kg Tóth J. 2.30.7
1981 Turbó 57 kg Bodnár L. 2.30.0
1982 Királyhágó 57 kg Vas J. 2.29.8
1983 Betét 57 kg Bíró J. 2.33.5
1984 Aszbeszt (SU) 57 kg Gálitzky A. 2.36.9
1985 Bűvölő 57 kg Vas J. 2.38.3
1986 Try Star (GB) 57 kg Vas J. 2.30.2
1987 Torockó 57 kg Vas J. 2.35.9
1988 Jagelló 57 kg Bodnár L. 2.32.9
1989 Tabán 57 kg Varga Z. 2.32.2
1990 Pendragon 57 kg Tormási Gy. 2.33.9
1991 Jeremy (GB) 57 kg Kállai P. 2.30.4
1992 Alfonz 57 kg J.P. Lopez 2.31.2
1993 Finavon (GB) 57 kg D.Ilic 2.29.3
1994 Sir Khan 57 kg Simon F. 2.27.8
1995 Mafhum (IRE) 57 kg S. Mc Cann 2.29.0
1996 Pierro 57 kg Simon F. 2.30.5
1997 Cardinal 57 kg Noska J. 2.32.5
1998 Menedzser 57 kg Bodnár L. 2.31.5
1999 April Sun 57 kg Kovács S. 2.32.1
2000 Rodrigo 57 kg Kállai P. 2.28.7
2001 April Surprise 57 kg Kovács S. 2.33.3
2002 Poggione (GB) 57 kg A. Luce 2.29.4
2003 Rodolfo 57 kg Kerekes K. 2.29.9
2004 King’s Honor (GER) 57 kg J. Línek 2.31.8
2005 Rosenblatt (GER) 57 kg P.Heugl 2.30.9
2006 Thunder Groom (GER) 57 kg J. Línek 2.29,6
2007 Saldenzar (GER) 57 kg P. Krowicki 2.29,5
2008 Sunny Sam (GER) 57 kg G. Hind 2:26,1
2009 Csillaghullás (fv) 57 kg S. Budovic 2,35,0
2010 Shamal Sally (USA) 55,5 kg Z. Smida 2.28.6
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.06.
