Elhunyt Egri Zoltán
(1942-2013)
Elment az utóbbi fél évszázad egyik legnagyobb lovas személyisége. Lóértő, lótudós, hippológus volt – bár ezt ő soha nem mondta magáról. Mi igen!
Az egyetem helyett a Fajtakísérleti Állomáson fizikai munkás lett. Tanulmányait a szarvasi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban folytatta, majd onnan került a Keszthelyi Akadémiára.
Pályakezdőként 1966-ban az orosházi Új Élet Tsz. ménesvezetői és főállattenyésztői munkáját látta el. Ekkor tűzte ki a bogárzói lóversenypálya nyomvonalát, mely később fontos állomása lett pályájának.
’68-ban Bábolnára került és a Kerteskői Ménes vezetőjének nevezték ki. A Bakonyban töltött évtizedet pályája legszebb feladatának tartotta. 1978-tól három évig az Enyingi Állami Gazdaság sáripusztai kerület igazgatója, majd Ócsán 1981-82 között a Pegazus Tours – Ócsai Vörös Október – idegenforgalmi területvezetője volt.
1982-től Szilvásváradon élt, ahol a MEFAG üzemvezetője, majd 1987-től főmérnöke volt.
A rendszerváltás után bekapcsolódott a helyi közéletbe és három cikluson át polgármesterként, közmegelégedésre irányította és fejlesztette Szilvásvárad községet 2002-es nyugdíjba vonulásáig.
Az 50-es évek második felében nagy lendülettel vetette bele magát a viharsarki régió gazdaversenyeinek szervezésébe, melyeken – a szomszéd gazdától kapott lovával – maga is eredményesen szerepelt, 1959-ben futamot nyert.
A lovassportok szinte valamennyi ágában kipróbálta magát jó eredménnyel. A keszthelyi években az egyetem díjugrató csapatában lovagolt.
A militaryban kisebb nemzetközi versenyekben versenyzett eredményesen és az 1980-as olimpiára készülő válogatott csapat póttagja lett.
Díjlovaglásban területi bajnokságot nyert. Négyesfogathajtásban a mai napig fennálló világrekordot állított fel lipicai ménfogatával: győzött a Triest – Verona, a New York – Late Mohonk és a Bábolna – Pannonhalma – Bábolna távhajtó versenyeken.
Hosszú évekig amatőr sík-, gát- és akadálylovasként versenyzett. 2002-ben, hatvan éves korában emlékezetes versennyel búcsúzott a versenylovaglástól: győzött a bogárzói galopp pályán.
Gyakorló lótenyésztőként több kiváló ló fűződik nevéhez. Orosházán töltött évei alatt született Adonisz, a ’72-es müncheni olimpián szereplő magyar military csapat legeredményesebb tagja. Kerteskő vezetőjeként jelentős figyelmet fordított a tréringben lévő csikókra. A bakonyi ménesben töltött tíz év alatt hat Derby győztest neveltek, köztük a Hármas Korona nyerő Bilbao-t. Jó szívvel gondolt vissza a Kancadíj nyerő Pásztorsípra és az import Babette-ra, akinek első csikója rögtön Derbyt nyert. Enyingi időszakának legsikeresebb lova Aldato II, a ’80-as OMÉK Nagydíj győztes ménje.
Szilvásváradon három évtizeden át a lipicai tenyészanyag minőségének fejlesztésén dolgozott. Szelektálta a korszerűtlen küllemű és rossz teljesítményű kancákat. Külföldi kapcsolatai révén eredményes méneket, Pluto Roviga-t, Favory Dubovina-t, Neapolitano Brezova-t és Siglavy Trofetta-t vitt be a fajtába. A szilvásváradi lipicaiak a világklasszis hajtók kezei között világhírű lovakká váltak. Rendezőként aktív részese volt az 1984-es szilvásváradi Világbajnokságnak. 1985-ben az OMÉK-on Conversano XXIII mén nagydíjat, két tenyészkanca aranyérmet, a ménes Teljesítmény Nagydíjat nyert.
Társadalmi feladatai közül kiemelkedik a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületében több mint két évtizeden át végzett elnöki munkája. Nevéhez fűződik az első Magyar Lipicai Méneskönyv összeállítása és a Világ Lipicai Méneskönyv szerkesztése is. Ő képviselte hazánkat a Lipicai Nemzetközi Egyesület első kongresszusán, emellett nemzetközi fogatbíróként Európa legjelentősebb versenyein bíráskodott.
Aktív, kiegyensúlyozott nyugdíjas életet élt. Büszke volt rá, hogy gyermekei szeretik a lovakat. Közel a hetvenhez sem tudott elszakadni a lovaktól– portáján lovak és egy szamár áll.
Szabadidejében – a lovakon kívüli – legnagyobb szenvedélyének, a lószerszámok készítésének hódolt. A szíjgyártó szakmát még diákként sajátította el. Nyergek és sallangos lószerszámok kerültek ki kezei közül. Az 1997-es riesenbecki világbajnokságon öt külföldi fogattal versenyzett az “Egri” szerszámokban.
Kellemes társasági élmény volt vele beszélgetni. Lexikális tudása kiemelkedő és kronologikus pontossággal emlékezett a különböző szakmai eseményekre, ló és versenyadatokra.
Kitüntetései: Magyar Köztársaság Érdemrend arany fokozata (2007), Vitézi Rend Arany Kereszt (2005), Sport Érdemérem Arany fokozat (1984), Széchenyi érem (2002) Konkoly-Thege Sándor Díj 2013
2013.05.10, Krebs András
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.07.