Lovardák funkcionális kapcsolatai és telepítési elvei

Amikor egy új lovas létesítményt szeretne valaki megvalósítani, legfontosabb az, hogy meg tudja fogalmazni mi lesz a lovarda elsődleges funkciója. A szakmai és gazdasági hátteret miként fogja biztosítani. Amikor ezek alaposan végig gondoltuk, akkor érdemes a lovas létesítmények tervezésében és a lovas szakmában jártas építészt megkeresni. Ajánlott már a helyszín kiválasztásában is a tervező szakember véleményét kikérni.

Fő funkció szerint négy + egy alapvető kategóriát sorolhatunk föl:

• Sport és az oktatást kiszolgáló funkció, ahol az egyes szakágakat ki kell szolgálni edzőpályákkal és versenyek bonyolítására alkalmas környezet kialakításával
• Hobbilovaglás, amikor a lovas iskola és a ló bértartás az elsődleges
• Tenyéssz telep
• Vendéglátó és turisztikai, szolgáltató funkció, mely a rendezvényeknek, lovas műsoroknak ad otthont a legkülönbözőbb témákban
• Vegyes funkció, amikor keverednek a tevékenységek és egymást vagy gazdaságilag, vagy logisztikai szempontból egészítik ki

Mind a négy alapestben eltérő funkcionális elvárások merülnek fel. Jellemzően ma Magyarországon, tisztán sportcélt kiszolgáló műhelyek kis számban vannak, és ezek önfenntartása csak nemzetközi élmezőnyben való folyamatos jelenlét mellett biztosított! A professzionális szakmai munka eléréséhez a jó ló, lovas és edző mellett speciális munkakörnyezetre lenne szükség, ahol az egyes szakágak képviselői számára kialakított környezetben tudnak felkészülni az év minden időszakában. Ezekben a műhelyekben a tapasztalt versenyzők szélesebb körben képezhetnék az utánpótlást. Jelen tendencia azt mutatja, hogy egyre több a hobbilovaglást és a turisztikai célokat kiszolgáló lovarda, melyek műszaki színvonala elég eltérő szintet mutat. Sok múlik a rendelkezésre álló pénzen, de véleményem szerint közel ugyanannyi múlik a környezetünkkel szembeni igényességen is. Az ápolt lovak, fényesre pucolt lovagló csízmák mellett, a rendszeresen kimeszelt és tisztán tartott istállóknak, öltözőknek is vissza kellene térniük, hogy ismét itthon is elnyerje megfelelő rangját a lovas szakma.

Közlekedési utak, funkcionális zónák

Téli időszakban vagyunk, és ilyenkor a lovardákban a sár a legnagyobb ellenség, mely a legkörültekintőbb gondosság mellett is belopja magát a belső és a külső terekbe egyaránt. Megnehezíti a pályákon való lovas munkát, pályakarbantartást, gépekkel való közlekedést és a gyalogos forgalmat. Mi is a teendő? Új létesítmény tervezése során ezt a közlekedési utak szétválasztásával, funkcionális zónák kialakításával, valamint a terep adottságainak, lejtési viszonyainak kihasználásával lehet a legjobban kezelni. Joggal kérdezhetik a sík területen fekvő lovarda tulajdonosok, hogy náluk miként folyjon le a víz, és hova vezessék, amikor nincsen csatornarendszer, ahol azt el lehetne vezetni! És esetlegesen nincsen anyagi keret sem a legmodernebb lovardatalajok telepítésére, melyek réteges felépítésűek és szivárgó rendszereken vezetik el a csapadékvizet. A terület finom tereprendezésével és a belső lejtési viszonyok megtervezésével sokat lehet segíteni. Ez töredéke költséggel megvalósítható, mint a professzionális lovarda talajok építése, de ugyanazt a gondozást igényli, mivel a boronálásnál nem csak a lovak által kitaposott járást kell elegyengetni, hanem rendszeresen az egész terület lejtését is figyelembe véve kell karbantartani a pályát.

A közlekedési útvonalak és funkcionális zónák kialakítására az alábbi szempontokat fontos figyelemben tartani:

• különválasztott gazdasági és vendégforgalom,
• egymást ne keresztezzék az eltérő funkciójú utak, így a telepre érkező lovasnak nem kell térdig gázolnia a sárban civil ruhában, hogy eljusson az öltözőhöz vagy a lovához az istállóba
• szerviz utak biztosítása a telepen való gépekkel történő közlekedés részére, melynek köszönhetően elkerülhető az esős időben a vágtapálya és az edzőpályák tönkretétele a traktorral és a lószállítóval
• megfelelő burkolatok biztosítása a gazdasági járművek részére és a vendégforgalom részére
• rendezvények esetén a vendég ellenőrzött útvonalon jusson el a vendégforgalmi területekre
• egy vendégbejáró legyen, ahol a beléptetés történhet
• külön gazdasági bejárat a teherforgalom (lószállító, takarmány és trágyaszállító) számára

Tájolás

Amikor a funkcionális elrendezést tervezzük, a terület tájolását és széljárását is fontos szempontként figyelembe kell venni. A benapozás szerepet játszik a pályák fény és árnyékviszonyainak alakulásában. A külső és belső munkapályák szempontjából fontos az egyenletes megvilágítás, és a talajon levő vetett árnyékok minimalizálása! Lovasok ismerik a vetett árnyékokon való átlovaglás problémakörét, melyhez a lovakat lehet szoktatni, de azért ez bármikor okozhat meglepetéseket! Az alacsony horizonton járó nap fénysugarai a lovast és a nézőt egyaránt zavarhatja. Ez fokozottan jelentkező hatás, amikor üveg, vagy tükörfelületeken jön létre! A széljárásnak szerepe van a por és a szagok terjedésében. Nem szerencsés, amikor az uralkodó szélirány a vágtapálya porát közvetlenül a nyitott istálló ablakán viszi be, vagy a trágyatároló nem mindig és mindenki számára kellemes illatát az étterem teraszára vagy a vendégszobák ablakához röpíti. A benapozásnak és a széliránynak kiemelt jelentősége van például a lovas íjász pályák telepítésénél is, vagy a pályák mellett lelátók kialakításánál, amikor egy fontos szempont, hogy lehetőség szerint a legkevesebb nézőnek kelljen nappal szemben ellenfényben gyönyörködni a lovas programban. Meg kell tervezni, hogy a telepen belül honnan hova lehet ellátni! A jó vizuális kapcsolat az egyes területrészek között a vendégek, rendezvények szervezői számára, napi koordinációs munkában és biztonsági okokból is egyaránt fontos. Meg kell tervezni, kinek melyik pontból a különböző használati módok mellett hova kell ellátni, és hova nem kell belátni!  Mi az, amit megmutatni szeretnénk a vendég részére a lelátóról, a büfé mellől, vagy amikor éppen megérkezik a lovardába és mi az, amit teljes mértékben el szeretnénk rejteni. De ugyan ilyen fontos, hogy a portásfüléből, a lovászok pihenő helyéről, a zsűri toronyból, az istálló ajtóból és sorolhatnám még tovább, hova lehet ellátni. A lovardában tehát a jól megtervezett vizuális kommunikációs kapcsolatoknak is fontos szerepe van!

Az egyes épületrészek és külső területrészek egymástól való távolsága is jó tervezés esetén nagyban segítheti és komfortosabbá teheti a munkát.   Érdemes végig gondolni kinek, honnan hova naponta hányszor és milyen közlekedési eszközzel kell eljutnia. Például az istállótól milyen messze van és milyen burkolatú úton jutunk el a fedelesbe, a jártató géphez, a karámokhoz, a lovasiskola edző pályájához, az öltözőhöz, a takarmány tárolóhoz. Ugyanezeket a kapcsolatokat végig kell nézni és optimalizálni szükséges az elsődleges funkcionális célok figyelemben tartása mellett minden súlyponti területre vonatkozóan! Itt említeném meg, hogy az akadálymentes közlekedés biztosítását is fontos figyelembe venni! Kerekes kocsival, vagy csökkent járóképességgel rendelkező lovasok és vendégeknek is önállóan kellene tudni közlekedni, amennyiben a belső úthálózat kapcsolatai és kialakítása megfelelően lett tervezve. Ez sok esetben minimális többletköltséget jelent, ha az elején odafigyelünk és tervezési szempontként figyelembe vesszük.

Az egyes funkcionális egységek napi használati módja is fontos a telepítés belső szabályrendszerének felállítása során. Ki, mikor, melyik típusú pályát használhatja és az adott típusú lovas munka után milyen pályakarbantartás szükséges. A bérlovarda, a futószáras ló idomítás, az ugrók, a lovastorna és az egyes szakágak jellemzően másképp használják a pályát és eltérő eszközök szükségesek az edzéshez. Ez vegyes funkciójú lovardáknál komoly időbeli és térbeni koordinációt igényel. Az évszakokhoz és versenyidényekhez kapcsolódó egyes súlyponti területek használatát se felejtsük el! Egy versenyen hova lehet mobil boxokat építeni, vendég kamionnal és személygépkocsival parkolni, ideiglenes szociális helyiségeket esetlegesen elhelyezni (mobil WC, büfé, stb).
Funkcionálisan két fő területegységet határoznék meg! Az első a lovas technológiai területek, amihez tartoznak az istállók, nyerges, a karámrendszer, edző és versenypályák, takarmánytárolók, alomtároló, kocsiszín, raktárak, gazdasági gépek és járművek parkolója, szolgálati lakás, kovácsműhely és minden a lovakat kiszolgáló, a telep működését biztosító létesítmény. A második körbe tartoznak a vendégtérhez kapcsolódó területek, azaz a vendégparkoló, öltöző, büfé, étterem, panzió, egyéb sportpályák, játszótér és minden, ami a vendégek számára fenntartott nem technológiai terület. Ezeket két külön csoportba érdemes telepíteni, ügyelve arra, hogy a már részletezett kapcsolatok helyesen legyenek kialakítva. Természetesen a napi működés során ez ennyire nem válik ketté, de ha versenyt vagy bármilyen rendezvényt szerveznek a létesítményben, akkor nagyon fontos, hogy ellenőrizhető módon a civil közönség vendégtere és a lovas „üzemi terület” akár kordonokkal is elválasztható legyen!

A területek elhatárolásában és a közlekedési utak kijelölésében nagy segítséget nyújthat a kertépítészeti elemek alkalmazása. Lovardába azért látogatunk, hogy a lóval kapcsolatba kerüljünk és felelevenítsük a több ezer éves kapcsolatunkat a természettel. A lovak és az emberek számára nem csak esztétikai szerepe van a növényzetnek, parkosításnak, hanem a természetes regenerálódást, a mentális pihenést is nagyban elősegíti. A karámok környezetébe jól telepített fasor árnyékot ad a lovaknak, és a parkosított bejárati tér nem csak becsalogatja a vendéget, de a lovardába érkező kísérőknek is kellemes helyet biztosít a kikapcsolódásra.
Összefoglalva elengedhetetlen, hogy térben, időben és a lovarda feltételezett használati módjait vizsgálva történjen a területhasználat megtervezése. Ez ha jól meg van tervezve,  akkor természetesnek vesszük és a használat során szinte nem is fordítunk rá figyelmet, de ha nincsen kellően végig gondolva, akkor a napi működés során nagyban megnehezítheti mind a lovarda vendégei, mind pedig az üzemeltetők életét. Amennyiben a funkcionális elvárásokat sikerült letisztázni, kezdődhet a lovarda helyszínének kiválasztása!
Soron következő cikkben ezt a témakört fogjuk elemezni!

Írta: Tasnádi Gábor építészmérnök
ügyvezető igazgató, PannonExpert Kft.
        www.pannonexpert.hu

Frissítve: 2024.04.30.
Fotó: Canva

Hozzászólások