Ki ne hallott volna Pat Parelliről vagy Monty Robertsről? Na és Balassa Konstantinról? Róla már kevesebben, pedig a ma oly divatos, úgynevezett természetes lókiképzést nem Amerikában találták fel. Az alapelveket már a 19. század elején az osztrák-magyar császári hadsereg egy tisztje leírta.
Kép forrása: konyvmanufaktura.hu
Balassa Konstantin, vagy – ahogy egyesek utalnak rá – a magyar suttogó az 1700-as évek végén született. Már 27 éve szolgált az Osztrák-Magyar Monarchia császári és királyi ezredében, mikor megbízták a Würtemberg Huszárezred parancsnoksága alatt álló Remonten-Depot (pótló-állomás) vezetésével. Ezen az állomáson a remondák (állomány felfrissítésére beszerzett fiatal lovak, idomítatlan, fiatal katonalovak) képzésével foglalkozott.
Balassa a korabeli lókiképzési hagyományokkal – amik mai napig élnek – és kortársaival szakítva az erőszakmentes szelídítés, idomítás irányába indult el. Rengeteg vad, megközelíthetetlen lóval dolgozott, egyre-másra küldték hozzá a mai szóval élve problémás lovakat. Ezeket a vad és kezelhetetlen lovakat rövid időn belül megszelídítette és lehetővé tette erőszakmentes megpatkolásukat.
Híre Bécsbe is gyorsan elért, munkásságát egy tábornokokból és vezérkari főtisztekből álló bizottság előtt mutathatta be. A negyvenkét vad lóval végzett sikeres munkáját követően Balassa Konstantin főhadnagyot a csökönyös lovakkal való bánás és az erőszak nélkül való patkolás terén tett fölfedezésért I. Ferenc császár soron kívüli lovaskapitányi előléptetéssel és holtig tartó évi 300 aranyforint fizetéssel jutalmazta.
Ezt követően az Erőszak nélküli patkolás című könyvét a monarchia valamennyi huszárezredének kiadták, Balassa pedig méntelepről-méntelepre járt és előadásokat tartott lószelídítési módszeréről.
Leghíresebb könyve a német nyelven megjelent A ló szelídítése (Die Zähmung des Pferdes). Fia, György császári és királyi huszárszázados 1901-ben már magyarul adta ki A ló nevelése és idomítása című könyvet, amelyben édesapja tapasztalatait és módszerét foglalta össze.
Balassa Konstantin által megfogalmazott legfontosabb képzési elvek:
- Nincs természetétől fogva rossz ló, csak elrontott.
- A ló nevelése úgy történjék, mint a gyermeké.
- A lovak élet- és lélektanának ismerete a lóval való bánás elengedhetetlen része.
- A lóval szellemi képességének, vérmérsékletének és tulajdonságainak megfelelően bánj.
- Az idomítás sikerének nem kulcsa a jutalom, a nyalánkság.
- A lóval némajáték útján értetheti meg magát hatékonyan az ember.
- Az idomítás során hagyj időt a lónak és fokozatosan haladj vele.
- Előzd meg a nem kívánt viselkedést, hogy ne kelljen büntetned azt.
Ismerősen csengenek? Még több hasonlóságra lelhetsz a mai természetes lókiképzés és Balassa Konstantin módszere között, ha műveit tanulmányozod.
Végül két elgondolkodtató idézet Balassa Konstantintól:
„Az ostor mindig fellázítja a lovat, a hang és tekintet ellenben tanítja azt.”
„Régente az idomítók az éhség, szomjúság, sarkantyú, ostor s hasonló kínzó eszközökön kívül alig használtak más eszközöket a ló fékezésére, hogy velök a kitüzött czélt eléressék. Mindenki, a ki ily eszközökkel él, csak tudatlanságát árulja el.”
2016.09.15. György Annamária
Forrás: Balassa György: A ló nevelése és idomítása
Frissítve: 2022.08.16.
Fotó: Canva
