A helyes módszerek és a lélektan alkalmazásának fontossága a lovasoktatásnál

A helyes módszerek és a lélektan alkalmazásának fontossága
a lovasoktatásnál

 

A pszichológia, mint önálló tudományág, a lelki jelenségekkel foglalkozik, mellékága, a sportpszichológia pedig kifejezetten a sport hatására kialakuló lelki folyamatokkal és hatásokkal. Minden sportágban szükség van némi pszichológia alkalmazására, hiszen az edzők emberekkel dolgoznak, és az eredményes együttműködéshez kölcsönös megértésre van szükség. A lovassport esetében az oktató számára nagyobb a kihívás, ugyanis nem csupán a tanítvány-edző, hanem  a tanítvány-ló közötti bizalmi kapcsolat kialakítására is figyelnie kell.

Az emberekkel való helyes bánásmód az edző esetében egyrészt adottság, másrészt tanult folyamat. A sportban a személyiség feltárása és helyes megítélése alapján lehet a technikai tanulást és a fizikai követelményeket felépíteni. Ennek alapja elsősorban az, hogy az edző tudatában van annak, hogy minden ember eltérő személyiséggel rendelkezik, melynek meghatározásánál csakis az adott egyén a fontos.

F.Alport szerint: A személyiség azoknak a szokásoknak, sajátos és általános magatartásoknak, érzelmeknek, temperamentumoknak stb. összessége, amelyekkel az egyén a környezetéhez alkalmazkodik.

A személyiség fejlődése egyedi, az egyéniség azonban alakítható. A helyes edzői hozzáállás mindkettőt pozitív irányba igyekszik fejleszteni, és a sportoló adott személyiségéből kiindulva járul hozzá a fejlődéshez és a sikerek eléréséhez.

Az oktató helyes hozzáállása, viselkedése, személyisége

A lovaglás, sokrétűsége és fokozott veszélyessége miatt a tanuló lovasokban gyakran félelmet, szorongást ébreszt. A félelem forrása általában kétféle dolog lehet:

  • ismeretlen helyzetek, lehetőségek
  • már megtörtént rossz élmények, kudarcok

Egy kezdő számára ismeretlen és szokatlan a ló nagysága, lendületes mozgása, ebből kifolyólag saját fizikai képességeinek alábecsülése alakíthat ki szorongó érzést. Ennek feloldása az edző számára normális esetben a könnyebb feladat, a már szerzett rossz élmények miatti félelem sajnos gyakran mélyebben beleivódik az ember tudatába. Elsősorban a félelem tényezője az, ami miatt szükség van a pszichológia alkalmazására a lovasoktatásban, és ennek a kulcsa pedig a bizalom.

Az oktató tanítvánnyal való kapcsolatában két dolog befolyásolhatja a bizalmat

  1. Emberi tényezők: személyiség, határozott fellépés, kommunikáció és tolerancia
  2. A szakmai hozzáértés

Az oktató alkalmassága a pályára emberileg meghatározóbb, mint a szakmai háttér. Az adott sport és a szakmai ismeretek megtanulhatók, a rutin az évekkel megszerezhető.

Az oktatáshoz való alkati adottság azonban meglévő dolog, ami esetleg fejleszthető, de semmiképp sem megtanulható. Léteznek olyan személyiségtípusok, akik teljes mértékben alkalmatlanok a pedagógiai pályára – bár ez nem jelenti azt, hogy nem találkozunk ott velük…

A sportoktató esetében az jelenti a különlegességet, hogy a technikai és szakmai tudás helyes adagolása és átadása mellett tudnia kell egy adott emberrel, tanítvánnyal megfelelően bánni, és az adottságaihoz mérten a lehető legtöbbet kihozni belőle. Az oktató személyisége csak az első lépés, amely a közös hang megtalálását és az együtt végzett eredményes munkát segíti.

Mind a lóval, mind a lovassal szembeni határozott fellépés példaértékű és tekintélyt sugall. Kiküszöböli a tanítvány esetleges bizonytalanságát, elősegíti az ügyetlenség korrigálását.

A kommunikáció és a tolerancia a bizalom elsődleges csatornái, helyes alkalmazásuk rendkívüli jelentőséggel bír az eredményes oktatás során. Léteznek azonban szélsőségek (túlzott magyarázás, túlzott elnézés), melyek hosszú távon inkább gátolják a tanulást, mint segítik. Mivel a oktató és a lovas közötti bizalom nagyon kényes dolog, meg kell becsülni és oda kell figyelni minden apró részletre, amelyek ezt meggyengíthetik.

Az oktató személyisége, fellépése példaértékű kell, hogy legyen, és ezt szem előtt tartva kell alkalmazni a pszichológiai fogásokat. A szakmai hozzáértés egy lovasoktató esetében nem feltétel, hanem követelmény. Itt most elsősorban a lovassport szakmai ismereteiről van szó, másodsorban a módszertani és pedagógiai tényezőkről.

A ló és lovas közötti bizalom kialakításánál fontos tényezők

  1. Fokozatosság, türelem, tájékoztatás
  2. Helyes oktatási mechanika, következetes módszerek
  3. Gyakorlatok a bizalom erősítésére
  4. Minél több idő eltöltése a lovak körül

Általában minden pedagógus számára a fokozatosság és a türelem a fejlődés biztos motorja. Az oktatásban minden épül valamire, a megtanult dolgokat gyakorolni, mélyíteni kell, hiszen ezekre épülnek az újabb és újabb ismeretek.

Meghatározó a lelkiismeretes alapozás, a helyes kezdés, ebbe beleértve a lóval és a sporttal való ismerkedési fázist is. A tanulóval szemben az elsődleges követelmény mindig a megértés és annak visszaigazolása, mert ha az oktató ennek hiányában lép tovább a tanítással, a későbbiekben komoly akadályt jelenthetnek a tévesen rögzült vagy teljesen hiányzó ismeretek.

A helyes módszertani elvek

  • ismeretek átadása, magyarázat – megértés
  • feladat végrehajtásának követelménye – végrehajtás
  • “csiszolás”, azaz gyakorlás

A lépésről-lépésre való haladás türelmet kíván mindkét féltől, és mivel gyakran adódhatnak nehézségek, amitől a tanuló egy időre megakadhat, nem szabad átugrani ezeket és úgy folytatni a tanulást, ahogy egy könyvet sem szokás hátulról visszafelé olvasni.

A problémákra vissza kell térni, célzott gyakorlatokkal feloldani, egészen addig, amíg a lovas magabiztossá nem válik és képes a továbbhaladásra. Ez vonatkozik a lóápolástól kezdve a versenyzésig minden körülmények között, és az oktató türelmessége és nevelő célzatú fellépése a tanítványban is hasonló hozzáállást kell, hogy kialakítson. Mivel a lovaglás kulcsa a bizalom, ennek kialakítása és fenntartása állandó figyelmet igényel, elsősorban az oktató részéről.

Fontos hogy a lovas bízzon az edzőjében és bízzon a lovában is, ezért folyamatosan szükség van bizonyos gyakorlatokra, amelyek ezt a kapcsolatot erősítik. A jó oktató kezdettől fogva erre épít, ennek alapján mérheti le tevékenységének sikerét a tanítványa fejlődésén keresztül. A lovasnak minél több időt kell lovak körül töltenie ahhoz, hogy kialakuljon benne az igazi lovasérzés, feloldódjanak a félelmek. Az ápolás, szerszámozás, munka utáni legeltetés, istállómunkában való segédkezés ebből a szempontból mind mind nagyon hasznos lehet.

 

Írta: Nagy Zsófia
Frissítve: 2023.04.15.
Fotók: Canva

Hozzászólások