Ki farmot varázsolt a pusztába

Magyar lovaskultúra

Írta:

Ki farmot varázsolt a pusztába

Papp Péter Debrecen melletti gazdaságával Európa legjobb fiatal innovatív gazdája lett.

Egy Debrecen melletti farm tulajdonosa, a harmincéves Papp Péter érdemelte ki a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa (CEJA) által kiírt versenyen 270 gazdafarmer között az Európa legjobb fiatal innovatív gazdája címet.

Papp Péter kisgyermekkora óta állatok között szeretett volna élni. Aktív gyermekként emlékszik vissza debreceni kisiskolás éveire. Szüleinek gondot okozott, miként lehet lekötni energiáit. Végül a pallagi lovardában kötöttek ki. Papp Péter ott ragadt a lovak között.

Egy tanyát szeretett volna, ahol kutyákkal, lovakkal élhetne. Azt mondja, nem a divat, hanem az állatszeretet – különösen a lovak szeretete – motiválta. A tehenek mellett ma is négy lovát karámozza, ezek mindegyike a már nyugdíjaskorban lévő telivér versenykancájától származik.

Az állatszeretet pályaválasztását is meghatározta, de a mezőgazdasági szakiskolában nem támogatták a fiatal lovas sportolót. Harmadik osztályosként ezért iskolát kellett váltania, így került Berettyóújfaluba, ahol az iskola már büszke volt a lovastornákról rendszeresen trófeákkal visszatérő diákjára. Sikerrel szakvizsgázott és érettségizett. A középiskola befejezése után egy száz tehenet tartó német gazdánál kezdett dolgozni Saalhausenben. Sokat tanult, főképpen azt, hogy a legjobb minőségű a tulajdonos munkája, és azt, hogy a munka és a hobbi jól megfér egymással. A német gazda a tehenek mellett lovakat is tartott.

Hazatérve jelentkezett a Kaposvári Egyetemre, hogy a Lovasakadémia közelében lehessen. De közben saját gazdaságot is akart. Szülői segítséggel vásároltak egy tanyát a Debrecen melletti Sámson-kertben, ahol haszonállatként 150 anyabirkát és néhány tehenet tartott. Ekkor kapta az első pofonokat, ugyanis az alkalmazottak kezén sok minden kárba veszett. Néhány évig eltartott, míg sikerült kiszállnia a sámsoni birtokból.

Fél évtizede került a mostani halápi farmra. Pontosabban a puszta földre. Debrecentől keletre, Halápi környékén egy fából ácsolt fogadókapu áll. Rajta a felirat: Papp Farm. Alatta: Cégtulajdonos: Papp Péter.

A ma már 310 hektáros takarmánytermő terület közel 700 szarvasmarhát tart el. Az apródonként, a mindenkori saját anyagi erőtől, a megszerezhető banki hiteltől és a támogatott programoktól függően hosszú ideig tartó fejlődés után jutottak el a mostani állapothoz. A bővülés nem áll meg, most épül egy 400 férőhelyes új istálló. Az állatokra a gazda már alkudozik.

A következő nagyobb lépés egy biogázüzem létrehozása. Ha ez elkészül, a trágya elhelyezése már nem a gazda gondjait szaporítja, hanem egy újabb tevékenységgel a pénztárkönyvben érzékelhető bevétel forrása lesz. Miközben a legtöbb tehenészet a tej alacsony árával bajlódik, a Papp-farmon már egy tejfeldolgozó építését tervezik.

Az elmúlt évek tapasztalatairól beszámoló gazda szavait összegezve kiderül, hogy növekedni csak az állami és uniós támogatással lehet, de ezzel is csak úgy, ha felszámolásra ítélt, csődbe jutott vállalkozások értékesítésre kínált javait megvásárolja. Ezzel együtt szükség van a szakmai újdonságok ismeretére, s ha lehet, mielőbbi alkalmazására. A birtok sikeres működtetésének titkai közé tartozik az is, hogy a tulajdonos egyelőre nem spórol erejével, s idejével sem. Ha kell, fuvarozó, traktoros, kombájnos, állattenyésztő, tmk-lakatos, tetőfedő és még sorolhatnánk.

De még ez is kevés, ha a gazdaság nem áll több lábon. Papp Péter ezért is működtet egy fuvarozó vállalkozást. A négy kamion nemcsak a tejtermelő telepnek szállít, hanem bérfuvart is vállal. Az utóbbi időben, kihasználva az uniós tejhiányt, már Olaszországba szállítja a tejet. Ha sikerül hosszabb távon megegyeznie a vevővel, vásárol két hűtőkamiont, s maga szállítja a tejet, hogy a fuvarozás haszna is megmaradjon. Ezektől a tárgyalásoktól függ az is, hogy Halápin megépül-e a parmezán félkész terméket gyártó üzem.

Papp Péter mostanában nem csak a gazdaság fejlesztésére gondol: nősülni készül. Jövendőbelije a szomszédos homokbánya tulajdonosának a lánya.

Czauner Péter

Forrás: Népszabadság
2007-01-25
Kép: canva
Frissítve: 2024.04.15.

Hihetetlen, de igaz: divatba jött a lóhús

Állatvédelem

Írta:

Lovasok.hu

Hihetetlen, de igaz: divatba jött a lóhús

A francia konyha mindig is híres volt a különleges ízeiről. Most is egy ételkülönlegességgel próbálják a turistákat megnyerni: a legrangosabb éttermek lóhúsból készítik ételeiket.

A lóhús nemcsak egészséges és különleges, hanem megfelelő helyettesítője lehet a sertésnek, a marhának és a báránynak is – hirdetik a portékájukat a főszakácsok és a hentesek.

A húsételekkel ellenőrzésével foglalkozó franciaországi hivatal beszámolója szerint egyre nagyobb mennyiségben értékesítik a lóhúst a kifejezetten erre kialakított húsáruházak.

A legnagyobb felvásárlók a vendéglátók, amelyek főleg azokat a turistákat próbálnak becsalogatni éttermeikben, akiknek saját országában nem szerezhető be a húskülönlegesség. Amerikában vagy Nagy-Britanniában például egyáltalán nem szokás lóhúst fogyasztani.

A szakácsok szinte bármilyen húsételt elkészítenek a lóból. Az állat húsa igen egészséges, hiszen alacsony a zsírtartalma, de sok vasat tartalmaz.

Bár a termék most kezd elterjedni, az első lóhús áruház 1866-ban nyílt meg Párizsban.

Forrás: 2007-01-24
Kép: canva
Frissítve: 2024.04.15.

Lovak lovagoltak a képeken Pécsett

Írta:

Lovasok.hu

Lovak lovagoltak a képeken Pécsett

A 13. évfolyamát élő Lovas Nemzet magazin fotópályázata már évekkel ezelőtt jelentősen átlépte az országhatárokat, nemzetközivé szélesedett. A pécsi kiadású lap most fotókiállítással mutatkozott be a Postapaloátban.

A rendkívüli érdeklődés is bizonyítja, hogy a rendezők célja – a ló valamint a ló és ember rejtélyes kapcsolatának mind érdekesebb bemutatása, és a témához való személyes kötődés – milyen sok embert ösztönöz arra, hogy élményeit, tapasztalatait megossza az érdeklődőkkel.

“Lovas nemzet a magyar”, mondogatjuk gyakorta, ha identitásunkat képszerűen akarjuk megfogalmazni. Ugyanezt a szállóigévé vált fordulatot használjuk, ha dicső elődeinkre gondolva történelmi visszatekintést végzünk, sőt, még tréfálkozni is szoktunk vele néha.

A ló, mint egyenrangú társ a továbbélést biztosította honfoglaló őseink számára, évszázadokon keresztül szoros egymásra utaltságban élt együtt ember és megbecsült társa. Legendák születtek a magyarok lovaglás-tudásáról, különösen a kalandozások idején.

A technikai forradalom azonban nagy változásokat hozott a közlekedésben, mezőgazdaságban, szemléletváltozás következett be a lovakkal való viszonyban is. Ma már nem annyira használati értéke, mint inkább szépsége, intelligenciája, versenyszelleme dominál. A ló- és lovas versenyek rengeteg nézőt vonzanak, sokan tartanak állatszeretetből lovat, még többen lovagolnak kedvtelésből. A lónak nemzeti hagyományaink megőrzésében jelentős szerepe van, hiszen ősi szokásaink erősen kötődnek a lótartáshoz, lovagláshoz.

Mégis sokan felteszik a kérdést: Mi szükség van manapság a lóra? Lovas nemzet-e még a magyar?

A kérdésre válaszolnak a kiállított képek. A több mint félezer beérkezett – amatőr és művészi – alkotás reprezentálja a magyar lovas társadalmat és kitekintést ad a szomszédos országok lovas kultúrájára. Készültek képek istállókban, legelőkön, versenypályákon, patkoló kovácsnál és állatorvosnál. Különböző évszakokban ragadták meg az alkotók a megismételhetetlen pillanatot. Szívszorító felvételeket is láthatunk, de szerencsére nagyon sok képen ott bujkál a humor, helyenként az irónia. Megjelenik a ló ezer arca, az ember és ló bensőséges kapcsolata.

Az alkotók törekedtek arra, hogy ezt a nemes állatot, az ember barátját és társát érdekesen, esztétikusan és valósághűen ábrázolják. A fényképek elkészítésénél különböző fototechnikai eljárásokat alkalmaztak, előfordul néhány egészen egyedi, ritka megoldás.

A zsűri tagjai: Tám László EFIAP fotóművész, Takács Szabolcs, a Fotómozaik c. magazin főszerkesztője, Balázs József, a Lovas Nemzet főmunkatársa, díjlovas bíró és Tóth Károly fotóművész értékelték a pályamunkákat és választották ki 177 pályázó 554 alkotásából a legjobb fotókat. A három meghirdetett kategória – gyermek, amatőr, profi – első három helyezettje értékes díjakat, míg a kategóriákon felüli három fődíjas Mihály Árpád szobrászművész Hunor és Magor c. szobor-kompozíciójának bronzplakett változatát nyerte el. Ezen felül 3-3, összesen kilenc pályázó részesült a Fotómozaik, a Lovas Nemzet és Tám László fotóművész különdíjában.

Sz. P. F.

Forrás: Pécsi napilap.hu 2007-01-13

Frissítve: 2024.01.31.
Fotó: Canva

Sztárok a lovon

Kikapcsolódás

Írta:

Lovasok.hu

Sztárok a lovon

Ha szilveszter, akkor lóverseny. Farkasházy Tivadarnak ez már évek óta természetes, most sem volt másképp.

A Kincsem Park december 31-én a társasági élet központja, nem csoda, hogy a legtöbb sztár ilyenkor teszi itt tiszteletét. Persze Teddy nemcsak az ismerősök megjelenésének örül.

– Azon gondolkodom, hogyan lehetne elintézni, hogy négy szilveszter legyen egy évben. Egyrészt azért, mert jó a hangulat, másrészt, mert sokan vannak, és minden hülyeséget játszanak. Így a favoritokra is szép pénzt lehet kapni – mondja a Heti hetes sztárja.

Azt túlzás lenne állítani, hogy Fábry Sándor és Illanó nevű lova favorit lett volna, a showman mindenesetre nagy izgalommal várta a futamát. Akadt azonban egy kis probléma. Az előző futamon Sándor kissé leamortizálta a kocsiját, így ezúttal egy másikban kellett versenyeznie.

– Az igénytelenül karbantartott kerékről lepattant a műanyag. Miért kell nekem olyan kocsival menni, amihez nem vagyok hozzászokva? – háborog Fábry.- Ez az Adrienn barátnőmnek a kocsija, és ő rózsaszín szalagot húz a lóra, rózsaszín a körme és rózsaszínnel az ajakát húzza ki.

Fábry Sándor tehát kissé morózusan vágott neki a futamnak, és bizony utána sem látta rózsaszínben a világot. A nagydumás showman végül csak hatodikként ért célba.

A Bubik Istvánról elnevezett futamot Sasvári Sándor nyerte. Az Operaház egyik fantomja az első díjért járó serleg mellett egy különleges medált is átvehetett.

– Bubik István az egyik legjobb barátaim közé tartozott, nagyon nagy űrt hagyott az életünkben, azt hiszem, sokan vannak így ezzel. És Gyuritól, a bátyjától kaptam ezt a medált, amit a nyakában hordott István. Természetesen egy lovas medál, és ez felkerül a nyakamba – mutatja Sasvári.

A rendkívül csalódott Fábry Sándor nem jelent meg az eredményhirdetésen, azt mondják, fellépésre sietett. És bár a lovát hívják így, bátran mondhatjuk, hogy ezúttal ő illant el szélvészgyorsasággal a loviról.

Forrás: RTL Klub 2007-01-04
Frissítve: 2023.07.09.
Fotó: Canva

A lófóbiám elleni harc Vépen

Írta:

Lovasok.hu

A lófóbiám elleni harc Vépen

Ha Major Albert meghív egy kávéra, már tudom, lovas cikk van készülőben. Hagyományőrzés, díjugratás, huszárbál, esetleg huszáregyenruha bemutató. Most a kávé után egy majdnem kész karusszelt láttam. Hogy mi az a karusszel? – kérdezi az olvasó. Hát az, amitől azon kezdek gondolkodni, hogy jót tenne az alakomnak, ha nyeregbe pattannék.

Én és a ló

Nálunk családi hagyomány a ló szeretete. Öreganyám szerint a ló a legaranyosabb, legokosabb állat. Persze ebben a pozitív véleményben benne van az is, hogy a ló az dolgozott, pestiesen szólva húzott, a szekeret a papával együtt, akkor is, ha az elaludt rajta és a lovak közé dobta (ejtette) a gyeplőt. Ráadásul a ló mindig azt csinálta, amit öreganyám mondott neki, ami nem volt elmondható ugyancsak nagy lóbarát öregapámról.

Én már csak távolabbról szeretem a lovakat, közelebbről viszont tartok tőlük egy kicsit.

Teljesen alaptalan szorongásomat igyekszem azzal legyőzni, hogy időnként írok a Vasi Lovasegyletről, vagy annak vezetőjéről, Major Albertről, aki lótenyésztő, lovasoktató, lovassportszervező, többekkel együtt huszáregyesületet gründoló, azaz a lóügy elkötelezettje. Akárcsak az egyesület többi tagja, akik közül van, aki gazdálkodik, más értelmiségi, munkás, falujegyzője, diák, üzletember. Március 15-én őket látjuk őket léptetni a város utcáin.

Major Albert a vépi birtokon

Major Albert a kávé mellett előáll a farbával: mutatna nekem valamit. Mivel nem a távoli kissomlyói birtokára invitál, hanem csak a szomszédba, Vépre, indulunk is. Közben megtudom: nemrégiben költözött az Erdődyek valahai birtokára, a hosszúnevű FVM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképzőiskola és Kollégium területére, miután innét távozott a lovász.

Az iskolától béreli a területet, ahova lovardasátort állított saját beruházásban, ellátja a lovas teendőket, gyakorlati terepet nyújt azoknak a fiataloknak, akik lóápolónak, lótenyésztőnek – és ha a későbbiekben erre igény mutatkozna, akár lovasoktatónak – szeretnék magukat képeztetni. Az intézmény szeretne egy lovasosztályt indítani, lehet még jelentkezni – tudom meg Soós Pál igazgatótól.

A fiatalok érdeklődésének felkeltésére pedig tökéletesen alkalmas Major Albert lovardája, ahol akár kezdők, akár haladók vehetnek lovasórákat (2-3000 forint/óra, képzett oktatóval), majd aztán választhatnak díjlovaglás, tereplovaglás, ugratás közül, ha akarnak. (Én mindezekből egyelőre sétakocsikázást részesíteném előnyben.)

Lovaglás a sötétben

Az istállóhoz már sötétben érkezünk, régi épület, valahogy olyan megnyugtató, rendes, hűvös, ám mégis meleg közeg. Istállómeleg. Vannak itt saját lovak, másokat kosztra-kvártélyra ad ide gazdájuk. (Havi negyvenezer a bértartás, amelyben benne van a fedett lovarda-sátor és a pálya használata is – tudom meg.)

Épp ifjú hölgyekre fókuszálok, akik lovakat igazítanak be a bokszba, mikor elsötétül a fényképezőgép nézőkéje: egy fekete lovat vezetnék felém. Eliszkolni már nincs időm, meg nem is lenne túl elegáns, ezért igyekszem a falba olvadni, és nem becsukni a szememet (azt képzelve, hogy valahol máshol vagyok), és igyekszem közelebbről is megszemlélni a lovat. Szép. Sőt, így tizenöt centi távolságból elég bizalomgerjesztőnek látszik.

Addig-addig oldalgok, már kicsit körültekintőbben, míg egy szombathelyi ismerőst pillantok meg, aki a lányával jött. Nem is tudtam, hogy lovagolsz – mondom, mire kiderül, eddig nem lovagolt, most ül először nyeregbe gyerekkora óta, de az már régen volt. Viszont a lányai lovagolnak, immár saját lovukon, egy istálló felszámolásakor vették, négyszázezer forintért. Részletre. Ez nem több mint egy kiadósabb családi síút ára, viszont a ló sokkal tovább tart.

A sátorban már lovagolnak a lovas- és huszáregyletek oszlopos és ifjabb tagjai, Major Albert instruálja őket. Meg engem: lehetek a palánk hosszabbik oldalán (36 méter) vagy a rövidebben (17 méter), de azon belülre ne menjek. Eszem ágában se volt. Ezzel a kijelentésemmel keltek némi derültséget az egyleti lovasok körében, akik közül néhányan már ismernek. Miközben körbe-körbe léptetnek nyolcan, négy úr és négy hölgy, azon gondolkodom, hogy ha egyszer valami csoda folytán feljutok egy ló hátára, mondjuk azéra, amelyik itt a leglassúbb, ráadásul a legkisebb, azaz számomra a legszimpatikusabb, hogyan fogok onnan lejönni.

Mielőtt az összes lehetőséget számba venném, vezényszavak riasztanak: lépés, ügetés, körbe, középről, átló, nagykör, ne maradj le, ragadd meg a sörényét, ne rángasd, jó ló az, csak ne felejtsd el, hogy nőből van, hajolj hozzá és súgd a fülébe, hogy ne csinálja már ezt veled.

Karusszel

Aztán szétválik a csapat, fiúk jobbra, lányok balra, halszálka majd párba, ilyet eddig csak a tévében láttam, ott is rég, de élőben jobb, meg elképzelem ezt zenére és huszáregyenruhában. Már kicsit szédülök. Na ez a karusszel. Bár azt is így hívják, ami a vurstliban forog, de azon a lovak fából faragottak, itt meg igazi lovak igazi lovasukkal szórakoztatják és gyönyörködtetik a közönséget.

Persze ez a huszár-karusszel nem azért van, hogy én azon törjem a fejem, hogy vajon mitől megy a ló jobbra meg balra, meg fordul derékszögbe, ahogy a lovasa akarja, ráadásul ritmusra, hanem konkrétan a lósport és egyáltalán a lovaglás népszerűsítésének egyik eszköze, melyet január 28-án vetnek be egy nyílt lovasnap keretében. Itt lesz még gyermek ülésszépségverseny, díjlovaglás, ugrószámok, és persze ki lehet próbálni a lovaglást kicsiknek, nagyoknak, bátraknak és hozzám hasonló félősebbeknek.

Egyre inkább hajlok rá, hogy megszabaduljak egy fóbiámtól, mert erre is jó a ló, levetkezni félelmeinket – még ha tőle is.

2007.01.04. Kupi Györgyi
Forrás: Alpokalja-Online
Frissítve: 2023.03.23.
Fotók: Canva

Kállai Pál

Kikapcsolódás

Írta:

Lovasok.hu

Kállai Pál

(1933-2006)

„Szeretem érezni, ahogy a ló mozog, lélegzik. Ez a sport ilyen, napról napra képesek vagyunk valami csodára, hírnévre. Azt mondják minden csoda három napig tart, de itt nem. A ló mindenkit érdekel, szívesen hallgatnak róla történeteket. Nagyon jól hat az ember pszichéjére, nyugtat. Sokan félnek tőlük, de ha megismerik őket közelebbről, nem bírnak elszakadni. Így jártam én is, pedig sokan mondják öreg vagy, hagyd abba. De mi az abbahagyni? Majd, ha én úgy érzem.”

Sajnos, október 13-án úgy érezte, abbahagyja, legalábbis itt a Kincsem Parkban, mert abban biztos vagyok, valahol most szabadon, együtt vágtázik a széllel, hogy legyőzze az égiek telivérjeit. Mindig is egy örökmozgó alkat volt, soha nem elégedett meg semmivel, amit a fejébe vett, azt véghez is vitte. A koráról nem vett tudomást, de miért is, amikor kondícióját egy tinédzser is megirigyelhette volna. Együtt kelt lovaival, hogy hallhassa, milyen jóízűen ropogtatják a reggelijüket, majd utána, ha esett, ha fújt, edzeni mentek. Télen sem tétlenkedett, reggel futással kezdte a napot, hogy mire megkezdődik a szezon, jó erőben legyen. Jó kedvét, figyelmességét, lendületét soha nem törte meg semmi, még az emberi gonoszság sem.

„A ló gyönyörű, csodálatos állat, érezni kell őket, a kisugárzásukat.” –mondta sokszor Kállai Pál, és talán ez a hihetetlen szeretet tette őt képessé olyan bravúrokra, amit például 73 évesen is véghez vitt egy kihívásos versenyben. Ezen a versenyen a 2005-ös „Év lovával”, Frankly Dancinggel és a 2005-ös év champion zsokéjával, Kovács Sándorral szállt szembe Brahy-val, aki 2004-ben kapta meg a legjobb ló címet. Itt újra bebizonyította, hogy képes bármikor, bárhol, bárkivel felvenni a küzdelmet. Könnyedén győzedelmeskedtek a champion páros felett.

„Imádom a lovakat, emlékszem mikor a második feleségem elhagyott, megkérdezték, miért nem veszek el egy lovat feleségül. Mindig a lovakat választottam, ha választás elé állított az élet.”

Ezért jutott el Ausztriába, Amerikába, Jugoszláviába, Svédországba, Törökországba, Németországba és Olaszországba is.
Fiatal kamaszként, 14 évesen vette a fejébe, hogy zsoké lesz. Meg is szökött otthonról, hogy beiratkozhasson a zsokéneveldébe. Szülei először nem nagyon akarták, hogy lovas legyen, meg is fenyítették azért, hogy szó nélkül hagyta el otthonát, de Kállai Pál feltartózhatatlan volt, s így elkezdhette tanulmányait az iskolában. Pár év múlva nem csak a legjobb lett, hanem 1950-ben engedélyt is kapott, hogy Bécsben lovagoljon. Persze, ide nem azért ment, hogy visszajöjjön, mert ekkor már Amerikáról álmodozott. Nemcsak járt Amerikában, hanem lovagolt a Kentucky Derby-ben is, és New Jersey-ben champion lett. De itt sem nyugodott, nyakába vette Európát, hogy végül 1991-ben hazatérhessen. Több mint 2000 versenyt nyert külföldön, itthon pedig 1085-öt, amiből 78 nagydíjgyőzelem volt. A versenyek versenyében, a Derbyben, pedig, kétszer haladt át győztesként a célon. Ebből az egyikben, emlékezetes párharcban diadalmaskodott Rodrigo-val.

„A kutyának gazdája van, de a ló szabad állat. Ha nem akarná, nem is tudnánk őket megülni. 21 törésem volt, de soha nem a ló tehetett róla, hanem a körülmények. Egy rossz lépés, egy hangos szó.”

Annak ellenére, hogy nem volt egy ép csontja sem, újra és újra nyeregbe pattant, hiszen ez volt az élete.
A Kincsem Parkban felhúzott fekete zászló kíméletlenül figyelmeztet nap, mint nap, hogy elment, hogy nem láthatjuk, nem hallgathatjuk hihetetlen történeteit. A hozzá fűződő rengeteg emlék közül szeretnék egyet megosztani Önökkel, így ha egy percre is, de újra magunk előtt láthatjuk Pali bácsit, ahogy mesél:

„Már egészen fiatalon lovagoltam. Heten voltunk segédek egy istállóban. Az öreg mesterem felfedezett egy 5 éves heréltet. Megbízott vele, hogy szőrén lovagoljak el rajta Bábolnára. Akkoriban így vittük a lovakat az egyik helyről a másikra. Pontosan nem is tudtam az utat, de azért odaértem. Szegény nagyon elfáradt, duzzadt lábai voltak. Innen is kapta a nevét, Pókos. Mikor visszatért a pihenőből megkaptam gondozásra. Pucoltam és kezeltem a lábait. A kezelés alatt összebarátkoztunk. Voltak gyógymódok, ami fájdalommal járt, ilyenkor vele aludtam a boxban. ő lefeküdt, én ráhajtottam a fejem és úgy aludtunk egész éjjel. Három évig „éltünk” együtt jóban, rosszban. Kilenc versenyt nyertem vele. Azt mondják a ló egy állat, nincs lelke, én bebizonyítottam a munkatársaimnak az ellenkezőjét. Nem akarták nekem elhinni, hogy a ló mindenképp jelezni fogja, ha úgy érzi, történt velem valami. Kinevettek. Azt mondták ilyen nincs. Kiküldtem őket az istállóból. Bementem Pókoshoz, simogattam, pucolgattam, egyik pillanatról a másikra fogtam magam és elterültem.

Úgy tettem mintha meghaltam volna. A ló elkezdett szagolgatni, bökdösni az orrával. Mivel nem reagáltam egy rakás szalmát tolt oda hozzám, majd a lábával a boxajtót kezdte el döngetni, és hangosan nyeríteni. Erre bejöttek a kollégáim és muszáj volt a szemüknek hinni. Nagyon szerettem azt a lovat, sokat bohóckodtunk együtt.
Mindig elvitte a sapkámat és elszaladt vele. Szórakoztatta, hogy olyan pici vagyok, mert amikor visszahozta, akkor is lengette a fejem felett és szabályszerűen nevetett, amikor ugráltam érte. Amikor kiöregedett visszavitték Bábolnára, csikók nevelésére használták. A rideg tartásnál szokásos, hogy egy öregebb lovat tesznek be a csikók közé, aki megtanítja őket az élet rejtelmeire. Eltelt két év, és az utam valamiért Bábolna felé vezetett. Nézelődtünk, amikor 300-400 métere látok egy lovat, aki a Pókosra hasonlított. Kérdem is a ménes vezetőt, – csak nem a Pókos áll a dombon? De bizony az, hangzott a válasz. Na csak figyeljen, mondom neki. Füttyentettem egyet, mire az én öreg barátom odaszaladt hozzám. Jó barátom volt és mivel is bizonyíthatta jobban, mint azzal, hogy megismert még két év után is.”

Hajdu Bíborka

Frissítve: 2023.12.31.
Fotó: Canva

Tizenhat évesen lovakat és felnőtteket oktat Genzwein

Írta:

Lovasok.hu

Tizenhat évesen lovakat és felnőtteket oktat Genzwein

Genzwein Alexet tartják a hazai mezőny legtehetségesebb fogathajtójának. Az alig múlt tizenhat éves versenyző kitűnően ért a lovak nyelvén, és már a felnőttek is rettegnek tőle.

Az ide szezonban a tizenhat éves Genzwein Alex még a tavalyinál – Genzwein Alex az országos kettesfogathajtó bajnokságban egyéniben 9., míg csapatban 3. helyezett lett – is sikeresebb évet zárt.

A finneket is legyőzte

A magyar bajnokság első osztályában, az egyes fogat kategóriában az ifj. Bozsik József, Genzwein Alex, Szilágyi Zsolt összetételű csapat az összetett első helyet szerezte meg, míg Genzwein Alex egyéniben az összetett hatodik helyen végzett.

Genzwein volt a bajnokság legfiatalabb versenyzője – édesapja a futballban ért el sikereket, a Vasas edzője is volt -, ez mindenképpen emeli sikereinek értékét. A versenyző Lékó Péterhez hasonlóan elhivatott, már évekkel korábban kijelentette, hogy világbajnok szeretne lenni.

Erőssége az akadályhajtás, ebben a versenyszámban Vecsésen, a magyar bajnokság második fordulójában – ez egyben Világkupa verseny is – hibátlan hajtással alapidőn belül egy századmásodperccel lemaradva második helyezést ért el, megelőzve ezzel a sokszoros egyéni és csapat világbajnok finnek mind a négy tagját.

Imponáló versenyzés

A harmadik fordulóban Kecskeméten – szintén Világkupa verseny – verőhiba nélkül az első helyet szerezte meg. Ezen versenyen azonban nem csak a sikerszámában, hanem a maratonhajtásban is remekelt. Az összesített harmadik hely megszerzése mellett néhány maratonakadályban imponáló hajtást mutatott be. Például a 2004-es VB-re épített vizes akadályban kimagasló időeredménnyel az első helyen végzett.

A három Világkupa-fordulóban elért eredményei alapján a hivatalos felnőtt világranglista 21. helyén állt.

Egyesfogatban elért eredményei mellett az egész évben már a jövő évi kettesfogat kategóriába való visszatérésre készült Alex.

Kettesre hajt

Az “egyes” edzések után önszorgalomból készítette fel lovait a jövő évre, mivel 2007-ben az OB I-ben ütőképes kettesfogatot szeretne kiállítani. Ennek érdekében elindult néhány versenyen a kettesfogattal is.

A több dobogós helyezésen kívül megnyerte a Budapest kupát, a Homokhát kupát, Hernádon és Ladánybenén az akadály- és vadászhajtást, valamint a Vasadi és Lajosmizsei vadászhajtást. Ladánybenén a negyedszerre megrendezésre kerülő versenyen valamennyi évben is diadalmaskodott.

2006.12.19.
Forrás: Index.hu
Frissítve: 2023.06.20.
Fotók: Canva

Lovasgála az Arénában

Rendezvény hírek

Írta:

Lovasok.hu

Lovasgála az Arénában

Apassionata, a Magyar Lovas Kultúra Karácsonyi Gálaestje

Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2006. december 16 – 17.

Második alkalommal látogat hozzánk Európa nagyvárosainak legnépszerűbb lovasprodukciója, az Apassionata. A tavaly óriási sikert arató show idén megújult formában – szezononként változik a program – látható majd az Arénában.

Közkívánatra ezúttal az alapmotívum hazánk páratlanul gazdag lovaskultúrája lesz, amely az idők során szorosan összefonódott népünk mondavilágával és történelmével, irodalmával és zenéjével – minderről igyekszik majd átfogó képet adni az előadás.

A fő elemek: A hunok harca a rómaiakkal; Honfoglalás, államalapítás; Színpompás életkép Mátyás udvarából; Végvári vitézek küzdelme a törökökkel; Barokk elegancia Esterházy herceg udvarából; 1848-as magyar virtus a pusztán; Világháborúk kora és Mai modern kor.

Vagyis a magyaros temperamentumú produkció a kezdetektől a napjainkig különböző történelmi színeken jeleníti meg a magyar ember és a ló kapcsolatát.

A Karácsonyi Gálán a magyar lovas élet és -sport világszerte ismert kiválóságai állnak majd a rivaldafényben: külföldi és hazai történelmi filmek lovasjeleneteit forgató kaszkadőrök, nemzetközileg ismert lovas-sportolók, világbajnokok, valamint sikeres szakemberek magas szinten képzett lovaikkal, illetve fogataikkal.

Az előadást – a magyar tánckultúra eredeti elemeit felhasználva – Román Sándor Tánctársulata, a népszerű Experidance színesíti.

Forrás: Est.hu
Kép: canva
Frissítve: 2024.04.15.

A csabai lovas íjászok bárhová is mennek, tarolnak

Kikapcsolódás

Írta:

Lovasok.hu

A csabai lovas íjászok bárhová is mennek, tarolnak

Kettévált a hétvégén a Csaba Lovas Íjászkör versenyzői csoportja: egy részük a száz indulót számláló hódmezővásárhelyi két- és háromdimenziós, a másik csoport a tiszafüredi tradicionális teremversenyre volt hivatalos.

A “vásárhelyiek” a 343 pontot elérő Fabulyáné Kovács Tímea révén egy aranyat zsákmányoltak. Fabulyáné klubtársát, Labos Ágnest előzte meg. A férfiaknál Opauszki Zoltán 315 pontos eredménye ezüstérmet ért. Tiszafüreden a szenioroknál Püski János nyert, a felnőtteknél Kovács József és Varga Anita egyformán második, Bagdi Ferenc harmadik. A gyermekeknél Sajben Mihályt csak egy fiú előzte meg. Az ifiknél a gyulai Postás Zsolt aranyérmes.

Forrás: Békés Megyei Hírlap
2006-12-20
Frissítve: 2023.07.09.
Fotó: Canva

Nagy Kálmán

Írta:

Lovasok.hu

Nagy Kálmán, nyugállományú huszár ezredes

Közöttünk élő történelem

A huszár ma már valóban a mesék, mondák, legendák hőse, aki meg is érdemelte az elismerő, dicsőítő jelzőket.

Olyan erénnyel, erkölcsi tartásról és mentalitásról tanúskodva, amely a magasabb rendű emberi tartás megteremtője és gyakorlója. Azt az értékrendet fogadva el, melyben az igazságosság, a tisztesség és a bátorság alkotja az emberi közösségeket. Volt idő, amikor kardja hegyével Ö írta a történelem legszebb lapjait, hazai földön és messze idegenben. Ezek közé tartozik egy rangidős huszártiszt, hazánk legidősebb huszár ezredese, Nagy Kálmán aki a napokban ünnepelte 97. születésnapját.

A Huszár és Lovashagyományőrző Társaság évzáró ünnepi elnökségi ülésén 97. születésnapja alkalmából köszöntötték Nagy Kálmán ny. huszár ezredest. A Nemzeti Lovarda Dísztermében megtartott ünnepségen Nagy Kálmán ny. huszár ezredes életútjáról dr. Zachar József professzor, hadtörténész tartott ismertetőt, amelyet most olvasóinkkal is megosztunk.

1909. december 8-án Nyíregyházáról, egy polgári család gyermekeként, indult el a huszadik századból a huszonegyedik századba vezető, nehézségekkel teli, és mégis oly szép életútján Nagy Kálmán. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte meg, majd a serdülő ifjú a budapesti főreáliskolába került. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián végezte, ahol 1931-ben avatták huszárhadnaggyá.
Ezt követő évtizedben a felvidéki magyarlakta területek, Észak – Erdély, Székelyföld, és Délvidék visszacsatolását követően, az ifjú tiszt szolgálat helyszíneit, Nyíregyháza, Budapest, Pápa, Munkás, Nagyvárad, és Rimaszombat, helyőrségei jelentették.

Közben három részletben, összesen tizenöt hónapig tartó, első vonalbeli frontszolgálatot teljesített, ahol 1939. március 15-én, Kölmény és Szolyva közti harcokban esett át először a tűzkeresztségen.1941-ben, a második világháborúba belesodródott magyar haderő részeként, az I. lovasdandár élén, a Körösmezei és a Tatár – hágón harcoló csapatokhoz osztották be. 1944 júniusától 1945 áprilisáig már az előrenyomuló szovjet hadsereg elleni hazai honvédelmi harcok részese volt a Kárpátok mentén, miközben háromszáz legényét a Dnyeszertől a Muráig igyekezett megőrizni a háború borzalmas következményeitől. Ennek során, 1944. október 6–án, Gyula és Békés közötti terepszakaszon huszárszázada élén egy zsilip menti keskeny földsávon, szinte veszteség nélkül áttört az Élővíz – csatorna mentén felsorakozott Plijev lovas-gépesített hadtest harckocsijai között.

A harcok befejeztével Ausztriában, – századosként- esett amerikai hadifogságba, ahonnan azonban még 1945-ben hazatért. A kor viszonyai közt természetesnek tűnő B- listázás után, a hadseregből eltávolították, ami a hívatásától való eltiltás mellett, a kenyérkereset megszűnését is jelentette. A megkezdett földosztás adta lehetőségével élve, földmérőként helyezkedett el, így gondoskodva a családjáról. Később innen is elbocsátották, ez után ecetmesterként próbált elhelyezkedni. Miután az újabb békediktátumot követően napirendre került a hadseregfejlesztése, 1948-ban önként jelentkezett, hogy eredeti hivatását folytathassa. Szolgálatát a Honvédelmi Minisztériumban, őrnagyi rangban, hadtörténeti előadóként kezdte meg.

Munkája eredménye alapján sikerült elérnie a Hadtörténeti Levéltár és a Múzeum újjászervezését valamint a Hadtudományi Könyvtár felállítását. Ezzel egy időben igyekezett új beosztásához a szükséges végzettséget megszerezni. Később az újonnan szervezett Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hadtörténelem tanára, majd alezredessé előléptetve a Hadtörténelem Tanszék helyettes vezetője lett. Szerepet játszott az 1956-os forradalmi megmozdulásban, a Honvédelmi Minisztériumba vezényelését követően, ő menekítette az ország legmagasabb rangú egyházi vezetőjét, – Mindszenthy bíborost – az Egyesült Államok nagykövetségének budapesti épületébe.

A forradalom leverését követően folytatta oktató – vezető munkáját a Zrinyi Akadémián, de másfél év után,” ellenforradalmi” cselekedeteiért első fokon tizenöt évre ítélték, amit másodfokon nyolc évre mérsékeltek. Hatvankét havi börtönbüntetés után az 1963-as általános amnesztia keretében szabadult, a márianosztrai szigorított börtönből. Arról azonban szó sem lehetett, hogy hivatásához visszatérjen.

Ötvennégy évesen ismét új szakmát tanult, egy további negyedszázadig nyomdai korrektorként dolgozott, és onnan ment nyugdíjba. Helyzetében az újabb fordulatot a hazai viszonyok alapvető megváltozása jelentette. 1990-ben rehabilitálták, és nemcsak becsületét állították helyre, hanem egyúttal nyugállományban előléptették, ezredesnek. Ezt követően aktívan vesz részt a tudományos közéletben. Könyveinek, tanulmányainak közzétételén túlmenően, a hadtörténelmi tanácskozások állandó résztvevője. Aktivitására jellemző, hogy a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület örökös tagja, a Sárvári Huszár Múzeum Baráti Körének elnöke, a Magyar Huszár és Hagyományőrző Egyesület elnökségi tagja.

Munkássága elismeréséül, a honvédelmi miniszter a Honvédelemért Érdemérem I. fokozatával, míg lakóhelye, Budakeszi, a díszpolgárság adományozásával ismerte el. Nagy megtiszteltetés és elismerést jelentett számára, hogy az 1952-ben, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján kiadott Kossuth Emlékkönyvbe írt tanulmányát a 200. évfordulón, – 2002-ben,- szintén megjelentette a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Tudományos megalapozottságú, politikai frázisoktól mentes, szép magyar nyelvű tanulmánya egy fél évszázad elteltével is aktuális mondanivalójúnak bizonyult. Írott művein kívül az 1943-ban a Don menti harcokban ezredéből elesett huszárok emlékére Rimaszombaton, az általa állított hősi emlékmű is maradandónak bizonyult, máig hirdetve bajtársai hőstetteit.

Nagy Kálmán nyugalmazott huszár ezredes életének 98. évében jár. Fáradhatatlanul tanítja az ifjúságot, a huszárság történetére, a haza szeretetre. Fontosnak tartja a huszár emlék és szellemiség megőrzését az ifjúság szívében, a mindig újrakezdés hitét és akaratát, ezt vállalva még a reménytelenek látszó helyzetekben is.

Budakalász,
Herneczky Frigyes, k, 2006-12-19
Forrás: Fogatsport
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.22.