Kezdőlap Blog Oldal 665

HARGITAY MÁTYÁS

HARGITAY MÁTYÁS
(1926–2007)

Hihetetlennek tűnt a hír, hogy életének 82. évében Hargitay Mátyás, a vidám, az örökké fiatal lovas, a Budapesti Lovas Klub egykori edzője, A T R É N E R elment közülünk.
A délvidékről származó család Kalocsán telepedett le közel kétszáz évvel ezelőtt, és generációról generációra az érsekség szolgálatában állt. Nagyapja jószágigazgató volt, édesapja jószágfelügyelő, s így már a derűs gyerekkorban – a nem akármilyen – Hild pusztai ménes lovai közelébe került. Ez döntötte el a háborús
években kezdődő életútját.

Méneskari lótenyésztő szeretett volna lenni. Az ehhez vezető út pedig a Ludovika és az örkényi tanárképző elvégzésén keresztül vezetett. Az érettségi után, 1943-ban behívták katonának, s rövidesen a Ludovikára vezényelték. Lovaglótanára előbb Szemere Csaba, majd Némethy Bertalan volt. A rövid akadémiai tanév után nyugatra vonultak, majd amerikai hadifogságba kerültek.
1946-ban tért haza.
Rövidesen a bajai méntelepre ment dolgozni, majd Miskolcon és Budapesten dolgozott. Így lehetősége nyílott, hogy a Tattersallban lovagoljon és rövidesen munkát is kapott a Galkó Ernő vezette bábolnai exportistállóban. 1965-ig versenyzett.

Ezután lett a BLK ifi lovasainak edzője, majd Lászai József nyugdíjba vonulása után a klub edzője lett. Többször kérték, hogy a BLK mellett más klubok lovasaival is foglalkozzon. Ahol csak megfordult, baráti csapat, derűs, mosolygós hangulat teremtődött.
Mindenre volt anekdotája, senki által sem utánozható szellemes és „fűszeres” megjegyzése. Mindenki büszkén mondta magát tanítványának.

Nyugdíjasként is ki-ki látogatott a Tattersallba, ahol perceken belül körbevették, és hallgatták történeteit… Elégedett volt élete sorával: „…oda kerültem, ahova akartam, a lovak közé. Katona sem igazán akartam lenne, csak akkor az tűnt a lovakhoz vezető útnak, úgyhogy nem különösebben zavar, hogy most nem egy kivénhedt ezredes vagyok. Megfizethetetlen, ha az ember azt csinálhatja, ami a hobbija. Nekem szórakozás volt akár napi 16 órát is dolgozni a lovak közt. Nem voltam világraszóló lovas vagy edző, de mindig szívvel csináltam. Nagyon színes életem volt, és nagyon sok érdekes emberrel találkozhattam.”
Március 21-én a Farkasréti temetőben kísértük utolsó útjára.
Emlékét örökké őrizni fogjuk.
Nyugodjon békében!

Ernst József
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

 

Id. Taczman Elek

Id. Taczman Elek

A motocross versenyzőből egy szerencsétlen baleset okán lett fogathajtó. Nyeregbe nem tudott ülni, így a bakot választotta. Nem tétlenkedett a szakágban; gyorsan, nagyot alkotott. 1994-ben “B” és “C” kategóriás versenyeken hajtott, 1995-től “A” kategóriában versenyzett. 2000-ben kategóriát váltott, egyesfogatával még azévben ezüstérmet szerzett a Mozgássérültek Világbajnokságán, 2002-ben Németországban világbajnoki aranyat szerzett, amit 2004-ben Skóciában meg is védett. 2002-ben “az év legjobb mozgássérült sportolói” díjkiosztóján másodikként vehette át a kitüntetést, 2003-ban pedig a Magyar Lovas Szövetség és Lovassport Örökös Bajnoka lett. A Sportaréna átadási ünnepségén Sport Nívódíjjal is kitüntették.

Második világbajnoki aranya után letette az ostort, -mondván “A csúcson kell abbahagyni”- de a fogathajtást nem hagyta el, edzőként, drukkerként továbbra is ott volt minden verseny.

Amilyen mozgalmas élete volt, olyan hirtelen és érthetetlen lett halála is. De a fogathajtást nem hagyta el, nincs olyan verseny, ahol neve el ne hangzana…

Forrás: Egyesfogat.hu
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

Kádár László

Kádár László: A fogathajtás professzora

Az igazi Lovasember több generációig kimutatható lovasember-ivadék, akik öröklött tulajdonságuknak köszönhetően magukban hordozzák a ló iránti szeretetet és alázatot és azt a fajta megszállottságot, amiből sok és következetes munka alapján jön létre a SIKER. Ez mindig így volt, ma sincs másképpen és ez a jövőben sem változhat. Ezek az emberek mindkét lábukkal a földön álltak és állnak, napi munkájuk nagy része kemény edzés és sok-sok verejték.


Így érik el sikereiket. Közéjük tartozott a magyar fogathajtás egészen kiváló, különlegesen tehetséges alakja Kádár László, aki munkássága, eredményei révén jelentősen hozzájárult a fogathajtó sport fejlődéséhez. Kádár László 192O. január 17-én született, a Heves megyei Gyöngyöshalászon, a család harmadik gyermekeként.

Szülei földműveléssel foglalkoztak, ezért már gyermekkorában vonzódott a lovak felé. Iskoláit befejezve, bevonulásáig a család földjén dolgozott, miközben 194O-ben házasságot kötött Kádár Erzsébettel. Házasságukból két gyermek született, Tibor és László. 194l-ben katonai szolgálatra vonul, a lakóhelyétől néhány kilométerre fekvő Gyöngyösi Állami Méntelepre, ahol az akkori parancsnok, Babits Gyula, méneskari ezredes volt. Babits ezredes kiváló hajtóként, több mezőgazdasági kiállításon és távhajtó versenyen jeleskedett ezért hamar kiszemelte magának a fiatal újoncot, Kádár Lászlót a lipicai ménfogat segédhajtójának.

A lehetőséggel élve így hamar elsajátította a fogathajtást. l945 tavaszán Kádár László parancsnokával együtt fogságba estek, ahonnan l948-ban szabadultak. Szabadulása után azonnal jelentkezett a Gyöngyösi méntelepen, ahol a fedeztetési állomás vezetőjének nevezték ki. A háború után a méneskar megszűnt, így Kádár László mint civil dolgozott és később vezetői munkája mellett egyre jobban bekapcsolódott a fogathajtásba. Kezdetben kettes fogatot, majd négyes és ötösfogatot hajtott. 1949-ben kettesfogatával a 2O km-es országúti szekérversenyen 4. helyezést ért el. A sikeresebb tenyésztés érdekében a szakemberek, kinyilvánították, hogy a jövőben a törzsmén kiválogatása és beosztása alapján csak olyan mén jöhet tekintetbe, amely a 100 km-es kipróbálást sikerrel tejesítette. 1952-től a magyar fogatversenyzés, a Földművelésügyi Minisztérium tanácsára 100 km-es kipróbáló versenyeket írt ki, ami kiválóan alkalmas a munkabírás és a teljesítőképesség megállapítására.

Az 1956-os csongrádi 100 km-es hajtóversenyre, ami kettes fogatban zajlott, a gyöngyösi méntelep két lipicai mént nevezett. A versenynek külön jelentőséget adott, hogy Csongrád városa ekkor ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját, ezért a verseny ünnepi külsőségek között, igen nagy érdeklődés mellett zajlott. A 100 km-es hajtóversenyen 3O fogat indult, és Kádár László rekordidővel, magabiztosan nyerte meg a versenyt. Közben rendszeres résztvevője a hazai fogathajtó versenyeknek, és az Országos Mezőgazdasági kiállításoknak, ahol a híres lipicai mén ötösfogatával nagy sikereket ér el. 1959 nyarán az akkori NDK Földművelésügyi Minisztériumának meghívására Kádár László meghívást kapott a Lipcsei – Markleebergi Mezőgazdasági kiállításra. Az eseményen jelen volt az NSZK Aacheni Lovasszövetségének akkori főtitkára Willi Haupts, aki felfigyelt a csodálatos lipicai ötösfogatra és felvetette, hogy nagyon szeretné, ha a híres magyar fogatok újra szerepelnének az Aacheni Nemzetközi Lovas és Fogatversenyeken és bemutatókon.

Az aacheni közönség, a lovas rajongók még emlékeztek a háború előtti fogatbemutatókon és versenyeken megjelent magyar fogatokra, különösen a bábolnai arab kanca ötösfogatra, amelyet Bábolna parancsnoka Pettkó-Szandtner Tibor hajtott. Innen indult az újkori aacheni részvételünk, amely azóta sok sikert és elismerést hozott a magyar négyesfogatsportnak, a magyar lovassportnak. A meghívás alapján öt magyar ménekből álló ötösfogat tart bemutatót és a négyesfogataink indulnak a Nemzetközi fogathajtó versenyeken. Az akkori szabályok szerint a négyesfogathajtó versenyeken indulni kellett a négyesfogatokból bontva két kettes fogatnak és a négyesből két egyes fogatnak is, a részükre kiírt versenyeken, versenyszámokban. A meghívás alapján, a meghívó minden költséget vállalt a magyar határtól oda – vissza és teljes ellátásban, napidíjban részesített minden magyar résztvevőt. A magyar hivatalos szervek hozzájárulása után a versenykiírás szerint megtörtént a mének és a csapat kiválogatása, ami alapján öt ötös ménfogat indult az l96O-as Aacheni Nemzetközi Fogat versenyre, illetve bemutatóra.

A lipicai mének Gyöngyösről, hajtójuk Kádár Lászlóval, öt fekete nóniusz -Mezőhegyesről, Nagy Ferenccel, öt pej színű nóniusz- Debrecenből, Lukács Józseffel, a szürke arab mének- Jászberényből, Csizmadia Ferenccel – míg öt sárga Kisbéri félvér Molnár Józseffel, a komáromi méntelepről. A rangos aacheni rendezvényen, a bemutatókon ötösfogataink nagy szakmai és közönségsikert, míg a fogatversenyeken többek között, öt első helyezést, három második, három harmadik, két negyedik díjat, összesen mintegy 32 díjszalagot tűzhettek ki lovaik kantárjára. A nemzetközi fogatverseny legeredményesebb hajtója Kádár László lett és természetesen a csapatversenyt is megnyertük. Egyéb elismerésként a 11 értékes tiszteletdíj mellett egy Ford- Taunus személygépkocsival gazdagabban térhetett haza csapatunk Aachenből.

Ez a rendezvény és a magyar csapat kiemelkedő eredményei is hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzetközi Lovasszövetség l969-ben elismerte és létrehozta a FEI-ben a fogathajtó szakágat és szakbizottságot, és hogy 197l-ben Magyarország kapta az I. Hajtó Európa bajnokság rendezési jogát. És ebben meghatározó szerepe volt Kádár Lászlónak is. A sok fontos epizód mellett említésre méltó, hogy a fogathajtás talán legnagyobb egyénisége, Pettkó-Szandtner Tibor ez időben már betegen feküdt a Müncheni Kórházban és a televízión keresztül látta a magyar fogatok bemutatóját és a versenyeket. Szinte könnyezve kért meg egy Münchenben élő magyar lovas szakembert, hogy utazzon el Aachenbe és kérje meg a magyar csapat vezetőjét, hogy egy kisfilmet készítsenek a magyar fogatokról, lovakról, szerszámokról és a kocsikról. Kérését a csapat vezetője, Pál János örömmel teljesítette.

A súlyosan beteg Pettkó-Szandtner Tibor örömmel látta, hogy minden fogat, hintó, szerszám úgy van, ahogyan Ö 193l-ben leírta a ” Magyar Kocsizás ” című könyvében. Pettkó-Szandtner Tibor a következő év elején meghalt. A München melletti Lajos bajor királyi herceg- Leutstetten ménesbirtokán, nagy részvét mellett temették el. Kádár 1964-ben Magyar Hajtó Derby győztes és 1967-ben magyar félvér és ügető fajtájú lovaival, személyében magyar versenyző, először nyeri a híres Hamburgi Hajtó Derby-t. A siker óriási, az ünnepség felemelő, amikor az akkori Német Lovasszövetség elnöke Kádár László nyakába akasztotta a tradicionális tölgyfa koszorút, átadta a tiszteletdíjat, a díjszalagot és először hangzott el a magyar himnusz a hamburgi lovas stadionban. Sajnos l968 őszén megbetegedett, egy évvel később végleg leszállt a bakról, amíg erővel bírta sokat tett a fogatsportért, szaktanácsadóként, 1975-76-77-ben a szövetség felkérésére vezette az edzőtáborokat és tanította a helyébe lépő fiatal Bárdos Györgyöt, aki átvette tőle a lipicai ménfogatot. Hogy milyen eredménnyel tanította Bárdost, azt Bárdos György eredményei igazolják.

Kádár László 6l-évesen, 198l. július 16-án távozott közülünk. Lovas tiszteletadással, nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomba a Gyöngyöshalászi temetőbe. A kiváló embert, a sikeres hajtót, a nagy tanítót, lipicai négyesével tanítványa Bárdos György vitte a sírhoz, majd az l967-es Hamburgi Hajtó Derby széles kékszalagos tölgyfakoszorúját Abonyi Imre és Bárdos György helyezték rá a koporsójára, hogy vele és könnyeikkel együtt távozzon.

Kádár László valóban a fogathajtás tudományának professzora volt, nemcsak értette, hanem át is tudta adni mindazt, amit Ö egykori tanítómestereitől elsajátított, és ezért a fiatal hajtók a későbbi Európa és Világbajnokok örökre a szívükbe zárták Kádár Lászlót.

Írta: Herneczky Frigyes – Dr. Pál János
Beküldte: Sybex
Forrás: www.fogatsport.hu
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

Egy istálló 12 pontja

Egy istálló 12 pontja

Lovas életünk vergődik. A „vállon felül gyenge”, megszállot-tak (magamat is közéjük sorolom) tartják életben. Az év 365 nap-ján gondoskodnak lovaikról, melyeket családtagnak tekintenek. Pénzt, időt, energiát áldoznak a lóért, de nem mártírok. Szeretettel, belső késztetésből teszik, örömöt találnak benne. Ha meghív-ják őket egy rendezvényre lovaikkal, fogataikkal – hogy emeljék annak fényét – szívesen eleget tesznek a felkérésnek. Amikor el kellene ismerni fáradozásukat, akkor a nagy pénzt felmarkoló énekesek, zenészek, sztárnak kikiáltott „gyüttmentek” mögött ácsorogva reménykednek, hogy talán a benzinpénzt megkapják.


Akik szolgáltatnak lovaikkal lovardában vagy terepen, látják, hogy képesség szempontjából milyen gyenge lovasállomány jelenik meg. Nincs kitartás a lovaglás megtanulására, nincs bá-torság a kritikus helyzetek megoldására. Elég, ha egy ló egyszer megugrik, vagy egy kerekhátú, alacsony marú lovon a helytelen üléstől félrefordul a nyereg, a lovas ezzel rövid pályafutását az adott istállónál már be is fejezte.
Ahol előjegyzéses alapon működtetik az istállót, és a lovas számára meghatározott napon és időpontban a ló fenn van tart-va, sok esetben el sem jön a lovas, sőt még annyi fáradságot sem vesz, hogy telefonon lemondja. Várt rá egy ló, egy oktató meg még néhány ló–lovas páros, akik ezért fél óra késéssel, nélküle indultak terepre. Legközelebb egy „valami közbejött”-el azt hiszi a dolog elintézettnek tekintendő. Személyes tapasztalatom volt az, amikor egy hét végére feliratkozott 7 lovasból 5-nek közbejött valami.
Az illem sajnos nem tantárgy az istállókban, az illemtelen szü-lő pedig ez ügyben semmi pozitívot nem tud továbbadni gyer-mekének. Az olyan szülő pedig, aki gyerekek lovagoltatásakor a karámban segítőként a saját gyerekét kötőfékszáron 35 éves férfikéntnemtudjakörbevezetni,mitadhatottgenetikailagagyerekének, hogy abból én lovast neveljek? Semmit. Ahogy régen a szabómesterek mondták: „Hozott anyagból dolgozom!” Ez érvényes a lovas szolgáltatókra is, akik kénytelenek tudomásul venni azt, hogy a létért való küzdelemben Darwin elmélete sze-rint minden fajnál létrejön a természetes kiválogatódás – de az embernél nem.
Az eddig leírtak, és az ez utáni 12 pont – mely akár egy istál-lónál ki is függeszthető–, talán túlságosan keményen van meg-fogalmazva. Az elkeseredés és a remény viaskodásából született. Lovasoknak íródott, nem üvegházban mimózákat gondozgató apácáknak. Aki benne él, meg fogja érteni.

1. Ez az istálló nem a Máltai Szeretetszolgálat támogatásával működik. A lovak jó kondícióban és kulturált körülmények között tartása jelentős költséggel, állandó lekötöttséggel és sok munkával jár.

2. Minden lóhoz kapcsolódó tevékenység saját felelősségre történik. Lóban, felszerelésben, más emberben vagy annak vagyonában okozott kárért a lovas felelős.

3. A ló menekülő zsákmányállat már kb. 55 millió éve, ezért karámban vagy terepen előbb vagy utóbb meg fog ijedni. Ezzel lovasa számára veszélyes helyzetet teremthet, melynek végzetes következménye is lehet.

4. Kétféle lovas van. Egyik, amelyik már leesett, a másik, aki le fog esni. Mindez csak idő kérdése. A ló nem tesz különbsé-get a lovagoltatáskor gyerek és felnőtt között. Együttműkö-déskor elsősorban a lovas ez irányú képességeit veszi figyelembe.

5. A lovagláshoz, mint minden sporthoz, a tevékenység jellegének megfelelő egyéni adottságok szükségesek. Tudomásul kell venni, hogy ezzel egyesek rendelkeznek, mások pedig nem. Ez utóbbiakból soha sem lesz elfogadható biztonsággal önállóan lovagló tereplovas.

6. Lovagolni csak az fog megtanulni, akiben a tehetség mellett van ló iránti szeretet, alázat, belső késztetés, komoly elha-tározás és kitartás. A kényelem és a félelem az a két fontos tényező, melyet le kell tudni küzdeni.

7. Aki a lovaglást minden más dolgának mögé helyezi, és csak akkor gyakorolná, ha egyéb elfoglaltsága nincs, az hozzá se kezdjen.

8. Olyan gyerekkel nem foglalkozom, akit a szülő a lovaglás megvonásával büntet.

9. A lóhoz, istállóhoz kapcsolódó munka a lovazás tartozéka. Akinek ezekből bármi rangon alulinak számít, az messzire kerüljön el lovat és istállót. A lovaglás teljes embert kíván, ezért senkit sem dédelgetünk. A kiszolgált, elkényeztetett gyerek vagy felnőtt, soha nem válik magabiztos lovassá.

10. A ló nemes létéből adódóan pozitívan formálja a vele foglalkozó embert, ezért a lovas a lónak hálával tartozik. A ló nem sportszer, hanem sporttárs.

11. Ennél az istállónál az adott szónak ugyanolyan súlya van, mint a pecsétes aláírásnak. Akinek ez nem természetes, az most nem a számára megfelelő istállónál tartózkodik.

12. Minden érdeklődő, ló szerető gyereket és felnőttet szívesen látunk, és lovunkat, tudásunkat, lelkünket adjuk annak, aki a fentieket elfogadja.

Vér Imre
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.03.27.
Fotó: Canva

Fogyatékos gyerekek lovagoltak

Fogyatékos gyerekek lovagoltak

Egész napos rendezvénysorozattal egybekötve tartotta meg a fogyatékosok lovas sportnapját tegnap a Bólyi Csemete és Lovasterápiás Sportegyesület.

A résztvevők délelőtt ügyességi vetélkedőn mérték össze tudásukat, vezetett lovakon ülve kellett végrehajtaniuk különböző gyakorlatokat. Délután gyógypedagógiai program keretében mutatták be, a szelíd négylábúak miként segítik a fogyatékos gyerekek mozgáskultúrájának, érzelmi fejlődésének kiteljesítését. A résztvevők élményeit sétakocsikázás, túralovaglás, illetve egész napos kézműves foglalkozások gyarapították. Az egész napos program zárásaként Unger Pálma és N. Szabó Sándor bohócjátékával örvendeztette meg a gyerekeket.

Forrás: Dunántuli Napló
2007.04.25.

A sportlóátalakítás angol útja

A sportlóátalakítás angol útja

Anglia és Írország kivételével, amely a falkavadászatra alkalmas ló tenyésztésével a mai modern tenyészcélnak megfelelő úton haladt, Németországnak (és a többi európai államnak) is gyökeres szemléletváltozásra, állománya típusának átalakítására volt szüksége és ez a folyamat még ma sem záródott le.

Nagy-Britanniában a HIS, a “Hunters Improvement and National Light Horse Breeding Society” irányítja a sportlótenyésztést. A Szövetség elnökségének tagjai maguk is tenyésztenek huntert saját költségükre és ez a tény önmagában is perdöntő. (Hecker, 1987)

Angliában már évszázadok óta rendkívül népszerű a falkavadászat és ez a sport határozza meg a hunter-tenyésztés tenyészcélját. Ez nagyon gyakorlati tenyészcélt jelentett. Olyan lóra volt szükség, mely sokszor 80-90 kg-mal a hátán, mély talajon, ha kell, órákig tud galoppozni, terepen biztosan mozog, bátor, ügyes, a terepen elé kerülő akadályokat átugorja. Ezt csak természetes egyensúlyban mozgó, jó felépítésű, bátor, kiegyensúlyozott idegrendszerű lóval lehet megoldani. Ez a tenyészcél formálta helyes és a mai modern követelményeknek is tökéletesen megfelelő irányba Anglia sportlovainak küllemét, idegrendszerét és természetét. Ebbe a tenyésztési koncepcióba nem “fért bele” olyan mén, amely esetleg elragadtatta szépségével a bíráló bizottságot, amikor két csődörös hosszú vezetőszáron kétlábon táncolva kivezette az istállóból, “galléros nyakkal”, zászlós farokkal, csak éppen nem lehetett rá nyerget tenni, mert akkor “eldobta magát”, nem tűrte a lovast, esetleg felbukott a földre fektetett rúdon, vagy kétségbeesve menekült minden kis ároktól. (Hecker, 1972)

Major K. P. Wallis, a HIS elnökségi tagja a következőkben vázolja a sportló előállítást Nagy-Britanniában (Der Tierzüchter, 1966. Nr. 19):

“Az angol telivér állomány az egész sportlótenyésztés alapja, amelynek ménjei és kancái magánkézben vannak és az egész birodalom területén megtalálhatók. A hunter nem önálló fajta, hanem falkavadászatra alkalmas lovak ezek, amelyek angol telivér mének és nem telivér kancák párosításából születnek. A HIS minden év márciusában Newmarketben ménszemlét rendez, amelyen csak angol telivérek vehetnek részt. Ezen a rendezvényen 80-90 előállított telivér mén közül kb. 60-70 mént választ ki, amelyek a HIS véleménye szerint alkalmasak sportlovak előállítására.”

Ezen mének tulajdonosai prémiumot kapnak, amelyet a lóversenyadóból finanszíroznak. A lovakat a HIS a meghatározott tenyészkörzetek között elosztja és a mének áprilistól június végéig erősen csökkentett fedeztetési díjért a tenyésztők rendelkezésére állnak. A fedeztetési idény alatt a mének tulajdonosai a HIS előírásainak kell, hogy engedelmeskedjenek.

A Newmarket-i bemutatót megelőzi egy szigorú állatorvosi vizsgálat, és oda már csak olyan mének mehetnek, amelyek öröklődő hibáktól mentesek”. (Der Tierzüchter, 1966)

A mének kiválasztásánál a szakemberek az Angliában rendkívül népszerű, gát- és akadályversenyek eredményi orientálják. Ezekre a versenyekre külön tenyésztenek és nevelnek telivér versenylovakat. A hunter-tenyésztők és a gát- és akadályversenyre tenyésztők gyakorlatilag ugyanazon angol telivér méneket keresik fel. Egy kis túlzással, illetve egyszerűsítéssel, azt lehetne mondani, hogy ugyanazon telivér mének telivér kancától született ivadékai gát- és akadálylovak, a nem telivér kancák ivadékai, pedig vadász és sportlovak. Mindenesetre Angliában az angol telivér mének a meghatározóak. Nem telivérek elsősorban Cleveland Bay fajtájúak, a kancaanyag reprodukálásában játszanak szerepet. Hasonló a helyzet Írországban is. Ott is angol telivér mének után születnek a sportlovak, az ír hunterek. Mivel még ma is sokan hiszik nálunk, hogy az ír hunter az angol telivér és hidegvérű kanca párosításából születik, érdemes ennél a kérdésnél elidőzni egy kicsit. Az ír hunter anyja Irish Draought, az ír igásló, a szigetország egyetlen őshonos nagy lófajtája, amelyet spanyol-nápolyi és angol melegvérű fajták alakítottak. Csontos, tömeges, rendkívül jó természetű és munkakészségű, sokoldalú ló ez, amely elsősorban az ír paraszt igásállata, de gazdája hátaslóként, sőt vadászlóként is használta, ha a rendkívül népszerű falkavadászaton részt kívánt venni. 1917 óta törzskönyvezik a fajtát, a tenyésztést 9300 már telivérre nemesített hunter-kanca és 1200 Irish Draought kanca szolgálja.

Az alkalmazott mének aránya a következő:
– 260 telivér mén után állítanak elő sportlovat
–  69 Irish Draought mén gondoskodik a kanca alapanyag fennmaradásáról

1972 óta ismét engedik a telivér méntől származó hunter-mének alkalmazását is, ma 28 hunter mén is fedez Írországban. A kancák marmagassága 155-56 cm, 152 cm-nél kisebb kancákat nem törzskönyveznek. (Hecker, 1987)

Dr. Bokor Árpád
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

Franciaország sportlótenyésztése

Franciaország sportlótenyésztése

Franciaország speciális helyet foglal el a sportlótenyésztő országok sorában. Alapvetően két fajta szerepel a francia lovassportban, az anglo-arab és a Selle français, a francia hátas.

Míg a military sportra és a díjlovaglásra is az anglo-arabok döntő fölénye a jellemző, addig a díjugratás a Selle français területe. A francia hátas tenyésztőket az ugrósport eredményei orientálják, ők kiváló ugrólovakat akarnak tenyészteni, ezzel magyarázható, hogy az ugróstílus javításában a Selle français mének kiemelkedő eredményeket érnek el.

Az anglo-arab fajtát 3 csoportra osztják a franciák az arab vérhányad alapján:

– 50 % vagy annál több vért tartalmazó csoport
– 25 % vagy annál több vért tartalmazó csoport
– 25 %-nál kevesebb arab vért tartalmazó csoport

Míg az első csoport létszáma csökkenőben van a sportlovat kereső piac igénye miatt, a 2. és 3. csoport létszáma stabil. Ebben a fajtában az anglo-arab mének létszáma a döntő, míg a kancaállomány 2/3-a anglo-arab, 1/3-a telivér kanca.

A Selle français anglo-normann fajtának telivér ménekkel történt modernizálása adja az állomány zömét, de ide sorolnak minden olyan melegvérű egyedet, amely más zárt fajtában nem fér el. A fajtán belül 22 különböző keresztezés lehetséges. Ügető mének is fedeznek a fajtán belül, de mégis az angol telivér mének dominálnak. A melegvérű állománynak 22%-a angol telivér, 36 %-a anglo-arab. Míg nemesítésre más tenyészetek is igényelnek anglo-arab méneket, pl. Inschallach Oldenburgban, addig a sportban a telivér apaságú, illetve telivér vonalú Selle français mének váltak ismertté, eredményessé. A telivér mének közül legismertebb Furioso xx, ennek fia Furioso II. Németországban áll az apaménlista élén, Holsteinben fedezett Cor De La Bryére /U 2000/, (ap. Rantzan xx), telivér vonalú az Ibrahim apaságú Almé.

Dr. Bokor Árpád
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

A lovak is elhizhatnak

A lovak is elhizhatnak

Egy túl sokat fogyasztó, lusta lóból elhízott állat lesz. A gazdik azonban nem látják, milyen károkat okoznak, ha túl sok élelmet adnak az állatnak. Ám az elhízás a lovaknál nemcsak ugyanolyan egészségtelen, mint az embernél, hanem végzetes betegségekhez is vezethet

Philip Johnson állatorvos professzor szerint megdöbbentő párhuzam van az emberi és a lovakat érintő elhízás között. Azon problémák némelyike, melyek az embereknél jelentkeznek, ugyanúgy a lovaknál is előfordulhatnak.

Az elhízás a lovak esetén nemcsak súlytöbbletet, hanem endokrin problémákat is jelent, többek között inzulin rezisztenciát. A lovakat érintő elhízás kockázatait igen kevesen vizsgálják, ám a kutatók úgy hiszik, hogy a lovak hasonló rizikókkal néznek szembe, mint az emberek, többek között szívbetegséggel és diabétesszel.

A súlytöbblet az állatoknál laminitist, idült savós patairha-gyulladást okozhat. A csont súlya a patában támasztószövet segítségével van felfüggesztve. Az elhízott lovak többletsúlya miatt a támasztószövet elszakad és a csont áttör a pata körömszerű textúráján. A legrosszabb esetben az állatot el kell altatni. Az inzulin rezisztens lovaknál a patairha-gyulladás kialakulásának rizikója nagyobb – mondja Johnson.

Bár a társadalom az emberi elhízást kóros állapotnak tartja, a lótulajdonosok gyakran azt akarják, hogy lovaik jól tápláltnak tűnjenek. Egyes gazdák az egészséges súlyt túl kevésnek tartják lovaikon, és még több ételt adnak nekik. Johnson szerint a gazdák gyakran nemcsak túletetik lovaikat, hanem olyan genetikailag módosított füvet adnak nekik, amelyekkel a táplálékként szolgáló állatokat etetik. Johnson szerint azonban, ezen genetikailag módosított fűnek az a lényege, hogy a táplálékul szolgáló állatokat minél gyorsabban felhízlalja.

A lovak genetikája – mint számos más fajé – lehetővé teszi az extra zsír tárolását télire, amikor általában kevesebb az elérhető táplálék. A természetben a lovak télen tényleg kevesebbet ezsnek, és tavaszra lefogynak. Az emberi gondoskodás alatt álló állatok azonban egész évben kapnak táplálékot, és soha nem veszítik el a plusz kilókat.

Johnson szerint a lovaknak napi mozgásra van szükségük. A kutató szerint, amikor a gazdik a lovakat gyakorlatoztatják, azt kell elérni, hogy az állat kimerítőbb gyakorlatokat végezzen. Nem elég ha hetente kétszer 20 percig lovagolnak rajtuk.

Forrás: Hirado.hu
2007.04.26.
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

Egy cowboy Montanából

Egy cowboy Montanából

Mesztegnyőt a somogyiak leginkább a rétesfesztivál révén ismerik. Pedig van itt egy háromszáz éves barokk templom, egy kovácsműhely és egy erdei kisvasút. No és lakik itt egy lovas kaszkadőr is.


Amikor beléptem Kovács Zsolték udvarába, rögtön meg kellett küzdenem két labdamániás kutyával. Csak az ő védővonalukat áttörve láthattam meg Hisztit, a kétéves fekete kancát, akivel Zsolt négy hónapja gyakorol.

„Fél éve van nálam ez a ló, amikor megvettem sovány volt és beteg, de mostanra szépen helyrejött. Elég jól lehet vele dolgozni, de azért a neve is sok mindent elárul róla.”

Látogatásomkor a robosztus állat azonban eléggé visszafogta magát: békésen tűrte, hogy gazdája rátegye a régi katonai nyerget, amely többé-kevésbé alkalmas a trükklovaglásra, majd kozák harci trükköket és elképesztő akrobatikus mutatványokat mutasson be a hátán.

A friss „munkakapcsolat” oka az, hogy Zsolt egy éve jött vissza az Egyesült Államokból, ahol tréningezőként dolgozott. Az egyetem elvégzése után próbált szerencsét a tengerentúlon, kezdetben Montanában cowboykodott, kereset kiegészítésként pedig csikókat lovagolt be. Később filmes szereplésekre készített fel lovakat, sőt, a Custer tábornok életét feldolgozó dokumentumfilmben a címszereplő dublőrjeként is szerepel. Vízuma lejártával hazajött szülőfalujába, de nosztalgikus arckifejezése arra enged következtetni, hogy szívesen visszamenne.

„Nagyon szerettem a kinti munkáimat, igazából nem is tudom, miért jöttem vissza. Talán a család miatt” – tűnődik Zsolt, majd pár perc múlva elindul a horizont felé Hiszti hátán, nyomában Csikasszal, a labdaimádók egyikével.

Gulyás Katalin
Forrás: Somma
2007-10-16
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

11 ló pusztult el egy tanyán

Gyomnövény okozhatta a lovak halálát

Nem méreg, hanem valószínűleg egy gyomnövény végzett a lovakkal a miskolci tanyán. Az olasz szerbtövisben található méreganyagtól pusztulhattak el az állatok egy hónapja – ezt állapította meg a budapesti Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatóság. A tulajdonos furcsállja a vizsgálat eredményét, azt mondja, ezt a növényt a lovak nem szokták megenni.

A gazdaság tulajdonosa elfogadja a vizsgálat eredményét, de nem ért vele egyet. Szerinte ugyanis a tüskés gyomnövényt nem eszik meg a lovak. Azt pedig életszerűtlennek tartja, hogy a lovak sem az eset előtt, sem utána nem ettek a gyomnövényből.

Az olasz szerbtövis elnevezésű gyomnövény okozta a 11 ló halálát. Három hetes vizsgálat után ezt állapította meg a budapesti Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatóság, ezt írta szombati számában az Észak-Magyarország című lap. A gazdaság tulajdonosa elfogadja a vizsgálat eredményét, de nem ért vele egyet.

„Szerintünk ez teljesen életszerűtlen. Ezt a szerbtövis nevű gyomnövény termését a ló nem is nagyon fogyasztja. Próbáltuk vele direkt megetetni, kiköpi, nem fogyasztja el” – mondta Csorba János tulajdonos.

A tanya tulajdonosa az RTL Klub Híradó kamerája előtt is megpróbálta megetetni a lovakat, a toxikus anyagokat tartalmazó tüskés gyomnövénnyel. Sikertelenül.

Szerettük volna megkérdezni a vizsgálatokat végző igazgatóság illetékeseit is. őket azonban vasárnap nem értük utol.

Egy hónappal ezelőtt talált rá a tanya tulajdonosa a lovak tetemére. A gazdaságban 23 ló volt, ebből 11 ló pusztult el egy éjszaka alatt. A tanya tulajdonosa arra gyanakodott, hogy valaki vagy valakik megmérgezték az állatokat. Ezért mintát vettek az állatok vizéből és a növényzetből is. A rendőrség, rongálás miatt indított eljárást az ügyben. Érdeklődésünkre elmondták: a vizsgálatot még nem zárták le. Hivatalosan ugyanis őket még nem értesítették vizsgálati eredményről.

11 ló pusztult el egy tanyán

Valószínűleg megmérgezték azt a 11 lovat, amelyek egyetlen éjszaka pusztultak el egy miskolci gazdaságban. A megmaradt állatok életéért egész délelőtt küzdöttek az állatorvosok. A rendőrség nyomoz.
Infúziós kezeléssel próbálták életben tartani az egyik lovat. 23-ból 11-et már nem sikerült megmenteni, elpusztultak. Egyetlen éjszaka történt minden a miskolci gazdaságban. Szombaton még jól voltak az állatok, reggelre pedig elpusztultak.

„Kezdtük az etetést, jöttem ki a területre, és akkor észleltem, ott egy hulla, itt egy hulla” – mondta Simon Zoltán.

A területen szétszóródva feküdtek a tetemek. A lovakat szabadban tartották, a gazdaság hiába van elkerítve, bárki az állatok közelébe juthatott. A hatósági állatorvos, az RTL Klub Híradó ott jártakor még csak adatokat gyűjtött, de már majdnem biztosnak tartják, hogy mérgezés történt.

„Inkább valami olyan méreg, amit leszórtak, és ezek az állatok hozzájutottak, és gyorsan felvették, a többinek nem jutott” – mondta Kovács Miklós állatorvos.

Használt az infúziós kezelés, a ló, amely szintén kaphatott a méregből, talpra állt. A lovak gazdái nem gyanakszanak senkire, ennek ellenére feljelentést tettek, a rendőrség pedig büntetőeljárást indított.

A lovak hónapok óta ugyanazt a takarmányt kapják. A gazdák azt feltételezik, hogy az ivóvizükbe kerülhetett a méreg. A rendőrség ezt is vizsgálja.

Forrás: RTL Klub 2007-10-14
Frissítve: 2023.03.21.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés