Kezdőlap Blog Oldal 663

Szerényebb volt a részvételi arány

Szerényebb volt a részvételi arány

 

Székesfehérvár (pb) – Szombaton a Téli Kupa fedeles díjugrató versenysorozat újabb fordulóját rendezték. Az érdeklődés ezúttal visszafogottabb volt, de ebben a szombat reggeli havazás is jelentős szerepet játszott.

A versenyzők immár hatodik alkalommal körözhettek a Kunos lovardában az Erdélyi Magdolna által megálmodott pályán. Amint arról vasárnapi számunkban beszámoltunk, a tehetséges, több világversenyen is megfordult pályaépítőt novembertől foglalkoztatja a lovarda. A mogyoródi hölgy remekül érzi magát Fehérváron, elhivatottságát jelzi, már pénteken megérkezett, dossziéjában az előre legyártott kész tervekkel. A program ezúttal jóval lazább volt, mint ahogy azt egy átlagos napon megszokhattuk, de ebben a szombat reggeli havazásnak komoly szerepe volt, hiszen emiatt sokan nem vállalták az esetleges több órás utazást. A szervezők így csak 120 startot regisztrálhattak.

A C0 kategóriában 80-90 centiméteren álltak az akadályok. Ebben a számban Tóth Márk (Soóshegyi Lovasklub), Tóth Zsuzsa (Bottyán János SE), Gál Adrienn (Soóshegyi Lovasklub) volt a sorrend.

Az 5 éves lovak minősítő versenyében: 1-2. Oláh Szabolcs (Equispress SE), 3. Tóth Péter (Dunakiliti Lovas Klub SE). A nyitott kategóriában Tóth Zsuzsa nyert Latinoval, második Kormos Eszter (Sóskúti Lovas Klub), harmadik Maszlag Ilona (Soóshegyi Lovasklub SE) lett.

A 6 éves lovak versenyében Krucsó Szabolcs (Toll 96 Kft) és Cassandro végzett az élen, második Oláh Szabolcs, harmadik Pósa Boglárka (Equidom Lovas Klub) lett. A nyitott kategóriában: első Leszli Veronika (Kisbér), második Orbán Bernadett (Pápa), harmadik Tompa Viktor (Bálint 2001 Kft).

A 7 éves lovak versenyében Varga Balázs (Kabóka Kft.) nyert, mögötte Cser Attila (Canton LK) és Solti Oresztész (Cegléd) végzett. A nyitott kategóriában Bálint László (Bálint 2001 Kft.) győzött, Füri Milán (Pátka) második, Hideg Imre (Csákvár) harmadik lett. Az ifjúsági kategóriában Szabó Roxana (Simonpuszta) első, Hideg Imre második, Vadócz Katalin (Berri LSE) pedig harmadik lett.

 

2007.01.30.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.07.19.
Fotók: canva

Lóháton ment világgá rossz jegyei miatt

Lóháton ment világgá rossz jegyei miatt

 

Lóra pattant és világgá ment egy 11 éves kislány Hajdúnánáson. A megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a gyerek eltűnését szülei jelentették be hétfőn este.

Mindössze 1,5 kilométert lovagolt, majd az erdőben elaludt. Éjfél körül a polgárőrök segítségével épségben találtak rá. A kislány valószínűleg azért szökött meg otthonról, mert az iskolában rossz jegyeket szerzett.

 

2007.01.23.
Forrás: Uno
Frissítve: 2023.07.19.
Fotó: Canva

Lovarda Tücsökkel, Vikivel, Huncutkával

Lovarda Tücsökkel, Vikivel, Huncutkával

 

Kőszeg (nm) – Üszőistálló volt hajdanán, amit az evangélikus egyház megvásárolt. Ma Kőszeg egyetlen fedett lovardája működik benne. A lótenyésztő szakosok használják nap mint nap.

A lovak és a lósport szerelmesei örülnek mostanában Kőszegen: szinte teljesen elkészült az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola fedett lovardája, már csak csiszolgatni való van az épületen. Külön öröm ez az iskola lótenyésztő szakos diákjainak – jelenleg tizenhatan vannak -, mert ezen a télen már nem kellett kint, terepen edzést tartaniuk.

– A Csepregi Állami Tangazdaság hajdani üszőistállóját vásárolta meg az evangélikus egyház, azt építettük át fedett lovardává. A gazdálkodók szakképzési hozzájárulásából, annak a fejlesztési támogatásából kaptunk hozzá pénzt – hallottuk Király Csaba igazgatótól. Délelőttönként Huncutkán, Vikin, Tücsökön, Hajnin s társaikon, összesen tizenegy kisbéri félvér és magyar sportlovon tanulják a lovaglást a lótenyésztő osztály diákjai. Délután az iskola szakkörösei és kőszegiek is lovagolhatnak, ismerkedhetnek a lósporttal. Itt (is) minden edzés a lovak ápolásával fejeződik be.

A 14×60 méteres lovarda épületét a 80-as években üszőistállónak építették. Ma új kapuja van, padozatát feltörték, kicserélték, kaviccsal, homokkal, forgáccsal szórták be, hogy kíméljék a lovak patáit. Oldalára világítóablakokat helyeztek el, s kicserélték a világítást is.

– A lovarda kialakításának költsége hárommillió forint körül lesz, a munkák végleg tavasszal fejeződnek be. Esztétikailag nincs még minden rendben, szebbé szeretnénk tenni a létesítményt – hallottuk a tangazdaság vezetőjétől, Schulcz Ferenctől. Ugyancsak ő mondta el: tavasszal már közel húsz ló áll majd a szomszédos istállóban, kiscsikók születését várják.

 

2007.01.25. Némethy Mária
Forrás: Vas Népe
Frissítve: 2023.04.24.
Fotó: Szakál Bianka

Új bajnokok a sportcsillagok falán

Új bajnokok a sportcsillagok falán

 

Péntek délelőtt ünnepélyes keretek között újabb két klasszis kézlenyomata került a sportcsillagok falára. Nagy Imre és Németh Ferenc, a magyar sporttörténet legsikeresebb öttusázói hagyták kezük nyomát a falon.

Nagy Imre dr. vízilabdázóként kezdte és a magyar öttusázók Helsinkiben aratott olimpiai sikere után váltott a sportágra. Rómában a győztes csapat tagja volt, egyéniben pedig harmadik lett. Félig már visszavonult, amikor Balczó és Móna eltiltása miatt visszahívták és Tokióban bronzéremhez segítette a csapatot. Két olimpián, Münchenben és Montrealban már szövetségi kapitányként vezette az együttest.

Németh Ferenc a római olimpia kétszeres bajnok öttusázója az egyéni és a csapatversenyben egyaránt aranyérmet nyert. A tősgyökeres csepeli háromtusával kezdte. Az ötvenes évek közepén tért át az öttusára. Rómában óriási meglepetésre mind az öt számban magas színvonalú teljesítménnyel, megérdemelten nyerte az olimpiai bajnokságot, Nagy Imre előtt. Az akkor csak huszonkét éves Balczó András pedig ötödik lett. A magyar csapat így több mint ötszáz ponttal előzte meg a szovjet együttest. A világ első öttusázójaként nyert egy olimpián két aranyat. A következő esztendőben rendezett moszkvai világbajnokságon a lovaglás előtti bemelegítésnél megsérült, s visszalépésre kényszerült.

 

2007.04.16.
Forrás: Stop
Frissítve: 2023.04.20.
Fotó: Canva

A magyar paraszt lószeretete

A magyar paraszt ló szeretete

A tisztelt olvasót tájékoztatni széleskörűen nem kis feladat, mert a teljesség igénye, arra késztet, hogy az akkori társadalmi és politikai körülmények is ismertté váljanak. Most is vissza kell térni az 1960-as évek időszakára. A politikai döntéseken alapuló TSZ törvény, előírása szerint a belépő tagnak földjét, lovát gazdasági eszközeit a közösbe kellett adni. A magyar paraszt ilyen szavakról, hogy kolhoz vagy szovhoz nem is hallott, majd váratlanul nyakába szakadt egy ismeretlen gazdasági forma.


Érthető módon a legjobban földjét sajnálta, mely ősei számára évszázadokon át a megélhe-tést biztosította, másik legfájóbb pont a lova elvesztése volt. A lovához való hűségét és sze-retetét megtörtént eseményekkel kívánom bizonyítani.
A csongrádi tanyavilág kettőshalmi határrészén gazdálkodott Lebrinszki Józsi bácsi. Jókötésű, két szeplős szürke lova volt. A leltározást tanyáról tanyára járó 5 tagú bizottság végezte. Józsi bácsi közölte, tudja, hogy a lovakat át kell adnia, de a tulajdonjogukat igazoló járlat levelet még a TSZ elnöknek sem adja át. Miután belépett a TSZ-be a központi magtárban dolgozott, ahol a lóistálló üzemelt. Minden reggel a góréból kivett két cső kukoricát és vitte volt lovainak, miközben simogatva őket elbeszélgetett velük.
Ma is lakott a Zöldkereszt mögött az a tanya, melynek egykori tulajdonosa Dányi Mihály mintagazda volt. Felesége földje miatt kulák listára került az 50-es években. A végrehajtók minden terményét elvitték. Mivel így a góré üresen állott Mihály bácsi lovai abrakolásához más megoldást keresett. Amikor a felesége piacra ment, a kamrában tárolt lisztes zsákból néhány szakajtó lisztet merített és betárolta a lóistálló abrakos ládájába.

A lovaknak készített szénaszecskát megvizezte és ráöntötte a lisztet. Az emiatt kitört családi vihar után elhatároz-ta, hogy a lovaival végzett talajmunkát ezek után abrakban térítsék meg neki a földtulajdono-sok. Miska bácsi azt a nézetet vallotta, hogy az ő kancáinak mindig fényes szőrűeknek kell lenniük. Így a TSZ-be történő belépési nyilatkozatát csak úgy volt hajlandó aláírni, miután a TSZ elnöke írásban engedélyezte, hogy fogatosként a saját lovait hajthatja.

Tekintélyes gazda volt Lantos Farkas is a tanyavilágban. Két törzskönyvezett kancát vitt a TSZ-be, Lenke és Szedres volt a nevük. Csak úgy vállalta el a brigádvezetői munkakört, ha Lenke lovát kapja szolgálati lóként.
Csöndes természetű, jó indulatú ember volt Ötvös Józsi bácsi. A belépési nyilatkozatot ugyan aláírta, de szép pej kancáját nem volt hajlandó a TSZ közös istállójába beadni. Elcsap-ta láncukról borjú nagyságú kutyáit, így tanyaudvarába élő ember bemenni nem mert. Egyik nap délelőttjén a TSZ irodájában volt dolgom. Az iroda előtt egy ló nélküli gumis kocsit ta-láltam, rúdjára rá volt akasztva az egyes fogatolású lószerszám. Kiderült, hogy a fogat Ötvös Józsi bácsi tulajdona. Hivatalos ügyeit jött intézni, ám amíg az irodában tartózkodott az ud-varon járó párttitkár kifogta a lovát és bekötötte a tehenek mellé az istállóba. Néhány percen belül a két fél vitájától volt hangos az udvar, majd előkerült az istálló vasvellája is. A haláltól az udvaron közlekedők mentették meg a párttitkárt.
1960 őszén édesapámnak segítettem a háztáji kukorica törésében.

Munka közben mondotta, hogy hazafelé menet nézzek be a Tisza TSZ lóistállójába. A sarokba bekötve találok majd egy szép fekete kancát. Tavasz óta senki nem merte befogni, mert volt gazdája Palásti György közölte a brigádvezetővel, hogy ha befogva látja, a hajtóját azonnal agyonüti még ha bebörtönzik akkor is. Megtaláltam a kancát, jó kondícióban, de ápolatlanul, elhagyatottan és túlnőtt patákkal. Másnap telefonon felhívtam a TSZ elnökét és megállapodtunk egy cseré-ben. A Petőfi TSZ lead vágóra a Tisza TSZ nevére egy 6 mázsás vágó lovat, mi pedig elhoz-zuk a fekete kancát. Így mindenki elégedett volt. A Tisza TSZ nem etetett tovább egy fogatolás nélküli lovat, a Petőfi TSZ tenyészete pedig egy kiváló kancával gyarapodott. Palásti Gyuri bácsi is megnyugodott, mondván: „legalább jó helyre került a Baba”.

Az egykori parasztság nem csak értett az állatokhoz, hanem azok szeretetét vénájában örö-költe őseitől. Azon 1960-ban alakult TSZ-ekben, ahol nem a párt vezetés diktált, hanem a szakvezetés irányított, ott a fogatos és állatgondozói munkakörökbe a volt parasztemberek kerültek.
Főagronómusként dolgoztam, amikor egyik reggel a munka eligazítás után a magtáros arra kért, hogy menjek vele, mutatni akar valamit. A kukorica góréhoz érve mutatta, hogy két léc ki van törve és kb. 1 m3 csöves kukorica hiányzik. Ellopták? – kérdeztem, mire azt felelte, hogy a fogatosok vitték a lovaknak, pedig naponta megkapják a kért mennyiséget. Közöltem a magtárossal, ha leltárhiánya lesz szóljon. Közben arra gondoltam, hogy addig nincs baj, amíg így szeretik az emberek a gondozásukra bízott állatukat.
Írásom utolsó része eltér a megadott címtől és az esemény is korábbi időszakra esik. Eddig a parasztember ló szeretetét írtam le, most pedig az ember és lovai közös sorsát, a politikai diktatúra gazdaságra gyakorolt hatását kívánom bemutatni.
1952-ben tényleges katonai szolgálatot teljesítvén Húsvétra szabadságot kaptam. A Tisza bal partjának Nagyréti-gátján gyalogoltam tanyánkra. Az Ellési-part közelében a gát közeli második parcellán egy parasztember fogasolta sárga és pej színű lovaival az őszi mélyszántást. Messziről nézve nem értettem, hogy miért nem haladnak folyamatosan, majd közelebb érve tragikus látvány tárult elém. A lovak olyan soványak voltak, hogy bordáik jól látszottak, csípőcsontjukat pedig csak a bőr fedte. Hajtójuk a lovak feje mellett egyik kezében a kötőszárat fogta, másikban az ostor volt. Sűrűn szólítgatta őket, ám azok csak 8-10 métert mentek, majd erejük vesztével mindig pihentek néhány percet.

A küzdelmes haladás és megállás sűrűn ismétlődött, majd azt láttam, hogy a lovak beledőlnek a hámba, de a fogas nem mozdul. Az ostort nem használta, mert sorstársait nem okolta erőtlenségükért. A hajtó tehetetlenségében a lovak elé ült és felköpött az égre. A távolság miatt csak egy magába roskadt mélyen lehajtott fejű embert láttam. Káromkodott, vagy sírt-e nem tudom, a tragikus látvány ma is élő kép emlékezetemben.
Ilyen keserűen lett sorstárs ember és ló az időszakra jellemző gazdaságpolitikai helyzetben.

Ornyik Sándor
nyugdíjas mezőgazda
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

Mór: Díjlovasok versenyeztek

Mór: Díjlovasok versenyeztek

 

Mór (pb) – Vasárnap régiós díjlovagló versenyt rendeztek a móri Hétkúti lovardában, mely egyben a Wintermühle kupa része is volt. A rekkenő hőségben negyvenen mérték össze tudásukat alap, könnyű és közép kategóriában.

– Az a célom, hogy itt, Fejér megyében is népszerűsítsem ezt a sportágat – mondta Major Albert főszervező és versenybíró. – Már negyedik éve szervezem ezt a bajnokságot, és szerencsére egyre több megye csatalakozik. Önöknél az ugrósportnak vannak komoly hagyományai, ám úgy látom, az idomító lovaglás picit háttérbe szorult. Különben, aki lovagolni tanul, annak nem árt mind a három ágat – díjlovaglás, díjugratás, távlovaglás – megismerni. A közép kategóriáig jó, ha egy lovasnak a díjlovaglás mellett a díjugratásban is van képesítése.

A móri verseny az egész Dunántúlt összefogó (3 régió, 9 megye) bajnokság 4. fordulója volt, és a Wintermühle kupa része. Az indulók mindegyikben minősülhettek az országos döntőre. A régiós döntő – addig még két forduló van hátra – szeptember 1-2-án lesz Szombathelyen, az országos pedig rá egy hétre Székesfehérváron, a Kunos lovardában.

A közép kategória (M7) ifjúsági mezőnyében a Cserénfa LK lovasai értek el helyezést, Szeredi Patrícia első, Gyulai Zsuzsanna második, Józsa Fanni harmadik lett. A felnőttek között a Magyar Lovasterápia Szövetség versenyzője, Németh Gábor nyert, megelőzve Ignáth Viktóriát és Kappel Editet.

Az M3-ban: 1. Kövy András (Cserénfa LK), 2. Kappel Edit (Szilvásváradi LKSE), 3. Gyulai Zsuzsanna.

A könnyű kategória (L9) felnőtt versenyét Kövy András nyerte, megelőzve Németh Gábort és Kappel Editet. Az ifjúsági versenyzőknél a Farkas Katalin (Cserénfa), Balogh Bálint (Lovasakadémia), Simkó Katalin (Hódmezővásárhely) sorrend alakult ki.

Az L6 kategóriában: 1. Németh Gábor, 2. Kappel Edit, 3. Ignáth Viktória.

Az alap, vagyis kezdő kategóriában: 1. Cseh Andrea (Hölgykővára LK), Molnár Anita (Aranyági Ménes), Lazin Anita (Cserénfa) volt a végső sorrend.

 

2007.07.26. Parall Bálint
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.06.26.
Fotók: Canva

Fogathajtó-parádé a Madicsa-fürdőnél

Fogathajtó-parádé a Madicsa-fürdőnél

 

Csíkkarcfalva volt az elmúlt hétvégén a romániai lovassport központja, a felcsíki településen rendezték a országos kettesfogathajtó-bajnokság 4. fordulóját. A karcfalvi versenyt a nagykárolyi Rákóczi Gergő nyerte, és kellemes meglepetés, hogy 5. helyen végzett Czirják Béla, a Csíkszeredai Forrás versenyzője. A háromnapos küzdelemsorozat első versenynapján két próbát is megtartottak: a fogatbemutatót és a díjhajtást. A fogatbemutató, avagy a küllemvizsga tulajdonképpen az állatorvosi minősítés, a drága paripák állták a próbát, mint egy divatbemutatón a hölgyek és fiatal urak a szakemberek árgus tekintetét.

A karcfalvi verseny első igazi küzdelmét csak a díjhajtás hozta. Ekkor a versenyzőknek a karcfalvi futballpályán különböző figurákat kellett bemutatniuk egy kötelező, előre megadott program szerint. Itt a bírók a program végrehajtása mellett a lovak és a hajtó közötti együttműködést, harmóniát és a járásmódok szabályosságát is figyelembe vették. A próba legjobbjai: Rákóczi Gergő (Nagykároly), 2. Bodó Zoltán (Csíkszentmárton/ Háromszék), 3. Pál Attila (Gyergyóalfalu).

Szombaton következett a maratonhajtás. A Madicsa-fürdőnél kialakított pályán több ezren követték a versenyt, kitűnő pályán, jó rendezés mellett zajlott a háromnapos vetélkedő leglátványosabb versenyszáma. Sajnos, a helyiek képviselője, Bartalis Attila feladásra kényszerült, a szentmártoni Bodó Zoltán fogata pedig felborult az egyik akadálynál, és 60 hibaponttal büntették. A próbát a nagykárolyi Rákóczi Gergő nyerte, második a homoródfürdői Benedek Lukács lett, harmadik pedig a gyergyószentmiklósi Pál Attila. Ez lényegében a fogathajtás terepversenye vagy éppen a “rallija”, amelynek célja, hogy próbára tegye a lovak erőállapotát, állóképességét, valamint a versenyzők ügyességét, hajtótudását.

Vasárnap újra a karcfalvi labdarúgópályán randevúztak a lovak és fogathajtók, következett az akadályhajtás. Itt az akadályokat megadott sorrendben kellett teljesíteniük a fogatoknak, a kapuk szélessége pedig mindössze 15-15 centiméterrel nagyobb a kocsi kerekének nyomtávjánál. Az akadályhajtás célja, hogy a maratonhajtás után újra próbára tegye a lovak erőállapotát, engedelmességét, illetve a hajtók ügyességét. Az első három sorrendje a következő volt: 1. Ivácsony Róbert (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós), 2. Rákóczi Gergő (Nagykároly), 3. Pál Attila (Gyergyóalfalu).

A karcfalvi verseny (három nap utáni) végeredménye: 1. Rákóczi Gergő (Nagykárolyi Drosera), 2. Pál Attila (Gyergyóalfalvi Hypogriff), 3. Ivácsony Róbert (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós), 4. Bajkó Tibor (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós), 5. Czirják Béla (Csíkszeredai Forrás), 6. Bartha Róbert (Sepsiszentgyörgy/Lipicai Lovasklub).

A bajnokság korábbi fordulóinak győztesei: Bethlen: Kovács Imre (Gyergyóalfalu), Sepsiszentkirály: Pál Imre (Gyergyóalfalu), Gyergyószentmiklós: Rákóczi Gergő (Nagykároly). A bajnokság a szeptemberre tervezett marosvásárhelyi döntővel zárul.

 

2007.08.14. Dobos László, Csíki Hírlap
Forrás: Erdély ma
Frissítve: 2023.09.29.
Fotó: Canva

45. Fogathajtó Derbi

45. Fogathajtó Derbi

Ma már maratonhajtás

 

Lukácsháza (gz) – Tegnap a szakmai számmal, a díjhajtással vette kezdetét a 45. Fogathajtó Derbi, amely ma 11 órától a labdarúgópálya mögötti E-szakaszon a maratonhajtással folytatódik.

A negyven nevezett fogatból 38 meg is érkezett a Lukácsházán első ízben rendezett fogathajtó derbire, amely egyben Felső-dunántúli Regionális Bajnokság és Csontos Miklós-emlékverseny is. A szövetség kisebb bűne, hogy a versenynaptár hiányos időpont-egyeztetése miatt az elit mezőny egy része nem itt, hanem a Németországban és Szlovákiában zajló, pénzdíjban sokkal rangosabb versenyeken indult. Tegyük hozzá: eredményesen. Ettől függetlenül azért a mezőnyben több, világbajnokságon érmet elért hajtónk is szerepel. A verseny érdekes színfoltja az egyetlen kettes pónifogat. Hajtója, Magyar Koppány a versenyt a közelgő dániai vb főpróbájának tekinti. A legnépesebb mezőny a kettesfogatoké. A korábbi derbigyőztesek közül itt van 2002 és 2004 bajnoka, Nyúl Zoltán és Kákonyi Norbert.

A kimondottan szakmai számban, a díjhajtásban tegnap 6 egyes, 28 kettes és 5 négyes fogat tette mérlegre felkészültségét. A rajthoz álló kettesek között volt az egyetlen vasi induló, a lukácsházi Molnár Zsolt, aki hazai közönség előtt ezúttal sem okozott csalódást.

Végeredmény, díjhajtás, egyes fogatok: 1. Szilágyi Zsolt (Lantos SE Dabas) 55,42 pont, 2. Jámbor Vilmos (Eszterházi SE Tata) 60,16, 3. Tóth Imre (Félegyházi LK) 60,80. Kettes fogatok: 1. Nyúl Zoltán (Hírös LK Kecskemét) 42,40 pont, 2. Saru Zsolt (Lovasvilág Kft.) 45,95, 3. Kovács Csaba (Veszprémi LE) 48,51, 4. Molnár Zsolt (Lukácsházi SE) 49,66. Négyes fogatok: 1. Váczi István (Vin-Bau Trans SE) 53,63, 2. Váczi Csaba (Tápiómenti SE) 56,32, 3. Bujáki Gábor (Kinizsi SK Bana) 57,34.

A maratonhajtásban a látványos E-szakaszt ma 11 órától teljesítik a fogatok. Az első terepről érkező versenyző Jámbor Vilmos lesz. Molnár Zsoltért és fogatáért – a kettesek között utolsó előtti indulóként – 15.57-től lehet szorítani. A verseny zárószámát, az akadályhajtást vasárnap 10 órától a labdarúgópályán rendezik meg.

Az első szám után 2002 bajnoka, Nyúl Zoltán áll a népes kettes fogatok élén

 

2007.07.14. Gergácz Zoltán
Forrás: Vas Népe
Frissítve: 2023.09.29.
Fotó: Canva

Felszámolják az ORFK somogysárdi lovasbázisát

Felszámolják az ORFK somogysárdi lovasbázisát

 

Az ORFK anyagi gondokra hivatkozva szeretett volna túladni a ménesen és a telepen, melyen egy több száz éves kastély is van. Tavasszal még arról volt szó, hogy egyben értékesítik a lovakat és az ingatlant, mára azonban kiderült, erről szó sincs. Az állatokat eladták, a bázist bezárják, a dolgozókat pedig elbocsátották.

Összesen hetven embernek szűnik meg az állása. A környéken semmi munkalehetőség nincs, az elbocsátottaknak esélyük sincs arra, hogy máshol el tudjanak helyezkedni.

Mára néhány ló maradt a telepen, de napokon belül őket is elszállítják. Tavasszal még mindenki reménykedett, hogy a telep megmarad. Akkor a rendőrség azt ígérte, az állatokat és a bázist egyben adják el, a dolgozókat átveszi az új tulajdonos. Ebből semmi nem lett, a csaknem 350 lovat eladták, az embereket elküldték. A faluban ezzel olyan mértékű lesz a munkanélküliség, ami már az önkormányzatnak is komoly gondot okoz.

Szerettük volna a rendőrségtől megtudni, miért ürítették ki teljesen a lovasbázist, de tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy az illetékes szabadságon van, egy hét múlva ígértek.

 

2007.08.11.
Forrás: HírTV
Frissítve: 2023.09.29.
Fotó: Canva

Népes mezőnyben versenyeztek a hajtók

Népes mezőnyben versenyeztek a hajtók

 

Bikács: A vártnál több, harmincöt fogat indult a hagyományos bikácsi fogathatjó versenyen.

A kettesfogatok között Pirgi Zoltán, póni kategóriában Schmidt Zoltán lett az első. A népi fogathajtók közül ezúttal Németh Ferenc lett az első, míg vadászhajtásban Czigler Károly vihette el az első díjat. (vt)

 

2007.07.01.
Forrás: Tolnai Népújság
Frissítve: 2023.09.29.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés