Képgalériák:
– Western OB Záróforduló El Bronco 2007.10.13. Képgaléria1, Képgaléria2
– Western News-OB III.fordulója, Kaposvár 2007.06.16-17.
– Western OB Akasztó 2007.05.19
– Western OB Silverado 2007.04.29.
Frissítve: 2024.06.29.
Fotó: Canva
Szombat reggel első alkalommal készültek a szervezők Hévízen a rangos lóversenyre. Voltak már különböző rendezvények, de a díjugrató I. Hévíz Derby most debütált.
Minden várakozást felülmúlt a kétnapos versenyen az érdeklődés. Már szombaton délelőtt lehetett látni, hogy vasárnap csak későn este lesz vége a kupának, hiszen 130 ló és 75 lovas adta le nevezését. Több mint 30 egyesület érkezett Dunántúlról, de még az Alföldről is több klub kiválóságai képviseltették magukat.
– Az ötlet már régóta érlelődött, most lett valóság. A közelmúltban megalakítottuk a lovasklubot, egészen pontosan a Hévíz SK keretein belül a sportági szakosztályt, s most már a megyei díjugrató bajnokság 2. fordulójának a szervezői vagyunk – jelentette ki Hollé László. – Meglehetősen nagy energiákat kellett mozgatnunk, hiszen gyerekcipőben jár nálunk ez a sport. Nem arról van szó, hogy nincsenek jó versenyzőink, de a rendezői gárdát még össze kell rázni. Talán szerencsénk is van, mert sokan szeretik a lovakat és a lovasokat, így számos olyan sportbarát jött közénk, akik számára nem ismeretlen az ilyen verseny. Ha azt mondom, hogy 360 start volt két nap alatt, azok, akik tisztában vannak ezzel, tudják, hogy óriási szám, s ennek a zökkenőmentes megszervezése nem kis feladat. Szerencsére megbirkóztunk vele.
A város első embere, Vértes Árpád is elismerően beszélt a rendezvényről.
– Több kísérlet volt már különböző lovas versenyekre, ezekből kiindulva biztattam a sportbarátokat, hogy vágjanak bele, hiszen az akkori tornák is nagy tömegeket vonzottak, a gyerekektől a legidősebb korosztályig sokan ott voltak az érdeklődők között. Egy új színfolt a Hévíz Derby, remélhetőleg évről évre nívósabb lesz – így a polgármester.
2007.06.04. Bóbics László
Forrás: Zalai Hirlap
Frissítve: 2023.06.20.
Fotó: Canva
Európai Középkori Skanzen épül Szigethalmon, ahol szombaton rakják le egy norvég cölöpvár és egy izlandi hosszúház alapkövét. A múzeumfalu a tervek szerint a IX-XI. századi népek építészetét, életmódját mutatja be és 2010-ben nyílik meg.
European Medieval Settlement, röviden Emese park a létesítmény neve, amely az elképzelések szerint komplex módon jeleníti majd meg a koraközépkori Európa történelmét – olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben, amelyet Fáki László polgármester és Magyar Attila, az Őskultúra Alapítvány elnöke jegyez.
Vásárhelyi Nagy Mária, az alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a skanzen átadását 2010-re tervezik. A múzeumfalu létrehozásához, ahhoz, hogy a skanzen már látogatható legyen, előreláthatólag 1 milliárd forint körüli összegre van szükség, ezt egy norvég alapú pályázatból és önkormányzati hitelből teremtenék elő – tette hozzá.
A Pest megyei város önkormányzata tavaly döntött arról, hogy ez év júniusában nagyszabású kulturális vállalkozásba kezd: Európai Középkori Skanzen néven a térségben egyedülálló kezdeményezést valósít meg több szakmai és civil szervezet közreműködésével.
A tervekről szóló írásos összegzés szerint a projekt célja, hogy hitelesen bemutassák az egyes országok hagyományait, kulturális értékeit, sajátosságait, rokon vonásait, s azt, milyen kölcsönhatásban voltak egymással.
A 12 hektáros park magját a tervek szerint egy Szent István korabeli falu adná, amelyben 15-20 házikó, valamint kiállító- és rendezvénytérként üzemelő jurta, lovagi tornákra is alkalmas küzdőtér, íjászatnak megfelelő terület, vásártér, valamint egy Árpád-kori templom épülne fel.
A házakban korabeli mesterségek, élethelyzetek, enteriőrök megismerésére nyílik majd lehetőség. A vásártér, illetve küzdőtér mellett lakomacsarnokot, táncházat, kiállítóteret hoznának létre.
A terület déli oldala lovas íjászpálya helyszínéül szolgálna. A vásártér mellett a tervek szerint karámot hoznak létre, amely a park háziállatainak ad majd otthont. A Kárpát-medence korabeli vadállatait vadasparkban mutatnák be.
A tavak mellett, elszórtan az Európai Unió tagállamai számával megegyező, a tagországok népeire, népcsoportjaira jellemző, életvitelüket, építkezésüket, szokásaikat, kultúrájukat bemutató, IX-XI. századi házak épülnének.
“Múzeumfalunk épületrekonstrukciói között és működési tematikájában kiemelten fontos, meghatározó szerepet szánunk a keleti és nyugati elemeket ötvöző, államalapítás kori magyar és az óskandináv, viking, normann életforma és kulturális gyökerek megjelenítésének” – írták a szervezők.
A középkori település központi dombjára korhű cölöperődítést építenek, benne egy előkelő viking faház rekonstrukciójával; ez lenne a norvég régészeti kiállítás színtere.
A park tórendszerébe nyúló félsziget dombjára a viking életforma jellegzetes építményét, egy izlandi hosszúházat állítanak fel, itt lesz a viking hajók kikötője – áll a közleményben.
2007.06.26. MTI
Forrás: Uno
Frissítve: 2023.09.24.
Fotók: Canva
Hagyományőrző lovasnapokat és fesztivált tartottak a hétvégén Komádiban. A résztvevők több versenyszámban mérték össze tudásukat.
Idén először Romániából és Ukrajnából is érkeztek versenyzők.
Tóth János rövid idő alatt és hiba nélkül teljesítette az akadálypályát. A Körösmenti Hagyományőrző Lovasnapokon a kettes fogathajtás bizonyult az egyik legnehezebb versenyszámnak.
Elég bonyolult pálya volt a szlalomokkal, de ki lehet küszöbölni. A vizes akadály sem volt egyszerű, de egy jó hajtással, egy pontos hajtással meg lehet csinálni – mesélte Tóth János.
A résztvevők több számban is összemérték tudásukat, így volt akadály- és vadászhajtás is. A megmérettetésre Hajdú-Bihar megyén kívül Szabolcsból és Békésből is érkeztek versenyzők. A nagy érdeklődésre való tekintettel idén több napig tartott a verseny.
Ez idén három naposra sikerült. Több megyéből érkeztek ide. És most már román és ukrán vendégeink is vannak, így lassan már nemzetközi a találkozó – mondta el Nagyné Czakó Csilla szervező.
Komádiban ugyan csak két éve alakult lovasklub, az állattartásnak és a lovaglásnak több évszázados hagyománya van. Így a település és a környék apraja-nagyja részt vett a versenyeken.
Egy ekkora nagyságú településen ilyen nagy méretű civil kurázsiról tanúskodó rendezvényt ritkán lát az ember. Az országban is ritkán, hát még Hajdú-Bihar megyében. Ez is mutatja, hogy a magyar vidék az mennyire életképes – hangoztatta Rácz Róbert, a HBM-i Közgyűlés elnöke.
Az érdeklődők igazi akrobatákat is láthattak. Idén kozák lovasok mutatták be, hogy mi minden lehetséges, ha valaki elég bátor a lovon.
Forrás: Debreceni Televízió 2007-06-25
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.18.
Fertőző betegség támadta meg a Bécs egyik jelképének számító Spanyol Lovasiskola híres lipicai lovait – jelentette internetes kiadásában a Neue Kronen Zeitung című osztrák lap.
A ménes állományának legalább negyede hordozza magában a bakteriális fertőzés csíráját. Armin Aigner, a lovasiskola igazgatója elrendelte az összes ló orvosi vizsgálatát, és egyelőre megtiltotta az istállók látogatását.
A járvány – Contagiózus Equine Metritis (CEM) – kizárólag lovaknál és szamaraknál jelentkezik, és közülük is csak a méneket betegíti meg, a kancák csak továbbadják a fertőzést, amelyről egyelőre nem tudják, hogyan került be az istállókba.
Az ügyvezető igazgató utasítására egy nemzetközileg ismert tudós, Christine Aurich, illetve Max Dobretsberger állatorvos vezetésével összeállt egy szakértői csapat, mely az összes lovat megvizsgálja, és dönt a kezelés módjáról. Az igazgató szerint megfelelő gyógyszerek állnak rendelkezésre a gyógyításhoz, a vizsgálat és a tesztek kiértékelése azonban öt hétig is eltarthat.
A fertőzés tovább terjedésének megakadályozása végett az istállók látogatása a nagyközönség számára egyelőre tilos, de az előadások zavartalanul folytatódhatnak, ott ugyanis a vendégek nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a lipicaiakkal.
(MTI-Panoráma – Bécs, Kovács Péter)
Forrás: InforMed
2007-03-28
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.29.
Árpádsávos zászlóval díszített jurta az Olt partján, benne tűzhely, korabeli fegyverekkel, hangszerekkel, fekhelyül szolgáló bőrökkel, bundákkal. Szokatlan, korunk kliséitől merőben különböző látvány, ám mégis emberközelibbnek tűnik, mint a környező tízemeletes tömbházak betontömege.
Ez a közszemlére bocsátott ómagyar tér az otthona most a gyergyószentmiklósi hagyományorző egyesület, a Csabafiak néhány tagjának, akik miután tegnap hajnali négykor megtartották a folyó mellett az ideiglenes honfoglalást, délelőtt már lóra pattantak, és más-más történelmi korszakokat idéző öltözékeikben bevonultak a városba, majd délután is megismételték ugyanezt. (Húsz évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy eljön majd az az idő, amikor szirénázó rendőrségi autó vezet fel fehér lovon parádézó, magyar hadi öltözékekben feszedező büszke székelyeket-…)
Köllő Miklós, a Csabafiak vezetője úgy fogalmazott: “ lovasíjászati, jurta-, fegyver- és viseletbemutatójuk ,,kicsivel több, mint egy rendhagyó történelemóra, mert eléggé kiváló lovasnak kell lenni, és még így sem mindig jön össze”…
Aztán a délutáni bemutató mégis szerencsésen összejött, alighanem első alkalommal láthattak a szentgyörgyiek pompás, a honfoglalás korától egészen a Rákóczi-féle szabadságharc befejezéséig tartó öltözékeket, lovas-fegyverhasználati bemutatót (szablyás és kopjás rohammal, más lovas játékokkal, íjászattal, a magyar hagyományos harcművészet, a baranta elemeivel).
Egyébként viseletük minden eleme pontos dokumentáció alapján készül, a fegyverek korhű másolatok, mi több, a gyergyószentmiklósi hagyományőrzők ízekben sem ismernek kompromisszumot: saját készítésű jurtájukban Bornemissza Anna szakácskönyve alapján főznek. Néhány lelkes embernek és hat paripának köszönhetően pergő, látványos negyvenöt perc alatt egy olyan korba pillanthattunk be, ,,ami a miénk”, a székely hadviselés fortélyaival, öltözékeivel, lándzsáival együtt. A Csabafiak nem csak a fegyverhasználat és a virtus mesterei, remekelnek ők abban is, hogy a múlt pusztulásra, feledésre ítélt filmkockáit varázsolják elénk, itt és most.
szerző: Mózes László, Háromszék
Forrás: Erdély Ma
2007.05.03.
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.29.
180 éve, 1827. június 6-án rendezték meg az első pesti lóversenyt. Széchenyi István ismerte fel először a lótenyésztésben és a lósportban rejlő óriási üzleti lehetőségeket.
A lóverseny az emberiség legrégebbi sportjainak egyike. A megszelídített lovakat már a közép-ázsiai nomád törzsek is versenyre fogták. A “professzionális” lóverseny gyökerei a középkori Angliába nyúlnak vissza, ahol a keresztes lovagok által felfedezett arab, illetve az angol lovak keresztezéséből tenyésztették ki a telivéreket.
Az első hazai lóversenyekről – vagy ahogy elődeink nevezték, a “lófuttatásról”- már Mátyás király korából vannak írásos emlékeink. Egy feljegyzés szerint 1460-ban maga a király és a királyné is részt vett egy Olmützben tartott kocsiversenyen, ahol saját tudásukkal kápráztatták el alattvalóikat. 1525-ben pedig II. Lajos magyar király, a krakkói vajda és a leggazdagabb főurak kiváló “ménjei” versenyeztek a kelenföldi síkon.
A lósport a gazdagabb társadalmi rétegek kedvenc szórakozása lett, hiszen a versenylovak birtoklása csak a vagyonos polgárok kiváltsága volt. A lóversenyeket kezdetben magánbirtokokon szervezték, az első nyilvánosan megrendezett futtatásnak pedig a Bécs melletti simmeringi mező adott otthont.
A hazai lóversenyzés “atyja”, Széchenyi István 1815-ben járt először Angliában. Arra a következetetésre jutott, hogy a szigetországban három dolgot kell mindenképpen tanulmányozni: az alkotmányt, a gépeket és a lótenyésztést. Cenki birtokára 80 lovat hozatott Angliából, és külföldi trénerek segítségével lefektette a magyar lótenyésztés szakmai alapjait.
A ménesek tartása igen nagy mértékben növelte a földesurak tekintélyét, a vagyonukat azonban nem gyarapította, ezért Széchenyi elhatározta, hogy nyereségessé teszi a hazánkban évezredes hagyományokkal rendelkező lótartást. Ehhez a lóversenyzés intézménye bizonyult a legjobb befektetésnek.
Az első hivatalos próbafutamot Pozsonyban tartották 1826-ban, Széchenyi azonban Pestre álmodta meg a magyar lósport központját. Nem titkolt szándéka volt, hogy az Üllői út és a Soroksári út által határolt 230 holdas pályára a magyar arisztokrácia legjavát toborozza össze. 1827. június 6-án óriási tömegek indultak a “Gubacsi-dűlőre”, hogy láthassák az első pesti lóversenyt.
A magyar lósport első aranykora a második világháborúig tartott. 1925-ben nyílt meg az akkori Európa legmodernebb versenytere, a világhírű versenylovunkról elnevezett Kincsem Park. A terület most ismét régi fényében tündököl, egy multifunkciós versenypályává alakult át Budapest szívében.
Az ügetőversenyeket egy 1200 méteres, kivilágított pályán rendezik meg, a galopp lovak pedig egy 2000 méteres galopp gyeppályán, egy 1300 méteres gyep egyenes pályán és egy 1900 méteres homokpályán versenyezhetnek.
2007.06.06.
Forrás: Deluxe Magazin
Frissítve: 2023.02.28.
Fotók: Canva
Jó hatvanmillió évvel ezelőtt, amikor a ló története elkezdődött, az embernek még híre-hamva se volt. Hatezer évvel ezelőtt azonban – megőrizve büszkeségét és megvesztegethetetlen jellemét – hagyja magát megszelídíteni, és elkezdődik az ember és a ló közös története.
Íme néhány csodálatos gebe és paripa – akár valóságos, akár az ember álmodta, mindegyiknek maradandó patanyomát őrzi a történelem, a sport vagy a művészet. A téren és időn túli utazásra hívó, színes és változatos, gondos munkával készült kötet arra csábítja a lovak régi rajongóit, hogy elmélyítsék ismereteiket, a többieket pedig arra, hogy örömmel engedjenek a kísértésnek.
Szakadó esô szaggatja Modena egét. Az egymás elôl futó, egymással versenyző, ügető lovak úgy suhannak, mint megannyi kísérteties látomás. Egy árny hamarosan kiválik a bolyból, s átrepül a célvonalon – ebben a pillanatban pompás szivárvány ragyog fel körülötte. Gélinotte-ot hirtelen dicsfény övezi, legendává válik. A fogadók ezentúl Szivárvány kisasszonynak becézik. Ez a csinos ügető pej 54 versenyen gyôzött a 87 közül, amelyen rajthoz állt, egymilliárd régi franknyi (mai pénzben kifejezve 1,525 millió eurónyi) hasznot hozott tulajdonosának. Világszerte számtalan rajongója volt, százszámra kapta a szerelmes leveleket, valamennyit Gélinotte kisasszonynak címezve. Virágokat, haute couture modelleket neveztek el róla, sôt, még egy camembert sajtot is – normandiait, elvégre odavalósi volt. Ám ez a csábító szépség, amely annyi szívet megdobogtatott, a magáét egyedül a hajtójának, Charlie Millsnek adta, akit Boszorkánymester néven emlegettek.
A ló négyéves, és egyre-másra nyeri a versenyeket, amikor a hajtó ágynak esik. Gélinotte pedig meglepô következetességgel elveszít minden futamot. Imbolyog, elköveti ugyanazokat a hibákat, amelyek miatt diszkvalifikálták pályafutása elején, visszahőköl a startnál, szembefordul a mezőnnyel, nem várja ki az indítást. Amint visszatér boszorkányos hajtója, rögvest zsinórban nyeri a versenyeket. Nemhiába mondják, hogy a szerelem szárnyakat ad… Gélinotte úgy repül a pályán, akár egy kocsiba fogott Pegazus. Meg kell vallanunk, Charlie Mills értette a dolgát. Szeretet, türelem, figyelem és alkalmazkodás – elsősorban ezekkel a szavakkal jellemezhetjük idomári módszereit.
A legnevesebb európai ügetőpályákon töltött nyolc ragyogó év után a kanca – amelyet a hálókocsik madonnájának is becéztek, annyi kilométert utazott éjszakai vonatokon – lassan háttérbe szorult. Gélinotte visszatért a ménesbe, amelyből származott, és pályát változtatott: tenyészkancává vált. Ritkaságszámba megy a versenyek bajnokai között, hogy egy négylábú ugyanolyan kitűnô tenyészállat legyen, mint amilyen remek ügető volt. Egyik utóda volt a híres Ourasi majdani nagyapja is. 1970 márciusában, tizedik ellése során a csikó rosszul feküdt, és Gélinotte szörnyű szenvedések közepette elpusztult. Charlie Mills megsiratta lovát, amelyet világéletében magázott, és szép kisasszonyának szólított.
Bukephalosz Nagy Sándor (III. Alexandrosz) lova. A hadurat – aki huszonkét éves korában leigázta a perzsákat – és a lovát összekapcsoló szenvedélyes szeretet a világ egyik legszebb története. És az egyik legvarázslatosabb. Mindketten nagyjából egyidősek, és mindkettôjüket a harmincas éveik elején éri el a végzet. Együtt hódítják meg a világot. A tekintélyes hátas a legjobb thesszáliai fajtából, azaz abból a görög tartományból származott, amely a kentaurok, az ősi mondabeli, félig ember, félig ló testû teremtmények szülőhazája is. Bukephalosznál és lovasánál, Nagy Sándornál senki sem testesíthette meg tökéletesebben ezeket a méltóságos, csodás, ritka lényeket.
Bukephalosz nevének jelentése: ökörfej, ez talán széles, csontos homlokára, illetve rövid, tág orrlyukaira utalt. Hatalmas, fekete ló volt, a homlokán fehér csillaggal. Íriszét fehér szaruhártya övezte, és tüzes szeme jóval nagyobb volt, mint általában a korabeli lovaké. Nagy Sándor időszámításunk elôtt 356-ban született, és görög származású, akárcsak tüzes hátasa. Mélységesen hitt abban, hogy isteni eredetû. Anyai oldalról Akhilleusz egyenes ági leszármazottjának vallotta magát. Egyébként soha nem tért nyugovóra anélkül, hogy Homérosz híres eposzának, az Iliásznak egy másolata ne lett volna a keze ügyében.
Bukephalosz olyan vad volt, hogy senkinek sem sikerült meglovagolnia. Nagy Sándor akkoriban csupán tizenkét éves, de már megjárta a csatamezőt, és kiváló lovas, így hát vállalta a kihívást. Elôször türelmesen tanulmányozta a fekete ló viselkedését, hogy rájöjjön, mi a gyenge pontja. Észrevette, hogy az állat megijed a saját és a hozzá közelítô ember árnyékától. A fiatal uralkodó szelíden, becézgetve rávette a lovat, hogy forduljon szembe a nappal, felpattant rá, és keresztül-kasul vágtatott vele. Ettôl a naptól fogva Bukephalosz hagyta, hogy az apródok szôrén megüljék, de ha királyi módra felszerszámozták, akkor csak Sándort tûrte meg a hátán. Még le is térdelt, hogy gazdája könnyebben nyeregbe szállhasson. Nagy Sándor és Bukephalosz csaknem húsz esztendeig harcolt együtt.
Szerző: Myriam Baran
Forrás: www.interpressmagazin.hu (2007. november)
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.24.
40 évvel ezelőtt – 1967. szeptember 7-10. között a Salzburgban megrendezett Ländliche Európa Bajnokságon, a Nemzetek Díja versenyszámban a magyar military csapat első helyen végzett.
A győztes csapat tagjai – Bánki László, Juhász József, Nagy Tamás, Prutkay Zoltán – valamennyien Győr-Moson-Sopron megyei születésűek. Felkészítőjük és vezetőjük Neémethy Tamás kitűnő lovas szakember volt, akinek tevékenysége meghatározó szerepet játszott a Győr-Moson-Sopron megyei és a magyar lovassportban.
Az EB 40. évfordulója alkalmából dr. Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke egy találkozóra hívta az egykori bajnokcsapat tagjait, ennek keretében a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat nevében emlékéremmel és díszoklevéllel köszönti a kiváló sportembereket e jeles jubileumon kedden délután a Megyeházán- tájékoztatott Ponty Zita megyei sajtóreferens.
Forrás: Győr Online
2007-09-25
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.24.
Fábry Sándor, aki immáron közel másfél éve a fogathajtás szerelmese, szombat este fantasztikus győzelmet aratott Hexe Sörn kocsijában.
Ezzel már idei harmadik győzelmét zsebelhette be a showman, amellyel egyébként átvette az összetettbeli vezetést is.
Az Esti Showder házigazdája a STOP-nak elmondta, hogy hihetetlenül boldog, amiért vezetheti a versenyt az amatőr championátusi címért folytatott harcban. “Az egész dolog kilencven százalékban a lovon múlik, én voltam a legjobban meglepve, hogy sikerült elérnem ezt a győzelmet”- mesélte boldogan.
Kérdésünkre elmondta: egyik nagy álma válna valóra, ha az idény végén őt koronáznák a bajnokság új királyává. “Még nagyon hosszú az esztendő, de ha sikerülne nyernem, az azért már megmutatná, hogy van némi tehetségem ehhez a sporthoz.”
Amennyiben össze tud gyűjteni tizenöt nagydíjgyőzelmet, akár még a profi hajtók között is kipróbálhatja magát. “Nem hiszem, hogy tudnék annyi pluszt adni a lovak teljesítményéhez, amellyel ott is babér teremne nekem, de itt az amatőrök között, ha az ember nem rontja el nagyon, akkor máris van esélye a győzelemre”– utalt ezzel saját esélyeire.
Szerző: ft
Forrás: Stop.hu
2007-03-26
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.21.
