55 éves a helsinki olimpia – első női lovas résztvevők
Ötvenöt éve, 1952. július 19-én kezdődött az „aranyolimpia” Helsinkiben, ahonnan a magyar sportolók – minden idők legjobb teljesítményét nyújtva – 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel tértek haza.
A második világháború utáni második olimpia helyszínén 12 évet kellett várni a láng fellobbanására: ha a történelem nem szól közbe, már 1940-ben ötkarikás játékokat rendezhettek volna Finnországban. Az 1952-es rendezési jogot Helsinki végül Amszterdam, Athén, Lausanne, Stockholm és több amerikai nagyváros előtt nyerte ismét el, a döntést 1947. június 21-én hirdette ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Az 1952. július 19-én kezdődött játékokra addig soha nem látott számban neveztek: 69 országból 4955 (4436 férfi, 519 nő) sportoló állt rajthoz. A Bahamák, Ghána (Aranypart néven), Guatemala, Hongkong, Indonézia, a Holland Antillák, Nigéria, Thaiföld és Vietnam először vett részt olimpián, miként első szereplése volt ez Izraelnek, a Szovjetuniónak és az 1947 és 1956 között fennálló Saar protektorátusnak is. A háború után először szerepelhetett Németország is, igaz a keleti országrész nem képviseltette magát. Az olimpiai stadionban közel hetvenezren kísérték figyelemmel a megnyitó ünnepséget, a tömeg hatalmas ovációban tört ki, amikor meglátták a kilencszeres olimpiai aranyérmes csodafutó Paavo Nurmit az olimpiai lánggal a kezében befutni a stadionba. A tűz végül a pályafutását méltatlanul befejezni kényszerülő Nurmi és nagy elődje, Hannes Kolehmainen révén lobbant fel. A szervezők egyéb látványosságról is gondoskodtak, galambok százait engedték el, hogy a béke és az olimpia szellemét vigyék a világ minden sarkába.
Magyar szempontból öt napot kellett várni az első elsőségre. A 189 fős küldöttség (162 férfi, 27 nő) első aranyait a tornász hölgyek szállították, Korondi Margit felemás korláton, Keleti Ágnes műszabadgyakorlatban nem talált legyőzőre. Az urak becsületét Csermák József állította helyre, a fiatal kalapácsvető a világ addigi legnagyobb dobásával, 60,34 méterrel szerezte meg az aranyat.
Az először megrendezésre kerülő öttusa csapatversenyt szintén a magyar versenyzők nyerték, a Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István alkotta válogatott sikerét a birkózók, Hódos Imre (légsúly) és Szilvásy Miklós (váltósúly) fejelték meg újabb aranyérmekkel. Takács Károly gyorstüzelő pisztolyban megvédte a négy évvel korábban, Londonban megszerzett címét. Ezután ismét a hölgyek következtek, akik az uszodában négy aranyéremmel gazdagították a magyar sportot: Szőke Kató 100 méteres gyorsúszásban, Székely Éva 200 méteres mellúszásban, Gyenge Valéria 400 méteres gyorsúszásban lett első, de a dobogó legfelső fokára állhatott a 4×100 méteres gyorsváltó is, Novák Ilona, Novák Éva, Temes Judit, Szőke Kató összetételben.
A kardozók hozták a „kötelezőt”, egyéniben Kovács Pál, csapatban Kovács, Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Papp Bertalan és Rajcsányi László szerzett aranyat. A férfi vízilabda válogatott jobb gólkülönbséggel végzett az élen, a futballpályán pedig a Puskás által vezetett Aranycsapat oktatta a mezőnyt. A magyar küldöttség utolsó aranyérmét a második olimpiai győzelmét szerző Papp László szállította. A hatalmas magyar sikerek okán felbuzdult politikai és sportvezetés bejelentette, hogy Magyarország megpályázza az 1960-as olimpia rendezését. (A győztes, mint ismert, végül Róma lett.)
A magyar sikerek mellett a nem mindennapi szovjet belépőtől volt hangos a sajtó, debütáló országként 22 aranyat, 30 ezüstöt, és 19 bronzot gyűjtöttek a szovjet versenyzők. Az éremtáblázaton 40 aranyéremmel, 19 ezüsttel és 17 bronzzal az Egyesült Államok végzett az első helyen.
A helsinki olimpiának több nagy sztárja is volt, a legnagyobb figyelem a Zatopek házaspárt kísérte, a férj és feleség ráadásul egy napon szerzett aranyérmet: Emil Zatopek 5000 méteren, Dana Zátopkova gerelyhajításban győzött, a férj ezen kívül 10 ezer méteren és a maratoni futásban is diadalmaskodott (utóbbiban életében először indult). A játékokon először vehettek részt a hölgyek lovaglásban, s a részleges bénulásban szenvedő, a lóra csak segítséggel felszállni képes dán Lis Hartel lett az első nő, aki a férfiak között is érmet tudott szerezni. Frank Havens amerikai kenus 10 ezer méteres győzelme is nagy visszhangot keltett, édesapja ugyanis 1924-ben fia születése miatt mondta le részvételét az aranyesélyes evezős válogatottban.
Forrás: Nógrád Hírlap
2007-07-18
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.16.
