Mi lesz a nemzeti kincseket jelentő lovakkal?
Zártkörű pályázatot írt ki a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vagyonkezelésére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) – adta hírül a napokban a sajtó. Az igazgatóság ugyan lapunknak nem erősítette meg az értesülést, nem nyilatkozott az ügyben, de többen a nemzeti kincset jelentő lovak miatt aggódva keresték meg szerkesztőségünket.
A vagyonkezelői jog átengedésére kiírt pályázatról a sajtóban megjelent értesülések azért váltottak ki többekben meglepetést, mert a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok létrehozásakor szó sem volt arról, hogy működtetése a magántőke érdekkörébe kerül. Alapításakor a különválasztás, ha úgy tetszik, kiszervezés hangoztatott okaként többször elmondták: azért volt szükség a kft. megalakítására, hogy a bábolnai lovakat nevelő ménesek és a részben műemléki védelem alatt álló történelmi épületegyüttes nélkül lehessen privatizálni a hajdani állami mintagazdaságot, a Bábolna Rt.-t. A zártkörű pályázatra a ménesbirtok jelenlegi tulajdonosának, a KVI-nek az országos sajtóban megjelent értesülések szerint az adott okot, hogy az elmúlt években több milliárd forint támogatást kellett a gazdasági társaságra költeni az adófizetők pénzéből, ezért olyan megoldást kerestek, ami nem kerül ilyen sokba.
Több, mint négyszáz négylábú
Rombauer Tamás, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatója megkeresésünkre elmondta: a sajtóból értesült a zártkörű pályázat híréről, de nem jogosult arra, hogy ez ügyben nyilatkozzon. Kérdésünkre elmondta, hogy a bábolnai arab ménesben az arab telivér és a Shagya-arab fajták génmegőrző munkáját végzik 60 kancával, 16 törzsménnel. Ez a ménes 240 lovat számlál. Tata mellett Dióspusztán 200 angol telivérből áll a ménes: 54 tenyészkanca, 6 mén és több mint 87 versenyló, amelyek a budapesti galopp-pályán futnak.
„A társaság alapítása, azaz 2001 óta veszteséges, hiszen csak olyan tevékenységek kerültek át a kft.-be a Bábolna rt.-ből, amelyek a kulturális örökség részét képezik. Foglalkozunk oktatással, múzeumokkal, vendéglátással, idegenforgalommal, versenyeket és konferenciákat rendezünk és színházunk is van, tehát közcélú tevékenységet folytatunk, amelyet a világon mindenhol támogat az állam. 2004-ben reorganizációt hajtottunk végre, így mára csak 110 dolgozónk maradt. A veszteséget csökkenthetné, ha végre rendeződne az általunk használt földterület haszonbérlete, mert jelenleg minden takarmányt vásárolnunk kell” – szögezte le az igazgató.
Szerettünk volna a sajtóértesülések tisztázása végett legalább néhány alapinformációt kapni a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól, kérésükre levélben is elküldtük kérdéseinket, de végül úgy reagáltak: nem kívánnak nyilatkozni.
Közös kincsünk megőrzéséért
A ménesbirtokról nem lehet üzleti alapon dönteni. Ez olyan, mint a koronát aranyárban eladni vagy egy múzeumot bérbe adni irodának, csak azért, mert úgy jobban megéri.
„A ménes egy olyan kincs, ami fontos az itt élő embereknek, országunknak és nemzetközi szinten egyaránt. Olyan kincs, amire méltán lehetünk büszkék. A világon mindenütt támogatják a kultúrát, a hagyományok őrzését, az oktatást, a nevelést. Bábolna és az egész magyar társadalom számára a hagyományok őrzése, fejlesztése elengedhetetlen. Vannak területek, ahol nem a gazdasági számítások vannak előtérben, hanem az ember mint kulturális, közösségi lény. Az ember és a ló kapcsolata sok szempontból is fontos: mozgásszervi, pszichés betegségek gyógyítója. A ménesbirtokról nem lehet üzleti alapon dönteni. Ez olyan, mint a koronát aranyárban eladni vagy egy múzeumot bérbe adni irodának, csak azért, mert úgy jobban megéri. Az állami kincset meg kell tartani állami kincsnek” – írta lapunknak címzett levelében Ollári Andrea, aki négy éve él Bábolnán, s felkapta a fejét az állami tulajdonban lévő kft. vagyonkezelésére kiírt zártkörű pályázatról olvasva.
„Van lehetőség zártkörű pályáztatásra, hiszen valóban egy speciális terület vagyonkezelésére, fejlesztésére az adott speciális tevékenységi körrel rendelkező szervezetek alkalmasak. Rengeteg kérdés merült fel azonban bennem a zártkörű pályáztatás mint értékesítési módszer melletti döntés miatt és a sajtóhírekből kiolvasott körülmények kapcsán. Milyen pályázat-előkészítő kutatómunka alapján választották ki a meghívott cégeket? Miért ez a gyors pályáztatás? Mi a pályázat szakmai célja? A ménesbirtokhoz tartozik a lovasiskola is, ahova gyerekeink táborba járnak. Így személyesen is tapasztalom, milyen fontos a jövő nemzedékeinek, egész társadalmunknak. Utánajárva megtudtam, hogy többszörös a túljelentkezés, azaz növekvő igény van a lótenyésztő szakemberek képzésére” – fejtette ki kétségeit olvasónk.
Kétszáz éves múlt
II. József a mezőhegyesi ménes vezetőjének, Csekonics Józsefnek a javaslatára vásárolta meg újabb ménesintézet alapítása céljából 1789-ben a bábolnai telepet. A magyar lótenyésztésnek elkötelezett és jó kapcsolatokkal rendelkező vérteskapitány jó szemmel választotta ki a területet és alapította meg a katonai ménesbirtokot, amely egyben a katonai futárok megállóhelye is volt. A napóleoni hadak a győri csata után, 1809-ben felégették a gazdaságot, amely 1810 és 1820 között újjáépült. 1836-ban került Bábolnára Szíriából a híres Shagya mén, amelynek leszármazottait sok országban igen nagy becsben tartják ma is.
A nemzeti kulturális örökség részét képező kastély és a ménesek 2001-ben váltak külön a Bábolna rt.-től, annak a versenyszférába tartozó részeitől, a baromfi-tenyésztési és élelmiszer-ipari vertikumtól. Hat éve, augusztus 1-jén jött létre a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., amelynek alapvető feladata az épületegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése, az 1789-es alapítástól felhalmozott eszmei örökség továbbvitele. Ahogy arról akkoriban a Kisalföld is többször írt, azzal a céllal hozták létre, hogy megőrizze a Bábolnán található nemzeti értékeket. A legtöbb bevételre az agroturizmusból akar szert tenni; számos versenyt, szakmai programot, kiállítást szervezett.
Tenyésztési sikerek: Ezeregyéjszaka és Hungares
Bábolnán az angol telivéreket sportcéllal tenyésztik, míg az arab lovak génbankot jelentenek. A spanyol távlovas Miguel Vila Ubach, a szürke Shagya-arab herélt, Hungares nyergében első helyezést ért el az Aachenben rendezett Lovas Világjátékok távlovasversenyén. Hungares tenyésztője is a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. A Bábolnán tenyésztett Shagya-arab fajta egyedei és az arab telivérek szép sikereket értek el. 1998-ban például Európa legjobb tenyészkancájává választották a Bábolnán született Ezeregyéjszakát.
2007.07.02.
Forrás: Kisalföld
Frissítve: 2023.03.26.
Fotók: Canva
Az első magyar pónifogathajtó egyesület nyolc éve alakult meg Kecskeméten, és hetven tagot számlál. Közülük jó néhányan ott voltak a solti Duna-parton szombaton második alkalommal kiválóan megrendezett országos versenyen.
A magyar trió szép sikeréhez kevés lett volna a Szilvásváradi Lovas Klubot is képviselő Lázár Zoltán remeklése, ahhoz a szintén csapatvilágbajnok Dobrovitz hibátlan hajtása is kellett. A győzelmet egyéniben Ijsbrand Chardon, míg csapatban az általa vezetett holland együttes szerezte meg. Dobrovitz József kitűnő vasárnapi szereplése ellenére 12., míg Bárdos Attila a 13. helyen végzett.
