Tenyésztési szemle Szilvásváradon
A többirányú minőségi munka objektív kontrolljára létrehozott független szakmai bizottság évente három alkalommal tenyész-szemle keretében segíti, véleményezi, hitelesíti a szilvásváradi ménesvezetés szakmai munkáját, különös tekintettel a tenyészpárosításra, a szelekcióra és az árverési értékesítésre.
– A tavaszi szemle az anyakancákra, a párosítási tervre terjed ki – kezdi ismertetését Dallos Andor, a Ménesgazdaság igazgatója. A szemlén a bizottság vizsgálja a párosítási tervet, ami nagyon fontos a kancacsaládok és a törzsek életben tartásához. A bizottság tagjai kiemelten felkészült, szakmai és sportmúlttal bíró szakértők, Anka János, a területileg illetékes lótenyésztési főfelügyelő, Gál Ferenc, lótenyésztési felügyelő, Egri Zoltán, a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének ügyvezetője, Pataki Balázs, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal osztályvezető-helyettese, és Váczi Ernő, aki külső szakértőként segíti a munkát. Szemrevételezésre kerülnek azok az idős kancák is, amelyek most még vemhesek, de már az őszi selejtezésük miatt párosításukra nem kerül sor. Áttekintik a fedezőméneket, mely most a fontosabb feladatok közé tartozik a tavaszi szemle alkalmából. Az egyik legfontosabb cél, hogy a párosítások során minden törzsből nyerjünk megfelelő tenyészállat utánpótlást.
– Mit vizsgál ilyenkor a bizottság?
– A tartási körülményeket, a tenyészállatok, az egyedek és az állomány állapotát, ápoltságát, kondícióját, ellátottságát. A tenyészállatok minőségét, melyek azok a vérvonalak, amelyek az őszi tenyészállat utánpótlás kiválogatása során különös figyelmet szükségeltetnek, mely esetben van szükség minőségi cserére. A bizottság vizsgálja azt is, hogy az elkészült párosítási terv alapján biztosított-e az egyes törzsek fennmaradása. Figyeli, hogy a korábbi párosításokból milyen egyedek születtek, melyekből várhatók kiemelkedő tulajdonságú egyedek. Figyelemmel kísérjük azon kitűnő minőségű ménnevelő kancák párosítását, amelyektől már került tenyésztésbe. Ezeket célpárosítással próbáljuk kihasználni. A kancák legfontosabb értékmérője, hogy hány csikója lett tenyésztésbe állítva, illetve hány fedezőmén utódja került felállításra. Áttekintjük a szaporodással kapcsolatos adminisztrációt, illetve annak milyenségét.
A szaporodás statisztikai mutatói, melyik évben hogyan alakultak a ménes szaporodási mutatói. Kiemelkedő év volt a 2004. és a 2005., a 2006. évnél csekély visszaesés látható, de még ez is messze felülmúlja a korábbi évtizedekben megszokott eredményeket. Váczi Ernő a tavalyi szemle kapcsán leírta, hogy ez a kitűnő eredmény részben a modern technikának is köszönhető. A rendszeres ultrahangos vizsgálat nagyon nagy segítséget nyújt. Több mint hetven kancával dolgozunk, nyolc törzset kell fenntartani. Ez nem kis feladat, ezt folyamatosan figyelni kell, hogy egyetlen törzs se szenvedjen károsodást, azokat megfelelő minőségben tudjuk továbbvinni.
– Mennyi a ménes lóállományának létszáma?
– A lipicai lóállomány éves átlaglétszáma 250 körül alakul.
– Törzsmének száma?
– Az idén 5 ménnel fedeztetünk, illetve 5 fedezőménhez párosítottunk kancákat. Nem minden évben fedeztetünk minden törzsbéli ménnel, ezeket váltogatjuk, minden évnek megvan a tendenciája, hogy melyik törzset erősítjük az adott időszakban. A korábbi években a Neopolitano, Favory, Pluto törzsek erősítése folyt, elsősorban külföldről származó ménekkel. A külföldi mének tágabb lehetőségeket biztosítanak, a nálunk lévő kancák szinte bármelyikére rávihetők, a rokon-, és beltenyésztés veszélye nélkül. Jelenleg a Conversano törzs erősítése folyik, emellett Siglavy és az Incitato törzsbeli ménekkel is fedeztetünk. A Conversano törzsnél próbáljuk a fekete színt is visszahozni, ami nehéz, mert a nálunk lévő kancaanyag a magyarországi fekete ménekkel szoros rokonságban van. A fekete szín esetében lényegesen kisebb a szelekciós bázis, így a fekete színű lipicai lovak nem minden esetben érik el azt a minőséget, mint a szürkék. Ezért fedeztetünk szlovák fekete ménnel, mert így visszahozhatják a kancák a fekete színt.
– A tenyésztés mennyire alkalmazkodhat a mai sport követelményeihez, milyen lehetőségek vannak a sportbeli követelményekhez igazodni?
– A funkció és a forma kölcsönhatásának eredményeként elég behatárolt az a tér, amiben mozoghatunk. Hiszen egy barokk típusú lónál a forma elég meghatározott. Az anatómiai felépítés determinál egyfajta teljesítményt, használhatóságot. Igaz, a lipicai felett minden egyes fogathajtó szabályzat módosításakor – először körülbelül 35 éve – meghúzták a vészharangot, hogy ezt már ez a fajta képtelen teljesíteni. Ezzel együtt mégis eljutott a világ tetejére.
Voltak sikeres keresztezések is, ezeket szakemberek végezték, pl. amikor Fülöp Sándor fogatára gondolunk, vagy ilyen egyéb ügetős keresztezésekre. Biztos, hogy voltak sikeres egyedek, sikeres fogatok, de egy génmegőrzésre hívatott ménes ilyesmit nem vállalhat fel, nekünk nem ez a feladatunk. Ez nem sportló ménes. A sport jelenleg nem állami feladat. Ezt az állam nem támogatja. Ez már a magántenyésztők feladata. Ugyanakkor a génmegőrzésre uniós egyezmények vannak érvényben.
Rendelkezünk megfelelő méretű, mozgású, teljesítményű lovakkal, és elsősorban ezeket válogatjuk ki a fogatsport számára. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezek a nagyobb tömegű lovak ne lassúak, hanem gyorsak és minél robbanékonyabbak legyenek. A sport az egy visszajelzés a tenyésztő részére, egy eszköz a tenyésztésre. Sokszor nem is az abszolút versenyeredmény számít az egyes lovak kipróbálásánál, hanem az a rengeteg információ, amit a sportkipróbáláson keresztül a tenyésztő megkap a lóról. Többek között, mentálisan és fizikailag alkalmas-e, elviseli-e a versenykörülményeket, valamint küzdőtársait, amikor egy közös cél érdekében kell teljesíteni. A kialakult új helyzet, hogy elsősorban a költségvetésünk szűk volta miatt a magasabb színtű ló kipróbálást nem saját, hanem idegen fogatban, fogatokban végeztetjük. Ez természetesen egy időigényes feladat, hiszen mi fiatal lovakat tudunk biztosítani, melyek két–három éves képzés után kerülhetnek be egy–két versenyfogatba.
– A Nemzetközi Lipicai Szövetségben milyen rangja van Szilvásváradnak?
– Nemcsak Szilvásvárad, hanem az egész magyar lipicai lótenyésztés egy elismert helyet foglal el a nemzetközi szervezetben. Ezt azzal is fémjelzik, hogy személyemben magyar az alelnöke a Nemzetközi Lipicai Szövetségnek. A Nemzetközi Szövetségen belül a sport meglehetősen vegyes megítélésnek örvend. Vannak országok, németország, hollandia, ausztria, melyek tenyésztői a kisebb termetű (bottal mért 150-155 cm marmagasságú) klasszikus formákat mutató, kevésbé atlétikus lovakat részesítik előnyben. A hagyományos ménesek közül Piber és Lipica is a hagyományos formákat keresi. Lipicán például most végeztek egy jelentősebb kanca válogatást, ahol a nagyobb – túlméretes – kancákat kizárták a tenyésztésből. A fogatsport igényeit elsősorban a magyar, a szlovák és a horvát lovak képesek kielégíteni.
– Ugyanakkor tény, hogy bár a fogatlovak 70–75%-a lipicai, a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb a szilvásváradi tenyésztésű ló száma a mezőnyben. Mi lehet ennek az oka?
– Ez két dologra vezethető vissza. Az egyik, hogy a már említett pénzügyi okok miatt saját versenyfogatot már egyre kevésbé tudunk működtetni, különösen nem egy nemzetközi színtű négyest. A másik ok egy teljesen természetes folyamat eredménye, az elmúlt 10–15 évben 120–150 kancáról kb. 650-re nőtt a hazai lipicai kancalétszám. Évente csak a magántenyésztők körében 300–350 csikó születik. Számos hajtó saját tenyészettel is rendelkezik, nyilván elsősorban a saját tenyésztésű lovaikat szeretné versenyben kipróbálni. Ugyanakkor a szilvásváradi mének spermájáért ma is több száz kilométert utaznak a tenyésztők. A piacon kétségkívül túltermelés van, de ennek ellenére nincsenek értékesítési gondjaink. A fogatsport mellett a díjlovaglásban is vannak sikereink. Két lovunk már a harmadik szezonban versenyez, és ért el szép eredményeket. Az idei évben ez kiegészült még egy lovassal, és két lóval.
– Közel két éve történt, hogy Lázár Zoltán szilvásváradi színekben hajt…
– A legjobb hajtó kezébe a ménes legjobb lovait szeretnénk biztosítani. Ezzel az ígérettel kötöttünk megállapodást Lázár Zoltánnal. Természetesen már az elején tudtuk, hogy az eredményhez hosszú idő szükségeltetik. Nyilván a dolognak vannak nehézségei. Mint már említettem, mi csak képzetlen, fiatal, 3–4 éves lovakat tudunk biztosítani. Ugyanakkor ne feledjük a világ egyik legjobb, már kész fogatába kell beilleszteni ezeket az egyedeket. Tehát rendkívül sok feltételnek kell megfelelni, hogy a fogat összképét és teljesítményét ne bontsuk meg. Jelenleg is igazán kitűnő, tehetséges lovak vannak tőlünk a Lázár fivéreknél, ma még képzés alatt, sőt várhatóan a közeljővőben további csikók kerülnek hozzájuk.
– A ménesgazdaság mennyit tud a jelen helyzetben a sportra költeni?
– Egyre kevesebbet. Az előző évekhez képest drasztikusan csökkent az állami támogatás mértéke, és itt elsősorban a sport a kárvallott. Megszüntettük a saját működtetésű négyesfogatunkat a pénzügyi okok miatt. Ez több 10 millió Ft-ot jelentett a költségvetésünkben, ezért ezt ma már nem tudnánk elviselni. A négyesfogatunk megszüntetését követően számunkra is meglepő volt, hogy ezek után sem az értékesítési átlagár, sem pedig az eladott lovak a száma gyakorlatilag nem változott, sőt az utóbbi években több lovat tudunk eladni.
– A felügyelő minisztérium döntése értelmében Szilvásváradhoz került a gidrán főménese…
– Rendben mennek a dolgok, folynak a terv egyeztetések, ami már többé-kevésbé végleges. Május elején személyes találkozón egyeztetünk a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület képviselőivel, tenyésztőivel, valamint a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal illetékeseivel, annak érdekében, hogy tudják meg mi is várható, hogyan alakul itt a gidrán sorsa. Kezdődik egy közbeszerzési eljárás a kivitelező kiválasztására, ami egy elég hosszú adminisztratív folyamat, ez lehet, hogy az év végéig elhúzódik. A sportban a gidrán nagyon alkalmas a military-ra, és kipróbáljuk a fogatban is. Arra gondolunk, hogy a maratonban ezek gyorsabbak, robbanékonyabbak, mint a lipicai társaik. Szeretnénk az eddig elért eredményeiket megőrizni, és az egyesület vezetőségével, elismert tenyésztőivel együttműködtetve ezt a fajtát is tovább népszerűsíteni, hasznosítását kiterjeszteni. Mind a két fajta esetében egyforma gondosságra törekszünk, mert a tenyésztés szempontjából mindkettőnél a génmegőrzés a cél. A gidrán esetében viszont egészen másak a tenyésztői lehetőségek, szemben a lipicaival, ez nem egy zárt törzskönyves fajta. Más rokon fajtákkal meghatározott szabályok szerint keresztezés végezhető. Így a gén fenntartáshoz viszonylag kevesebb kanca is elegendő – fejezte be gondolatait Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság igazgatója.
Forrás: Fogatsport.hu
Frissítve: 2023.08.18.
Fotók: Canva
Már a pályához vezető úton sejthettük, hogy igen nagyszámú közreműködő és közönség jött össze: annyi gépkocsi parkolt, hogy helyet találni a kezdés után alig lehetett. Pedig a látogatók még szinte egész nap folyamatosan érkeztek. A körülményeken, és a kapcsolódó szolgáltatásokon is láthatóan jelentős közönségre szamítottak a szervezők. Több vendéglátóegység igyekezett étellel-itallal ellátni a vendéget. És mint a nagyobb fesztiválokon megszokhattuk, egész kis vásár utca alakult ki, ahol ajándéktárgyakat, kézműves termékeket lehetett vásárolni.
A magyarok a vívás után kilencedikek voltak, aztán úszásban a negyedik legjobb időt érték el, ezzel két pozíciót előreléptek.
