Overdose patája a várakozásoknak megfelelően nőtt annyit, hogy kellőképpen bírja a komolyabb munkákat, így ettől fogva csapata már nem csak a ló erőnléte, hanem a gyorsasága fokozására is koncentrálhat. Mikóczy Zoltán azt is elmondta a PannoniaOverdose.hu-nak hogy vélhetően már két-három hét múlva látni fogják, mikorra tervezhetnek versenyt Overdose-nak.
Egy hónapja abban bíztatok, hogy mostanra már nő annyit a patája, hogy megkezdhetitek vele a gyors munkákat. Stuart Pakcham, a ló angol kovácsa tegnap ismét Alagon járt, hogy újrapatkolja Overdose-t. Mik a tapasztalatok?
Mikóczy Zoltán: A ló patája a várakozásnak megfelelően növekedett és alakult. Beigazolódott, hogy már nőtt annyit a sérült rész, hogy a sarka ettől fogva kellőképpen bírja a terhelést. Ugyan még nem verseny-, hanem ortopéd patkót kapott, de ez is megfelel a jelenleginél gyorsabb munkához. Nem kapjuk le azonnal „a hét körméről”, hanem továbbra is csak fokozatosan terheljük.
A kondíciójára eddig is ügyeltetek, tehát nem a nulláról indul, a mostani fokozott munkavégzés ugye még nem versenyszintű terhelést jelent…
Mikóczy Zoltán: Az elmúlt hosszú hónapok alatt az erőnlétét sikerült megőriznünk, ezt kell most gyorsaságra átfordítanunk. Két-három héten belül már láthatjuk, hogy mikorra készíthető versenyre.
A patkolás után amúgy is szoktatok pár napot várni, de jól gondoljuk, hogy már csak azért is csak a jövő héten kezditek vele a gyorsabb munkát, mert Roszival mester vasárnapig igen elfoglalt…
Mikóczy Zoltán: Több általa készített ló is indul a vasárnapi Magyar Derbyben, de igazából a kettőnek nincs köze egymáshoz. Szakmailag megfelelően felkészült csapat, jó munkalovasok állnak a rendelkezésére, a derbylovak pedig már a zárógaloppjukon is túl vannak. Nemrég került hozzá a Derby top-favoritja Latin Lover, aki idén háromból három versenyt nyert, köztük a két legjelentősebb derby-felkészítő versenyt, a Nemzeti és Alagi Díjakat; és régóta nála áll idomításban az én lovam, Zolee Walker is. Ő nem tartozik az esélyesek közé, származását tekintve is inkább rövidtávon várható, hogy bizonyítson, de mint minden tulajdonosnak, nekem is fontos, hogy képviseljem magam a Derbyben.
A Zolee-t értjük, de honnan jött a neve második fele?
Köznyelvi értelemben véve puhatestű, mászni tudó, lábak nélküli gerinctelen állat, mely egy másik élő szervezetben vagy szervezeten él táplálékának megszerzése céljából.
Kép forrása: Canva
Betegség-e a férgesség?
IGEN. A férgek egyéb betegséget előidéző élőlényekhez (pl. baktériumok) hasonlóan kórokozók. Egy adott gazdaszervezetbe bejutnak, – esetleg több szerven keresztül – egy célszervhez vándorolnak, majd ott a felvett vagy már előkészített tápanyagokat magukhoz veszik, szaporodnak, miközben károsítják az érintett szerveket. Ezáltal másodlagos elváltozásokat is előidézhetnek, elősegíthetik a baktériumok, vírusok elszaporodását. „Dolguk végeztével” távoznak a szervezetből, utódjaik révén aztán elölről kezdődik az egész folyamat.
Miért hívjuk a lovak férgességét fertőzésnek?
A fertőzés az a folyamat, amely révén egy alacsonyabb rendű élőlény bejut egy magasabb rendű gazda szervezetébe. Ebben az értelemben a férgek lovak testébe való aktív bekerülése, majd ottani szaporodása és élősködése is fertőzésnek tekintendő.
A magyarországi ló populáció sem kivétel a féregfertőzések alól. A különböző férgek eltérő mértékben fordulnak elő lovaink környezetében és szervezetében. Tekintettel számukra és biológiai tulajdonságaikra hazánk minden egyes egyede veszélyeztetettnek minősül férgesség szempontjából.
Egy 2002-ben a SZIE-ÁOTK és az Intervet Hungária Kft által készült felmérés során kapott eredmények alapján elmondható (1. táblázat), hogy vannak kiemelt fajták, melyek külön figyelmet érdemelnek.
Megye
Minta
Kis strongylidák
Nagy strongylidák
Orsóférgek
Hegyesfarkú férgek
Borsod-Abaúj-Zemplén
16
13
1
Békés
20
20
2
Csongrád
34
10
1
2
Fejér
22
22
6
9
Győr-Moson-Sopron
20
14
Pest
9
8
1
Somogy
20
16
1
Szabolcs-Szatmár-Bereg
9
8
2
2
Vas
10
10
5
2
Veszprém
42
38
2
4
Zala
32
30
2
Milyen károkat okoznak a jelentősebb férgek?
A nagy strongylidák jól felismerhető, 1,5-5 cm méretű, szürkésvörös férgek. Szintén a ló száján keresztül jutnak el a vakbélbe és a vastagbélbe, és ott a bél falához tapadnak. Helyüket gyakran változtatva hámmal és vérrel táplálkoznak, melynek következtében többszörösen sérül a bél nyálkahártyája.
Az ún. Orsóférgek fehér, merev tartású, 20-40 cm hosszúságú élősködők. Habár lárváik a vékonybélből a májba és tüdőbe is elvándorolhatnak, mégis súlyosabb a kifejlett egyedek kártétele, mely a táplálékelvonásban, méreganyagok kibocsátásában és a belek falának mechanikai irritációjában nyilvánul meg.
Mikor gyanakodjunk féregfertőzésre?
A fent említett paraziták által okozott esetekről általában elmondható, hogy egyértelmű tüneteket rendszerint csak súlyos fertőzöttség esetén láthatunk. Ekkor jó étvágy ellenére fokozatos lesoványodás, pépes vagy híg bélsár, enyhe kólikás nyugtalanság, fénytelen szőrzet, sportlovaknál csökkent teljesítmény észlelhető. Enyhébb fertőzöttség esetén e tünetek nem, vagy kevésbé szembetűnő mértékben jelentkeznek. Az enyhe fertőzöttség azonban nem jelenti azt, hogy lovunk képes egymaga megküzdeni a „betolakodókkal”.
A féregfertőzések megállapítása
Mindig kérjük meg állatorvosunkat a fertőzés pontos diagnózisának felállítására, a szükséges vizsgálatok elvégzésére! A féregfertőzés diagnózisának alátámasztásához a bélsárvizsgálat az egyik leggyakorlatiasabb vizsgálati módszer. Ilyenkor a férgek testét, testrészeit vagy petéit keresik makro- és mikroszkóposan a szakemberek.
A vizsgálatokkal pontosan megállapítható a férgek fajtája, ezáltal lehetőség nyílik a leghatékonyabb szer kiválasztására.
Mik a teendők a féregfertőzés kialakulásának megelőzésére vagy kezelésére?
Megelőzni mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint kezelni!
A férgesség megelőzésének általánosan elfogadott módszere a féregirtó pasztával való kezelés. Ne felejtsük el, hogy nem megfelelő terméket, hanem megfelelő hatóanyagot kell választanunk lovunk számára! A forgalomban lévő féregirtó szerek hatóanyagai más úton, más hatékonysággal fejtik ki hatásukat. Nem elegendő a kifejlett férgek elleni védekezés, a lárva, sőt a peték elpusztítása is szükséges. Gondoljunk csak a bél falában vagy azon túl előforduló lárvák elérésére és semlegesítésére is.
A benzimidazolok az egyik olyan hatóanyagcsoport, melyek az összes, eddig felsorolt férget, annak valamennyi fejlődési alakját képesek elpusztítani.
Az Intervet Hungária által forgalmazott Panacur Paszta KÉP hatóanyaga a fenbendazol, a benzimidazol család egyik legfiatalabb tagja. Terápiás dózisban adva a kis és nagy strongylidák, orsóférgek, hegyesfarkúak és egyéb féregfajok megfelelő ellenszere. 5 napon át tartó alkalmazása esetén a bélfalban betokozódott kis strongylida lárvákat is elpusztítja.
A hatékony féregtelenítés szempontjai:
Adott időszakban:
legelőre való kihajtás előtt, majd legelőről behajtás után,
legelőváltást megelőzően,
kancákat ellés előtt,
új ló érkezésekor magát az új egyedet.
Megfelelő hatóanyaggal:
megelőző vizsgálatra alapozva a hatóanyag kiválasztását.
Az előírt dózisban:
kevesebb adag alkalmazásakor nemcsak a kezelés lesz hatástalan, de a férgek különböző alakjai ellenállóvá (rezisztenssé) válnak a hatóanyaggal szemben.
túladagolással árthatunk lovunk egészségének, illetve szennyezzük a legelőt a feleslegben kiürült pasztával.
Állomány szintű kezelés:
függetlenül az egy helyen tartott lovak számától – legyen az csak kettő vagy húsz – az egységes egészségügyi állapot mindig könnyebben kezelhető.
Önmagában a féregtelenítés nem elegendő. Egyéb, amire szintén ügyelni kell:
trágyakezelés, azaz a fertőzési források csökkentése,
legelővédelem a fertőzés terjedésének megelőzése végett,
váltott hatóanyag használat a fertőzés megállítására,
ellenőrző vizsgálatok a fertőzés jellegének felderítésére,
A férgesség csak egy, a lovainkat érintő betegségek között, de egyike a leggyakoribb ártalmaknak, ugyanakkor a legegyszerűbben kezelhető problémák közé tartozik!
Féregtelenítési javaslat:
I. Alapprogram évente kétszer (ősszel és tavasszal)
II. Vemhes állatok féregtelenítése: alap + vemhesség előtt 1-2 hónappal
III. Csikó féregtelenítése:2-3 hetes csikók Strongyloides westeri okozta fertőzöttségének gyógykezelésére 50mg fenbendazol/ttkg dózis adagolása szükséges. Ebben az esetben egy adagoló tartalma egy 90 ttkg-os csikó kezelésére elegendő.
IV. Új ló (állományba érkező új ló) féregtelenítése:
Minden a saját állományba érkező új lovat, mely az alapprogram szerinti kezelésben nem részesült, lehetőség szerint célszerű azonnali kezelésben részesíteni és néhány napig elkülönítve tartani.
Az összeállítást készítette: Intervet Hungária Kft.
1095 Budapest, Boráros tér 7/II
Tel: (361)456 3090 fax:(361)456 3099
www.intervet.hu
info.hungary@intervet.hu
Frissítve: 2023.07.08.
Irodalom jegyzék:
1. Farkas R. – Hell É. – Pálfi T.: Féregellenes készítmények kis strongylidák elleni hatékonysága egy hazai ménesben. In: Magyar Állatorvosok Lapja, 2006. 128/5. p. 291-297.
2. Kassai Tibor: Levél a szerkesztőséghez: Több figyelmet érdemel a lovak vastagbélférgessége! In: Magyar Állatorvosok Lapja, 2007. 192/2. p. 76.
3. Kassai Tibor: Helmintológia: Az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina. Budapest, 2002.
4. Pongrácz László (Szerk.): Lóerő. A ló teljesítményét befolyásoló tényezők. Equinter Kiadó. Budapest, 2005.
A londoni Olimpián csütörtökön kezdődött a díjlovasok első versenyszáma. A Nagydíjat két nap alatt lovagolta le az ötvenfős mezőny.
A Nagydíj és a Nagydíj Speciál pontszámainak összege adja a csapatverseny eredményét, ahol három fő képviseli az országokat. A Nagydíj Kűr alapján pedig majd az egyéni bajnokság dől el.
A csütörtöki verseny után már a britek vezettek. A rotterdami EB-n két egyéni ezüstöt és csapat aranyat szerző Carl Hester és Uthopia (Metall x Inspekteur), valamint a Kentucky Világjátékok háromszoros ezüstérmese, Laura Bechtolsheimer és Mistral Hojris (Michellino x Ibsen) álltak az eredménytábla élén.
A háromszoros olimpiai bajnok Anky van Grunsven a tizennyolc éves Salinerót (Salieri x Lungau) lovagolta. Anky 2000-ben Bonfire-rel nyert Sydneyben, majd a következő két Olimpián Salineróval nyerte meg az egyéni aranyat. Ugyan a Nagydíj és a Speciál eredményei közvetlenül nem befolyásolják az egyéni eredményt – csupán ezek alapján lehet minősülni –, de a mostani mezőnyben nem valószínű, hogy meg tudnák ismételni az aranyat, hiszen a Nagydíjban csak a 16. helyen végeztek.
Kristina Sprehe volt a pénteki mezőnyben az első, aki át tudta venni a vezetést Carl Hestertől. Desperadosszal (De Niro x Wolkenstein II) Aachenben idén megnyerték a Nagydíjat és a Nagydíj Speciált is. Némi szerencsétlenség, ami biztosan a 80% alatti eredményre is kihatott, hogy a program végén belerúgott a ló a négyszöget határoló kerítésbe, és ettől kissé megugrott, de összességében ismét szép programot mutattak be.
Az Olimpia egyik nagy esélyese Charlotte Dujardin és Valegro (Negro x Gerschwin), akik a Nagydíj Speciál csúcstartói jelenleg. 83 % fölötti programmal biztosították a brit csapat vezetését az első megmérettetés után.
Steffen Peters, a 2010-es Világjátékok háromszoros bronzérmese az Egyesült Államok legjobb díjlovasaként Ravellel (Contango x Demokraat) kiegyensúlyozott programot lovagolt, ami most a hatodik helyet jelentette számukra.
A világranglistát vezető Adelinde Cornelissen a másik nagy esélyes az egyéni aranyra. Parzival (Jazz x Ulft) a Világkupa Döntőn aratott áprilisi győzelme utáni pihenőből tulajdonképpen csak most tért vissza, de 81 % fölötti pontszámmal a várt eredményt hozták.
Az aacheni Nagydíj idei győztese, Helen Langehanenberg és Damon Hill (Donnerhall x Rubinstein I) a harmadik helyen zárt, ezzel a német csapat a britek mögött a második helyen várja a következő versenyt.
A Nagydíj Speciál kedden lesz, ahova a legjobb 7 csapat és 11 egyéni versenyző minősült. Csütörtökön pedig a 18 legjobb páros nemzetenként 3 versenyzővel indulhat a Nagydíj Kűrben az egyéni bajnoki címért.
Szombaton a díjugratók is megkezdik az olimpiai megmérettetést.
A 2012-es Londoni Olimpiai Játékok díjugrató versenyszámai megkövetelik, hogy ló és lovasa a rövid versenypályát megfelelő precizitással, sebességgel és technikával teljesítse.
Helyszín: Greenwich Park
Időpont: Augusztus 4-9.
Versenyzők száma: 75 fő
Eredete:
A régi jó rókavadászatokból nőtt ki ez a sportág: az angolszász országokban a lelkes lovasok még külön keresték is azokat a terepeket, ahol tesztelhették képességeiket. Később, amikor a birtokhatárok szigorodásával egyre kevésbé lehetett szabadon csatangolni, versenykörülmények közé szorították az ugratásokat – az első viadalt a Royal Dublin Society rendezte Írországban, később ezt egyre több követte világszerte. Az ugratás technikáját az olaszFederico Caprilli forradalmasította – őt tekintik a modern lovaglás atyjának.
Olimpiai múlt:
A lovak már az ókori játékokon szerepeltek, megannyi legendás történet fűződik a kocsiversenyekhez. Mi, magyarok sajnálhatjuk, hogy a fogathajtás nem olimpiai szám a modern korban – sajnos, az alapító apák elsősorban az angolszász hagyományokat tartották szem előtt, és az 1900-as párizsi olimpián kocsi nélküli műfajban, díjugratásban rendezték meg a versenyeket. Ekkor még magas- és távolugró viadalt is tartottak a lovaknak – először és utoljára. Rendszeressé 1912 óta vált a lovaglás a programban, azóta viszont azon kevés sportág közé soroltatik, amelyben szinte megállt az idő: alig változott valamicskét a lovasok műsora.
Más tekintetben viszont történt megannyi elmozdulás. 1952-ig például csak a férfiak mutathatták meg tudásukat, mi több, a lovasviadalokon kizárólag katonák vehettek részt, akiknek valamilyen rendfokozatot kellett viselniük országuk hadseregében. Helsinkiben nyílt meg a pálya mindenki más előtt is – olyannyira, hogy rögtön a hölgyek is csatlakozhattak, mi több, azóta is rendszeresen a férfiak ellen küzdenek.
Verseny, szabályok:
A díjugratás rendkívül látványos sport – egyébként ugyanaz, mint az öttusa lovasszáma, azzal a különbséggel, hogy a pálya nehezebb, azaz az akadályok magasabbak, nagyobb kihívás elé állítják a lovakat (további eltérés, hogy itt nem a helyi állományból sorsolnak, hanem mindenki a saját lovával vág neki a pályának).
A kvalifikációs forduló után a csapatverseny első pályájára minden csapat és a 60 legjobb egyéni versenyző jut be. A csapatverseny második fordulóját külön napon rendezik, ahol a legjobb 8 csapat és 45 egyéni induló vehet részt. Végül az egyéni döntő első pályájára 35 páros, nemzetenként maximum 3 versenyző minősül, míg a második pályán 20-an vehetnek részt, ahol eldől az egyéni aranyérem sorsa.
Az akadályok magassága 1.4 és 1.6 méter között variálható, az A-pályán kell lennie három kettesugrásnak, továbbá egy hármasugrásnak, míg a B-n egy kettes- és egy hármasugrást kell beiktatni, itt a vizesárok nem kötelező.
A cél, hogy a versenyző lovával hibátlanul lovagoljon végig a pályán, és a meghatározott szintidő alatt érjen célba. A helyezéseket az elkövetett hibák alapján döntik el: az akadály leverése vagy a vizesárok fehér szegélyének érintése (a patkóval) 4 büntetőpont (érinteni viszont lehet a rudakat, ha a helyükön maradnak). Engedetlenség esetén – a ló nem hajlandó elsőre megugrani, megtorpan – négy büntetőpont jár, a második ellenszegülés kizárással jár. Az esésért kizárás jár minden esetben. Az időtúllépésért az alappályán egy hibapont jár négy másodpercenként – az összevetésben már másodpercenként egy pont az „ár”.
Holtverseny esetén első körben összevetés dönt, ami szintén hiba-idős, azaz a hibapontok és az idő is számít.
Festetics Vágta – Gyenesdiás Faludi sík, 2012. június 2-3.
Beszámoló a Gyenesdiási Előfutamról: Lovas hagyományok ünnepe a Festetics Vágtán
Immáron harmadik alkalommal rendezték meg a Festetics Vágtát Gyenesdiáson, a Faludi-síkon. A Nemzeti Vágta előfutamának június 2-3-ai hétvégéjén ismét a lovaké volt a főszerep a hajdani Festetics-birodalom központjában.
A nyitónap eseményeinek középpontjában a lovas kultúra ápolása állt, melynek a Helikon Kastélymúzeum adott otthont. A megtartott szakmai előadások témái szorosan kapcsolódtak a Nemzeti Vágta eszméinek megerősítéséhez: a hagyományőrzéshez, a lóversenysport történetének megismeréséhez. A szakavatott előadók, vitéz Győrffy-Villám András, valamint dr. Hecker Walter élvezetes előadásukkal nyűgözték le a hallgatóságot.
A korabeli vásári forgatag mellett a látogatók elegáns fogatokkal járhatták be a folyamatosan zajló lovasbemutatók színhelyéül szolgáló parkot. Nagy sikere volt az őshonos fajták bemutatójának, valamint az esti, romantikus operett előadásnak, ez utóbbit a Magyar Lovas Színház művészeinek előadásában élvezhette a szépszámú közönség.
A Nemzeti Vágta előfutamát vasárnap Gyenesdiáson, a Faludi-síkon rendezték meg. A helyszín hajdanán Festetics Tasziló lovainak tréningezésére szolgált, három éve került felújításra a Gyenesdiási Önkormányzat által. A szervezők célja ezúttal sem volt más, mint izgalmas versenyek, érdekes bemutatók által megismertetni a vendégeket a ló és a lovassport sokszínűségével.
A nap fogathajtó versennyel indult, majd ezt követően elkezdődtek a különböző futamok, melyek több kategóriában kerültek kiírásra. Először a fiatal lovasok kaptak lehetőséget, hogy bizonyítsák bátorságukat és rátermettségüket a vágtapályán: 800m-es távon póni és kis ló, valamint külön nagy ló kategóriában rajtoltak el az ifjabbak.
A lovas hagyományok megőrzése és felelevenítése céljából írták ki a Pünkösdi király futamot, mely gyorsasági és ügyességi versenyszámból állt. A futam során a nézőközönség találkozhatott a tavalyi év Vágta-győztesével, Molnár Gyöngyivel, aki elárulta, itt próbálta ki azt a lovat, mellyel címvédőként indulni szándékozik a Nemzeti Vágtán.
A futamok között a nézők megismerkedhettek a különböző lovas szakágakkal, a rendezvényen új színfolt volt a western lovas bemutató. Különleges világba kalauzolta a közönséget az a szabad idomítási bemutató, mely új irányból mutatta be ember és ló kapcsolatát. A közönség ízelítőt kaphatott a régi korok hangulatából: a lovagi és haditorna bemutató mellett a solymászat rejtelmeibe is beavatták a nézőket.
A Festetics futamra tíz nevezés érkezett a környező és távolabbi települések részéről. Az új versenyszabályzatnak köszönhetően – mely szerint az angol telivérek nem indulhattak – izgalmas futamokra számítanak a szervezők az elővágták során. A lovak nagyjából kiegyenlített teljesítményéből eredendően ez a Festetics vágtán is beigazolódott. Az előfutamok győzteseiből álló, mindent eldöntő futam előtt Pintér Tibor, a Magyar Lovas Színház művészének – aki maga is rutinos Nemzeti Vágta szereplő – műsora oldotta a feszült hangulatot.
A győzelmet végül a Komáromból érkező Magyar Lovas Színház képviseletében Márkos Albert szerezte meg a Keszthely színeiben induló Fodor Szilvia előtt. Így a verseny végeredményeképpen Komárom, Keszthely, valamint a rendező település részéről Gyenesdiás lova és lovasa nyert indulási jogot a szeptemberben megrendezésre kerülő 2012. évi Nemzeti Vágtára.
Tahitótfalui Vágta – Tahitótfalu, Bodor Major, 2012. június 9.
Beszámoló a Tahitótfalui Előfutamról:
Nagy érdeklődés kísérte az első ízben megrendezett előfutamot Tahitótfaluban! Első alkalommal rendezett elővágtát Tahitótfalu, méghozzá a híres Eperfesztivál keretein belül. A fővárosi döntőbe kerülés végül a Zamárdit képviselő Fodor Ákosnak, valamint a Hatvan színeiben induló Vaka Istvánnak sikerült.
Bár lógott az eső lába, mégis sokan voltak kíváncsiak a Nemzeti Vágta Tahitótfalui Előfutamára, melyet a Bodor majorban rendeztek meg múlt héten szombaton. A fővárostól alig harminc kilométerre található településen és környékén élénk lovasélet zajlik, így Tahitótfalu önkormányzata joggal bízott abban, hogy remek helyszíne lesz az Elővágtának, főképp, hogy az ebben az időpontban megrendezett híres Eperfesztiváljuk is évről évre egyre több látogatót vonz.
Az Elővágtán tízen jelezték indulási szándékukat. A három délelőtti előfutam győztesei délután mérkőztek meg egymással a döntőben. A győzelmet végül Fodor Ákos szerezte meg, aki nagyon készült az eseményre, és mindvégig bízott a remek szereplésben. Érdekesség, hogy egyik családtagja, Fodor Szilvia egy hete a Festetics vágtán vívta ki magának az indulási jogot a fővárosi fináléban, így még az is elképzelhető, hogy Zamárdi, illetve Keszthely színeiben szeptember 15-16-án egymás ellen kell majd küzdeniük a huszárszablyáért és a milliós fődíjért. A Tahitótfalui Vágta második helyezettje Vaka István lett, ő szintén bizonyíthat majd a Hősök terén.
A programok sorában mindeközben lovagi- és csikósbemutatót láthatott a közönség, valamint megrendezték a polgármesterek és közéleti személyiségekamatőr fogathajtó versenyét is. Ez utóbbin részt vett többek között Faragó András színész, aki már többször bizonyította rátermettségét különböző feladatokban a Nemzeti Vágta korábbi versenyein.
A Bodor majortól nem messze zajlottak az Eperfesztivál eseményei, a péntektől vasárnapi tartó – szó szerint – színes forgatagban a sport- és gyerekprogramok, valamint zenei csemegék mellett számos, eperből készült különlegességeket is megkóstolhatott a közönség.
Idén újra megrendezésre került a Nemzeti Vágta a budapesti Hősök terén, immár ötödik alkalommal. A Geszti Péter által megálmodott hagyományőrző fesztivál célja a nemzet, Budapest és a vidék összekapcsolása a lovakon és a lovagláson keresztül.
A jubileum alkalmából két jótékonysági sztárfutam is megrendezésre került. A Bajnokok futamában ezúttal a profi szinten lovagló sportolók mérhették össze tudásukat. Ezt a versenyszámot rajt-cél győzelemmel a miskolci thai-boksz világbajnokKunkli Tivadar nyerte.
A fogatvágta sztárfutamban egy újonnan debütáló versenyző, Harsányi Levente műsorvezető győzedelmeskedett. Segédhajtójával, Lázár Zoltánnal nem engedték át másnak a vezető pozíciót, végig megtartották első helyüket. Másodikként az EDDA frontembere, Pataky Attila ért célba, míg a harmadik helyen a színész Rékasi Károly végzett.
A kép illusztráció
A 2012-es Nemzeti Vágta bajnoka Vass Jennifer lett, Cordoba nevű lovával, Budapest – Ferencváros képviseletében. A döntő futamba a kezdeti 72 település közül csak öt jutott tovább: a Bajai Kistérség, Tapsony, Budapest – Ferencváros, Baja, és Tata.
Vass Jennifer korábban is indult már a Vágtán, de akkor csak a negyedik helyezést sikerült megszereznie. Kilenc éves magyar félvér lovával (amelyet még csak három hete lovagol) idén meg sem álltak a dobogó legfelső fokáig.
A győztes ötmillió forinttal lett gazdagabb, és átvehette a verseny vándordíját, egy 1848-as huszárkardot.
A rendezvény, melynek még az időjárás is kedvezett, ez évben is rengeteg látogatót vonzott. Az Országkonyha, a Vágta korzó, és a lelátók is egyaránt megteltek, így minden bizonnyal az elkövetkező években is folytatódik a hagyomány.
Dr. Heuschmann Totilas visszatéréséről, valamint a lovaglás jelenéről és jövőjéről
A kép illusztráció
Totilas miatt a rollkur kérdése ismét az érdeklődés középpontjába került. Véleménye szerint a rollkur valóban egy nagy és széles körben elterjedt probléma a német lovagló-és kiképzőistállókban, vagy Totilas csak egyedi eset?
Dr. Heuschmann: Totilas csak az általánosan elterjedt betegség egy tünete. A problémát leginkább abban látom, hogy ezeknek a lovaknak lehetősége van ilyen módon sikereket elérni, mert vannak bírók, akik eljuttatják a dobogóig. A lovassport teljesen rossz irányba tart.
Mit érzett, amikor értesült Matthias Rath és a holland szövetségi edző, Sjef Janssen együttműködéséről?
Dr. Heuschmann: Ez az egész német lovas világ arculcsapása. Matthias Rath Totilas átvétele előtt Klaus Balkenhohllal edzett, aki a klasszikus elveket meglehetősen nagyra tartja. Ő azonban elutasította a lóval való edzést. Mindannyian, akik ezt testközelből éltük át – mint ahogyan én is – csalódottak voltunk, hogy a Sjef Janssennel való együttműködés ötlete egyáltalán felmerült. Persze érthető ennek a döntésnek a másik oldala is, hiszen a családban meglehetősen nagy lehetett a kétségbeesés, hiszen nem volt sok választási lehetőségük. Vagy el kell ismerniük, hogy minden idők legdrágább díjlovát nem tudják lovagolni, vagy be kell látniuk, hogy a ló talán rosszul van kiképezve. Most a kulisszák mögött megpróbálnak egy olyan kiképzési módot találni, amely legalább a látszatot megőrzi. Nagyon nehéz egy ilyen híres lovat megvenni, és ezen a szinten megtartani.
Az időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt szövetségi edző, Holger Schmezer néhány héttel halála előtt ezt nyilatkozta: A lovassportban sok minden megváltozott. Jobb lenne, ha a klasszikus elveken alapulna, de “Ha mindezt betartjuk, akkor nyolcadikok vagy kilencedikek leszünk, és nem tudjuk tartani a lépést.” Ezt Ön is így látja?
Dr. Heuschmann: Sajnos ez így van. Ha az ember a jelen állapotot fogadja el, és nem nézi, hogy hová fejlődik a sport, akkor valóban igaza volt. Én azonban úgy gondolom, hogy a vizsgarendszert a klasszikus elvekhez kéne igazítani, és nem a klasszikus tanokat egy félresikerült vizsgarendszerhez. Ha rossz, kiegyensúlyozatlan lovaglásért magas pontszámok járnak, akkor a hiba ebben keresendő.
Ön a Totilas-Cameback után nyíltan szót emelt, és petíciót nyújtott be “Mikor látunk újra szép lovaglást?” címmel, ami időközben 1.500 támogató aláírást szerzett, és amelyben Ön javasolja az elengedettség és átengedőség pontozással történő értékelését is. Mit remél ettől?
Dr. Heuschmann: Hagenben, Totilas úgynevezett visszatérésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a melegítőpályán hogyan lovagolták. Nyilvánosan csak a szombati lovaglásról esett szó. Azt rebesgették azonban, hogy a péntek még ennél is rosszabb volt. Ezt saját szememmel nem láttam, azonban ezek a hírek közszájon forogtak. Ez egy újabb lehetőség, hogy hassunk a Német Lovasszövetségre és azt mondjuk a lovasoknak: “Tartsátok magatokat végre a szabályokhoz! Mit érnek az irányelvek és az etikai alapszabályok, ha ezeknek pont az ellenkezője mutatkozik meg a versenyeken?!”
Hogy lehetséges, hogy a röviddel azelőtt még LDR-el lovagolt, összecsomagolt Totilas a Nagydíjban 83,809 %-ot ért el, és ezzel éppen elmaradt Edward Gal 84,085%-os világrekordjától?
Dr. Heuschmann: Azért, mert vannak bírók, akik vagy nem ismerik fel, hogy a ló rossz egyensúlyi helyzetben van, vagy azért, mert vannak bírók, akik azt szeretnék, hogy a ló rossz egyensúlyban legyen, és ezt találják jónak. Ez a bírókon múlik. Alapvetően csak azt tudom megmondani, hogy mi lenne a kívánatos, és arra utalni, hogy ez a kritika már korábban is megfogalmazódott: 1956-ban a stockholmi olimpiai játékokkal összefüggésben ez volt olvasható: “Egy bíró becsületbeli feladata, hogy megkülönböztessen egy átengedő lovat egy beejtett hátú lótól. Helyezést csak az átengedő lovaknak szabadna elérniük, figyelembe véve a kivitelezés minőségét is. Egy beejtett hátú lónak még tökéletes bemutatás esetén sem szabadna helyeztést elérni.” Ha ehhez tartanánk magunkat, akkor a dobogós helyeink valószínűleg üresek maradnának, a szalagok és kupák gyártói pedig csődbe mennének. Azt hiszem, hogy ebből a helyzetből csak egy határozott, erőteljes lépéssel vághatjuk ki magunkat. Nem lehet apránként bevezetni, hanem döntést hozni, és azt mondani: Egyszer s mindenkorra fejezzük be!
Ön szerint manapság melyek a legnagyobb problémák a lókiképzés terén? Mi az, amit a legtöbb lovas és kiképző rosszul csinál?
Dr. Heuschmann: A központi probléma meglátásom szerint, hogy mindenekelőtt szép formát próbálunk elérni, hogy a tükörben jól nézzünk ki, és csak ezután foglalkozunk a helyes lovaglással. Mindent újra kell gondolnunk. A küllem minden esetben a megfelelő lovaglás eredménye kell, hogy legyen. Az embernek erre a küllemre törekednie kell, dolgoznia rajta, nem pedig csak megszerezni, mert az mindig a ló egészségének rovására megy.
Hogyan tudom közepesen tehetséges lovasként felmérni, hogy a kiképzés során valamit rosszul csinálok, és lovamat nem megfelelően lovagolom és képzem? Melyek a figyelmeztető jelek?
Dr. Heuschmann: A figyelmeztető jel az, hogy a lovak egyszerűen nem mennek jól. Hibáznak, elrohannak, nem működnek együtt, az egyik kézre rosszabbul mennek, mint a másikra, terepen nem kontrollálhatók, lusták és hajtósak. Ezek mind a hát- és tarkó merevségének jelei, és arra utalnak, hogy a ló nem kapott megfelelő alapkiképzést, és nincs egyensúlyban. Azt hiszem, hogy a kiképzési skála első három pontja az alapja bármiféle lovaglásnak és minden lovas stílusnak, vagyis az ütem, az elengedettség és támaszkodás. Ha az ember ezeket elérte, az az optimális alap a sport elkezdéséhez. Ugyanez a hobbilovasokra is vonatkozik. Egy ló a természetes egyensúlyával egész életében egészséges maradhat anélkül, hogy elkopna, vagy merevvé válna. Mindig jó szolgálatot tesz, ha a hát kellőképp leng – az elengedettség a lengő hát szinonimája. Alapvetően mindenütt ugyanaz a probléma: egy laza hátú, testben és lélekben kiegyensúlyozott ló kiképzése a cél, ha ezt elértem, akkor a lóval mindent meg tudok csinálni, amit szeretnék, és sokáig örömöm telhet benne.
Az ausztráliai Queenslandben egy hölgy szívmasszázzsal élesztett újra egy áramütést szenvedett pónit. Hőstettét a RSPCA állatvédő szervezet kitüntetéssel is elismerte.
A baleset egy lovasbemutatón történt, ahol a Chloe névre hallgató póni ráharapott egy villanykörtére, és életveszélyes áramütést szenvedett. Lyn Holborn-Quirk – aki látta a történteket – másodperceken belül reagált. Elsőként kirúgta a villanykörte hosszabbítóját a csatlakozóból, amivel saját testi épségét is veszélyeztette.
Nem volt vesztegetni való idő, de Lyn szerencsére tudta, mit kell tennie: „Csak arra gondoltam: mit tennék, ha egy ember feküdne előttem?” Azonnal elkezdte újraéleszteni a mozdulatlanul fekvő pónit. „Mindkét öklömmel és teljes erőmmel nyomtam a ló mellkasát. Körülbelül tíz próbálkozás után hirtelen elkezdett mozogni és kicsit megemelte a fejét. Csodálatos volt, magam is alig tudtam elhinni.”
Az életmentő hölgy egyébként villanyszerelőknek tart elsősegély gyakorlatokat, így a rutinja és tapasztalata, illetve bátor és gyors közbeavatkozása megmentette a póni életét.
A különleges életmentő bravúrért Lyn Holborn-Quirk egy egészen különleges díjat kapott az RSPCA állatvédelmi szervezettől: a ’Humane Award’-ot. Ezt a kitüntetést 1990 óta ítélik oda az arra érdemes személyeknek, Lyn a tizedik, aki azóta átvehette a díjat.
Chloe, a póni már teljesen felépült és kiváló egészségnek örvend – és ezentúl valószínűleg jobban meggondolja, hogy valaha is beleharap-e még egy villanykörtébe…
Aki eddig azt állította, hogy a lovaglás drága szórakozás, az bizonyára nem találkozott még a különböző luxusmárkák lovas termékeivel. Kedves Olvasónk, ha azt fontolgatnád, hogy következő összeállításunkból válogatod össze lovas felszerelésedet, biztosíthatunk arról, hogy maga a ló lesz új hobbid legolcsóbb kelléke.
Hermès “Talaris”
A Hermès francia luxus-divatmárkát 1837-ban alapította Thierry Hermès nyeregkészítő. Párizsban nyitotta első boltját, ahol kiváló minőségű nyergeket és kantárokat készített és kínált eladásra. Mára a cég alaposan kinőtte magát és főleg selyemkendőiről ismert. Emellett kézi készítésű bőrtáskáikért és -cipőikért epekednek a divatrajongók világszerte. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy továbbra is készülnek nyergek a márka párizsi központjának legfelső emeletén.
Egy átlagos Hermès nyereg ára 6.550 és 8.500 USD (átszámítva 1,9 – 2,5 millió forint) között mozog. A nyergek kiváló minőségű borjú- és bivalybőrből készültek, de az alapanyag mellett természetesen a mesteri kivitelezést is meg kell fizetni.
Annak, aki nem elégszik meg egy átlagos Hermès nyereggel természetesen még ennél is van feljebb! A Hermès Talaris nyereg váza nem acélból és fából készül, hanem a legmodernebb ultrakönnyű high-tech anyagokból: karbonból, poliamidokból és titániumból. A nyereg illeszkedik a lovas alakjához és másodpercek alatt szétszedhető, ha esetleg ki kellene cserélni az elhasznált alkotórészeket. A Talaris ára 9,000 dollár (2,6 millió forint) körül mozog.
A luxusmárka 175. születésnapja alkalmából megrendezett kiállítás fénypontja pedig egy különleges “szárnyas nyereg” volt. A Hermès lovas termékei között szerepel még többek között disznósörtéből készített szőrkefe 135 USD (40 ezer forint) és nemesacél kengyel is 330 USD (98 ezer forint) értékben.
Guy Chanel – Mocha
Folytassuk a drága nyergek kategóriáját a szintén francia nyeregkészítő és bőrdíszműves Guy Chanel termékeivel (nem összetévesztendő a Chanel luxusmárkával). Guy Chanel mielőtt elindította saját márkáját 15 évig a Hermès cégnél volt alkalmazott.
Guy Chanel – Portuguese
Kínálatában ugró-, díjlovas-, póni– és portugál nyergeket is találhattunk, mindegyik egyedi darab, ötvözi a tökéletes technikát és művészi kivitelezést. Egy-egy nyereg 25-40 munkaóra alatt készül el 4 négyzetméter bőrből.
Guy Chanel – Alligator
Ne feledkezzünk meg persze a Gucci-ról sem. A lovassport ihlette divatmárkát szintén egy nyeregkészítő, Guccio Gucci alapította 1921-ben. A márka védjegyévé vált Gucci-mintával ellátott nyergek ára 9.065 USD (2,7 millió forint).
Azt, hogy a Gucci által forgalmazott „lovaglócsizmák” bírnák-e egy lovaglás próbatételét, sajnos nem tudtuk kideríteni, de minden bizonnyal jól mutatnának a Gucci-nyeregben ülve.
Lamborghini GP1 kobak
A Lamborghini, ez a leginkább aszfaltszaggató autóiról ismert olasz luxusmárka is gondolt azokra, akik nem csak a lóerőket kedvelik, hanem a lovakat is. ToninoLamborghini saját kislánya biztonsága érdekében kifejlesztett egy 100%-ban karbonból készült kobakot. A jelenlegi kínálatban lévő GP1 kobakot 108 ezer forintért szerezhetjük be.
Készített egy rendkívül tartós kengyelt, mely az úgynevezett aktív felfüggesztésnek köszönhetően kiváló tapadást tesz lehetővé és képes követni a láb minden apró mozdulatát, javítva ezáltal a lovas testtartását. A piros-fekete márka kínálatában találhattunk egy piros-fekete Tonino Lamborghini GP1 nyerget. Ám a jelenlegi kínálatban már csak a kobakot és egy piros-fekete lovaglókesztyűt szerezhetünk be, melynek ára 28 ezer forint.
.jpg)
