Októbertől megváltoztak a haszonállat-tartás szabályai

Egyszerűbb lett a lótartás? Te döntöd el!

2012. október 1. után megváltoztak az állattartás szabályai: a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) módosítása értelmében ugyanis a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – hatályon kívül kell helyezni. Így tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett sertés, szarvasmarha vagy ló tartását sem.

A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis “nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”.

A jövőben ugyanúgy be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy szabályozás változása nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatokra – köztük kutyákra, macskákra.

Az intézkedés célja az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlyának helyreállítása, a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztése, a mezőgazdasági munka szerepének erősítése, a háztáji állattartás növelése.

A Lovasok.hu megpróbált utánajárni annak, hogy a fentiek tükrében vajon milyen szabályozás vonatkozik kis hazánkban a lótartásra. Előfordulhat majd ezután, hogy akár egy belvárosi kertben lovat pillantsunk meg?

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a lótartást jelenleg az alábbi törvények és rendeletek szabályozzák (A VM tájékoztatása teljes terjedelemben cikkünk alatt olvasható):

• Az állattartásra vonatkozó szabályozás alapja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) alapvető rendelkezései között, a 6. §-ban találhatók. Állatot tartani csak az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. A 2012. október 1-jén hatályba lépett új 6. § bekezdés értelmében önkormányzati rendelet sem a tartás körülményeire, sem egyedszámra vonatkozóan nem korlátozhatja mezőgazdasági haszonállatok tartását.
• Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 1. § (4) bekezdése szerint az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja.
• Az állatbetegségek bejelentésének rendjéről a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet
• Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
• A vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet
• Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az állatvédelmi törvény egyes eseteiben állatvédelmi hatóságként mely hatóság jár el.
• A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet
• A trágyatárolásra vonatkozó szabályok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben találhatók
• Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) meghatározza, hogy egy település adott igazgatási területének jellegétől függően mezőgazdasági építmény elhelyezésére van-e lehetőség, illetve az adott lakóterület mekkora százalékát lehet beépíteni.
• A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy az egyes mezőgazdasági haszonállatok egyedeinek mekkora területre van szüksége
• Mezőgazdasági haszonállatok tartásához a szomszédok hozzájárulása nem szükséges. Azonban a békés együttélés érdekében figyelembe kell venni a szomszédok jogait is. A kérdéskört a Polgári Törvénykönyv a tulajdonjog tartalmán belül szabályozza.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Lovasok.hu-nak küldött válasza alapján tehát tizenegy törvény és rendelet van, melyek aktuális tartalmát a jogkövető lótartóknak ismerniük kell.

Végülis: tarthatok lovat otthon, ha igen, hányat?
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet együttes alkalmazásával elviekben meghatározható, hogy adott területen mekkora mezőgazdasági haszonállat állomány tartható.

Vagyis inkább csak meghatározható lenne, tekintve, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben mindösszesen ennyi szó esik a lovakról, lófélékről:

• 6. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez
  A mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozások
• 1. Ló, szamár, öszvér esetében:
  vérvétel, fogreszelés, szondázás, rektális vizsgálat, vakbél szúrcsapolás, vértelen szülészeti segítségnyújtás, egyedi jelölés.

Sajnos azt kellett látnunk, hogy a felsorolt rendeletek és törvények nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoznak a lovakkal (lófélékkel), illetve a lótartással. A lovak tartásához szükséges infrastrukturális követelményeket – tudomásunk szerint – kizárólag a 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelete a lovas szolgáltató tevékenységről szabályozza. Ez a rendelet azonban értelemszerűen nem vonatkozik azokra, akik kizárólag kedvtelésből tartanak, tartanának lovat.

Kedves lovasok, lóbarátok, lótartók! A fentiek tükrében sem beszélnénk le senkit az otthoni lótartásról, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges ingatlannal, szaktudással és időnek, energiának, kitartásnak sincs híján. Egy azonban biztos: amennyiben jogkövető módon szeretnétek eljárni, érdemes ehhez a feladathoz egy jogászt is szerződtetni!

Amennyiben ennél pontosabb információkkal rendelkeztek, vagy csak ügyesebben boldogultok a jog útvesztőiben, kérjük, hogy írjatok nekünk akár Facebook kommentben, akár az info@lovasok.hu email címre, hogy tapasztalataitokat megoszthassuk a többi lovassal, lótartóval.

2012.10.11. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotók: Haga Zsuzsa, Novotni Péter

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása:

Az állattartásra vonatkozó szabályozás alapja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) alapvető rendelkezései között, a 6. §-ban találhatók. Eszerint állatot tartani csak az  Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet, de az csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal korlátozható. Az Éltv. tartalmazza az állattartó alapvető kötelezettségeit, így az állatállomány állategészségügyi felügyeletéről való gondoskodást, bizonyos bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeket. Ezzel a szabályozással összhangban van az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 1. § (4) bekezdése, mely szerint az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. A Szabályzat lefekteti többek között a lóállományok védelmére vonatkozó általános rendelkezéseket is, míg az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet meghatározza a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja vagy kitörése esetén szükséges intézkedéseket.

Az egyes állatbetegségekre vonatkozó részletes szabályokat külön rendeletek tartalmazzák.

Az állatok védelmére vonatkozó részletesebb rendelkezéseket az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.), valamint ennek végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A kérdésében szereplő tevékenységre vonatkozik a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet, emellett állatvédelmi szabályokat tartalmaz a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.

Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az állatvédelmi törvény egyes eseteiben állatvédelmi hatóságként mely hatóság jár el (jegyző, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, kerületi hivatal, illetve bizonyos esetekben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség). A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza részletesen a jegyző állatvédelemmel kapcsolatos feladatait.

A trágyatárolásra vonatkozó szabályok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben találhatók.

Mindezeket a jogszabályokat figyelembe kell venni, ha valaki mezőgazdasági haszonállatot akar tartani.

A helyi önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az állattartás, mint helyi közügy önkormányzati rendeleti szabályozására konkrét törvényi felhatalmazás nem létezik.

A helyi önkormányzat tehát rendeletében, a helyi viszonyokat, sajátosságokat figyelembe véve szabályokat alkothat az állattartási viszonyokra, mint helyi közügyre vonatkozóan. A helyi önkormányzat az állattartás  szabályozása során a köz  érdekében, a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme, a későbbi jogviták elkerülése céljából szabályoz. A lakók közötti jogviták megelőzése érdekében alkotott szabályok évszázadok óta a helyi rendeletek hagyományos szabályozási tárgykörébe tartoznak. A szabályozás azonban – az Alkotmány értelmében – nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.

Az Éltv. 6. § (5) bekezdés szerint állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni. E rendelkezést együtt kell értelmezni azonban az Éltv. 2012. október 1-jén hatályba lépett új 6. § (6) bekezdésével, amely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Az új rendelkezés értelmében önkormányzati rendelet tehát sem a tartás körülményeire, sem egyedszámra vonatkozóan nem korlátozhatja mezőgazdasági haszonállatok tartását.

Felhívom a figyelmét, hogy az Éltv. új 6. § (6) bekezdésében a korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak a helyi szabályokat, természetesen a magasabb szintű jogszabályok – különösen az Ávtv., valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet – figyelembevételével.

A fenti hivatkozott szabályok azonban nem jelentik azt, hogy a haszonállatok tartásának lehetősége teljesen korlátlan lenne. Az Éltv., az Ávtv., valamint végrehajtási rendeleteik szabályait továbbra is figyelembe kell venni. Az önkormányzati rendeletek eddig is csak a magasabb szintű jogszabályok által nem szabályozott területen, kiegészítő rendelkezéseket tartalmazhattak, azaz eddig sem jelentettek minden részletre kiterjedő, „átfogó” szabályozást az állattartás területén. Az állattartásra vonatkozó, fent hivatkozott törvényi, kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szintű jogszabályok – amelyek a 2012. október 1-jén hatályba lépett Éltv. szabály előtt is kötelező erővel bírtak – továbbra is betartandók.

Az Éltv. új 6. § (6) bekezdése sem jelenti azt, hogy az önkormányzatok egyáltalán nem alkothatnak állattartási rendeletet, csupán a mezőgazdasági haszonállatok tartásának korlátozása tilos. Több kérdés rendezése lehetséges az önkormányzat rendeletében. Néhány magasabb szintű jogszabály utal is a téma önkormányzati rendeletben történő szabályozásra:

– Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) meghatározza, hogy egy település adott igazgatási területének jellegétől függően mezőgazdasági építmény elhelyezésére van-e lehetőség illetve az adott lakóterület mekkora százalékát lehet beépíteni. Az OTÉK 36. § (5) bekezdése szerint az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

– A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerint az ingatlantulajdonos és a települési önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait – a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően – a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy az egyes mezőgazdasági haszonállatok egyedeinek mekkora területre van szüksége; továbbá az OTÉK meghatározza, hogy egy település adott igazgatási területének jellegétől függően mezőgazdasági építmény elhelyezésére van-e lehetőség illetve az adott lakóterület mekkora százalékát lehet beépíteni; így a két jogszabály együttes alkalmazásával meghatározható, hogy egy adott igazgatási területen mekkora mezőgazdasági haszonállat állomány tartható.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásához a szomszédok hozzájárulása nem szükséges. Azonban a békés együttélés érdekében figyelembe kell venni a szomszédok jogait is. A szomszédjogok azoknak a “határoknak” a kijelölésére vannak hivatva, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek. A kérdéskört a Polgári Törvénykönyv a tulajdonjog tartalmán belül szabályozza, miszerint ”a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné” (Ptk. 100. §). Tipikusan szomszédjogi kérdéskörbe tartozik az az eset, amikor az állattartás zaj vagy bűzhatás miatt zavarja a szomszédot. Ilyenkor a jegyző vagy a bíróság a birtokvédelmi szabályok alapján jogosult eljárni.

A Nemzeti Vidékstratégia, valamint ennek végrehajtási keretprogramja, a Darányi Ignác Terv alapvető célkitűzése Magyarország élelmiszer-önellátásának megerősítése, az állattartás részarányának helyreállítása, s ezen belül is a környezeti állapot fenntartását is szolgáló kis- és középüzemi haszonállattartás arányának növelése, a hagyományos falusi, háztáji állattartás ösztönzése és támogatása.

A jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint a 60/1992. (XI. 17.) AB határozat alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért a fenti tájékoztatásban foglaltakra a természetes és a jogi személyek jogvitájukban nem hivatkozhatnak, azaz nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során sem állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem pedig szakvéleményként.

Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája
Budapest, 2012. október 10.
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.08.