Kezdőlap Blog Oldal 532

Te ismered lovad alvási szokásait?

Az alvás minden élőlény fiziológiás és természetes szükséglete. Az alvást általában úgy definiáljuk, mint az egyed olyan mozdulatlan állapota, melyben nem reagál a környezetében bekövetkező változásokra (Bertone). Más szavakkal egy viselkedési forma, amely fiziológiai háttere nem ismert, de hiánya súlyos következményekkel jár, hiszen a szervezetnek nincs lehetősége regenerálódni. Felmerül tehát a kérdés: Mennyi alvásra van szüksége lovadnak?

Az alvás-pihenés három különböző csoportját különíthetjük el Bertone szerint:

  1. Mindannyian ismerjük a mondást, miszerint “a ló állva is tud aludni”.  Nos, ha aludni nem is, pihenni mindenképp. Ez az az állapot, mikor lovad csupán az egyik hátulsó lábát pihenteti “bóbiskolás” közben. Naponta mintegy két órát tölt így.
  2. Körülbelül három óra szükséges fekvő pozícióban (az oldalán, vagy a szügyén fekve).
  3. Kevesebb, mint egy óra szükséges az úgynevezett paradox alvásból, mikor lovad a szügyén fekszik, fejét oldalra hajtva, így biztosítva ezzel a könnyebb légzést. Ez az alvás legmélyebb szakasza.

Láthatjuk tehát, hogy a lovadnak is szüksége van a pihentető alvásra nem csak a jó közérzet, hanem egészségük fenntartása végett is. Mégis csak rendkívül kevés lovas ismeri lova alvási szokásait.

Mi történik, ha lovad túl sokat alszik? Narkolepsziás?

A narkolepszia egy rendkívül ritka, genetikai hátterű rendellenesség, aminek következtében az agyban megváltozik bizonyos információt közvetítő anyagok termelődése.

A narkolepsziában szenvedő ló kontrollálhatatlan álmosságot él meg, gyakran hirtelen, szinte ájulásszerűen alszik el, majd egy idő múlva magától felébred. Gyakran valamilyen érzelmi reakcióra, vagy bizonyos cselekménysorozatra (pl. pucolás) adott kóros válaszreakcióként jelentkezik a legváratlanabb helyzetekben. Diagnosztizálása fizosztigmin teszttel történik. Jelenleg biztos kezelése nincs, imipraminnal, egy humán orvoslásban használt antidepresszánssal lehet próbálkozni.

Mi történik, ha lovam keveset alszik?

Akármilyen furcsa, a szükséges fekve töltött alvásidő csökkenését, és az azt követő álmosságot gyakran összekeverik a narkolepsziával, pedig a két kórforma gyökereiben különbözik egymástól.

Ha lovad nem fekszik le, hogy aludjon, előbb-utóbb diffúz fáradtság lesz úrrá rajta, ez hirtelen elalváshoz vezet, amit azonnali ébredés követ.

Gyakran látni ezt idősebb lovaknál, mikor “elbóbiskolnak” a karámban, majd a csüd elülső-felső részére esnek, amitől hirtelen felébrednek és felkelnek. Ez a csüd felső részének sérüléseihez vezethet.


Idősebb lovak jellegzetes csüdsérülése, melyet akkor szereznek, amikor “elbóbiskolnak” a karámban, majd a csüd elülső-felső részére esnek

Bertone négy lehetséges okát nevezi meg az alváshiánynak, és az azt követő diffúz fáradtságnak:

  1. Valamilyen krónikus fájdalom miatt nem fekszik le a ló, mert fél, hogy nem tud ismét felállni, ami lévén, hogy menekülő állatokról van szó, hatalmas stresszt jelent számára. Fájdalomcsillapító menedzsmenttel és megfelelő alom, illetve padozat használatával általában kézben tartható ez a folyamat.
  2. Az unalom indukálta általános álmosság, amely a környezet gazdagításával, játékok felszerelésével ellensúlyozható.
  3. Ha a ló nem érzi magát biztonságban mikrokörnyezetében, megpróbálja elkerülni, hogy fekve aludjon. Ez a viselkedés is zsákmányállat mivoltuknak tudható be. Ilyenkor érdemes társat tenni mellé a karámba, esetleg több lovat is, hiszen ménesben kevésbé érzik magukat veszélyben, lefekhetnek, míg a többiek “őrködnek”. Az erősen domináns, agresszív állatokat érdemes kiemelni a többiek közül.
  4. Mikor lovad nem találja helyét a rangsorban (tipikus példa, mikor heréltek versengenek egymással a ménesben domináns kanca hiányában), a társaktól és a hatalmi helyzet elvesztésétől való félelmében nem fekszik le. Akármilyen furcsa, ezeknek az állatoknak “vezetőre” van szükségük. Ilyen esetben érdemes kancát tenni a heréltek közé, aki átveszi az irányító szerepet, így a felelősséggel járó feszültség lekerül a “férfiakról”.

Összefoglalva: alvási rendellenességek sokkal gyakrabban fordulnak elő lovaknál, mint azt a lótartók feltételeznék.

Törekedni kell a megelőzésre, mielőtt az alvászavarok következményeként krónikus – olykor kezelhetetlen –betegségek alakulnak ki, úgy mint evési-, és egyéb viselkedési zavarok, gyomorfekély, súlyvesztés, fertőző betegségekkel szembeni csökkent ellenállóképesség, termékenyülési zavarok.

 

 Dr. Sárdi Sára, Nagyállat Klinika, Üllő
Fotó: Haga Zsuzsanna
2012.11.04.
2017.02.03.
Frissítve: 2022.01.28.

A kövér pónik szemtelenebbek

Ausztrál kutatók bebizonyították, hogy a kövérebb pónik akár háromszor olyan szemtelenek, mint vékonyabb fajtársaik.

A New South Wales-i Charles Sturt Egyetem  „Misbehaviour in Pony Club Horses – Incidence and risk factors” (A pónik rossz viselkedése – gyakoriság és rizikófaktorok) címmel készült tanulmányát az Equine Veterinary Journal márciusi számában tették közzé.

Ez az első eset, hogy kutatók különféle rossz szokások, illetve nemkívánatos viselkedés előfordulását vizsgálták egy lópopuláción belül. Hét különböző ausztrál póniklub összesen 84 póniját vonták be a kutatásba. A tulajdonosoknak egy éven keresztül kellett részletes feljegyzéseket készíteniük pónijuk mindennapjairól (etetés, ápolás, egészségügyi beavatkozások, edzés stb.) és az esetlegesen fellépő nemkívánatos viselkedésről. A vizsgálatban résztvevő pónikat havonta állatorvos is megvizsgálta, hogy kizárhassák, fájdalom (sántítás vagy hátfajdalmak stb.) okozta viselkedési zavarokat.

A kutatás érdekes eredményeket hozott: a lovak 59%-a évente legalább egyszer mutatott valamilyen nemkívánatos viselkedési formát akár ápolás vagy a  lovaglás közben. Habár lovaglás során viszonylag ritkán rosszalkodtak a megfigyelésbe bevont pónik (havi szinten csupán 3%), ezen esetek több mint a fele volt valóban veszélyes lóra és lovasra nézve egyaránt. A nagyon kövér, illetve túlsúlyos lovak és azok, akiket rendszertelenül lovagoltak, egyértelműen nagyobb hajlamott mutattak a szertelenkedésre, míg akiket hetente legalább háromszor mozgattak, jóval ritkábban fordult elő ilyesmi.

Gyakrabban fordultak elő problémák a különféle versenyeken résztvevő pónikkal is, akik nagyobb fizikai és szellemi igénybevételnek voltak kitéve, mint csupán szabadidős lovaglásra használt társaik.

Veszélyes viselkedés
Nemkívánatos viselkedés
  • bokkolás
  • ágaskodás
  • fejleszegés
  • harapás hevederhúzáskor
  • más lovakkal szembeni agresszió
  • más lovak megrúgása
  • elrohanás
  • a gyerek megrúgása a karámban
  • emberre támadás
  • harapás ápoláskor
  • csípkedés
  • ijedezés
  • ellenkezés körmöléskor
  • problémák szállításkor
  • ugrás megtagadása
  • fejcsapkodás
  • zabla ellen dolgozik
  • nem együttműködő
  • bogaras, szeszélyes
  • idegesség
  • karámból való kiszökés
  • vonakodva mozog
  • hajlamos elsietni
  • nem figyel
  • fejrázás
  • hátralép
  • izgatottság
  • makacs
  • nehezen lehet megfogni
  • barátságtalanság
  • lustaság
  • érzékeny reagál zajokra

Azoknál a lovaknál, akik naponta kaptak valamilyen kiegészítő takarmányt vagy abrakot, kétszer olyan gyakran figyeltek meg rossz szokásokat, mint társaiknál. Szintén szertelenebbek azok a pónik, amelyeket kimondottan dús legelőn tartottak – függetlenül a kiegészítő takarmányok etetésétől. A tanulmány legbámulatosabb eredménye az volt, hogy a túlsúlyos lovak háromszor annyira szemtelenek, mint normál súlyú társaik.

Az eredmények alátámasztják, hogy a szemtelenség kapcsolatban áll a takarmányozással, a mozgással, valamint a testsúllyal, hiszen a magas testsúlyindex a túl nagy táplálékbevitelre utal, azaz a bevitt energiát a test nem égeti el, ami súlyosbítja a problémákat.

A kutatási eredmények arra akarják rávezetni a lótartókat, hogy a rendszeres, heti legalább háromszori mozgatás és a ló egyéni igényeire szabott takarmányozás megelőzi a rossz szokások kialakulását.

 

2012.04.17. Deák Anette Stefanie, Lovasok.hu
Frissítve: 2016.10.06.
2022.08.16.
Forrás: scienceindex.com
Fotó: Canva

Magyar Állatorvosok Egyesületének jubileumi kongresszusa

Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete
Jubileumi kongresszus – beszámoló

A Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete november végén tartotta huszadik, jubileumi kongresszusát Herceghalmon. A kétnapos szakmai rendezvény teltházzal, több mint 90 lógyógyász állatorvos részvételével zajlott.

A Pfizer és az Alpha-Vet Kft. jóvoltából a pénteki nap a fertőző betegségekről és parazitózisokról szólt. A napot Farkas Róbert professzor (Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai Tanszék) nyitotta, a legfontosabb külső és belső élősködők elterjedtségének és jelentőségének, valamint az ellenük való védekezés főbb pontjainak ismertetésével.

A lovakat számos külső és belső élősködő fertőzheti hazánkban is, melyek közvetlenül és/vagy közvetve károsítja egészségüket, teljesítőképességüket. Mivel az állatokban és/vagy az azokon gyakran tömegesen előforduló élősködők gyakran nem okoznak szembetűnő tüneteket, a lóval foglalkozók többsége nem fordít kellő figyelmet a paraziták elleni küzdelemre.

A külső élősködők közül a mai napig komoly gondot okoz a bögölyök és más vérszívó kétszárnyúak elleni védekezés, mivel nincsenek tartós hatású készítmények forgalomban, de jelentős problémát okoznak a légylárva-fertőzöttséget terjesztő légyfajták, valamint a kullancsok is.

Örökzöld téma a belső élősködők elleni védekezés. A féregtelenítési programoknak számos formája ismert, amelyek közül a helyi viszonyok ismeretében a kezelő állatorvos tudja kiválasztani a hatékony és egyben gazdaságos módszert. A szakszerű és hatékony féregtelenítés érdekében legalább évente egyszer szükség van az együtt tartott lovaktól gyűjtött bélsárminták előzetes parazitológiai vizsgálatára. Sajnos sok lótartó és állatorvos az állatok fertőzöttségének és a készítmények hatékonyságának ismerete nélkül, legtöbbször feleslegesen, vagy nem megfelelő módon féregteleníti a lovakat.

Tudomásul kell vennünk, hogy parazitamentesség kevés kivételtől eltekintve nem érhető el – mondta el a professzor -, de a fertőzöttség ismeretében tervszerűen és szakszerűen végzett védekezéssel hatékonyan és gazdaságosan mérsékelhető, sőt megelőzhető a legtöbbször láthatatlan élősködők okozta kártétel.

Dr. Kutasi Orsolya (DVM, PhD, Nagyállat Klinika, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Üllő) vakcinázásról szóló előadásában elmondta, hogy az egyed védelme bizonyos betegségek ellen csak egy tényező, amiért vakcináznunk kell. Könnyű érzékeltetni az oltás fontosságát pl. egy tetanuszos megbetegedés esetén, ahol a kialakult tünetek ijesztőek a tulajdonos számára és nagy valószínűséggel az állat elhullásához vezetnek. Jóval nehezebb bemutatni azokat a gazdasági károkat, amelyeket esetleg egy járvány okoz pl. influenza megbetegedés esetén.

Alapszabály, hogy nincs egyetlen általános, minden ló számára megfelelő oltási protokoll. Ahhoz, hogy az állatorvos eldöntse, mi ellen olt be egy adott lovat, ismernie kell a területen előforduló vírusok és baktériumok által okozott fertőzések gyakoriságát, a járványügyi helyzetet, a lovat (kora, használata, értéke), a tartási hely és a takarmányozás jellegzetességeit, illetve a tulajdonos anyagi helyzetét.

Léteznek olyan kórokozók, melyek ellen oltva az egyednél jó védelmet érhetünk el függetlenül a többi egyed vakcinázásától (pl. tetanusz, veszettség, nyugat-nílusi vírus, botulizmus). Más esetekben viszont az egész populáció oltottságán múlik az egyed védelme (pl. herpesz, influenza).

Abonyi Tamás, az MgSzH Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának igazgatója jóvoltából nem csak érdekes, de rendkívül élvezetes előadást is hallhattunk a legfontosabb fertőző lóbetegségek hazai előfordulásáról. Az igazgató úr kiemelten foglalkozott a nyugat-nílusi vírus magyarországi jelenlétével, melynek kórokozója már jó tíz éve megjelent hazánkban és évről-évre több megbetegedést okoz.

A nyugat-nílusi vírus terjesztői a szúnyogok, elsődleges gazdái a vadon élő madarak, míg az ember, illetve a ló csak alkalmi gazda. A fertőzések 80-90%-a lóban és emberben egyaránt tünetmentesen zajlik le, központi idegrendszeri tünetek (gyengeség, járászavar, bénulás, kóma) az esetek körülbelül 1%-ánál jelentkeznek. Ez az 1% kevésnek tűnhet, viszont fontos tudni, hogy az érintett lovak az esetek többségében nem menthetők. Éppen azért érdemes megfontolni az időben megkezdett vakcinázást, mellyel az adott egyedet jó eséllyel védjük a fertőzés okozta súlyos szövődményektől.

Szó esett a fertőző kevésvérűség elleni védekezésről is, mely az utóbbi években ismét fontos téma lett. Itthon 50 éve kihagyás után 3 éve jelentkezett ismét a betegség. 2010-ben nyolc, 2011-ben 13 esetet jelentettek, ezt idén ötre sikerült visszaszorítani. Fontos a hobbi célú lovak háromévenkénti, a sport- illetve tenyészcélokra használt lovak évente történő szűrése. Bár mind az MgSzH, mind az állatorvosok megtesznek minden tőlük telhetőt, hazánk 78.000 egyedre becsült lóállományának mintegy harmada valószínűleg kiesik a vizsgálatokból, így fokozott kockázatot jelent szűrt, egészséges társaira nézve is.

Norbert Nowotny (PhD, Professor, Institute of Virology, University of Veterinary Medicine, Bécs) előadását a nyugat-nílusi vírus bemutatásának szentelte. Hangsúlyozta, hogy ahol a vírus egyszer megjelent, ott is marad.

A nyugat-nílusi vírus okozta fertőzést a professzor „rejtett járványként” aposztrofálta, mivel a betegség a fertőzött emberek és lovak körülbelül 75%-ánál tünetmentesen zajlik le, mintegy 25%-nál tapasztalható az ún. nyugat-nílusi láz és 140 esetből egy alkalommal támadja meg a betegség a központi idegrendszert. A kórokozó jelenléte nem csak a lótartók számára probléma, hanem például a humán egészségügyben is, ahol máig megoldatlan probléma a véradók vérének ilyen irányú vizsgálata.

A nyugat-nílusi vírus egyik törzsét először 2000-ben regisztrálták hazánkban, majd 2004-ben a másik törzs is megjelent. A vírus 2008-ra hazánk teljes területén elterjedt. A szerológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a hazai lovak jelentős hányada fertőzött a vírussal – ez azonban nem jelent egy életen át tartó védelmet. A forgalomban lévő vakcina azonban jó hatékonysággal védi az egyedeket.

A szombati nap folyamán dr. Tóth József (DVM, PhD, DSc, Professzor, Tierärztliche Klinik Domäne Karthaus, Dülmen, Németország) ismertette a lovak szemészeti ellátásának újdonságait, majd a kólikás alapellátást, illetve néhány újabb műtéti lehetőséget mutatott be.

A nap másik külföldre szakadt hazai előadója dr. Bodó Gábor (DVM, PhD, Habil, Dipl. ECVS, Chief, Equine Surgery, Pferdeklinik, Tierspital Bern), aki Svájcból látogatott haza, hogy közelebb hozza kollégáihoz a felső légúti diagnosztikát és a legújabb sebészeti lehetőségeket. Elárulta: lehet, hogy a hörgősség kezelésében a pacemakeré a jövő…

Dr. Sárdi Sára (DVM, Nagyállat Klinika, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Üllő) a sinusitis okozta idegrendszeri tünetekkel, kolléganője, dr. Moravszki Letícia (DVM, Nagyállat Klinika, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Üllő) pedig a mellüreg betegségeivel foglalkozott előadásában.

Dr. Péntek Gábor (DVM, Lógyógyász állatorvos) a múltba kalauzolta hallgatóit (Lógyógyászati konferenciák a századforduló környékén Magyarországon), míg dr. Kurucz János inkább a jelenre és a jövőre koncentrálva ismertette a lovas praxisokra vonatkozó legújabb szabályozásokat.

2012.12.11.
Magyar Dorottya, Lovasok.hu

Fotó: dr. Bába András 

Lassítsd le a lovad – evés közben

Mindenkinek ismerős a helyzet: farkaséhes vagy, eléd rakják a kedvenc ételedet, szélsebesen habzsolni kezded és tíz perccel később már sajnálod is, hogy olyan gyorsan elfogyasztottad az egészet, sőt már nem is esik jól. Pont így van ezzel lovad is.

A lovaknál egyáltalán nem szokatlan, hogy amilyen gyorsan csak tudják, eltüntetik az abrakot az etetőből. De ha túl gyorsan esznek, nem rágják meg alaposan a takarmányt mielőtt lenyelnék, így a nagy, száraz falatok összeragadhatnak és eltömíthetik a nyelőcsövet.

Lótartóként természetesen nem kell tétlenül nézned, hogy habzsol a lovad, tippjeinkkel sokat tehetsz az egészséges és biztonságos takarmányozásért:

  • Cseréld le a mély abrakos vödröt, egy szélesebb, laposabb etetőre, amiben a takarmány szétterül, így a falat is kisebb lesz, amit lovad bevesz a szájába.
  • Helyezz ökölnyi méretű köveket az etetőbe, így lovad kénytelen lesz azokat ide-oda tologatva elfogyasztani betevőjét – esélye sem lesz habzsolni.
  • Folyamatos szénaellátás: egész nap biztosíts lovadnak szénát, mivel így kedvére csemegézhet, nem mardossa kínzó éhség, mire az abrakolásra kerül a sor.

Többször kevesebbet: ezt a dietetikusok is gyakran tanácsolják, hiszen az emberi anyagcserére és emésztéssel is jótékony hatással van. Lovaknál különösen fontos lenne, hogy gyakran kis mennyiségű takarmányt vegyenek magukhoz, hiszen a legelő állatként ehhez alkalmazkodott emésztőrendszerük. A gyakori etetéssel jobban függ működni lovad emésztőrendszere és csökken az éhségérzete.

Mindenki a maga helyén: etesd külön lovaidat. Egyes lovak úgy érzik, hogy gyorsan meg kell enniük a takarmányt, mielőtt terrorizálni kezdi őket egy rangsorban felettük álló társuk. Viszont ha az etetés során a lovakat elkülöníted különálló karámokban, bokszokban, akkor lovad sokkal nyugodtabban fogyasztja majd el a saját adagját.

2012.09.24. Olvasztó Dóra, Lovasok.hu
Frissítve: 2016.10.06.
Forrás: www.myhorse.com
Fotó: canva.com
Frissítve: 2022.08.18.

Amit a lótenyésztésről tudni kell

Amit a lótenyésztésről tudni kell

Alapos ismeretek és megfelelő anyagi háttér nélkül ne vágj bele

Álmod részben valóra vált: Tiéd a tökéletes kanca, akivel szívesen versenyzel, remek a közös munka.

Miért is ne gondolkodnál el a tenyésztésén, ha épp a megfelelő korban is van hozzá? Milyen szép is lenne még egy ilyen nagyszerű ló! 

Ez a valóságban azonban közel sem ilyen egyszerű. Mielőtt fedeztetnéd kancád, alaposan olvass utána minden kapcsolódó információnak, kérd ki állatorvosod véleményét és vedd fel a kapcsolatot a megfelelő tenyésztő szervezetekkel.

Sok olyan kérdés van, ami elsőre nem is fordul meg a fejedben, pedig szükséged van a megfelelő ismeretekre, hogy szakszerűen végig tudd vinni ezt a felelősségteljes vállalkozást és csikód a lehető legjobb esélyekkel indulhasson az életben.

A lótenyésztés komoly költségekkel jár, még akkor is, ha csak egyetlen kancád egyetlen csikójáról van szó. Sok pénzbe kerül eljutni egy egészséges csikó születéséig, majd odáig, hogy felülhess fiatal lovadra – nem beszélve a felelősségről és a dolog érzelmi vonatkozásairól. És persze tudnod kell, hogy a tenyésztés nem klónozás: bár a csikó lehet, hogy nagyon hasonlít majd a mamájára, nem lesz az ő pontos mása.

Kancád termékenyítése, vagy fedeztetése és a születendő csikó felnevelése hasonló kötelezettségekkel jár, mint a gyermekvállalás. Bár egy csikó nem olyan költséges, mint felnevelni egy gyermeket, nem épp olcsó mulatság. Több éven keresztül elkötelezettséget, időt és pénzt igényelő folyamat ez.

Éppen ezért az első lépés, hogy gondold át saját helyzeted, utána kezdődhet a kancád kiértékelése, annak érdekében, hogy megfelelő társat találj neki. A következő kérdéseket mindenképp érdemes feltenned magadnak mielőtt meghozod a nagy döntést:

Mit gondolsz, kedvezően fog alakulni az elkövetkező 4-5 éved?

• Szeretnél még továbbtanulni? Tervezel gyermekeket?

• Esetleg költözés várható mostanában?

• Biztos anyagi háttérrel rendelkezel? Egy esetleges elbocsátás, vagy munkahely váltás esetén is biztonsággal el tudod majd tartani lovadat, lovaidat?

• Egyéb munkahelyi és családi teendőid mellett is elég időd lesz lovadra, lovaidra?

Természetesen nem láthatsz mindent előre, bármikor adódhatnak váratlan események, de ha úgy gondolod, hogy az életedben nagyobb változások következhetnek be az elkövetkező néhány évben, mindenképpen alaposan gondold át, hogy ez-e a legjobb időszak arra, hogy felvállald az áhított csikóval járó hosszú távú elkötelezettséget.

Mérd fel a költségeket!

Vedd számba azokat a kiadásokat, melyek közvetlenül a csikó születésével kapcsolatosak, vagy a csikó nevelése és tartása következtében az elkövetkező években jelentkeznek majd.

Egy tenyészszezonban a természetes fedeztetés vagy a mesterséges termékenyítéshez szükséges termékenyítő anyag költsége (spermadíj) fajtától függően változik, illetve függ a fedezőmén teljesítményétől is. Az átlag 30-80.000 Ft között mozog, de vannak persze ennél sokkal értékesebb mének is.

Ha van egy igazán jó adottságú és származású kancád, akkor nem a fedeztetés / termékenyítés termékenyítő anyagának díja az, ahol érdemes spórolnod. Nem jó döntés kiválasztani egy mént csak azért, mert olcsóbb vagy esetleg egy barátodé és így ingyenesen tudsz vele fedeztetni. Sőt, jól teszed, ha kerülöd az ismeretlen származású és teljesítményű méneket.

Fontos szempont az is, hogy a mén rendelkezzen fedeztetési engedéllyel, ennek hiányában a megszületendő csikó ismeretlen származású lesz.

A fedeztetés, vagy termékenyítés díja csak a kiadások kezdete. A természetes fedeztetéshez utaztatni kell a kancát, esetleg ott is kell hagynod pár napra a mén istállójában. Ilyenkor a fedeztetés mellett a panziós tartás (2-3500.- Ft / nap) és a szállítás költségei is hozzáadódnak képzeletbeli listádhoz.

A mesterséges termékenyítés és a hozzá szükséges gyógyszeres előkészítés állatorvosi közreműködést igényel. Dönthetsz úgy, hogy kihívod állatorvosodat, ez esetben – az alkalmazott gyógyszerektől és vizsgálatoktól (ultrahang, citológia, méhkezelések stb.) függően – 20-40.000 Ft közötti összeggel számolhatsz. Lehetőséged van természetesen arra is, hogy kancádat bevidd egy mesterséges termékenyítő állomásra. Attól függően, hogy mennyi ideig marad ott kancád, gyakran olcsóbb és hatékonyabb módja a termékenyítésnek, mintha állatorvosod rendszeres vendég lenne istállódban.

Tudnod kell, hogy sem a fedeztetés, sem a mesterséges termékenyítés nem garantálja az azonnali sikert, előfordulhat, hogy többször kell próbálkozni ahhoz, hogy kancád megtermékenyüljön.

Az állatorvosnak 30 nappal a megtermékenyítést követően legalább egyszer ultrahanggal meg kell vizsgálnia a kancát, hogy megerősíthesse a vemhességet és kizárhassa az ikervemhességet, amely nem csak a csikók, de a kanca életére is veszélyt jelentene. Az ultrahangos vizsgálatot érdemes megismételni a 3. és a 6. hónapban is – ennek munkadíja alkalmanként körülbelül 5-6.000.- Ft.

A takarmány minőségétől függően kancádnak szüksége lehet vitaminokra, esetleg valamilyen tápra, a vemhesség előrehaladtával pedig mindenképpen meg kell emelni takarmányadagját. Amennyiben kancádat nem otthon tartod, ez a bértartás árának emelkedését vonja maga után.

A vemhes kanca tartására a legideálisabb – számodra pedig az egyik leginkább költségkímélő – tartásmód, ha egy tágas (néhány hektáros) legelőn töltheti a napjait.

Így annyit legelhet, amennyire csak szüksége van és kedvére bebarangolhatja a területet, ami segít megtartani kondícióját.

Ha csak bokszos tartást és egy aprócska karámot tudsz biztosítani számára, érdemes meggondolni a tenyésztést.

Az ellés és az ezzel járó költségek

Az elléshez természetesen szükség lesz állatorvosra – még akkor is, ha kancád ösztönösen is teszi a dolgát és a születő csikó egészségesnek tűnik. Állatorvosod dolga, hogy ellenőrizze a csikó valóban egészséges-e és megállapítsa, hogy a méhlepény teljesen eltávozott-e a kancából. Amennyiben az ellés során komplikációk lépnek fel, vagy a csikó beteg, az tekintélyes kiadást jelenthet neked, nem beszélve a dolog érzelmi vonzatáról.

Tragédia, de megeshet, hogy ellés közben vagy azt követően elpusztul kancád, – ez sajnos nem is olyan ritka, mint gondolnád – ebben az esetben neked kell felnevelni a csikót, át kell tehát gondolnod, hogy tudod-e majd megfelelően gondozni. Tudod majd kétóránként etetni a neki megfelelő speciális tápszerrel? Találsz neki dajka kancát? Ez ismét további folyamatos kiadást jelenthet a következő 3-6 hónapban, mert az árván maradt csikó számára szükséges gyógyszerek és tejpótló porok bizony sokba kerülnek majd.

Az első hat hónapban a csikó megkapja első oltásait és túlesik az első féreghajtáson is, ez körülbelül 12-15.000.-Ft kiadást jelent. Természetesen előfordulhat, hogy kiegyensúlyozott fejlődését vitaminokkal, vagy táppal is szeretnéd biztosítani, ami havonta is súlyos tízezreket kóstál.

Az elválasztás

Természetesen nem kell kilométerekre vinned a csikót az anyjától, de nem lehetnek szomszédos karámban vagy bokszban. És persze azonnal felmerül a kérdés: tudod, hogyan zajlik az elválasztás? Istállódban megoldható a kanca és csikója biztonságos és kíméletes elkülönítése?

Az elválasztás után a csikónak kortársai között, ménesben a helye egészen a belovaglásig. Tehát számolnod kell a ménesi tartás havi költségeivel, az oltásokkal (évente), féreghajtással (évi 2-3 alkalom) és körmöléssel (kéthavonta) a csikó 6 hónapos korától egészen 3 éves koráig.

Ha hároméves kora után megkezdődik a fiatal ló kiképzése, bizony ismét mélyen a pénztárcádba kell nyúlnod. Mindenképpen érdemes egy tapasztalt, megbízható szakemberre bízni ezt a feladatot, hiszen közös jövőtöket alapozza meg a csikó alapkiképzése.

Összességében elmondható, hogy a tenyésztés és a csikónevelés komoly beruházás, egy felelősségteljes vállalkozás, mely rengeteg örömet tartogat. Sok mindent érdemes átgondolnia egy kancatulajdonosnak mielőtt belefog ebbe a több éves projektbe, hiszen nagyon sok múlik a megfelelő gondoskodáson, tájékozottságon és felkészültségen.

2012.09.12. Fordította: Olvasztó Dóra, Lovasok.hu

Lektorálta: Dr. Bódai Emese, SzIE ÁOTK Nagyállat Klinika

Forrás: myhorse.com
Fotó: Canva
Frissítve: 2022.08.11.

A szarkoid kialakulásáért a gének is felelősek

A szarkoid kialakulásáért a gének is felelősek
Előrelépések a lovak leggyakoribb daganatos bőrbetegségének genetikai kutatásában

A szarkoid a lovak leggyakoribb daganatos megbetegedése, bőr hámszövetének egy daganatfajtája. Leggyakoribb előfordulási helyei a bőrrétegek gyűrődő, izzadásra hajlamosabb területei: a hónaljtájék, a fül töve (kötőfék, kantár felfekvésének pontja), a scrotum, a comb belső része és az emlők tájéka. Gyakori még a fejen, a szem környékén, valamint a has középvonalában. Bármely korban megjelenhet, de leggyakrabban a fiatal felnőtt lovaknál jelenik meg az elváltozás.

A szarkoidot a legtöbb lótartó kezdetben észre sem veszi, mert kis terjedésű, vagy télen megbújik a szőr alatt, később viszont a ló használatát is nagymértékben megnehezíti. A szarkoid sem a konzervatív kezelésre, sem a sebészeti eltávolításra nem reagál jól, az elváltozások fele a műtétet követő fél-három éven belül újra megjelenik.

Egy svájci kutatócsoportnak végre sikerült feltérképeznie azokat a kromoszóma-területeket, amelyek a  szarkoid  kialakulásáért felelősek.

Már régóta ismert, hogy a betegség kialakulásában a genetika is szerepet játszik, tehát ezen bőrelváltozás esetében örökletes hajlamról is beszélhetünk. A svájci kutatócsoportnak ezúttal sikerült lokalizálni azokat a kromoszóma területeket, amelyek a szarkoidhoz kapcsolódnak – ezáltal a betegség okainak feltárásához is egy lépéssel közelebb kerültek.

A vizsgálatban résztvevő 222 svájci melegvérű ló két féltestvér méntörzs egyede, ebből 26 ló szenvedett ebben a bőrbetegségben. A kutatók a vizsgálat során a lovak genotípusát egyenként 315 genetikai marker segítségével állapították meg és az egyedeket a következő csoportokba osztották: nem beteg, enyhén beteg, súlyosan beteg. Ezután egy speciális statisztikai program segítségével már beazonosíthatóak voltak azok a kromoszóma-területek, amelyek a megnövekedett szarkoid-hajlamért felelős genetikai variánsokat tartalmazzák. Az eredmények azt a feltevést támasztják alá, hogy a daganatos bőrbetegség kialakulásáért több gén is felelős. Ahhoz azonban, hogy még érthetőbbé és világosabbá váljon a kutatók számára, hogy a betegség kialakulásában pontosan mekkora szerepet tölt be a genetika és mekkorát a környezeti tényezők – és hogy ez a két tényező kölcsönösen hogyan befolyásolja egymást -, még pontosabb módszerek és nagyobb, heterogénebb populáció vizsgálata szükséges.

A vizsgálat hosszú távú célja olyan tenyésztési stratégia kialakítása, amely előírja, hogy az érintett, vagy a betegségre fogékony lovakat csupán kis számban tartsák és elkerüljék a nagyobb szarkoidra való hajlamot eredményező párosításokat. Ezen kívül a betegséggel kapcsolatos további vizsgálatok lehetővé tennék a jövőben azon állatok beazonosítását, amelyeknél magasabb a megbetegedés kockázata, ami nagy segítséget nyújtana a megelőzésben, de akár a vételi vizsgálat fontos része is lehetne.

Horosz Enikő, Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: Pferdplus.com
2012.06.15.
Kiemelt kép: canva.com
Frissítve: 2022.08.25.

 

Állategészségügyi szolgáltatást az állatorvostól

Cipőt a cipőboltból
Állategészségügyi szolgáltatást az állatorvostól

Sajnos közismert tény, hogy hazánkban számos olyan botcsinálta szakember tevékenykedik, aki állatorvosi végzettség nélkül nyújt állategészségügyi szolgáltatásokat. Általában a gyakoribb problémakörökre szakosodnak, úgy mint fogreszelés, herélés, de van, aki mindezek mellett még például patkolást is vállal.

Állategészségügyi szolgáltatást az állatorvostólEzúton szeretnénk felhívni a lótartók figyelmét arra, hogy lovat kizárólag állatorvos kezelhet. Állatorvosi végzettség híján lovat kezelni tilos és büntetendő tevékenység.

A legtöbb lótartó azért választja az állatorvos helyett a képesítéssel nem rendelkező szolgáltatót, mert általában olcsóbban dolgozik, mint egy lóspecialista, vagy lovas szakállatorvos. Kérdés, hogy megéri-e a spórolás? Természetesen a legtöbb lótartó lehetőségeihez mérten a legjobbat szeretné megadni lovának. És tény, hogy vannak szituációk, amikor ésszerű döntés a spórolás. De nem egy, az állat egészségét alapvetően befolyásoló kezelés esetében.

Hogy miért és mennyiben jobb egy állatorvos?

  • Az állatorvosok nagyon sok időt és energiát fektetnek nem csupán    diplomájuk megszerzésébe, de abba is, hogy tudásukat folyamatosan fejlesszék. Rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt annak érdekében, hogy mindennapi munkájuk során a lehető legjobban láthassák el négylábú pácienseiket.
  • Minden állatorvos rendelkezik felelősségbiztosítással. Tehát amennyiben bizonyítható, hogy az állatorvos hibázott, a biztosító megtéríti a lótartó kárát.
  • Az állatorvos nem kísérletezik „sufni tunning” módszerekkel, hanem folyamatosan frissülő ismereteit felhasználva tudja, hogy milyen gyógymódra, gyógyszerre van szüksége a lónak.
  • Az állatorvos steril eszközökkel dolgozik, nem kell attól félni, hogy fertőző betegségeket terjeszt egyik lóról a másikra.
  • És ami talán a legfontosabb: az állatorvosnak mindig van egy „B terve”. Minden állategészségügyi kezelésnek, beavatkozásnak kockázata van. Egy ártatlannak tűnő védőoltásnál is felléphet allergiás reakció, a legalapvetőbb rutinműtétnek számító herélésnél is felléphet olyan vérzés, a belek elmozdulása, vagy éppen fertőzés, amely nem megfelelő ellátás esetén a ló életébe kerülhet. Egy lóval foglalkozó állatorvos fel van készülve arra, hogy megfelelően kezelje ezeket a komplikációkat.

Természetesen más megítélés alá esik, ha a lónak egy életmentő Buscopan injekcióra vanLó szakszerű fogászati kezelése szüksége, vagy egy nagyobbacska csikót kell kisegíteni a szülőcsatornából. Ilyen és ehhez hasonló életveszélyes szituációk esetén minden hozzáértő segítség jól jön, hiszen perceken múlhat az állat élete. Az állatorvos kiérkeztéig tehát a tőle kapott utasításoknak megfelelően mindent meg kell tenni, amivel segíthetünk a lovon. De egy fogreszelés, vagy egy herélés semmiképpen sem sorolható ebbe a kategóriába.

Tény, hogy a lótartás nem épp olcsó hobbi, és nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy egy lovat nem megvenni, hanem el- és fenntartani drága. A lótartás felelősséggel jár, és a jó gazda kötelessége, hogy biztosítsa lova számára a szakszerű gyógykezeléseket. Amennyiben ezt elmulasztja, vagy nem szakember segítségét kéri, azzal csak rontja a lova állapotát, hátráltatja a gyógyulását, legrosszabb esetben veszélybe sodorja az életét.

2012.01.09 Bardóczky Eszter, Magyar Dorottya Lovasok.hu
Címkék: állategészségügy, lógyógyászat, állatorvos, herélés, fogreszelés
Kiemelt kép: canva.com
Frissítve: 2022.08.25.

Díjugratás: Zárug Gyula és Juan Carlos Soberon a Dinó Sporthíradóban

2012.01.14-i adás

A híradó vendégei Zárug Gyula első osztályú, ob harmadik helyezett díjugrató versenyző, valamint versenytársa Juan Carlos Soberon mexikói díjugrató.


Adás minden héthöznap a Hatoscsatorna műsorán: 
17:30, illetve 23:00 és 01:30-kor.

Valamennyi adás megtekinthető:
 www.dinosport.hu

Izlandi – az ötjármódú ló

Az izlandi ló története visszanyúlik a kilencedik századba, mikor a viking telepesek benépesítették Izland szigetét. A vikingek legjobb lovaikat hozták magukkal, különböző fajtákból – valószínű, hogy germán, skandináv és angol fajták keveredtek.

Annak ellenére, hogy a fajta eredete nagyon vegyes, az elszigeteltség miatt mára az izlandi a világ egyik legtisztább vérvonalú lófajtája.

Évszázadokon keresztül az izlandi ló volt a sziget lakóinak legfőbb segítője. Része volt a mindennapi életnek, végigkísérte az ember életét a születéstől a halálig.

1940-ben, amikor az első automobil megérkezett Izlandra, még a ló volt a legfőbb szállítási eszköz és ló végezte a mezőgazdasági munka javarészét is. Ezután viszont rohamosan csökkent a jelentősége, de néhány lelkes tenyésztőnek hála, akik főleg a lovaglásban voltak érdekeltek, a fajta fenn tudott maradni.

Ma Izlandon körülbelül 80.000 lovat tartanak számon – hihetetlen szám a 300.000-es össznépességhez képest. A lovakat szabadidő-lovaglásra és versenyzésre használják. Az izlandi lovak nyilvántartása és a törzskönyvek kiállítása a World Fengur nevű adatbázis segítségével történik. Ebben ma körülbelül 300.000 lovat tartanak nyilván, nagyrészük Németországban és a skandináv országokban él.

Az izlandi ló alaptermészetét a kíváncsiság, kiegyensúlyozottság, intelligencia, nagy munkabírás és igénytelenség jellemzi. A legtöbb színárnyalat ennél a fajtánál látható – több mint 40 szín és 100 féle variáció különböztethető meg. Mivel ez a fajta a sziget elszigeteltségében alakult ki, a jellegzetesen kontinentális lóbetegségek nem érintették, így természetesen az immunitás sem alakult ki ezek ellen. Ezért nagyon fontos, hogy az Izlandról importált lovakat minden ismert védőoltással el kell látni.

Mi tette ennyire népszerűvé az izlandi lovat?

A teljes harmónia, az egyensúly, állandó ütem – töltben elmegyünk a világ végéig is!

Mindegy, hogy kezdő vagy haladó lovas, aki egyszer már kipróbálta a töltöt, az örökre beleszeret ebbe a lófajtába. Az izlandi lovaknak négy vagy öt jármódjuk van, eszerint négy- vagy öt járómódú izlandi lovat különböztetünk meg. Ezek a következők: lépés, ügetés és vágta

– tölt: Az izlandi ló speciális négyütemű jármódja. A hátsó lábak mélyen a ló teste alá lépnek, és a súly nagy részét viszik, míg első lábait magasra emeli az állat. A tölt egy nagyon lágy jármód, amit sokszor úgy mutatnak be, hogy a lovas egyik kezében egy teli pezsgőspoharat, a másik kezében pedig a szárat tartja és nagy sebességgel halad anélkül, hogy akár csak egy csepp is kiloccsanna. Töltben bármilyen sebességgel lehet lovagolni a lassútól a gyorsig, akár a vágtával is felveszi a versenyt.

Tölt

flying pace egy kétütemű jármód, amikor a ló az azonos oldalon lévő első és hátsó lábait egyszerre mozdítja. (Ennek ellenére a repülő pace nem ugyanaz, mint a poroszka.) A lovak ebben a jármódban is nagy sebesség elérésére képesek. Nem mindegyik izlandi képes azonban a repülő pace-re. Amelyik igen, az az úgynevezett ötjármódú ló.

Flying Pace

A nemzetközi izlandi ló szövetség (FEIF) 18 tagállamot foglal magába. Minden második évben világbajnokságot rendeznek, amelyre minden tagország csapatot küld.

A világbajnokságot soha nem Izlandon tartják, mert oda tilos lovat beszállítani, és a megmérettetésre Izlandról érkező lovak sem kerülhetnek soha vissza a szigetre.

A versenyeket vizsgáknak hívják, melyek nagyon sokféle típusúak és osztályúak lehetnek: tölt, négy jármód, öt jármód, pace verseny és pace teszt.

Az izlandi nagy munkabírású, kiegyensúlyozott és intelligens lófajta, kitűnő társ, nagyszerű hobbiló. Nagyon jól bírja a hegyvidéki terepet, kiválóan alkalmas túrázásra.

Az izlandi lovak belovaglása a negyedik életévükben kezdődik. Eddig az időpontig a csikó a szabad legelőn tartózkodik az anyjával és a többi lóval.

Az Ivói Izlandi Lovardában 14 lovat tartunk, rendszeresen szervezünk lovastúrákat a Hargita hegységben napi átlag 40-50 km-es menettávval. Emellett tölt oktatást tartunk az érdeklődőknek és nyári lovastáborokat is szervezünk gyerekek számára. Tenyésztéssel ezidáig nem foglakoztunk, de terveink között szerepel egy tenyészmén beszerzése.

További informácókkal állok minden érdeklődő rendelkezésére:
Albert András
aalbert@albertek.ro
www.izlandilovak.ro

2012.10.09. Albert András. Ivói Izlandi Lovarda
Frissítve: 2015.08.17., 2022.08.11. Fotók: Flickr.com, Canva

Így tették emlékezetessé a lovasok az olimpiákat

Ezúttal a modern kori olimpiák történetének legérdekesebb lovas momentumait gyűjtöttük össze.

Egykor olimpiai versenyszám volt a lovas magas- illetve távolugrás, a lovastorna és a lovaspóló is. 1912 óta a ma is ismert lovas szakágak szerepelnek az olimpiákon, de egészen 1928-ig nem volt díjlovagló csapatverseny. A modern öttusa is az 1912-es játékokon jelent meg először.

Az 1924-ben megrendezett olimpia volt az első, amelyen a lovas versenyszámokat már a FEI ellenőrizte.

Az 1936-os berlini olimpiát közvetítették először a tévék. Ekkor Németország nyerte mind a hat lovas érmet.

Egészen 1952-ig csakis katonatisztek vehettek részt az olimpiák lovas versenyszámain.

Az 1952-es helsinki olimpián állhattak rajthoz az első női lovasok. Az első hölgy lovas, aki felléphetett az olimpiai dobogóra Lis Hartel volt, annak ellenére, hogy lovára nem tudott egyedül fel- és leszállni. Lis 23 évesen bénult le, de az orvosok utasítása ellenére is folytatta a lovaglást. Fantasztikus szereplését követően épp lesegítették lováról, Jubilee-ről, amikor az első helyezett Henri Saint Cyr odament hozzá, a karjaiba kapta, és egyenesen a dobogóig vitte. Lis Hartel az 1956-os olimpián is a második helyen végzett. A dániai lovasélet meghatározó alakja és a terápiás lovaglás egyik úttörője volt.

Lis Hartel és Jubilee

  • Az 1956-os lovas játékokat Melbourne helyett Stockholmban rendezték, a szigorú ausztrál karantén szabályok miatt.
  • Az 1960-as római játékokon az ausztrál lovas csapat egyik tagja, Bill Roycroft súlyos nyaksérülést szenvedett military pálya lovaglása során, ennek ellenére másnap elhagyta a kórházat, hogy a díjugratásban való részvételével hozzásegítse csapatát az aranyéremhez.
  • Miután az 1968-as mexikói olimpia alatt két militaryló elpusztult szigorú szabályok léptek életbe. Azóta egyetlen ló sem pusztult el olimpián.
  • A lovakra vonatkozó legelső dopping szabályok 1972-ben, a müncheni olimpián kerültek bevezetésre, de ennek ellenére egyetlen vizsgálatot sem végeztek el.
  • Anna, brit királyi hercegnő – II. Erzsébet brit királynő és Fülöp edinburgh-i herceg egyetlen lánya -, tagja volt a brit lovastusa csapatnak az 1976-os játékokon Montréalban.
  • A legelső női öttusaversenyzők a 2000-es sidney-i olimpián álltak rajthoz.
  • A Pekingi Olimpiai Játékok pontosan 2008. augusztus 8-án, este 8 óra 8 perc 8 másodperckor kezdődtek, mivel ez a számot szerencsehozónak tartják Kínában. Alex Hua Tian Kína első militarylovasa, aki nemzetközi versenyen képviseli az országot, emellett a legfiatalabb lovastusázó az olimpiák történetében.
  • Korelnökök: A modern kori olimpiák történetében a legidősebb női lovas versenyző a brit díjlovas, Lorna Johnstone volt, aki 1972-ben, 70 éves korában vett részt az olimpián. Az urak mezőnyében a 72 éves osztrák Arthur von Pongracz a legidősebb olimpiai lovas versenyző, aki 1936-ban díjlovaglásban versenyzett. Hiroshi Hoketsu japán díjlovas 2008-ban a maga 67 évével a pekingi olimpia legidősebb lovasa volt, és Londonban is nyeregbe szállt. 2008-ban a 61 éves kanadai Ian Millar volt a legidősebb dobogós versenyző a második helyezett díjugrató csapat tagjaként.

Ian Miller a londoni olimpián – idén 69 évesen áll rajthoz a rióin.

  • Minden idők legeredményesebb olimpiai lovasa a német Reiner Klimke volt, aki 1964-től 1988-ig versenyzett, és összesen hat aranyérmet nyert díjlovaglásban.
  • Korhatárok: A díjugratók számára a részvétel alsó korhatára 18, a díjlovaglásban és para-díjlovaglásban viszont 16 év. A díjlovaknak legalább nyolc, az ugrólovaknak legalább kilenc, a para-díjlovaglásban induló lovaknak pedig legalább hatéveseknek kell lenniük.

Egy kis kitekintés: Rióról

  • Rió egy olyan folyóról kapta a nevét, ami nem is létezik! A legenda szerint portugál felfedezők, akik a mai Rio területén szálltak partra 1502 januárjában, kissé eltájolták magukat. A híres, ikonikus öbölre azt hitték, hogy egy folyó szája, ezért nevezték el a helyet Január folyójának.
  • Rió az első dél-amerikai házigazdája az olimpiai játékoknak. Az esemény megítélése rendkívül ellentmondásos Brazíliában, hiszen elképesztő összegeket költenek rá, miközben rengetegen élnek szegénységben.
  • Rió egy időben a portugál birodalom fővárosa volt, méghozzá 1815-től 1822-ig. Sokan tévesen úgy tudják, hogy Rió Brazília fővárosa, amely pedig Brazil. 6,3 milliós lakosságával Sao Paulo után a legnagyobb brazil város.

Rió Olimpiai Lovasközpont

2012.06.26 Schuch Lili, Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2016.08.04.
Forrás: Indulhatunk.hu, Rio2016.com, Olympic.ca

Hiba bejelentés