A robot lovak történelme
Az emberszerű robotok mellett számos állat mechanikus hasonmását próbálták már meg létrehozni, köztük a lovakét is. A technika fejlődésével egyre tökéletesebbek lettek ezek a találmányok, fejlesztések.
Az idők során számos feltalálót ihlettek meg a lovak. A robot ló létrehozása pedig régóta vágyálma volt az emberiségnek. Amíg egyes találmányok kinézetükben is hasonlatosak voltak ezekhez a csodás állatokhoz, addig vannak olyan gépezetek, amelyek egyáltalán nem is emlékeztetnek rájuk.
Íme egy rövid összefoglaló a legérdekesebb és leghajmeresztőbb találmányokról a 19. századtól kezdődően:
William Brunton gőzmozdonya, a “Mechanikus vándor”, 1813
William Brunton egy feltaláló leleményességével jött rá arra, amit az emberiség már évszázadok óta tudott: a lovak testfelépítése kiválóan megfelel hosszú távok gyors megtételére és szállításra egyaránt. Ez a felismerés hozta meg számára új találmánya ötletét. Brunton egy gőzmeghajtású gépezetet tervezett, amelyet “Mechanikus vándornak” nevezett el. A lokomotív állóképességét lábszerű karok biztosították, a hajtóerőt pedig a kazánjából feltörő gőz szolgáltatta, amelyet egy ventillátorral irányítottak.
A lokomotív egy óra alatt 22 kilométert lett volna képes megtenni.
Korabeli adatok szerint a találmány csúfos véget ért; egy nap a kazán felrobbant és a körülötte állókat forró víz és vasdarabkák zuhataga árasztotta el. Ez a katasztrófa vetett véget a „Mechanikus vándor” karrierjének.
Mechanikus ló, 1867
A Washington államból származó William Farr Goodwin egy igazán sokszínű feltaláló volt. A korai találmányai játékok voltak, majd ezután állt elő 1867 januárjában egy mechanikus játék lónak a tervével. A találmánya, az ő szavaival élve, egy olyan újító módszer alkalmazása a mechanikus fejlesztések sorában, amely az automata játékok egy új korszakát hozza el. Ez a játék képes lett volna mozgatni a lábait, a farkát és a fejét is, miközben lép vagy üget.
A mechanikus ló feltalálása után Goodwin egy sétáló babát tervezett. Találmányai ma a philadelphia-i százéves kiállításon megtekinthetőek.
A gőz ló
A gőz ló feltalálásának ideje és feltalálójának kiléte ismeretlen.
Ez a gépezet a biomimetika egyik abszurd találmánya. A biomimetika jelentése az élőlények biológiai működésének tanulmányozása, abból a célból, hogy leutánozhassák a szervezeti felépítésüket, és a gépgyártás területén kamatoztathassák a megszerzett tudást. Habár ez a gőz meghajtású szerkezet emlékeztet egy hagyományos lovas kocsira, az elején lévő lótestnek semmilyen szerepe nem volt a szerkezet irányításában.
A jármű elejét díszítő lószerűség csupán arra szolgál, hogy ne legyen túl szokatlan ez az új utazási forma.
Rygg mechanikus lova, 1893
Az amerikai Lewis Rygg 1839-ben szabadalmaztatta mechanikus lovának tervét, amely nagyon hasonlított Goodwin játék lovához, azzal a különbséggel, hogy ezt a szerkezetet lovaglásra tervezték.
A lovat pedálok segítségével lehetett volna mozgásba hozni, nem egy belső motor hajtotta volna, hanem a mechanikus ló hátán ülő lovas. Rygg tehát találmányát lovaglásra tervezte.
Habár a terv minden engedélyt megkapott a kivitelezésre, a mechanikus ló megépítése sosem valósult meg.
A hasonló gépzetek kivitelezése a századforduló idején még nem volt lehetséges, mivel ezek a szerkezetek nem tudtak biztosan megállni és járni a lábukon.
Az „acél ló”, amely kocsikat húz, rakományt szállít és lovasokat képez ki, 1933
A 20. századra az robot lovak feltalálása virágkorát élte.
Egy korabeli újság tudósít az újonnan feltalált „acél ló” számtalan képességéről; a mechanikus ló üget és galoppozik, miközben egy benzines mozdony hajtja. Ez a szerkezet egy olasz származású feltaláló legújabb találmánya. A feltaláló elmondása alapján ennek a gépnek a segítségével a gyerekeket lehetne lovagolni tanítani. Az acél lovat úgy tervezték, hogy könnyű vágtában végig tudjon menni egy sima úton, vagy akár egy egyenetlen mezőn ugyanabban az ütemben.
Lovaglás szimulátor, 1933
Habár az automobilok egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek, a hadseregben még széles körben használták a lovakat katonai célokra.
Az angliai Weedon városának katonai kiképző bázisán egy forradalmasító lovaglás szimulátor ötletével álltak elő azért, hogy minél eredményesebben képezhessék ki a lovassági tiszteket.
A fából készült gyakorló műlovakra kerekeket szereltek, így az előre hátra hintázott. Ez fejlesztette a leendő lovas állóképességét és hozzászoktatta a lovaglás érzéséhez. A lovaglás gyakorlásán kívül a katonák megtanulták még a lóápolást is és azt, hogy hogyan kell nyergelni, kantározni.
Az elméleti és gyakorlati oktatás után már igazi lóval is dolgozhattak.
Ez az új szerkezet tehát nem teljesen mechanikus, de nagy segítséget jelent a lovassági tisztek kiképzése során.
Az “örökmozgó” ló, 1937
Ez a mechanikus ló, amelyet George Harold Messmore épített a 20. század közepén, azért készült, hogy bemutassa és utánozza a lovak mozgását galoppozás közben. A szerkezet ma is megtekinthető a san francisco-i múzeumban.
“Blowtorch”, az első teljesen mechanikus ló, 1950
Az első teljesen mechanikus ló feltalálója a kanadai származású W.K. McIntyre. A szerkezet teste fémből készült, és magában rejtett egy kilenc ló erősségű belsőégésű motort. A patái helyén kerekek voltak, ami lehetővé tette, hogy a jármű előre és hátra könnyen mozoghasson. Emellett a gépezet testét feketére és fehérre festették, hogy jobban hasonlítson egy igazi lóra, ugyanúgy volt sörénye és farka is, mint a valódi állatoknak. A találmány ma a kanadai közlekedési múzeumban van kiállítva.
A „Sétáló jármű”, 1965
A „Sétáló jármű” egy olyan négylábú szállítóeszköz, amelyet úgy terveztek, hogy képes legyen felmászni halomba rakott vasúti sínek talpfáin és utána lerugdossa azokat darabonként. A szerkezet emellett olyan érzékeny volt, hogy be tudott csavarni egy villanykörtét anélkül, hogy eltörte volna.
Élethű báb ló, a Hadak útján című filmből, 2011
Egy bábkészítő cég megtervezett egy életnagyságúnál nagyobb ló alakú bábot a Hadak útján című film forgatására. Habár a szó szoros értelmében ez nem egy mechanikus ló, hiszen csak emberek által képes mozogni.
A DARPA által kifejlesztett robot ló, 2012
Ezt a robot lovat a DARPA, katonai fejlesztésekkel foglalkozó cég tervezte meg. A DARPA robot lova teherhordásra lett kifejlesztve, emellett könnyedén tud nehéz terepen is közlekedni. Ez nagy segítséget fog jelenteni a gyalogos katonáknak, akik komoly fizikai megterhelésnek vannak kitéve, hiszen alkalmanként akár 45 kilogrammnyi súlyt kell cipelniük.
2013.03.20. Szabados Bettina, Lovasok.hu
Forrás: TheAtlantic.com
Frissítve: 2023.03.02.
Fotó: Canva
