Kezdőlap Blog Oldal 503

50 éves a Szenttamási Ménes

50 éves a Szenttamási Ménes

Az évfordulóra kiállítást rendeztek a Kincsem Parkban.

Muskátli, Gemini, Aréna, Turbó, Dancing Hussy – sorolható azon versenylovak neve, akik hazai és nemzetközi versenyeken fémjelzik a hazai lótenyésztés sikereit. A kivételes adottságú versenylovak abból a ménesből kerültek ki, amely idén ünnepli félszáz éves fennállását. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg a budapesti Kincsem Parkban a Szenttamási Ménes 50 éves jubileumára rendezett kiállítást.

“A kiváló tenyésztőmunkának köszönhető, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye híres lótenyészetéből az elmúlt ötven évben kiváló képességű lovak kerültek ki” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján Fazekas Sándor. Mint mondta, “a lótenyésztés olyan nemzeti ügy volt a múltban és olyan most is, amely része a magyar felfogásnak, a nemzeti imázsnak, és fontos, hogy továbbra is része legyen mindennapjainknak, ünnepeinknek is. A Szenttamási istálló jó kezekben van. Ha sikereik mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy a teljesítmény mögött kemény háttérmunka, építkezés, szervezés áll”mondta a miniszter.

„… jó lovakat nevelni, Magyar Országnál különb nincs…” – idézte a legnagyobb magyar, Gróf Széchenyi István szavait Fazekas Sándor, és kiemelte: a hazai ménesekben őrzött genetikai állomány olyan nagy érték, amely ismét a világ élvonalába emelheti a magyar lótenyésztést, lóversenyzést, a lovas turizmust.

Bár a Szenttamási Ménes idén fennállása 50. esztendejét ünnepli, a Törökszentmiklós és környéki lótenyésztés hagyománya ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Szenttamáson ugyanis már az 1820-as években is behatóan foglalkoztak a lovakkal. Az impozáns Almásy Kastélyhoz tartozó istállóépületek mindig kiváló otthonul szolgáltak a méneseknek.

A hazai angol telivér ló tenyésztése 1961-ig a Földművelésügyi Minisztérium tulajdonában, illetve fennhatósága alatt folyt. Ekkor a mén-, méncsikó-telepek és állami versenylótenyésztő ménesek az állami gazdaságok kezelésébe mentek át, az állami költségvetési helyekről vállalatiba. Ráadásul az 1963-as esztendő rendkívül sikeres évadot hozott a magyar versenyló tenyésztésben. Elsősorban Imperiál és az ügető Kabala ért el kiemelkedő sikereket nemzetközi színtéren. Újra keresett áruvá vált a magyar ló, kezdett elterjedni a hazai lovas turizmus is. Mindez együtt adott akkora lökést a Szenttamási Állami Gazdaságnak, a megyei Állami Gazdaságok Főosztályának, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség vezetőinek, hogy Szenttamás-Imremajorban telivér ménest alapítsanak. Az intézmények vezetői a nem éppen lópárti politikai közegben vállalták a harcot, letörték az ellenállást.

A Szenttamási Állami Gazdaság ilyen előzmények után alapította meg tehát 1963-ban Szenttamás-Imremajorban telivér ménesét. Ez idő tájt valamennyi telivér ménes a Dunántúlon volt. A Tiszántúlon fekvő Szenttamás azonban kedvező adottságokkal rendelkezett és a gazdaságban a lótenyésztésnek már hagyománya is volt. Az Almásy Kastély környéke kiváló elhelyezésül szolgált, szolgál ma is a ménesnek, amely idegenforgalmi szempontból is indokolttá tette létrehozását. A ménes alapítóinak elképzelése volt, hogy külföldről – kezdetben elsősorban az NDK-ból és a Szovjetunióból – szerzik be az anyakancákat, amelyeket bevált hazai ménekkel szándékoztak párosítani. Történelmi eseménynek számított, amikor az első anyakanca szállítmány 1963-ban vasúton Kétpó állomásra megérkezett az NDK-ból. Ezen import lovakat az Országos Lótenyésztési Felügyelőség főelőadója választotta ki, mint a későbbiek folyamán beigazolódott, rendkívül sikeresen.

A ménes első anyakancái Adrianixe, Gamsfährte, Glocke, Harmonika, Lerche, Matahari, Messina, Ninotschka és Osmina voltak. Különös jelentőséggel bírtak a vemhesen behozott kancák, így Adrianixe Atatürk után adta Adriant, Gamsfährte Baal után Bálkirályt, Matahari Atatürk után Mariannét, Osmina Harlekin után Orsolyát. 1964 októberében a Szovjetunióból nyolc, decemberben az NDK-ból további tíz ló érkezett. Az NDK behozatalból kiemelendő a Muskátlit adó Messalina, a család késői képviselői Muszlin és Művésznő. Az 1966 novemberi beszerzés bizonyult a legszerencsésebbnek, hiszen ekkor került a ménes tulajdonába Seebirk, illetve a legjobb szovjet ménesben, Voszhodban tenyésztett Avance. Ekkor kevés hozzá mérhető ló futott középtávon, magyar pályán. Az NDK-ban tenyésztett és onnan vásárolt telivérek magyar színekben nemzetközileg is kiváló teljesítményeket nyújtottak.

Az 1965-ben született Seebrik Németországból került Szenttamás tulajdonába. Az 1965-ben született Seebirk Németországból került Szenttamás tulajdonába még yearling korában. A fekete mén hároméves korában megnyerte a Káposztásmegyeri Díjat, az akkori Munka Ünnepe Díjat (ma Batthyány-Hunyady Díj), és az Alagi Díjat.

Seebirk Budapesten és Bécsben Derbyt, Baden-Badenben a háromévesek Fürstenberg Rennen-jét és a meeting egyik fő számát, a Preis der Stadt Baden-Baden-t is megnyerte. Avance a Schwarzwald Rennen győztese lett.

Üröm az örömben, hogy ekkor a lovak még nem szenttamási színben versenyezhettek. Seebirket külföldiek kettő millió forintért akarták megvásárolni, de nem volt eladó. A Földművelésügyi Minisztérium – amelynek ekkor a feladatkörébe tartozott a méngazdálkodás – 2,4 millió forintért vásárolta meg, azzal a kikötéssel, hogy Seebirk Bábolnára kerül és 3 év múlva kaphatja vissza Szenttamás. A három évből tíz év lett.

Az első saját fedezőmén Roppant volt. A következő mének, Iharos, Direktor és Fapipa is megfeleltek a „bodenstanding”, azaz a röghöz kötött elvnek, mind magyar kancától származtak. Nostradamus Szenttamásra kerülésének eredménye, hogy valamennyi mén közül az ő ivadékainak volt a legmagasabb az átlag hendikepszáma. Az első saját tenyésztésű sikerek az 1965-ben született Muskátlihoz köthetőek, nagyversenyt nyert 1967. szeptember 17-én. A ménes életében ez kiemelkedő jelentőségű dátum. Emellett pályafutása során győzött a legnagyobb kétéves versenyekben, majd megnyerte a Magyar Kanca Díjat, a Gróf Széchenyi István Emlékversenyt, a Ménesek Nagydíját (ma Lovaregyleti Díj) és a Budapest Díjat.

Sorsforduló dátum volt az állami gazdaság életében, amikor 1970. január 1-jén az addig önálló Csorbai, Surjányi, Szenttamási Állami Gazdaságok összevonásával létrehozták a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságot, amely az 1972-ben a Lósport Vállalatból létrehozott Magyar Lóverseny Vállalat egyik alapítója volt! Utóbbi célul tűzte ki, hogy azonos érdekeltséget biztosítson a tenyésztőknek és a futtatóknak. Az alapításhoz a mezőgazdasági és élelmezési miniszter a volt Lósport Vállalat objektumait és eszközeit adta, míg hat versenylótenyésztő nagyüzem – Bábolna, Szenttamás, Orosháza, Somogysárd (Kutas) és Rádiháza (Bak) pedig a versenylovak mindenkori biztosítására írt alá kötelező nyilatkozatot a Társasági Szerződésben. Ezáltal megnőtt a ménesek érdekeltsége és a változások a minőség irányába mozdultak. Emellett a futtatások elszámolásában és a tenyésztői támogatásokban is jelentős változás állt be. Az új versenyeztetési rendszerben megvalósult a Szenttamási Ménes álma, hogy a lovakat saját színeikben, az általuk kiválasztott idomár keze alatt indíthassák, így a Szenttamási Ménes tényleg országos hírűvé vált.

A saját tenyésztésű telivérek az 1970-1980-as években érték el a legnagyobb eredményeket. 1970 őszére a ménes szakított azzal a korábbi elképzeléssel, hogy kizárólag hazai ménekkel fedeztet. Az olasz Savio egy évig fedezett Szenttamáson, ekkor született Gemini, aki az Év lova címet is elnyerte a hetvenes évek első felében. Indikatort a rendkívüli Aréna, valamint két kanca, Buche és Terilén tette híressé. 1972-től a versenypályán egy-egy versenynap fődíját egy ménesről nevezik el. A mai napig megrendezésre kerül a Szenttamási Díj, ezzel a kitüntető címmel is elismervén a ménesben folyó magas színvonalú tenyésztői munkát.

Aréna 1980-ban a Magyar Derby mellett a Váci, a Nemzeti és a Kincsem Díjat is megnyerte. Az 1980-as években jelentős hazai és nemzetközi sikerek következtek.

Rustan – Imperial fia – bérbe került Szenttamásra, megnyerte a magyar St. Legert és a Millenniumi Díjat. Aréna (Indikátor-Ara) 1980-ban a Magyar Derby mellett a Váci, a Nemzeti és a Kincsem Díjat is megnyerte. 1981-ben Rustantól származott a Nemzeti díj első négy, a Magyar Derby első három helyezettje. Turbó a Magyar Derby mellett az osztrákot is megnyerte. Győzelme óta magyar ló Bécsből nem hozott haza „kék szalagot”.

Az osztrák St.Legerben Turbó és Arszlán végzett az első két helyen. A futamot követően Arszlánt egy német futtató megvásárolta, Turbó pedig bérletként szintén németekhez került. Turbó a nyugat-német Gr versenyekben – több mint 80.000 német márkát nyert – elért eredményei figyelemreméltóak.

A ménes ekkori egyeduralmát mutatja az is, hogy az 1981-es Magyar Derby hét indulója közül, öt Szenttamáson született, és a szezon húsz kiemelt versenyéből tizenhármat a ménes lovai nyertek.

Aztán 1983 újabb – sajnos negatív – fordulatot hozott a ménes életében. A kormányzat megszüntette az Országos Lótenyésztési Felügyelőséget, ezzel megvonta a ménutánpótlásra szánt devizakeretet. A pénztelenség miatt jó ménhez nem lehetett hozzájutni. Turbó 1985-ben került vissza Szenttamásra. Öt idényben fedezett, ivadékai tudásban messze elmaradtak mögötte. Ennek ellenére, mivel kemény, hasznos versenyzők voltak, 1989-ben apamén sampionátust szereztek apjuknak, Turbónak. Az 1990-es években hanyatlás következett be a hazai lóversenysportban, a tenyésztőket is elérte a válság. Amikor 1992-ben a lóversenyzés többségi tulajdonosa a Szerencsejáték Rt. lett, Törökszentmiklós kivette vagyoni hányadát és megszűnt az eredményes közös vállalati tagság. A ménes az egyre nehezebb pénzügyi helyzet ellenére sem akart lemaradni és javítani kívánta helyzetét. A mének ekkor Surdut, Ukaab, Timoteo, Baby Bourbon, Jolly Groom, Mansooree, Well Directed, Alhamad voltak.

Azért a szűk esztendőkben is akadtak eredmények, 1994-ben például Muscadin (Turbó-Muszlin) a Magyar Derbyn harmadik helyezett lett, míg Martinien (Ukaab-Melitta) 1996-ban megnyerte a kiemelt Kozma Ferenc Emlékversenyt, s mögötte abban az évben szintén egy szenttamási ló, Komár (Artist-Komédia) végzett. Majd 1997-ben Martinien pályarekordot állított fel a Kincsem Parkban 1300 méteren. Egy évvel később, 1998-ban újabb siker következett a Szenttamási ménes életében, a Magyar St.Leger-t Grémium nyerte.

A TM Zrt. és így a Szenttamási Ménes a kétezres évek elején került új tulajdonos kezébe. Horváth László, az L.A.C. Holding tulajdonosa, tiszteletbeli kazah konzul kiváló üzletember, nagy állatbarát, aki szereti a kihívásokat. A 2000-ben Lengyelországban született Donatessót, a kétéves évjárat legjobbját már az Istálló új tulajdonosa vásárolta meg. Donatesso 3 évesen első futására megnyerte a háromévesek első rangos versenyét, a Nemzeti Díjat, majd az Alagi Díjon sem talált legyőzőre. Végül a legnagyobb megmérettetésen, a Magyar Derbyn orrhosszal kapott csak ki Rodolfótól. Összes pénznyereménye 8.717.040 forint volt.

Az átvétel óta eltelt időszakban a ménesben sokkal jobb körülmények teremtődtek. Homokos tréningpálya épült, a gyep feljavításra került, villanypásztorral körbekerített csikókert lett kialakítva, jártató gép lett beállítva. Az istállókat, a kiszolgáló épületeket felújították. Az új tulajdonos a körülmények javítása mellett nagy hangsúlyt fektet a ménes vérfrissítésére is. A közelmúltban öt angol import ló érkezett a ménesbe, melyek közül Lacy’s Whip a 2010. évi Szent László Díj első helyezettje lett. Dancing Hussy pedig a két éves kancák nagydíján, azaz a Gróf Károlyi Gyula Emlékversenyen lett első helyezett ugyanabban az évben. Nemrég másfél éves yearlingek, egy angol, három ír tenyésztésű kancák érkeztek a szenttamási ménesbe. A lovak, a jelenleg legdivatosabb, legeredményesebb ménvonalakból, előkelő kancacsaládokból származnak. 

A sok munka, a befektetett energia és támogatás meghozni látszik a gyümölcsét. Tavaly ismét rendkívül eredményes évet tudhatott maga mögött a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. lovászat divíziója. A Szenttamási Istálló 22 százalékos nyerési mutatóval fejezte be az esztendőt. Az elmúlt évtizedben mindössze egyszer sikerült csak nagyobb nyereménnyel zárni a szezont. Az istálló győzelmeiben a magas színvonalú szakmai munka, a galopp szakma iránt elkötelezett tulajdonos, istállószemélyzet, lovászok, lovasok mellett azért fontos tényező volt a szerencse is. Korábban örökös problémát jelentett a zsokék szerződtetése, azonban 2012-ben sikerült kialakítani egy angol kapcsolatot, melynek köszönhetően könnyebben juthat az istálló jó zsokékhoz, akik közül Noel Garbutt, Laura Pike, Jan Havlik is több esetben elsőként lovagolt át a célvonalon szenttamási lovakon, de az istálló zsokéja, Ján Alexandra is rendre aratja a győzelmeket.

Az istállóban jelenleg 23 ló van, ebből 11 tréningben lévő versenyló, 6 tenyészkanca, 2 fedezőmén és 4 Shire. A 2012-es sikerek magasra tették a lécet. Az 50 esztendős Szenttamási Istálló nagy terveket dédelget. Ennek érdekében olyan lovakat próbáltak megvásárolni a tavaly novemberi angliai árveréseken, amelyek remélhetőleg megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Szeretnének az istálló- és tréneri statisztikákban tartósan az élvonalhoz tartozni. Először a környező országokat, majd Nyugat-Európát is igyekeznek bevenni.

A Szenttamási díj győztesei 1965 és 2012 között:

1965. 04. 04., győztes: Rokitno, lovas: Barna András, idomár: Tóth Pál, tenyésztő: Kerteskői ménes
1966. 03. 27., győztes: Ambició, lovas: Krusnyiczky Márton, idomár: Csaplár Lajos, tenyésztő: Kerteskői ménes
1967. 03. 26., győztes: Gézengúz, lovas: Barna András, idomár: Steczák Jenő, tenyésztő: Kisbéri ménes
1968. 03. 24., győztes: Ilias, lovas: Varga Ferenc, idomár: Gutai János, tenyésztő: Kisbéri ménes
1970. 09. 20., győztes: Cukorfalat, lovas: Farkas Tibor, idomár: Kovács Márton, tenyésztő: Dióspusztai ménes
1972. 07. 30., győztes: Tykhé, lovas: Vass József, idomár: Kiss József, tenyésztő: Kisbéri ménes
1973. 07. 19., győztes: Tropikál, lovas: Kozma József, idomár: Keszthelyi István, tenyésztő: Kerteskői ménes
1974. 07. 18., győztes: Tropikál, lovas: Bodnár Lajos, idomár: Keszthelyi István, tenyésztő: Kerteskői ménes
1975. 07. 12., győztes: Kesergő, lovas: Benedik Dezső, idomár: Tóth Pál, tenyésztő: Dióspusztai ménes
1976. 07. 27., győztes: Artist, lovas: Breska József, idomár: Horák JÁnos, tenyésztő: angol import
1977. 06. 26., győztes: Artist, lovas: Alafi László, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: angol import
1978. 06. 29., győztes: Babette, lovas: vas József, idomár: Házi LÁszló, tenyésztő: angol import
1979. 06. 24., győztes: Tolly, lovas: Bíró József, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: angol import
1980. 06. 01., győztes: Pasha, lovas: Bíró József, idomár: Házi László, tenyésztő: angol import
1981. 05. 31., győztes: Martin, lovas: Tóth István, idomár: Horák János, tenyésztő: Szenttamási ménes
1982. 05. 30., győztes: Liberális, lovas: Vas József, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: Dióspusztai ménes
1983. 05. 18., győztes: Rock, lovas: Noska József, idomár: Kedvesi József, tenyésztő: Szenttamási ménes
1984. 05. 24., győztes: Hűtlen, lovas: Bíró József, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: Somogysárdi ménes
1985. 05. 23., győztes: Dudaszó, lovas: Vas József, idomár: Herczeg Béla, tenyésztő: Kerteskői ménes
1986. 05. 29., győztes: Miklós, lovas: Kelemen Béla, idomár: Barna András, tenyésztő: Orosházi ménes
1987. 05. 21., győztes: Tobruk, lovas: Bíró József, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: Vadaskerti ménes
1988. 05. 19., győztes: Myself, lovas: Varga Zoltán, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: Kerteskői ménes
1989. 05. 25., győztes: Tobruk, lovas: Seres László, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: Vadaskerti ménes
1990. 05. 24., győztes: Narodnyik, lovas: Varga Zoltán, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: Dióspusztai ménes
1991. 05. 23., győztes: Méla, lovas: Benkő László, idomár: Varga Miklós, tenyésztő: Dióspusztai ménes
1992. 05. 28., győztes: Pankota, lovas: Kállai Pál, idomár: Farkas Tibor, tenyésztő: angol import
1993. 05. 30., győztes: Super Club, lovas: Kállai Pál, idomár: dr. Csicsai Erika, tenyésztő: angol import
1994. 05. 08., győztes: Beat Star, lovas: Kállai Pál, idomár: Farkas Tibor, tenyésztő: angol import
1995. 05. 07., győztes: Golyó, lovas: Kovács István II., idomár: Szabó Mihály, tenyésztő: Kerteskői ménes
1996. 05. 23., győztes: Tahasun, lovas: Kállai Pál, idomár: Aperianov Zakariás, tenyésztő: angol import
1997. 05. 29., győztes: Komár, lovas: Papp István II., idomár: Házi László, tenyésztő: Szenttamási ménes
1999. 05. 24., győztes: Majestic Light, lovas: Kovács Sándor, idomár: Farkas Tibor, tenyésztő: angol import
2000. 06. 11., győztes: Majestic Light, lovas: Kállai Pál, idomár: Farkas Tibor, tenyésztő: angol import
2001. 05. 27., győztes: Korálka, lovas: Bodnár Lajos, idomár: dr. Csicsai Erika, tenyésztő: Kőnig Róbert, Budapest
2002. 05. 26., győztesek (holtversenyben): Főispán és Ruscus, lovasok: Simon Ferenc és Deczki András, idomárok: Házi László és Kanics Melinda, tenyésztők: ír import2003. 05. 25., győztes: Dreamwaver, lovas: Varga Zoltán, idomár: Friebert Attila, tenyésztő: amerikai import
2004. 05. 09., győztes: Tűzcsóva, lovas: Szalai Mónika, idomár: Friebert Attila, tenyésztő: angol import
2005. 05. 08., győztes: Wiluna, lovas: Trjobevic, idomár: Ribárszki Sándor, tenyésztő: német import
2006. 05. 28., győztes: Városbíró, lovas: Simon Ferenc, idomár: Mizsei József, tenyésztő: ír import
2007. 05. 27., győztes: Vitality, lovas: Deczki András, idomár: Szuna Szabolcs, tenyésztő: Nagy Csaba, Esztergom
2008. 05. 25., győztes: Viva, lovas: L. Kasal, idomár: Szuna Szabolcs, tenyésztő: Nagy Csaba, Esztergom
2009. 05. 24., győztes: Wiro-Dzserix, lovas: Mészáros Zsolt, idomár: Nagy Zoltán, tenyésztő: Elbert József, Budapest
2010. 05. 30., győztes: Spinning Crystal, lovas: Német Sándor, idomár: Szuna Szabolcs, tenyésztő: ír import
2011. 05. 22., győztes: Badguy, lovas: Varga Zoltán, idomár: J. Roszival, tenyésztő: német import
2012. 05. 27., győztes: Bugenwillea, lovas: Tormási Gyula, idomár: Tormási Gyula, tenyésztő: Kerekes Gábor, Mezőkovácsháza

2013.06.11.
Forrás: Kormany.hu, Volly György, a kiállítás kommunikációs vezetője
Kép: canva
Frissítve: 2024.03.26.

Ifj. Lázár Zoltán nyerte a CSI* Széchenyi Emlékversenyt

Ifj. Lázár Zoltán nyerte a CSI* Széchenyi Emlékverseny Nagydíját

A CSI*-os verseny Nagydíjára 26 páros minősült az előző két nap alapján. A kétfordulós versenyszám első, 140 cm-re épített pályáján csak öten tudtak hiba nélkül lovagolni. Ők illetve két 1 hibapontot kapott lovas indulhatott a második fordulóban. Ott a hét lovasból az első hibátlan a lengyel versenyző volt, de ő 1 hibapontot hozott az első pályáról. A dupla hibátlan először Hugyecz Mariannak sikerült Kevével, így ő állt nyerésre. Utolsó indulóként azonban jött a 14 éves Lázár Zoltán és Brody, akik egy gyors hibátlannal fejezték be a B pályát, így ők vehették át a győztesnek járó díjat.

2013.06.04.
Forrás: Dijugratoszakag.hu
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.29.

Negyedik a magyar csapat a díjhajtás után

Negyedik a magyar csapat a díjhajtás után

 Chester Webert csütörtökön sem tudta lekörözni senki díjhajtásban, így az aacheni CHIO második, a csapatversenybe beszámító – díjhajtó versenyszámát is az amerikai nyerte. A 38 éves Weber és négyese (Para, Senate, Splash és Uniek) ezúttal 38.21 hibaponttal (76.1%) teljesítette a programot. 

Az élmezőny további helyezéseiben sem történt változás az előző naphoz képest. A második helyen Exell Boyd, a harmadikon Theo Timmerman, a negyediken pedig ismét Koos de Ronde végzett. Eredményeik azonban ezúttal a csapatversenybe számítottak bele.

A csapatoknál a Theo Zimmermann, Koos de Ronde und Ijsbrand Chardon alkotta holland egység vezet 87.29 ponttal. A második helyen az amerikai team – Chester Weber és James Fairclough – áll 98.5 hibaponttal. A német hajtók – Christoph Sandmann, Georg von Stein és Michael Brauchle – jelenleg a harmadik helyen állnak 100.8 hibaponttal.

Kérdés viszont, hogy a 23 éves Brauchle bakra tud-e majd ülni a verseny hátralévő részében. A fiatal hajtó ugyanis már reggel is hasi fájdalmakra panaszkodott, de még teljesítette programját, utána viszont kórházba került.

Szorosan mögöttük pedig a Dobrovitz József, ifj. Dobrovitz József és Lázár Zoltán alkotta magyar csapat áll a negyedik helyen 106.63 hibaponttal. Résen kell viszont lenniük, mert kevesebb, mint egy hibapont előnyük van a jelenleg ötödik helyezett svédekkel szemben.

A csapatverseny végeredményére vasárnapig várni kell. A verseny pénteken az egyéni akadályhajtással folytatódott, ezt szombaton a szintén az egyéni eredményekbe számító maratonhajtás követi.

Helyezés
Csapat
Eredmény
1.
Hollandia 
Chardon Iljsbrand
Ronde Koos de
Timmerman Theo
87.29
(50.30)
46.91
40.38
2.
USA 
Fairclough James
Weber Chester
98.50
60.29
38.21
3.
Németország 
Brauchle Michael
Sandmann Christoph
Stein Georg von
100.80
(54.91)
50.30
50.50
4.
Magyarország 
Dobrovitz József
ifj. Dobrovitz József
Lázár Zoltán
106.63
50.82
(58.37)
55.81

2013.06.28. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: CHIO Aachen
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.29.

CHIO Aachen: Holland győzelem a Furusiyya FEI Nemzetek Díjában

Díjugratás:

Holland győzelem a Furusiyya FEI Nemzetek Díjában

A holland csapat nyerte meg a Furusiyya FEI Nemzetek Díjához tartozó Mercedes-Benz Díjat június 27-én. Rob Ehrens csapata két izgalmas fordulóban összesen 14 hibapontjával megelőzte a belgákat (17 hp) és a németeket (21 hibapont). 

A finálé nagyon izgalmas volt, mivel csupán az utolsó akadálynál dőlt el, hogy ki lesz a Nemzetek Díjának győztese. A belgák utolsó versenyzője, Ludo Philippaerts addig mindössze egyetlen hibapontot gyűjtött be és övé lehetett volna a győzelem, ha az utolsó akadálynál az 50 éves versenyző nem követ el verőhibát, aminek köszönhetően a hollandok zsebelhették be az első helyezést.

A kép illusztráció

A hollandok győzelméhez elsősorban Gerco Schröder járult hozzá, aki London nevű lován utolsó versenyzőként volt az egyedüli az összes induló közül, aki mindkét fordulót hibátlanul teljesítette. A csapat sikeréhez hozzájárult továbbá Marc Houtzager Sterrehof’s Tamino-n (9/0), Leon Thijssen Tyson nevű lován (5/0) és Harrie Smoulders Emerald-on (9/9).

A belga Philippaerts (0/8) mellett Gregory Wathelet is starthoz állt Desteny van het Dennehof nevű lovával. Az első fordulóban azonban a 32 éves versenyző 20 hibapontjával nem jutott tovább a döntő fordulóba.

Otto Becker, a német lovasok edzője harmadik helyezést elért csapatának teljesítményével nem volt teljesen elégedett. Csupán a kezdő lovas – Christian Ahlmann Codex One nevű lován – teljesített hibátlanul az első fordulóban. Meredith Michaels-Beerbaum Bella Donna nevű lován mindkét alkalommal gyűjtött be hibapontot, mégpedig a vizesároknál és időtúllépés miatt. Daniel Deusser Cornet D’Amour-on és Ludger Beerbaum Chiara-n is elkönyvelhettek egy-egy verőhibát körönként.

A Furusiyya FEI Nemzetek Díjában tehát az összesen 8-ból 5 kvalifikációs fordulót követően továbbra is Svájc vezet (250 pont). Az összesítés második helyén Franciaország áll (232,67 pont), őket Hollandia követi (230,5 pont), majd Írország (220,67 pont) és Németország (182 pont) következnek a rangsorban.

A Furusiyya FEI Nemzetek Díjának sorsa 40.000 néző előtt dőlt el.

Helyezés
Csapat
1. forduló

2. forduló

1.
Hollandia
1. Marc Houtzager – Sterrehof’s Tamino
2. Leon Thijssen – Tyson
3. Harrie Smolders – Emerald
4. Gerco Schröder – London
14 hibapont
1.Marc Houtzager (9)
2. Leon Thijssen 5
3. Harrie Smolders 9
4. Gerco Schröder 0
0 hibapont
1. 0
2. 0
3. (9)
4. 0
2.
Belgium
1. Gregory Wathelet – Desteny van het Panishof
2. Nicola Philippaerts – Cortez
3. Dirk Demeersman – Bufero van het Panishof
4. Ludo Philippaerts – Challange V. Begijnakker
1 hibapont
1. Gregory Wathelet (20)
2. Nicola Philippaerts 0
3. Dirk Demeersman 1
4. Ludo Philippaerts 0
16 hibapont
1. (NS)
2. 8
3. 0
4. 8
3.
Németország
1. Christian Ahlmann – Codex One
2. Daniel Deusser – Cornet D’ Amour
3. Meredith Michaels-Beerbaum – Bella Donna 66
4. Ludger Beerbaum – Chiara 222
8 hibapont
1. Christian Ahlmann 0
2. Daniel Deusser 4
3. Meredith Michaels-
Beerbaum (5)
4. Ludger Beerbaum 4
13. hibapont
1. (5)
2. 4
3. 54. 4
4.
Franciaország 
1. Patrice Delaveau – Orient Express HDC
2. Eugenie Angot – Old Chap Tame
3. Olivier Guillon – Lord de Theize
4. Kevin Staut – Quismy des Vaux HDC
7 hibapont
1. Patrice Delaveau 1
2. Eugenie Angot 1
3. Olivier Guillon (EL)
4. Kevin Staut 5
16 hibapont
1. 4
2. 4
3. (18)
4. 8

Részletes eredménylista letöltése:
2013.06.27.,
Furusiyya FEI Nemzetek Díja
 >>

 

További díjugrató hírek Aachenből:

Cian O´Connor a STAWAG-díj győztese

A 33 éves ír származású olimpiai bronzérmes Cian O´Connor lett a STAWAG-díj győztese. Az olimpiai bronzérmes O’Connor 12 éves Unique nevű kancáján 63,78 másodperc alatt teljesítette a 490 méter hosszúságú pályát. A második helyezést a holland Marc Houtzager nyerte el Sterrehof’s Uppity-n (64,17), a harmadik pedig a francia Pénélope Leprevost lett Flora de Mariposa-n (64,72).

2013.06.27.

Svéd győzelem

A svéd Henrik von Eckermann For Sale 6 nevű westfáliai kancáján bizonyult a leggyorsabbnak a 35 induló közül, így  a páros nyerte meg a Sparkassen-Youngsters-díj második CHIO-fordulóját.  A 32 éves svéd lovas egyébként Ludger Beerbaum istállójában lovagol. Csak két század másodperccel (66,81) maradt le mögötte a brazil Alvaro de Miranda AD Amigo-n. A harmadik helyezést a svájci Janika Sprunger (67,84) érte el Aris Cms nevű lován. Az első három helyezettet hét német lovas követte a sorban: David Will, Marcus Ehning, Patrick Stühlmeyer, Daniel Deusser, Katrin Eckermann, Christian Ahlmann és Carsten Otto Nagel.

2013.06.27.

2013.07.01., Horosz Enikő, Lovasok.hu
Forrás: CHIO Aachen

 

Frissítve: 2024.06.24.
Fotó: Canva

Chester Weber az élen a szerdai díjhajtás után

Chester Weber az élen a szerdai díjhajtás után

A szerdai díjhajtást az amerikai Chester Weber nyerte. A második az ausztrál Boyd Exell, a harmadik pedig a holland Theo Timmerman lett.

Az amerikainak a díjhajtás az erőssége, lovaival (Para, Senate, Splash és Uniek) mindössze 31.20 pontot gyűjtöttek össze (80.50%), míg a jelenlegi világbajnok Boyd Exell négyese 34.80 hibapontot kapott (78.2%), Theo Timmerman pedig 38.70, azaz 75.8 százalékos eredményt mutathat fel.

Weber pontosan ugyanazt a négyest hajtotta, mint egy évvel ezelőtt, amikor szintén megnyerte ezt a versenyszámot. Az amerikai rendkívül elégedett volt lovai négyszögben nyújtott teljesítményével. Három hete a franciaországi Saumurban megrendezett versenyen egy fiatalabb lovat is befogott és nyert, de Aachenben semmit nem akart a véletlenre bízni.

A magyar hajtók közül a legjobb eredményt Dobrovitz József érte el (50.85, 68.2%), aki egyéniben így a tizenegyedik helyen áll holtversenyben a belga Gert Schrijvers-szel. Lázár Zoltán a tizenhatodik lipicai fogatával (53.74, 66.4%). Ifjabb Dobrovitz József (56.51, 64.7%) a huszadik helyről várja a folytatást.

Az aacheni CHIO-n az egyéni- és a csapatverseny élesen különválik. A szerdai díjhajtás, a pénteki akadályhajtás és a szombati maraton az egyéni eredményekbe számítanak bele. A Nemzetek Díja helyezéseiről pedig a csütörtöki díjhajtás, és a vasárnapi maraton- és akadályhajtás dönt majd.

2013.06.27. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: CHIO Aachen
Kép: Canva
Frissítve: 2024.03.18.

Lóháton Pekingtől Londonig: Shagya arabok hátán Londonig

Lóháton Pekingtől Londonig:

Shagya arabok hátán Londonig


Bár kis kazah lova még állatorvosi megfigyelés alatt áll, Megan Lewis nem töltötte tétlenül az elmúlt napokat. Végigböngészte a Lovasok.hu hirdetéseit, hogy megtalálja azt a lovat, aki ideális társa lehet Londonig tartó útján.

A kép illusztráció

Eddigi szokásához híven most is szeretett volna a helyi fajtákból választani, így elsősorban shagya arab, furioso illetve kisbéri lovat keresett.

Több ló megtekintése és kipróbálása után Sopron mellett talált Zahirára, a hét éves shagya arab kancára, aki korban, képzettségben és temperamentumban egyaránt maximálisan megfelelt kívánalmainak. Zahirát az indulás előtt fedeztetni fogják, így Megan jövőre már saját shagya csikójának örülhet odahaza, walesi otthonában.

Megant azonban egy shagya herélt is rabul ejtette, így könnyen lehet, hogy a túrának lesz még egy négylábú résztvevője. Mivel Megan unokatestvére lelkes távlovas, erre a lóra a londoni célba érkezést követően minden bizonnyal mozgalmas versenykarrier vár majd.

Megan kazah lova, Bolashak még néhány hétig a mátészalkai Főnix Park vendégszeretetét élvezi, gazdája viszont remélhetőleg már március közepén megkezdheti túrája magyarországi szakaszát új heréltje nyergében. Bolashak az állatorvosi megfigyelést, Zahira pedig a vemhesítést követően csatlakozik a túrához.

Megan előreláthatólag Tiszabecstől indul Mátészalka felé, majd Nyíregyháza, Debrecen, Hortobágy, Tiszafüred, Tisza-tó mentén lovagol. Budapestet délről kerüli majd meg, majd Bábolnán és Győrön át Sopron felé veszi az irányt.

Egyelőre sajnos nem sikerült gépkocsivezetőt találni Megan számára. Továbbra is várjuk tehát érvényes C kategóriás jogosítvánnyal és megfelelő tapasztalattal rendelkező gépkocsivezetők segítségét, akik egy-egy, vagy akár több magyarországi szakaszon vezetnék a lovak takarmányával és felszereléseivel megpakolt lószállító kamiont.

 

 

 

Frissítve: 2023.06.26.
Fotó: Canva

 

A magyar fogathajtás története 8.

A magyar fogathajtás története 8.

Dr. Várady Jenő

Fanatikus, és ez csodálnivalóbb a tehetségnél, az erénynél és a szorgalomnál is. Dolgozott csendben, összeszorított szájjal, sokszor nem törődve az őt körülvevő már-már ellenséges légkörrel, és közben felépítette, megvalósította hosszú távú tervét. Élete során, bármit csinált, mindenben maradandót alkotott. Dr. Várady Jenőnek hívták.

A kép illusztráció

Várady Jenő 1919. július 1-én, Konyáron született. Apja katonatiszti hívatása egész életére meghatározó volt számára. Gyermekkorát a nyíregyházi huszárlaktanyában töltötte ahol a lovak közelsége mellett a rend és a fegyelem is meghatározta napjait. 1947-ben, a Debreceni Gazdasági Akadémia elvégzését követően újra a nyíregyházi laktanyába tért vissza, ahol a háborút követő lóveszteség pótlásán kezdett el dolgozni.

Méntelep létrehozásán dolgozott, amit sikerrel meg is valósított. A kezdeti örökség után a néhány ménből pár hónapon belül százötven mén állt a nyíregyházi laktanya méntelepén. A tenyésztés sikere a sportban volt kipróbálható, ezért 1952-től két napos, száz kilométeres fogathajtó versenyeket szervezett, ami néhány évvel később egy naposra módosult.

1957 februárjától a megalakult Magyar Lovas Szövetség elnökeként meghatározó szerepe volt az akkor nagyon sikeres díjugratás eredményeiben. Egy számára kedvezőtlen döntés értelmében, 1960-tól az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese. Felkészültségét, lószeretetét hasznosítva a hazai lótenyésztésben maradandót tudott alkotni. Az Aldáto és a Ramses mének importjával a sport és a tenyésztés komoly átalakuláson ment keresztül. Később a fogatsporttal kezdett el foglalkozni, ahol élete legnagyobb sikereit érte el. Irányítása alatt több fogathajtóból vált klasszis versenyző, akik hosszú évekig verhetetlenek voltak a rangos nemzetközi versenypályákon. Taposott ösvényén haladva a magyar fogathajtók 48 Európa- és világbajnoki érmet, közte 23 aranyat nyertek, megelőzve valamennyi nemzetet. Várady Jenő, hivatalosan nem volt szövetségi kapitány. A szövetségben semmiféle tisztséget nem viselt, külsősként irányította a felkészítést és a világbajnokság rendezését.

A kép illusztráció

Az újságírók nevezték ki kapitánynak, s mivel gyakorlatban ezt csinálta, ezért senki nem tiltakozott. Hivatalosan 1982. február 26-án nevezték ki, de a szövetség új elnöke 1983 őszén kezdeményezte leváltását.

A magyar mezőgazdaság, a magyar lótenyésztés, a magyar ló-, és lovassport karizmatikus egyéniségét sajátos láng tüzelte. Ölelő melegséggel gyűjtött barátokat és villámokat szórva szerzett ellenségeket.

Magas állami és sportkitüntetésekkel jutalmazták életútját, eredményeit.

A 2001. május 31-én, életének 82. évében elhunyt Dr. Várady Jenőt a család akaratából, szűk körben kísérték utolsó útjára.

Herneczky Frigyes
Frissítve: 2023.06.26.
Fotó: Canva

A magyar fogathajtás története 1. >>>
A magyar fogathajtás története 2. >>>
A magyar fogathajtás története 3. >>>
A magyar fogathajtás története 4. >>>
A magyar fogathajtás története 5. >>>
A magyar fogathajtás története 6. >>>
A magyar fogathajtás története 7. >>>
A magyar fogathajtás története 8. >>>
A magyar fogathajtás története 9. >>>
A magyar fogathajtás története 10. >>>

A magyar fogathajtás története 7.

A magyar fogathajtás története 7.

Fülöp Sándor

Hazai lovas kultúránk több évszázados hagyományokra és olyan egyéniségekre épült, akik magukban hordozták a ló iránti szeretetüket és alázatukat, azt a fajta megszállottságot, amiből sok következetes munka alapján jött létre a siker. Közéjük tartozik a nemzetközi és a hazai négyesfogathajtás egyik legsikeresebb versenyzője Fülöp Sándor.

A kép illusztráció

A sikeres budapesti I. Hajtó Európa-bajnokságot követően új tehetségek tűntek fel, akik a későbbiekben szintén sok elismerést hoztak a magyar lovassportnak, a magyar fogathajtásnak. 1974 évi magyar bajnok Fülöp Sándor, 2. Bárdos György, 3. Papp József, 4. Muity Ferenc, 5. Muity Sándor, míg a 6. Bálint Mihály lett.
Fokozott igényesség a felkészülésben, a vezetés és a versenyzők közötti párhuzamos összhang jellemezte fogathajtásunk legeredményesebb időszakát.

Bács-Kiskun megye a magyar lótenyésztés, a lovas kultúrák, lovassportok, azon belül a fogathajtó sport egyik bölcsője, a lovassport fellegvára, a lovasturizmus hazája.

Itt él és dolgozik Fülöp Sándor, a 1960-as évek végének, a 80-as évek közepének egyik legeredményesebb négyesfogathajtó versenyzője. A földműves családból származó Fülöp Sándor a gimnáziumi évek után a gödöllői Agrártudományi Egyetemre nyert felvételt, ahol először Német László segítségével a díjugratással kezdett el versenyszerűen foglalkozni. Tanulmányai alatt az ugrósportban szép eredményeket ért el, több éven keresztül volt a válogatott tagja. 1964-ben országos bajnok és különböző versenyszámokban második helyezett lett.

A fogathajtást egyetemi évei alatt Kruchio Lászlótól sajátította el, majd később Apajpusztán, – a nagy szakember, a felkészült versenyző hagyatékából,- egy pejkanca fogatot örökölt. Várady Jenő rendezte akkor az évenként egyszer megtartott fogathajtó versenyt, a Magyar Hajtó Derbyt. Amikor megtudta, hogy Fülöp Apajra kerülésével „fogattulajdonossá” vált, rábeszélte, hogy próbáljon meg versenyezni. Fülöp Sándor 1967-ben indult először a Magyar Derbyn, ahol ötödik, 1968-ban harmadik lett. 1969-ben, Aachenben, Szentmihályi Ferenccel és Debreceni Viktorral képviselték a magyar színeket, ahol Fülöp pejkanca fogatával győztesként állhatott a dobogó legmagasabb fokán. Ugyanebben az évben már elnyerte a magyar bajnoki elsőséget és a Magyar Derbyn is aranyérmes lett.

A kép illusztráció

1971-ben az I. Hajtó Európa bajnokságon csapatban aranyérmes, egyéniben Abonyi Imre mögött másodikként végez. 1972-ben Windsorban győzött, 1974-ben a svájci Frauenfeldben a német Bauerrel vívott csatában diadalmaskodott, ezzel magyar versenyzőként először nyert világbajnokságot.  1978-ban Hamburgban Derby győztes, 1980-ban ismét nyert Aachenben.

1971-ben, 1975-ben, 1977-ben, 1979-ben Európa bajnokságokon 1976-ban, 1978-ban, és 1984-ben világbajnokságon csapatban aranyérmesként fejezte be a versenyt. A nagysikerű Kecskeméti Négyesfogathajtó világbajnokságon, Bárdos Györggyel azonos pontszámot ér el és a dobogó második fokára áll fel. Fülöp Sándor sosem volt bravúros hajtó, csak annyit kockáztatott, amennyit a nyerés miatt feltétlenül szükséges volt. A versenyeket mindig alapos felkészülés előzte meg. Nemcsak erőnlétileg készítette fel fogatát az előttük álló kemény feladatokra, hanem a díjhajtásban is – ahol az idomítottság és elengedettség a fontos -, mindig az élen végzett. Különösen jó érzékkel válogatta össze a lovakat és kovácsolt belőlük bajnok fogatokat. Az aktív versenyzésben eltöltött 17 év alatt 6 klasszis négyesfogatot állított össze.  Pályafutása során a magyar félvér lovakat részesítette előnyben, mert bennük találta meg azokat a társakat – mind alkatilag, mind mentálisan -, melyekkel olyan sok és szép sikereket ért el. Tizenhét éves pályafutása alatt folyamatosan vezető beosztást töltött be. A munka mellett készítette lovait az újabb és újabb hazai és nemzetközi megmérettetésekre. Versenyzői pályafutása befejeztével 10 évig volt a szakág vezető edzője. Több fiatal hajtót is sikerre vezetett és támogatta őket a legnehezebb helyzetekben is.  Tudását, tapasztalatát, bölcsességét átadva ma is a hazai élvonalbeli versenyzők egyik legmegbecsültebb mestere.

Papp József

„ Magyar himnuszt szeretnék hallani. Mindegy, hogy melyikőnknek játsszák, csak magyar legyen.”

Ez a gondolat Papp József gondolkodását, hazaszeretetét, sporttársaihoz fűződő kapcsolatát jól jelzi. És az sem volt mellékes, hogy szerette a lovakat. Született versenyző volt és mesteri módon művelte a fogathajtást. Az örökké mosolygós Papp Józsefnek a fekete ló volt a mindene. Fekete volt fogatában mind a négy, de még a tartalék ötödik is. És nem csak szépek voltak, fegyelmezettek, robbanékonyak és kitartóak is.

Dömsödön sikeres TSZ elnök volt, így magától érthetően az akkori magyar fogathajtás egyik végvára Dömsöd és környéke volt. Sok versenyt rendeztek a környéken, s abban az időben kemény feladatként a versenytávban a Ráckevei Dunaág is szerepelt. Az 1960-as évek végétől sikeresen szerepelt a hazai négyesfogathajtásban. Az I. Hajtó Európa bajnokságon a magyar csapat tagjaként aranyérmes, egyéniben az előkelő harmadik helyezést érte el. Később nemzetközi és világversenyeken is képviselte hazánkat. 1978-ban Kecskeméten csapatunk tagjaként világbajnoki aranyérmes lett, egyéniben hatodikként  végzett.

Herneczky Frigye
Frissítve:2023.06.26.
Fotó: Canva

A magyar fogathajtás története 1. >>>
A magyar fogathajtás története 2. >>>
A magyar fogathajtás története 3. >>>
A magyar fogathajtás története 4. >>>
A magyar fogathajtás története 5. >>>
A magyar fogathajtás története 6. >>>
A magyar fogathajtás története 7. >>>
A magyar fogathajtás története 8. >>>
A magyar fogathajtás története 9. >>>
A magyar fogathajtás története 10. >>>

A magyar fogathajtás története 5.

A magyar fogathajtás története 5.

Bárdos György – Hajtókirály

Bárdos György alkatában megvan az a lényeges elem, amely elválasztja a művészt az egyszerű festőtől, a sztárt a másodrendű csillagtól. Ez a valami a tehetség és a ragyogás. A szakmai tudás és az ösztönös megérzés, a vakmerőség és a hidegvér, valamint egy összehasonlíthatatlan időzítési készség ötvözete. Mindezt rendíthetetlen koncentrációval hozza előtérbe. Mindezek tulajdonságok nem tennék azonban különlegessé, ha lipicai fogatának minden egyes lova nem viseltetnék tökéletes bizalommal gazdája iránt

A kép illusztráció

James Brian,  Horse and Driving, szakújságíró

– Azon az őszön Mezőkeresztesen szerveztük a Magyar Hajtó Derbyt, mert a falu lovassportot kedvelő lakossága évről-évre visszavárta kedvenc hajtóit, pompás lovaikkal – adta hírül a kor egyik ismert tollforgatója. – Húsz négyesfogat készülődött a 36 kilométeres maraton versenytáv megtételére. Erre való tekintettel a versenyzők, segédhajtók, figyelme és gondoskodása minden apró részletre kiterjedt. Az előző napokon a Bükk és a Zemplén hegyei felől sűrűn hulló őszi eső látogatta meg a vidéket.

A sár szétterülve masszívan, ragadósan, csimpaszkodott a kerekeken. A versenytáv felén túl a felcsapódó sártól átfestve csak közelről volt felismerhető a négy lipicai mén. Energikusan, nagy erőbedobással dolgoztak, eggyé forrva hajtójukkal.

Ezek a lovak és a hajtó rendkívül tehetségesek, szerencsés egymásra találásuk szemmel láthatóan ezt bizonyította. A négy ló nyolc mázsán felüli terhet húzott a kerékagyig érő sárban, de olyan lendülettel, mely magával ragadó sodrása melengette a szívüket. A fiatal versenyző maszatos arccal, de csillogó szemekkel biztatta, hol az egyik, hol a másik lankadó erővel dolgozó lovát.

Közel 35 kilométer volt már mögöttük, de az emberi, baráti szóra erejét összeszedve újított a megszólított mén. A közös munka, az együvé tartozás meghozta eredményét, megnyerték a maraton számot, méghozzá nem remélt rekordidővel. És ez több volt az egyszerű győzelemnél: ez a rátalálás izgalma volt. Már itt formálódott az út, melyen nehéz munkával, gyötrődve és kínlódva, de végighaladva, eddig nem látott sikereket érhet el Bárdos György és a négy lipicaija.

Bárdos György pályafutását végigolvasva egy csodálatos és eredményes karrier állomásai rajzolódnak ki előttünk. Bárdos György nem csupán a magyar fogathajtás megkoronázott királya, hanem a nemzetközi négyesfogathajtás egyik legismertebb alakja, eredeti egyénisége is.

Bárdos György versenyzői pályafutása idejében impozáns látvány volt, ahogy négy gyönyörű lipicai lovával bevágtatott a pályára, miközben a jelenlévő közönség nagy tapssal, és hangos ovációval köszöntötte a versenyzőt. A világversenyek küzdőpályáin – Hortobágy, Szilvásvárad, Kecskemét, Apeldoorn, Donaueschingen, Windsor, Aachen – Bárdos sportágában a külföldi ismertség tekintetében szinte a magyar Puskás névvel volt egyenértékű.

A kép illusztráció

Génjeiben hordozza a lóhoz kötődő szeretetét, szakértelmét, ami alapján a lovat mindig társként kezelve, egyéniségét figyelembe véve késztette együttműködésre.

A gyöngyösi méntelepen kezdett lovagolni, majd ugróversenyzőként folytatta pályafutását.
A gyöngyösiek négyesfogatát abban az időben Kádár László hajtotta. Bárdos nyeregből bakra váltva segédhajtóként tanulta el a versenyzőtől a fogathajtás tudományát. Majd Kádár László hirtelen betegségét követően a fogat hajtása, a lovak tanítása Bárdosra maradt. Ezt követően a versenyeken még két éven keresztül Abonyi Imre segédhajtójaként segített-tapasztalt. 1974-ben válogatott lett, az évben megnyerte a rangos aacheni versenyt, majd 1975-től a hazai és a nemzetközi porond egyik legsikeresebb versenyzőjévé vált. Eredményeiben, sikeres pályafutásában meghatározó szereppel bírt Várady Jenő, aki korán felismerve Bárdos kivételes képességét, szinte atyai módon egyengette tanítványa útját. Sikeres sportpályafutását lipicai fajtájú lovakkal érte el, azok hoztak részére sok elismerést, dicsőséget. Neve és a lipicai ló fogalma két évtizedes versenyzői múltjával szorosan összeforrva jelezte, a fajta alkalmas erre a sportágra, csak éppen ember, versenyző kell mögéjük. Olyan akarat, olyan hajtókéz és szárkezelés, mellyel befolyásolni lehet ezeket a félelmetes képességű, kitartó erejű segítőtársakat.

Hazai népszerűségén kívül még nagyobb ismeretségnek örvendett egész Európában, sőt még a tengeren túl is. Ezt a páratlan szintű megbecsülést annak köszönhette, hogy sportágában 1977 és 1982 között nem talált legyőzőre a világ- és Európa-bajnokságokon. Majd a következő VB-n is a dobogó második helyén állhatott.
Versenyzői pályafutásának főbb állomásai – a teljesség igénye nélkül: 1973-ban 24 évesen, Abonyi, Fülöp, Papp, Muity Sándor, társaságában országos bajnokság 2. helyezés, 1974-ben, Aachenben győzött (nemzetközileg a legrangosabb verseny), 1975-ben Sopot, csapatban Európa-bajnok, egyéniben ezüstérmes, aacheni győztes, országos bajnokság 2. helyezés. 1976-ban Apeldoorn, csapatban világbajnok, egyéniben 5., ez évben itthon országos bajnok. 1977-ben Donaueschingenben, egyéniben és csapatban Európa bajnok, országos bajnok. 1978-ban Kecskeméten, egyéni és csapatvilágbajnok.

A kép illusztráció

1979-ben a franciaországbeli, Haras du Pinben, egyéni és csapat Európa-bajnok, az országos bajnokság 3. helyezettje. 1980-ban Windsor, egyéni világbajnok, csapatban ezüstérmes, országos bajnokság 3. helyezettje.
1981-ben a svájci Zugban megrendezett Európa-bajnokságon, egyéniben és csapatban aranyérmes. 1982-ben Apeldoornban, világbajnoki ezüstérmes egyéniben és csapatban egyaránt. 1983-ban országos bajnok, 1984-ben Szilvásváradon, világbajnok csapatban, ezüstérmes egyéniben. 1986-ban Ascot, világbajnoki ezüstérmes csapatban, 4. helyezett egyéniben, országos bajnok. 1987-ben, országos bajnok, 1988-ban Apeldoornban, világbajnoki ezüstérmes csapatban. Sportága és sportteljesítménye alapján az angol királyi család egyik kedveltje volt ő is, az a szókimondó magyar hajtó, aki esetenkénti nyers, egyenes kifejezéseivel valóban lenyűgözte a sok esetben túlságosan is „diplomatikusan” fogalmazó nyugati sporttársait. Esetenként akaratos és nehéz ember, nagyon magas a mércéje, mellyel sok barátot és több ellenfelet szerzett magának.

Bárdos Györgyöt joggal tekinthetjük szerencsés embernek.

Sportpályafutása során mindent elért, amit egy sportoló elérhetett. Többszörös világ- és Európa-bajnok, a sportág egyik legnagyobb sztárjaként kezelték, és ez a különleges tisztelet a mai napig magmaradt.

A szerencse abban is mellé szegődött, hogy Attila fia testben és lélekben örökölte azt a lószeretetet és tehetséget, ami alapján az apa jóleső érzéssel egyengetheti és segítheti fia sportkarrierjét.

A mai napig lovak állnak a hetényegyházi tanya istállójában, de már nem Bárdos György vezényszavára várva.
Néha még hajtja őket, de már nem a versenyláz űzi, nem az a cél, hogy újabb érmeket, sikereket szerezzen, az utánpótlás megsegítése most a cél.

Herneczky Frigyes
Frissítve: 2023.06.26.
Fotó: Canva

A magyar fogathajtás története 1. >>>
A magyar fogathajtás története 2. >>>
A magyar fogathajtás története 3. >>>
A magyar fogathajtás története 4. >>>
A magyar fogathajtás története 5. >>>
A magyar fogathajtás története 6. >>>
A magyar fogathajtás története 7. >>>
A magyar fogathajtás története 8. >>>
A magyar fogathajtás története 9. >>>
A magyar fogathajtás története 10. >>>

 

A magyar fogathajtás története 10.

A magyar fogathajtás története 10.

Juhász László

Egy csendes, halk szavú fogathajtó tűnt fel a nyolcvanas évek elején a hazai négyesfogathajtás versenyzői között. Pej színű, gyors, acélos, könnyű félvéreivel és temperamentumával kitűnően példázta az ember és a ló egységét, az Alföld paraszti fogatkultúrájának továbbélését.

A kép illusztráció

Akik ez időben rendszeres érdeklődéssel figyelték a fogathajtó versenyeket, tudták, ha Juhász László jelent meg a pályán, érdemes volt őt különös figyelemmel kísérni. Juhász igen látványosan, lendületesen, nem keveset kockáztatva versenyzett. A maraton akadályokat centi közelséggel vette, az akadályhajtásnál pedig rendszeresen két keréken fordult a kocsijával. Látványos, határozott hajtóstílusa sok érdeklődőt vonzott a hazai és a nemzetközi versenyeken egyaránt. Tudott, és mert is kockáztatni. Tehetsége, szorgalma, eredményei alapján 1981-től Várady kapitány bizalmat szavazott neki, ami alapján az első nemzetközi versenyén, 1982-ben az apeldoorni világbajnokságon csapatban ezüstérmes, egyéniben bronzérmes, az országos bajnokságon első lett. 1983-ban országos bajnokság 2. helyezettje, 1984-ben Szilvásváradon egyéniben és csapatban világbajnok, országos bajnok. 1986-ban Ascotban világbajnoki ezüstérmes, egyéni bronzérmes. 1988-ban Apeldoornban világbajnoki ezüstérmes csapatban, egyéniben 4. helyezett. 1990-ben Stockholmban világbajnoki bronzérmes csapattag, 1991-ben országos bajnok.
Emberségből is példát mutatva, 1985-ben a legjobb képességű utánpótláskorú lovaival segítette önálló sportpályafutását kezdő segédhajtóját, Kecskeméti Lászlót. Jelenleg is megbecsült, aktív versenyző, több rangos hazai és nemzetközi viadal győztese és helyezettje.
Azok közé tartozik, akik képességük, tudásuk, tapasztalataik átadásával segítik a magyar fogathajtást, mely alapja a mindenkori eredményeknek, sikereknek.

Herneczky Frigyes
Frissítve: 2023.06.26.
Fotó: Canva

A magyar fogathajtás története 1. >>>
A magyar fogathajtás története 2. >>>
A magyar fogathajtás története 3. >>>
A magyar fogathajtás története 4. >>>
A magyar fogathajtás története 5. >>>
A magyar fogathajtás története 6. >>>
A magyar fogathajtás története 7. >>>
A magyar fogathajtás története 8. >>>
A magyar fogathajtás története 9. >>>
A magyar fogathajtás története 10. >>>

 

Hiba bejelentés