A magyar hidegvérűt önálló fajtaként csak 1954-ben ismerték el, de kitenyésztésének története a XIX. századig nyúlik vissza. A magyar hidegvérű a parasztgazdaságok feltétlen munkakészségű, még különösebb szakértelmet sem igénylő, megbízható munkalova. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony munkatárs.
A „hidegvérű” szó a német „kaltblüter” szó tükörfordításából került nyelvünkbe. A kifejezés nem az állat testhőmérsékletére, hanem vérmérsékletére utal. A hidegvérű ló, amely jellegében, főként erős csontozata, nagy izomtömege, dús szőrzete és lassúbb mozgása miatt jelentősen eltér az egyéb ló típusoktól, Nyugat-európai eredetű. A régészek többsége kialakulásukat a mai Belgium területén élő vadlóra (Equus robostus) vezetik vissza, míg mások az egységes ősnek a domesztikáció során kialakult változatának tekintik. Kialakulása már az ókorban keletkezett rajzokon is nyomon követhető, de szélesebb körű elterjedése a páncélos lovagok korára tehető. A nehézlovasság visszaszorultával ezek a lovak igen nagy szerepet töltöttek be a szállításban, mezőgazdaságban, bányászatban (bányaló) stb.
A magyar hidegvérű és muraközi ló jellemzői
A XVIII. században a nyugati határvidék lakossága rendszeresen fuvarozott gabonaféléket és más terményeket is Ausztriába. Közben előszeretettel hozta magával az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben két, eredetében hasonló, de jellegében eltérő tájfajtát, a muraközit – egy kisebb, de erőteljes nehézigás típust – és a nagyobb pinkafőit hozta létre. A XIX. század második felében már elismert hidegvérű tenyészetek alakultak az országban és 1904-ben a kormány már 140 hidegvérű mént bocsátott a tenyésztők rendelkezésére. Az állomány javítása és egységesítése céljából nyugatról különböző fajtájú hidegvérű méneket is importáltak, mégsem lett a hidegvérű egységes fajta. A II. világháború alatt az ország lóállománya megfogyatkozott és leromlott, ezért a világháborút követően jelentkező óriási vonóerő-igény kielégítése érdekében belga és ardenni méneket, valamint Franciaországból 17 különböző fajtájú hidegvérű mént importáltak. Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos fajtanemesítés folyt. Ennek hatására kialakult a magyar hidegvérű, melyet 1954-ben önálló fajtaként elismertek. Eközben őrködtek a nóri, pinzguai eredetű hidegvérű típus fennmaradásán is. Ez könnyebb, nagyobb ügetőkészségű, hosszabb hasznos élettartamú, a magyar hidegvérűtől több tulajdonságban eltérő lett. 1972-ben muraközi néven önálló fajtaként ismerték el.
A hidegvérű ló külleme és testalkata eltér a melegvérű fajtákétól. Képzelj csak el mellette egy galopp futam előtt álló angol telivért, akinek versenyfogadók tömegei szurkolnak a pálya széléről (vagy a képernyő mögül online fogadás esetén)! Jelentős a különbség! A nagyobb testtömeg, a dúsabb izmoltság, a vastagabb bőr, durvább és dúsabb hosszúszőrök, a terjedelmes és burkolt ízületek első látásra megkülönböztetik a hidegvérű, valamint a hidegvérű és melegvérű lovak keresztezéséből származó ún. „sodrott” lovakat. Feje testtömeggel arányos, a hidegvérű jellegnek megfelelően kissé burkolt, de nem durva. Nyaka középmagasan illesztett, közepes hosszúságú, általában igen jól izmolt, gyakran ívelt, esetenként terhelt. A sörény, dús, gyakran kétfelé osztott. A mar és a nyak találkozása az ún. „baltavágás” elmosódott, a mar rövid, alacsony, széles, jól izmolt, a hátba fokozatosan megy át. A hát középhosszú, széles, jól izmolt. A kissé hosszabb hát kevésbé súlyos hiba, mint a rövid. Fara terjedelmes, erősen izmolt, csapott, barázdált. A nem elég izmolt „szimpla” far melegvérű ősökre utal, így törzskönyvből kizáró.
Szügye széles, izmos, mély. Az elülső lábak esetében a jól izmolt, közepesen dőlt lapocka, a terjedelmes, burkolt ízületek, a széles, gyakran dús hosszúszőrökkel fedett, közepes hosszúságú szárak, a gömbölyű bokák, a közepes hosszúságú de inkább rövid csüdök, a dús bokaszőrzet, a széles, terülésre hajlamos paták a jellemzőek. A lábszerkezet tekintetében oldalról a kissé hátraállított ún. „borjúállás” szemből nézve a „hegyfaltipró” lábállás gyakori, míg ennek ellentéte az ún. „franciás” állás szinte sohasem fordul elő. A hátulsó lábakon a fel- és alcomb igen jól izmolt, a lábvégeknél az elülső lábakhoz hasonló alakulásformát találunk. Lábai középhosszúak, sem a levegős „nyakigláb”, sem a túl zömök rövidlábú egyedek nem kívánatosak. Mozgása az utóbbi évtizedek szelekciójának köszönhetően sokat javult, ma már egyre kevesebb a rendellenes mozgású (kaszáló, csámpás) egyed. Színe főként pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.
Hasznosítása
A hidegvérű ló nagy testtömege, nyugodt vérmérséklete folytán ideális igásló. Már kétéves korában fogatba tanítható. A betanítás valamennyi fajta közül a legegyszerűbb, már néhány alkalom elég, hogy utána megbízhatóan dolgozzon. Ha több napig nem fogják be, akkor sincs vele különösebb gond, a melegvérű fajtáktól eltérően. Magyarországon a lóhúsfogyasztásnak nincsenek hagyományai, de a Nyugat-európai piacokon a lóhús igen kedvelt, ára a marhahúsét meghaladja. Nagy tömege, dús szőrzete, sajátos alkata, nyugodt vérmérséklete, barátságos természete révén kiválóan alkalmas azoknak a ló kedvelőknek is, akik nem gazdasági célból, hanem kizárólag kedvtelésből tartanak egy-két lovat. Erre kiváló példákat találhatunk Angliában, Hollandiában és Észak-Németországban, ahol az igás célú hasznosítás visszaszorultával már-már kiveszőfélben lévő hagyományos hidegvérű fajtákat (shire, clyton, keletfríz, rajnai) a hobbitenyésztők karolták fel, hozták divatba, és tartják fenn ezeket a fajtákat. A hidegvérű lovak vérmérsékletüknél fogva kiválóan alkalmasak terápiás célokra, de találkozhatunk velük lovastorna-versenyeken, vagy lovasiskolákban is. A hagyományos lóval dolgozó erdőgazdaságokban is megtalálható.
Tenyésztő egyesület
A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 1989. december 9-én alakult meg, és a Zala Megyei Bíróság 1990. február 23-án nyilvántartásba vette. Az egyesület célja a magyar hidegvérű fajtát tenyésztők összefogása, egyesítése, valamint szakmai tevékenységük támogatása és megszervezése; továbbá a fajta fenntartása, nemesítése, törzskönyvi nyilvántartása, tenyésztési és használati értékeinek megőrzése, lehetőség szerint fokozása.
Az Egyesületnek megalakuláskor 32 tagja és 57 kancája volt. A mai állományt több mint 300 tag, 650 nyilvántartott kanca és kb. 260 mén alkotja. A kancalétszámhoz viszonyítva soknak tűnik a tenyésztési engedéllyel rendelkező mének száma, de a hidegvérű mének a köztenyésztésben több mint 3000 kancát fedeznek.
Az Egyesület törekvése, hogy a törzskönyvben tartott kancák száma ezer körül legyen.
Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület
- 8360 Keszthely, Helikon köz 14/b
- Telefon: (83) 312-537
Hidegvérűek hobbilóként – avagy szelíd óriások új szerepben
A hidegvérűekről még lovas berkeken belül is sok embernek csupán két dolog jut eszébe: a nehéz gumiskocsi előtt rezignáltan battyogó igásló, vagy éppen a kolbászba töltendő vágóló. Hála a szelíd óriások egyre népesebb rajongótáborának, kis hazánkban is alakul az a tendencia, aminek tőlünk nyugatabbra, pl. Franciaországban vagy Németországban már komoly kultúrája van: ez pedig a hidegvérűek hobbicélú használata, akár hátaslóként, akár fogatlóként.
Aki kicsit is ismeri ezeket a lovakat, el kell ismernie, van más pozitív tulajdonságuk a jó takarmányhasznosításon, fejlődési erélyen és húskihozatali arányon túl is, mondhatni jóval többre predesztináltak a húsipari karrier befutásánál. Tény, hogy nem arra születtek, hogy magas szintű sportteljesítményt nyújtsanak az ugró- vagy éppen galopp-pályákon, de mindenes családi hobbilóként, szabadidős partnerként és munkalóként egyaránt maximálisan megállják a helyüket. Végtelen türelmüknek, szelídségüknek köszönhetően az egészen apró gyerekek vagy éppen félénk felnőttek is foglalkozhatnak velük, masszív felépítésüknél fogva a család 100 kiló feletti méretesebb tagjai is felülhetnek rájuk, kiegyensúlyozott túratársak, megbízhatóan elhúznak kis kocsit, nagy kocsit, és egy olyan ingergazdag terepen, amin egy érzékenyebb idegrendszerű, rebbenékeny sportlovon komoly kihívást jelenthet fentmaradni az átlaghalandónak, a hidegvérűvel hosszú száron, teljes biztonságban átbaktathatunk. Gyakorlatilag mindent tudnak, ami egy hobbilótól elvárható, sőt, egy kicsit többet – ehhez hozzájárul még különleges, imponáló megjelenésük és hihetetlenül jó természetük.
Frissítve: 2015.12.03.
2022.08.11.
Forrás: Hidegverulo.hu, Hidegverulovak.hu
Fotók: Haga Zsuzsanna, Canva
(1).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Milyen kérdések foglalkoztatják Önt? Hogyan találja meg a legjobb takarmányt? Melyik az igazán jó nyereg? Hogyan kell helyesen futószárazni? Az EQUITANA válogatott szakemberei lóbaráti segítséget nyújtanak mindebben. Kiképzők, szíjgyártó-nyerges mesterek, kovácsok, jogi szakértők – a szakmai centrum egész nap „lóbaráti” és praktikus bemutatókkal szolgál a kiképzés, felszerelések, és különböző lovaglási módok témakörében. A program több szakterületet érint és valamennyi lovaglási módot magában foglal.
Ingrid Klimke, Dirk Schrade, Rudolf Zeilinger és Kai Vorberg mind-mind a nemzetközi lovassport elitjének kimagasló egyéniségei, akik testközelbe hozzák az élsportot: olimpiai- és világbajnokok, továbbá nemzetközileg kimagasló lovasok és lókiképzők– köztük Isabell Werth és Hinrich Romeike éppúgy itt lesz, mint Klaus Balkenhol – az EQUITANA mindenkit összehoz. Mintegy 70 neves lókiképzőre, világklasszis lovasra, nagy tudású szakértőre számítanak Essenben. Mindannyian az EQUITANA napi programjainak résztvevői, mely a 9 vásári nap alatt mintegy 700 órányi produkciót foglal magába.
Az EQUITANA 2007 egyik sztárja, Honza Blaha ismét Essenbe látogat. A cseh nemzatiségű lovasember kétségtelenül a közönség kedvence volt a két évvel ezelőtti vásáron. Az egykori Pat Parelli tanítvány szemléletében egyesíti a lovassportokat és a lóval való természetes bánásmódot. Megmutatja, ahogyan ló és lovas csapatként harmóniában tud együttműködni. Emellett Blaha összeköti a Horsemanship eszméjét a klasszikus lovaglás elemeivel, mindezt lovaglási módtól függetlenül. Szemléletének középpontjában a lovak természetes gimnasztikai mozgatása áll. Honza Blaha saját módszereiről vált ismertté, ilyen a lovak kantár nélküli összeterelése és a magasiskola elemeinek lovaglása – szintén kantár nélkül.
Lovastusa-verseny, a voltizs mesterei, nagyszerű fogathajtó versenyek, munkalovak ’Working Equitation’ versenye, Barokk-ló és Cutting-kupa: az EQUITANA 2009-en szinte valamennyi szakág és lovaglási mód képviselői összemérhetik tudásukat a nagy arénában. Mindemellett az EQUIITANA ebben az évben ismét címvédő olimpiai-, világ- és Európa-bajnok lovasokat hoz a nagyközönség elé.
Amit keresünk: a legjobb, leglelkesebb és leghangosabb rajongótábor – Amit kínálunk: világszínvonalú voltizsbemutatót; eredetiséget, kreativitást, összetartást és hangerő – mindazt ami az EQUITANA 2009 lelátóit lázba hozza. A lovassportok világvásárán nem csak a lovastorna legnagyobbjai mérettetik meg magukat – versenyre kilátogató rajongótáborok is megmérkőzhetnek egymással. A győztes rajongótábor tarjai egy exkluzív lovastorna edzésen vehetnek részt Kai Vorberggel a kölni lovasegyesületben, lehetőséget kapva arra, hogy a világ egyik legjobb szakemberétől tanulhassanak.
Lovastorna a legmagasabb színvonalon: a Voltizs Mestereinek bemutatkozása az EQUITANA-n kimagasló voltizs-élményt kínál. Az EQUITAN-n első alkalommal, szemtől-szemben mérkőzhetnek meg egymással a voltizssport legnagyobbjai. Szombaton, 2009. március 15.-én, az EQUITANA Voltizs Mesterei megmérettetésének premierén fellépnek a bel- és külföldi profi lovastornászok és a legjobb voltizs-csapatok. Az EQUITANA meghívásának valamennyi német első osztályú férfi lovastornász versenyző eleget tett, köztük az Európa- és világbajnoki ezüstérmes és közönség-kedvenc Kai Vorberg és kölni csapata is. A részvételi szándékot csaknem a teljes női válogatott keret is jelezte.
.jpg)
.jpg)
