November 30-án és december 1-jén Magyarországon korábban még soha nem látott lovas show-t rendeznek a Papp László Budapest Sportarénában. A rendezvényen fellép a világhírű Oszét Dzsigit Show – a Vihar lovasai, a főszerepben pedig Kassai Lajos lovasíjász tűnik fel. A nagyszabású eseményen jelen lesz több mint 100 szereplő, 70 ló, lovasíjászok, a Győri Ördöglovasok Tóth Szilárd vezetésével, a Kurultaj harcosai, a Nemzeti Lovas Díszegység tagjai, illetve a színészlegenda, Mécs Károly is.

Az Arany ló története egy népvándorlás kori történetet mesél el. Az elbeszélés szerint Rajan vezér búcsúzni készül a tróntól, a hatalmat pedig egy vezetésre méltó személynek adná át. Szeretné, ha birodalma törzsei az ő távozása után is békében élnének egymással. De ki legyen az utód három fia közül?

A vezér három próbára hívja a jelölteket, a fegyverforgatás válogatott módjaiban kell megküzdeniük a legkiválóbb vitézekkel. Aki kiállja mind a három próbát, az lesz az utódja, azé lesz a birodalom legszebb lányának, Mildanának keze, és a vezér lova, az Arany ló.
A legidősebb testvér, Gibárt, a második sikertelen próba után hátat fordít testvéreinek, Oguznak és Almárnak, majd törzse embereivel ott hagyja apját és ellopja az Arany lovat. Már nem a próba a tét, hanem a becsület. Az apa fiaival és vitézeivel az Arany ló után indul.

Gibárt és harcosai éjszaka rátörnek a vitézek nélkül maradt táborra és megpróbálják elrabolni Mildanát. Apa és fiai visszatérnek, a pártütő elmenekül, az Arany ló leveti magáról és visszatér a vezérhez.

Az uralkodó választása végül a legfiatalabb fiúra, Almárra esik. A Mildanával kötendő nászra meghívják a szomszéd törzsek vezéreit, harcosait is. Almár végül békejobbot nyújt tékozló bátyjának és kibékíti őt apjával is. A menyegző káprázatos lovas ünneppé válik, ahol a törzsek minden tagja megcsillogtatja lovas tudását.

A nagy Rajan búcsúzik, uralkodásának ideje letelt, az Arany lovat Almárra hagyja. Már csak egy a kérdés maradt: a ló elfogadja-e új gazdáját, megmutatva ezzel, vajon alkalmas-e a vezérségre?

Az Arany ló legendájának előadásán a Győri Ördöglovasok Tóth Szilárd koordinálásával szórakoztatják a nagyérdeműt. A nemzetközi színtéren is elismert társulat elsősorban lovas mutatványokkal dúsított látványos produkcióval készül.

Az esemény résztvevői között ott lesz Kassai Lajos, a modern lovasíjászat megteremtője és csapata. A Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Kassai Lajosnak köszönhető a lovasíjász képzés elindítása, amellyel a világon elsőként Magyarországon lehet lovasíjász tanári diplomát szerezni a Testnevelési Egyetemen.

A csatajelenetekben feltűnnek Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, a Kurultaj harcosai. Az egyesületben több mint száz Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet tevékenykedik. A szervezetben pedig több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző páncélos vesz részt aktívan, főképp ősi hun, avar és magyar viseletben.

A lovas produkció fénypontja az Oszét Jigit show lesz. Az alanya-i lovasok műsorszámát 1991-ben hozták létre. A vezető, orosz tiszteletbeli művész, Arsen Batiev, aki a műfaj egyik alapítója, Mihail Tuganov, a klasszikus oseti jigit hagyományait folytatja. A csapat az osszetiai népviseleteket és zenét használja előadásain. Néhány évig turnéztak Európában, és sikeresen léptek fel a világ legnagyobb cirkuszarénájában, Chime Longban (Kína), részt vettek a híres lovas show-kban a “Pferde Palast” (Németország) és a “Ló szelleme” (UK). A társulat megkapta a cirkuszi művészek Oscar-díjának számító “Arany Bohóc” díjat.

A monumentális lovasszínházi előadásban ötvöződnek egy XXI. század show elemei, lovas szokásaink, valamint a keleti lovas kultúra évezredes értékei. Száguldó paripák, nyílzápor, csatajelenetek, sólymok és tűzeső az Arany ló legendájában. Három generációs családi előadás. Legyen részese az ünnepnek, az első magyar lovas show születésének!

A nem mindennapi lovas előadásra a jegy.hu oldalán válthatók jegyek. Ne feledd! Lovasok.hu-n keresztül 10% kedvezménnyel! A kuponkódot IDE kattintva válthatod ki!

2019.11.07. LovasShow,
Kép: Wikipédia