Át a pályán a lelátókig – séta a Kincsem Parkban (x)

Mikor kelnek a lovászok és hogyan készítik fel a lovakat a versenyre? Hány lovarda van Magyarországon és mi lett a legtöbb lóversenypályával? Milyen volt az élet a lelátókon a századelő lóversenyein? Milyen szabályok alapján kapják a nevüket az újszülött versenylovak? Mindezekre most autentikus helyszíneken, testközelből kaptuk meg a választ: a Tétre, helyre, befutóra! – a Kincsem Park titkai című sétán jártunk.

Kincsem Park

Az első pillanattól bennfentesnek érezhette magát az ember, hiszen nem a fent látható, felújított főbejáraton, hanem a gazdasági bejáraton keresztül érkeztünk a Kincsem Parkba. A séta vezetője egész a kezdetekről napjainkig kalauzolt végig a hazai lóversenyzés történetén, ám a legizgalmasabb talán az volt, hogy olyan helyekre is eljutottunk a Parkban, ahová máskor „tilos a belépés”. A lovardák mellett nem csak elhaladtunk, de szemügyre vehettünk egy fiatal csikót is, és bár nem kérdezett rá senki a nevére, már tudtuk a szabályt. Az ügetőn minden évjárat neve azonos kezdőbetűvel indul, a galoppon az anyukája nevének kezdőbetűjével megegyező nevet kap az újszülött ló.

Kincsem Park

A séta egyik legnagyobb élménye volt, hogy a lóversenypályák történetét magán a lóversenypályán hallgattuk végig. Azon a dús füvön, ahol másfél órával később már az első verseny lovai vágtáztak. Innen sétáltunk át a Kincsem Park régi lelátójához, ami elé az idők során egy új, korszerű épült. A régi lóversenyek bája és hangulata itt volt leginkább tetten érhető, amihez nagyban hozzájárult, hogy a séta vezetője a lelátón olvasta fel Ambrus Zoltán Lóverseny-alakok című írását.

Kincsem Park

A séta utolsó állomása pedig a kasszákhoz vezetett, ahol a meghívtak minket egy tippre: miután kaptunk némi alapkiképzést, a nap első futamára lehetett fogadni. Én pont úgy jártam, ahogy azt Ambrus Zoltán említett írása megjósolta: „A legtöbb játékosnak a lova utolsó. A jóisten tudja, hogy ki nyer. Talán senki, csak a totalizatőr, a mely minden körülmények közt megkapja a maga perczentjeit. De azért játszott mindenki. S hadd játszszanak, mert talán a lovaknak nem is volna kedvök a versenyen szaladgálni, ha nem tudnák, hogy sok ezer ember pénzt rakott a lábukra.”

Ha Te is kedvet kaptál és szeretnél részt venni a sétán, ide kattintva megtalálod a következő időpontokat, és rögtön regisztrálni is tudsz.

2019. 05. 27., Svébis Bence, Lovasok.hu Akadémia – LOLA program
Idézet forrása: Ambrus Zoltán: Nagyvárosi képek (Révai Kiadás, 1932.)
Képek forrása: a szerző fotói

Hozzászólások