Nemzeti szabvány a lovas turizmusról
Minden emberi tevékenység közvetve vagy közvetlenül hatással van a környezetre. A káros hatások kiküszöbölése, illetve mérséklése a védett természeti területeken különösen indokolt.
Az ember által létrehozott kultúrtörténeti értékek körébe sorolható a lótenyésztés, a hagyományos hazai lófajták megőrzése és a lovas kultúra ápolása. A színvonalas lovas turizmus a lótenyésztési és a lótartási kultúra hagyományait is ápolja, ezért ennek figyelembevétele is ajánlott a természetre gyakorolt hatás megítélésekor.
A 2008. januárban közzétett MSZ 20395 Természetvédelem. Lovas turizmus a védett természeti területeken című magyar nemzeti szabvány elkészítésének célja az volt, hogy a védett természeti területekre irányuló lovas turizmust egységes szempontok szerint vizsgálva szabályozza a természetre gyakorolt kedvezőtlen hatások megelőzését, mérsékelje az okozott károkat, és lehetőség szerint előzze meg azok bekövetkezését.
A szabvány a KvVM megbízására és finanszírozásával készült, az MSZT/MB 726 Természet- és tájvédelem megnevezésű nemzeti szabványosító műszaki bizottság (MB) gondozásában még 2005-ben. Az MB tagjai a következő intézmények szakértői voltak:
– KvVM Természetvédelmi Hivatal
– Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF)
– Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
– Veszprémi Egyetem Biológiai Tanszék
– GKM Turisztikai Fejlesztési Főosztály
– Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
– Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
– Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
– ISO-H-BIO Bt.
– Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
A szabvány először magyar szabványtervezetként (MSZ/T) 2006. januárban jelent meg. A felszólalási határidő letelte és a tartalom felülvizsgálata után, az MSZT a Szabványügyi Közlöny 2008. januári számában tette közzé.
A szabvány a lovas turizmus következő típusaival foglakozik:
Bemutatóturizmus, amely állandó helyszínen, rendszeresen nagy létszámú vendégkört fogad, viszonylag rövid idő (egy nap) alatt. A bemutatóturizmus minden részletében pontosan tervezhető, ezért környezeti hatása megbízhatóan prognosztizálható.
Jó tudni, hogy védett természeti területeken, a már meglévő lótartó és lovasbemutató helyeken kívül ez a tevékenység csak a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) jóváhagyásával folytatható.
Lovaglóturizmus, lovasoktatás, amelyet kis létszámú csoporttal, szolgáltatásként végeznek. A lovasbázison belüli lovasoktatásnak a természeti területre gyakorolt hatása elhanyagolható. A védett természeti területeken lovaglóturizmus pl. a tereplovaglás, a lovastúra, a kocsizás stb. szintén az illetékes felügyelet hozzájárulásával végezhető.
A szabvány foglalkozik még a védett természeti területeken a lótartás napi gyakorlatának, úgymint a lovak takarmányozásának, lemosásának, a trágya kezelésének és tárolásának, a munkagépek használatának a környezetre gyakorolt hatásával. Elvárásokat fogalmaz meg a lovas turizmus épületeivel/építményeivel szemben. Fontos szempont ezek megfelelő tájba illesztése és az építészeti hagyományok megőrzése az új és a felújított létesítmények esetében is.
Tekintettel kell lenni arra, hogy a nyomvonalas létesítmények (utak, parkolóhelyek stb.) kialakítása a lehető legkisebb kárt tegye a védett területekben.
A lovas túrák hatással vannak a talajra és az azt borító növénytakaróra, annak típusától és az évszaktól függően, valamint az ott élő állatvilágra. Ez különösen fontos azokban az esetekben, amikor védett növény- és állatfajokról, növénytársulásokról van szó. A szabvány ezekkel kapcsolatban is fogalmaz meg elvárásokat. Kitér a lovas túra útvonalának kijelölési szempontjaira, és javaslatokat fogalmaz meg a lovas turizmus okozta zavarások, károkozások elkerülésére, csökkentésére.
Megjegyzés: A szabvány alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése alapján önkéntes. A törvény 6. §-ának (2) bekezdése értelmében viszont műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Ez az említett szöveg minden magyar szabvány első oldalán olvasható.
A szabvány megvásárolható vagy megrendelhető az MSZT Szabványboltban (Budapest IX., Üllői út 25. 1091, telefon: 456-6892, telefax: 456-6884, levélcím: Budapest 9., Pf. 24, 1450), illetve elektronikus formában beszerezhető a www.mszt.hu/webaruhaz címen.
2008. február 29.
Papp Józsefné dr.
szabványosító menedzser
Magyar Szabványügyi Testület
Kép: Canva
Frissítve: 2024.03.13.
