Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság
A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság 1950 óta ad otthont Európa legrégibb kultúrló fajtájának, a lipicainak.
Az Állami Ménesgazdaság legfőbb feladata, hogy a lipicai lovat tiszta vérben génmegőrzés céljából tartsa és nevelje, és fenntartsa a magyarországi lipicai törzstenyészetet.
Szilvásvárad és környéke (a Bükk-hegység) a mai Magyarországon belül az a tájegység, mely természeti adottságaiban leginkább hasonlít a kitenyésztés eredeti helyéhez, Lipicához. Talajviszonyaiban, növényzetében, tengerszint feletti magasságában, klímájában itt sikerült megtalálni azt a helyet, mely hosszú távon garantálja e tradicionális fajta környezet által befolyásolt jellegének megőrzését.
A lipicai fajta tenyésztése 427 éve szigorúan a tradícióknak és a hagyományoknak megfelelően történik, zárt törzskönyves formában.
A fajtának nyolc élő törzse van (Pluto, Conversano, Favory, Maestoso, Neapolitano, Siglavy Capriola, Incitato, Tulipan), amelyek hosszú évek átlagában nagyjából azonos arányban vannak jelen a ménesben.
A ménes létszáma évtizedek óta a 250 körül mozog, ebből a tenyészkancák száma 60-70 körül van.
A lovak három külön ménest alkotnak, az anyakanca-, az évjárati mén- és kancacsikó ménest. Az anyakanca ménes a szopós csikókkal Szilvásváradon van. Az 1–3 éves korú csődörcsikók ménese a Bükk-fennsíkon, Csipkéskúton található, ezen kívül a növendék kancacsikók alkotnak még egy külön ménest Szána-völgyben.
A vegetációs időszakban mindhárom ménes a hagyományoknak megfelelő módon napi 12-14 órát tölt a szabadban a legelőkön mindenféle karám és villanypásztor nélkül. A Bükki Nemzeti Park magasan fekvő több száz hektáros hegyi legelői változatos terepviszonyaival és növényzetével biztosítja a lovak egészséges felnevelését és természetes táplálását.
A ménes saját termesztésű szálas- és abraktakarmányt etet, melyet koncentrátumokkal, kiegészítőkkel komplettál a tökéletes ásványi anyag-, vitamin- és fehérjeellátás érdekében.
Valamennyi megszületett csikót – kivétel az abszolút selejt – három és fél éves koráig felnevelnek. Ebben a korban egy tenyésztői bizottság által kerülnek kiválogatásra a tenyészállat jelöltek. A kiválogatás legfőbb szempontjai a vonalak és kancacsaládok fenntartása, a klasszikus fajtajegyek megőrzése és a minőségi mozgás erősítése. A válogatást követően munkakészség és teljesítményvizsgálat eredményeként döntenek a jelöltek végleges tenyésztésbe állításáról.
A válogatáson kiszelektálódott egyedek a minden ősszel (általában október utolsó hétvégéjén) megrendezett árverésen kerülnek felvezetésre, illetve értékesítésre. Az árverésen el nem kelt lovakat egész évben folyamatosan „listáról” árulják.
Sok esetben azok a fajták, amelyek eredeti hasznosításukat vesztették, egyben elvesztik népszerűségüket is és leértékelődnek. Ez a veszély fokozottan fennáll azoknál a tradicionális fajtáknál, melyeknél a szigorú standard előírások mellett a tenyésztési eljárások korlátozott lehetősége is gátat szab a fajta „modernizálásának”.
Napjainkban azonban döntően a sport jelenti azt a hasznosítást, illetve objektív összehasonlító kipróbálást, ahol a ló a mai kor emberének élményt szerezve népszerűsödik, valamint a tenyésztő olyan információkra tesz szert, amely iránymutatást ad a tenyésztői munkában. Hazánkban jelenleg a lipicainak, mint hagyományos fajtának a kipróbálása és népszerűsítése a fogathajtáson, mint modern lovassporton keresztül megoldott.
2004. évig az intézmény saját fenntartású 4-es versenyfogatot működtetett majd 2005-től Lázár Zoltánnal kötött megállapodást egy világszínvonalú, szilvásváradi lovakból álló 4-es fogat felépítéséről. A 4-es versenyfogat mellett 2-3 országos, illetve regionális szintű 2-es fogatot működtet, melyek szintén a tenyészállat kipróbálás céljait szolgálják, illetve „előversenyeztetik” a későbbi 4-es fogat lovait.
A fogatversenyzésen túl 2004. évtől díjlovaglásban is indítanak lovakat, melyek hazai szinten gyorsan a mezőny első harmadába sorolódtak.
Örvendetes, hogy a ménes életében egyre fokozódik a turizmus jelentősége, amely összekapcsolódva Szilvásvárad természeti szépségeivel, varázslatos és egyedülálló turisztikai élményt biztosít az idelátogatóknak. A ménes tradicionális épületeiben a tenyészállatok mellett Lipicai Múzeum, Kocsi Múzeum, a ménes 50 éves történetéről fotókiállítás is gazdagítja a látnivalókat, amiket egy hangulatos kocsikázással, méneslátogatással, lovaglással is érdemes összekötni.
Az Állami Ménesgazdaság 1976-óta minden évben rendez országos és nemzetközi fogathajtó versenyeket, egyéb lovas programokat, mint például néhány éve a Lovas Világtalálkozó, vagy a leghíresebb, 1984-ben a magyar szempontból roppant sikeres négyesfogathajtó-világbajnokság. Az intézmény nem titkolt célja, hogy lehetőleg a közeljövőben ismét négyes- vagy kettesfogathajtó világbajnokságnak adjon otthont.
Frissítve: 2023.08.18.
Fotók: Canva
