Kisbéri félvér

Kisbéri félvér

A Kisbéri félvér alapítója a Kisbéri ménes, Magyarországon. A méntelep 1853-ban létesült 15.000 holdon. Elsősorban Telivér fajtából fejlődött ki. A mén ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek, nyertes lett az Epsom Derby-n, ugyanakkor meg kell említenünk itt Kincsemet, a verhetetlen kancát, aki új utat nyitott a “Guinness Book of World Records” könyvébe a töretlen 54 versenyével. A Kisbéri mén nemcsak permanens a telivérek versenyének történetében, de ezenkívül egy félvér ló, amelyik a “világ egyik legszebb sportlova”. Gondosan kitervelték és figyelték a tenyésztő programot, szigorú volt a szelektálás, egy külön típus bontakozott ki.

A kép illusztráció

Száz éven keresztül próbálták a legjobbat kihozni, eredménye meglett, sok minden a sajátossága lett, amire vágyunk egy modern sportlóban: alkalmazkodó, atlétikus, élénk és temperamentumos. 1945-ben több félvér fajtát veszteség ért. Sokukat elhurcolták. Hogy javítsák a fajtát, más fajtákat használtak. Megpróbálták két kontinensen megmenteni ezt a fajtát. Úgy tűnt, hogy kihal, kevesebb, mint 2000 Kisbéri félvér volt a világon. Ez a fajta harcolt a megbecsülésért.

A szövetség tenyészcélja egy kiváló teljesítményű ló, mely ugyanakkor gyönyörű, kitartó, eszes, kiegyensúlyozott és tökéletes karakterű. A Kisbéri félvér lovak alkalmasak az összes lovassportra. Minden színben megtalálható, ami magába foglalja a Palomino-t és a Bucksin színt is, de a tarka Kisbéri nem elfogadott. 15.3-17 marok magas. Elfogadott keresztezések: Trakehner, Telivér, Arab, Anglo-Arab, Shagya Arab és a Selle Francais egy négy generációs pedigrével és 15,2 marok minimum magassággal.Az összes tenyészmént felülvizsgálják és a bizottság engedélyezheti a tenyésztést.

Fordította: Jenna2

Kisbéri félvér

A Kisbéri félvér elsősorban Telivér fajtából fejlődött ki. A fajta ivadékai tehetségesek voltak, versenyképesek. Meg kell említenünk Kincsemet, a verhetetlen kancát, aki új utat nyitott a “Guinness Book of World Records” könyvébe a töretlen 54 versenyével, és a kisbéri ménesben látta meg a napvilágot.

A Kisbéri mén nemcsak permanens a telivérek versenyének történetében, de ezenkívül egy félvér ló, amelyik a “világ egyik legszebb sportlova”. Alapítója a  Kisbéri ménes, Magyarországon. A méntelep 1853-ban létesült 15.000 holdon, ahol gondosan kitervelték és figyelték a tenyésztő programot, segítve egy új típus kibontakozását. Az új fajtában minden megtalálható, amire vágyni lehet egy sportlóban: alkalmazkodó, atlétikus, élénk és temperamentumos.

A szövetség tenyészcélja egy kiváló teljesítményű ló, mely ugyanakkor gyönyörű, kitartó, eszes, kiegyensúlyozott és tökéletes karakterű. A Kisbéri félvér lovak alkalmasak az összes lovassportra.

A fajta kialakulása:

A fajta a Kisbér nevű helységről kapta a nevét, ahol 1853-tól színvonalas lótenyésztés folyt. A ménes megalakulásától a nemesvérű ló tenyésztését volt hivatva szolgálni. Mivel ekkor a kor lova kétségtelenül az angol telivér volt, 1860-ban már nemzetközileg is jelentős számú és főleg minőségű angol telivér gyűlt össze Kisbéren. Emellett Kisbéren mintegy 100-150 vegyes származású tenyészkanca is állott. Ennek célja a katonaságnak megfelelő huszárló biztosítása és az országos fedezőmén-állomány utánpótlásának megteremtése volt. Ezen a kancaanyagon egyre inkább és folyamatosan angol telivér fedezőméneket alkalmaztak.

E tenyésztés hatására kialakult egy angol telivérhez közel álló, de annál tömegesebb, feltétlen nyugodtabb, nagyobb munkakészségű és különösen korrektebb küllemű hátasló típus. Az így előállított félvér mének az országos fedezőmén igényt teljes mértékben kielégíteni és a telivért pótolni tudták. Másod-, harmadosztályú telivér mének helyett Kisbér elsőrangú félvéreket tenyésztett a köztenyésztés számára. A századfordulón ezek a félvérek már nevet szereztek maguknak, hogy aztán Európa lovat kedvelő társadalma évtizedekig rajongjon a kisbéri félvérért.

A mezőgazdaság intenzívebbé válásával egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a kisbéri félvér tömegesítésének igénye. E folyamat során előbb a kiemelkedő örökítő erejű telivérek után állítottak fel törzsméneket a félvér ménesben, majd mezőhegyesi félvér mének felállítására is sor került. Utóbb kiderült igen nagy haszonnal.

Geneológiai vonalat alapított a fajtában Deutscher Michel, Dunure, Fenék, Slive, Gallion, Kozma, Maxim, Filou, Shannon. Kanca oldalon igen értékes ménnek bizonyult North Star XXV, Willlilam Rufus, Furioso XXXIII, Montbar.

A II. világháború előtt az azonos tenyésztési technikával létrehozott trakehneni fajtából állítottak fel törzsméneket a kisbéri félvér ménesben. Három mén bizonyult ígéretesnek. Széplak, Formás, Lobogó. Karrierjüket a II. világháború kettétörte. Lobogó geneológiai vonala teljesen felszámolódott. A másik kettő geneológiai vonala ma is él.

Díjnyertes kisbéri tenyészmén

1945-ben több jóminőségű tenyészmént és kancát elhurcoltak, így hogy javítsák a fajtát, más vérvonalat is használtak a tenyésztés során. Ennek ellenére a fajta fenntartása veszélybe került, kevesebb, mint 2000 Kisbéri félvér volt a világon, a kihalás fenyegette. Ma elfogadott kersztezések: Trakehner, Telivér, Arab, Anglo-Arab, Shagya Arab és a Selle Francais egy négy generációs pedigrével és 15,2 marok minimum magassággal. Az összes tenyészmént felülvizsgálják és a bizottság engedélyezheti a tenyésztést.

Főbb méntörzsek: Angol telivér, Arab telivér és F-1, Bob herceg-, Dunure-, Filou-, Forintos-, Formás-, Furioso-, Hadfi-, Kozma-, Maxim-, Ozora-, Rakéta-, Ramzes-, Shannon-, Szemafor-, Széplak-, Szikrázó törzs, Trakheneni és F-1.

Rakéta, kinek nevéhez egy méntörzs fűződik

Tulajdonságai:

Az angol telivér jellegéhez közel álló, magas félvér típus. A küllemre történő szigorú szelekció miatt a telivértől korrektebb. Határozottan hátas típus, de könnyebb hámos munkára is alkalmas. Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú. Nyaka hosszú, jól ívelt, többnyire középmagasan illesztett, de gyakran előfordul közöttük alacsony nyakillesztésű egyed is. Marja a telivér hatásnak köszönhetően magas, hosszú, hátba nyúló. Lapockája dőlt, hosszú, eléggé szabad mozgású, de e tekintetben kifogásolható egyedekkel is találkozunk. A hát gyakran előremélyedt. A far jól izmolt, gyakran almafar. A mellkas a magas félvér jellegnek megfelelően mély és kevésbé dongás. A lábállás ritkán kifogásolható.

Bottal mért marmagassága:

160 – 170

Szalaggal mért marmagassága:

168 – 178

Övmérete:

175 – 195

Szárkörmérete:

20 – 21,5

Színe:

Minden színben megtalálható, ami magába foglalja a Palomino-t és a Bucksin színt is, de a tarka Kisbéri nem elfogadott. Leggyakoribb: sárga, pej, előfordul szürkében és ritkán feketében.

A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Bár a fajta kétségtelenül veszített a századfordulón, a két világháború közötti megalapozott híréből, ma is kiemelkedik a lófajták közül acélosságával, robbanékonyságával, keménységével és nemességével. E tulajdonságai miatt nemcsak a hobby lótartók, hanem a teljesítménysportokat folytatók körében is igen kedvelt.

A fajta jó néhány egyedében megmutatkozó kiemelkedő lovagolhatósági tulajdonság (a populáció átlagához viszonyított nagy szelekciós differenciál) a sportirányban folytatott szelekció eredményességére hívja fel a figyelmet.

Jelene és jövője

A magyarországi lófajták közül a kisbéri-félvér rendelkezik a legtöbb törzskönyvi ellenőrzés alatt álló egyeddel. Számuk több mint ezer, s az ország egész területére kiterjed. Nagyobb egyedsűrűséggel található a kisbéri-félvér lófajta Tolna, Fejér, Komárom az Alföldön Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Jelentős populációi vannak Pest, Nógrád, Vas megyében. Tenyésztő egyesülete megalakulása óta a fajta egyedeinek minősége egyre javul. Jelentősek és ismétlődőek az egyes egyedek küllemét, tenyész- és sportértékét bemutató, illetve minősítő szemlék. A fajta jelentősége a jövőben minden bizonnyal nő. A szervezett tenyésztés keretei, a jól megfigyelhető tudatformálódás biztosíték lehet a fajta megőrzésére, létszámának gyarapodására. A sajátteljesítmény-vizsgák kiterjedtebbé válásával a genetikai érték, a sportirányú átörökítő-képesség javulásával számolhatunk.

 

Forrás:

– Jenna2,
– http://www.kisberigidran.hu/
– részletek Páger István: Lovasnemzetünk múltja és jövője c. szakdolgozatból SE-TSK Lovaskultúra oktató szak, 2007

Képek:  Kisbéri és Gidrán Országos Tenyésztő Egyesület

Az oldalon található lófajták másolása szerzők engedélye nélkül szigorúan tilos, és szerzői jogot sért!

Kép: http://www.kisberigidran.hu/

 

Frissítve: 2024.05.26.
Fotó: Canva

Hozzászólások