Hasmenés: a csikók gyakori problémája

Hasmenés: a csikók gyakori problémája

 

Az újszülött csikók legtöbbjénél jelentkezik a hasmenés problémája, melyet a lótartók a legkülönfélébb kezelésekkel igyekeznek kordában tartani. Juliane Kuhl, a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem munkatársa egy nemzetközi csoport segítségével kiderítette, hogy a csikóhasmenés hozzátartozik a fiatal állatok normális fejlődéséhez. Érdekes, hogy e tünetek fellépése alapvető változásokat eredményez a bélflórában. A tanulmány a „Veterinary Microbiology” nevű újságban jelent meg.

Sok újszülött csikó szenved hasmenésben, amelynek sokféle oka lehet. Borjúk esetében leginkább helytelen takarmányozás, bakteriális vagy vírusos infekció okozhatja a hasmenést. Ezzel ellentétben az újszülött csikóknál a hasmenést leggyakrabban nem betegség okozza. Széles körben elterjedt feltevés, hogy a csikóknál a hasmenés akkor jelentkezik, amikor az anyakanca először sárlik az ellés után. A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem tudományos csoportjának sikerült bebizonyítania, hogy a csikók bélflórája a születést követő első hétben alapvető változásokon megy át, amelyek elősegítésére szolgál a hasmenés.

Immunológiai hiánypótlás

A kutatócsoport a hasmenés okát akarták megtudni, illetve megvizsgálni azt, hogy célzott takarmányadalékokkal csillapítható-e. Ennek érdekében megvizsgálták a baktériumflórát mind a csikók, mind az anyakancák székletében és meghatározták az immunglobulinok, vagyis ellenanyagok koncentrációját az állatok vérében. Az újszülött csikók vérében eleinte csekély mennyiségű antitest van jelen, ezért nem is működik megfelelően az immunrendszerük. A kancák az ellés utáni első órákban a szoptatás során speciális antitestekkel, az immunglobulinokkal látják el csikóikat. Ezt a tejet, amit a csikó a születése utáni órákban vesz magához előtejnek, colostrumnak, vagy föcstejnek nevezzük.

Ezért is nagyon fontos, hogy az újonnan született csikók az ellés után minél hamarabb elkezdjenek szopni, mert amúgy csak négy hetes korukban lenne elengedő mennyiségű antitest a vérükben. Amennyiben a csikók eme érzékeny fázisban elég föcstejet kapnak, nem lesz gond a csikó korai fejlődésében. Közvetlen kapcsolatot a csikóhasmenés és a föcstej között viszont nem találtak.

A csikók bélflórája gyorsan változik

A székletben található baktériumok tükrözik az állatok bélflórájának összetételét. Az anyakancáknál nem fedeztek fel időbeni változást a székletben található baktériumflórában, míg a csikóknál drámaian gyors változásokat észleltek. Az újszülött csikók székletében eleinte alacsony számban vannak jelen a baktériumok. Életük első napjaikban az Escherichia coli, vagyis a kólibaktérium telepszik le a bélflórájukban. Az Enterococcus baktériumok száma életük tizedik napjáig igen alacsony marad. Később, 2-4 héttel a születésük után a Streptococcus és Staphylococcus baktériumtörzsek jelennek meg. Legkésőbb ekkor kezd hasonlítani a csikó baktériumflórája az anyakancáéhoz.

A nem-kezelés néha a legjobb kezelés

Érdekes módon a kutatócsoport rájött, hogy a csikók bélflórájának változása a hasmenés megjelenésével párhuzamosan megy végbe. Ezek még csak óvatos feltevések, további vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy egyértelműen feltárhassák a bélflóra és a hasmenés közvetlen kapcsolatát. Viszont az eredmények egyértelműen arra mutatnak rá, hogy a hasmenés hozzátartozik a csikók természetes fejlődéséhez. Ezzel a ló lenne az az egyetlen háziasított állatfaj, amelynél a legtöbb fiatal állat nem-fertőző hasmenésben szenved.

Mivel az állatok antibiotikumok nélkül, tejelvonás vagy takarmánykiegészítők nélkül is gyorsan regenerálódnak, a tenyésztők megnyugodhatnának, hogy csikóik fejlődésének természetes velejárója ez az átmeneti bántalom.

Persze azt is tudjuk, hogy nem minden csikót érint a probléma, de ritkák a kivételek. Hosszútávú következményektől szerencsére nem kell félni. Ritkán fordulnak elő patogén kórokozók által okozott hasmenéses megbetegedések; ezek drámaiabban folynak le és gyors kezelést igényelnek.


Fordította: Deák Anette Stefanie, 2011.11.23.
Forrás: Juliane Kuhl, Nora Winterhoff, Manuela Wulf, F. J. Schweigert,
I. Schwendenwein, R. M. Bruckmaier, J. E. Aurich, P. Kutzer és C. Aurich:
„Changes in faecal bacteria and metabolic parameters in foals during the first six weeks of life” .
Megjelent a „Veterinary Microbiology” c. újságban.
Eredeti szöveg: www.vu-wien.ac.at
Frissítve: 2023.05.02.
Fotók: Canva

Hozzászólások