Szarvasmarháknak kiváló, de vajon a lovak is ehetik a szudánifüvet?

A szudánifű a szarvasmarha takarmányozásba mára már igen kedvelt tömegtakarmány. Kiváló alkalmazkodóképessége, szárasságtűrése és rövid tenyészideje lehetőséget kínál a gazdák számára, hogy kedvezőtlenebb talajviszonyok és kevés csapadék mellett is nagy mennyiségű és jó beltartalommal bíró tömegtakarmányt készíthessenek. 

Szudánifű

A szudánifű a kérődzők takarmányozásában jól beilleszthető, hiány pótló takarmány, de vajon a lovak takarmányozásában is ilyen jó beilleszthető? Nos, egyes gazdák szerint kiválóan alkalmas, mások pedig egyenesen tiltják a szudánifű lovakkal való bármilyen formájú etetését.

Először is tegyük tisztába mi is az a szudánifű.

A Szudánifű a Cirok (Sorghum) nemzetségébe tartozik melynek több 100 faja ismert, köszönhetően annak, hogy az egyes cirokfélék jól keresztezhetők egymással. Ebbe a csoportba tartoznak a cukorcirkok, a szemes cirkok, szudáni füvek és még sok más társuk.

A cirok fajok szárazságtűrő növények, melynek köszönhetően mindinkább teret nyernek a vetésforgóban. Takarmányozási érték szempontjából az egyes fajok között viszont igen nagy a szórás, kezdve a cukorcirok alacsony tápértékétől, a BMR-ek kiváló emészthetőrost tartalmáig. A szudánifüvek alapvetően jó beltartalmi értékekkel rendelkeznek, illetve ebben a csoportban is megjelentek a BMR hibridek melyekben a lignin szint jóval alacsonyabb a hagyományos hibridekhez képest. Hazánkban a szudánifű elnevezésbe bele tartoznak a Sudanense x Sudanense szudánifű és a Bicolor (szemes)x Sudanense hibridek is.

Amiben viszont minden cirok megegyezik, hogy tartalmaznak egy olyan ciánglikozidát (durrin), amely az élő szervezetbe kerülve egyebek mellett hidrogén cianidra (kéksav) hasad és mérgező. A növény a kezdeti fejlődése során termeli a legnagyobb mennyiségben (kb. a növény 50-60 cm-es magasságig emelkedett a szintje), de bármilyen stressz hatására a tenyészidőszak teljes szakaszában újra magas szintet érhet el a növény minden részében. Stressznek számít a kaszálás, rágás, taposás, hosszan tartó aszály, időszakos vízállás, jégeső, fagyás és a növényvédőszer használat is.

Általánosságban elmondható, hogy 60 cm-es növénymagasság alatt ezeket a növényeket semmilyen állattal nem etetjük és a stressz faktor megszűnése után legalább 10-14 napot várunk a betakarítással vagy legeltetéssel.

A kéksav mérgezés aggodalomra ad okot a cirok, a szudánifű vagy a cirok-szudánifű hibridek etetésekor. Ezek a fajok változó mennyiségű cianogén glükozidot tartalmaznak. A szudáni hibridek közül a bicolor x szudáni hibridek nagyobb mennyiségben tartalmazzák a vegyületet a szudáni hibridekhez (sudanense x sudanense) képest. A kéksav egy erős, gyorsan ható méreg, amely bejut az érintett állatok vérkeringésébe, és átjut az egyes szervekbe. Ezután gátolja a sejtek oxigénfelhasználását, így gyakorlatilag az állat fulladását okozza.

Az a növény tekinthető igazán mérgezőnek, amelynek 100 grammjában 20 mg-ot meghaladó hidrogéncianid (kéksav) képződik, de erősen mérgező növények esetében ennek háromszorosa is képződhet. Ezt a vegyületet egy kis ideig bálnavadászatokon is használták, melynek során a szigonyt vonták be a méreggel.

A haszonállatok közül a lovak reagálnak a legérzékenyebben erre a vegyületre, már igen kis mennyiség is visszafordíthatatlan károkat okoz a szervezetnek. A stresszhatás alatt lévő növény legeltetése vagy zölden etetése súlyos veseproblémákat, hólyaggyulladást okoz. Egy tapasztalatlan tulajdonos számára a mérgezés tünetei kólikának tűnhetnek (az állat kezdetben szokatlanul mozog és látszólag hasi fájdalmai vannak), azonban kis idő elteltével vizelet csorgást és véres vizeletet tapasztalunk.

A vemhes kancáknak is gondot okozhat a vemhesség első három hónapjában (feltehetően a kéksav tartalom miatt); a kancák elvetélhetnek, a csikók pedig összehúzódó ínakkal születhetnek. A mérgezés végzetes lehet a lovak számára, mivel jelenleg nincs rá kezelés és rosszak a gyógyulási esélyek. Így kijelenthetjük, hogy jobb, ha lovainkkal frissen nem etetünk szudánifüvet!

hermes-szudanifu-2023

De mi a helyzet a belőle készített szénával?

Jó hír számunkra, hogy akár szénaként, akár szenázsként való tartósítás során ezek az anyagok kierjednek a takarmányból, azonban mindenképpen ajánlott bevizsgáltatni annak HCN tartalmát, mielőtt etetésre kerülne a sor.

Mint az korábban említettem, a bicolor x szudáni hibridek több kéksavat tartalmaznak, valamint vastagabb szárral is rendelkeznek a szudáni x szudáni hibridekhez képest. Az átlagosan ujjnyi vastag szár megnehezíti a száradás folyamatát, a rendeket sokszor kell forgatni és sokáig – akár 15 napig is – ki vannak téve az időjárási körülményeknek. Ezzel szemben az újra sarjadási potenciáljuk nagyon gyors és sok esetben mire a rendek megszáradnának már a sarjú növény rá nő a rendekre. Ugyan a szudáni x szudáni hibrid szára nádszerű és tény, hogy rövidebb idő szükséges a száradáshoz, legtöbb esetben a gazdák elsietik a széna bálázását és az eredmény ismételten egy rosszminőségű, penészes bála lesz.

Összességében elmondható, hogy a szudánifű állati takarmányozásra alkalmas bizony szabályok betartása mellett: szarvasmarháknak és juhoknak közepes odafigyeléssel kifejezeten ízletes, jó tápértékű szenázs készíthető belőle. Ellenben a lovak szudánifűvel való takarmányozása a mérgezés lehetőségének ismeretében semmilyen formájában sem ajánlott.

Következő cikkünkben bemutatjuk azokat a termeszthető tömegtakarmányokat, melyekből kis odafigyeléssel is nagyon jó minőségű szénát készíthetünk lovainknak, kiegészítve ezzel a gyepek alacsony termőképességét.

2024.01.17, Ábrahám Alexandra
Forrás: Németh Paméla, területi képviselő, Sersia Farm Kft.
www.sersiafarm.hu/szudanifu-mint-takarmany
Képek forrása:
szudánifű kép: www.sersiafarm.hu
kiemelt kép: Ábrahám Alexandra

Hozzászólások