A legelőn, a szénában, az abrakban, vagy az istálló körül
Legelés során a lovak általában kikerülik a mérgező növényeket, feltehetően azért, mert korábban már megtapasztalták kellemetlen hatásukat. Előfordul azonban, hogy fiatal, tapasztalatlan állat kerül a legelőre, amely fogyaszt mérgező fajokat is.
Leggyakrabban a lótartók nem biztosítják a válogatva legelés lehetőségét a lónak, így az állat mindent legel, amit ér. Nem ritka látvány október végén, hogy a legelőre hajtott lovak a tüskés, keserű ízű fajokat is rágják. Ilyen és más esetekben is fontos, hogy a gyér eltartó képességű legelők használata során a ló mindig megfelelő mennyiségű szálas takarmányhoz jusson: tehát kapjon bőven szénát. Nem a széna a kiegészítés, hanem a legelő!
Bizonyos növényeknek egy része gyógyhatású (pl. a bodza virága), más része pedig mérgező (a bodza levele). Egyes növények csak a nem pigmentált testrészeken károsítanak (pl. a pohánka vagy az orbáncfű a ló orr-és pofa környékén, illetve fehér szőrrel borított területeken okoz fényérzékenységet). Ugyanakkor az orbáncfű olaja kitűnő elsősegély szer égési sérülések esetén.
A mérgező vagy káros növények elfogyasztását követően a lovakban lappangó vagy nyílt megbetegedés, kóros elváltozás fejlődik ki, bizonyos esetekben az állat elpusztul – általában sok szenvedés és fájdalom közepette.
Sokszor nehéz megállapítani a megbetegedés okát, mert a ló tulajdonosában fel sem merül a mérgezés gyanúja, ami általában boncolással igazolható. Gyakran a mérgező növény a szervezet ellenálló képességét csökkenti, és a szervezetet egyes betegségekre hajlamossá teszi.
A mai tartási körülmények között a ló jellemzően a takarmányban találkozik az értékes növények (pl. fűfélék, pillangósok) közé került mérgező növényi részekkel. Ebből nehezebben válogatja ki a káros fajokat, sőt ha éhes az állat, mohóságában mindent megeszik. Ha abrakba, pl. zabba kerülnek mérgező magok (pl. csattanó maszlag magja), akkor pedig lónak esélye sincs, hogy elkerülje a mérgezést.
Gyakori az is, hogy a mérgező növényhez zölden hozzá sem nyúl a ló, de szárítva elfogyasztja. A szénában található mérgező növények egy része elveszíti mérgező hatását, mások nem (részletek a letölthető dokumentumban). Szárítás után lehet például a gyógynövények közül a csalánt és a ragadós galajt feletetni lovunkkal.
A növényi mérgezések tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, de alapvetően hét területre hatnak.
- Központi idegrendszerre ható növényi mérgek:
Tünetek: ijedősség, nyugtalanság, erős izgatottság, dühöngés, rángás, epilepsziás görcsök, tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, a ló az előtte álló akadályoknak nekimegy, tántorog, részleges vagy teljes bénulás. - Emésztőrendszerre ható növényi mérgek tünetei: nyálzás, émelygés, hastáji tünetek: fájdalmak, kólikás görcsök, bűzös szagú, nyálkás vagy véres, híg bélsár, bélsárrekedés, sárgaság.
- Vizeletkiválasztó szervek mérgezésének tünetei: gyakori vizeletürítési inger, vizeléssel vagy anélkül, vizelet kiválasztás hiánya, erőlködés vizeléskor, megváltozott színű (sárga, vörös) vizelet, megváltozott szag, vizenyős beszűrődések a has és mellkas táján.
- Vérkeringési szervek megbetegedését okozó növényi mérgek:
Tünetek: szívritmus lassulása, gyorsulása, érverés szaporasága vagy alig tapinthatósága, elhullás szívbénulásban. - Légzőszervekre ható mérgezések tünetei: szaporább vagy ritkább légzés, nehézlégzés, orrnyílások tágultak, bordaközök besüppedése, hasprés fokozott igénybevétele, légzés felületessé válása, megszűnése.
- Méhizomzattal kapcsolatos mérgezések: a vemhes méh a mérgek iránt sokkal érzékenyebb, még gyógynövényeket sem ajánlott adni a vemhes kancának, ritka kivételektől eltekintve. Egyaránt lehet stimuláló, serkentő és elernyedést kiváltó hatása a növényi mérgeknek, melyek hatására a ló elvetél.
- Bőrre ható mérgezések tünetei: többféle károsodás miatt különféle tünetek figyelhetőek meg. Kipirosodás, helyi bővérűség, savós-gennyes hólyagok képződése, elhalásos vagy fekélyes bőrgyulladás, ekcémás elváltozások. Száraz bőrelhalás, sárgaság, hosszú ideig tartó mérgezéskor megvastagodás, rugalmatlan bőr. Napfény hatására megjelenő gennyes hólyagok a fényérzékennyé tevő növények mérgezésének tünetei.
-
Csattanó maszlag
A fenti leírás a teljesség igénye nélkül, csak a legalapvetőbb információkat tartalmazza Dr. Haraszt Ede és Dr. Bokori József „Mérgező és szennyező növények a takarmányban” című műve alapján.
NÖVÉNYI MÉRGEZÉSEK bevezető előadás
2012.04.16. Marton Zsófia, fitocavallo.hu
Fotó: Haga Zsuzsanna
Frissítve: 2024.01.17.
Fotó: Canva.
VÁSÁRLÁS
