Ragasztó, kontaktlencse, okostelefon: 21. század a lovak gyógyításában

Tartalmas szakmai előadásokkal ünnepelték a lovas állatorvosok a Magyar Állatorvosi Kamara 20. születésnapját. A lógyógyászok a szakma három elismert magyar szaktekintélyétől hallgathattak meg előadásokat ezen a különleges napon:

A jelenleg Németországban dolgozó Tóth József professzor, a hosszú évekig a Berni Egyetem Klinikájának sebészetét vezető Dr. Bodó Gábor és a Dunaföldvári Állatkórház vezető főrovosa, Dr. Túri Árpád neve mind az állatorvosok, mind a lovasok és lótartók számára ismerősen cseng.

Az előadó Prof. Dr Tóth József, jobbján Dr. Bodó Gábor, mögötte Dr. Túri Árpád – Fotó: Perényi János

Ragasztó, kontaktlencse és műszem: 21. század a lószemészetben

Prof. Dr. Tóth József a szem és a szem környéke traumás sérüléseinek kezelési lehetőségeiről beszélt – igaz mostani látogatása során sem először, hiszen a lógyógyász állatorvosok a konferenciát megelőző két napban is tőle tanultak. Emellett bemutatta néhány különleges esetét is, ami azért volt rendkívül tanulságos a jelenlévő állatorvosoknak, mert a professzor a szemészet területén rendkívül magas esetszámmal dolgozik, így felbecsülhetetlen tapasztalatra és gyakorlatra tett szert.

Prof. Dr. Tóth József kiemelte, hogy a szem és a szem környékének mindenfajta bántalma esetén rendkívül fontos az alapos fizikális vizsgálat. Ha pedig hosszú ideig eredménytelen az állatorvos által előírt kezelés, akkor részletes kivizsgálásra van szükség.

A professzor beszámolt olyan újdonságokról is, mint a műtétek és a lábadozás során alkalmazott fekete kontaktlencse, vagy az a speciális szövetragasztó, amivel a szaruhártya bizonyos sérülései időlegesen “befoltozhatók” a gyógyulásig, de szó esett arról is, hogy a lovak ma már akár műszemet is kaphatnak.

Prof. Dr. Tóth József munka közben

A lótartó és az első ellátó állatorvos a ló túlélésének a kulcsa

Hazánkban összesen négy állategészségügyi intézmény fogad lovakat, és ebből csak két helyen végeznek kólikaműtétet. Ezek egyike a Dunaföldvári Állatkórház.

Az intézmény vezető főorvosa, Dr. Túri Árpád előadásaival arra szerette volna felhívni kollégái figyelmét, mennyire fontos a ló kezelésének és életkilátásainak szempontjából az első ellátó állatorvos határozott, gyors, szakszerű ejárása, valamint a lótartó együttműködése.

Dr. Túri Árpád – Fotó: Perényi János

Kólikaműtét után babézia

Dr. Túri Árpád egyik emlékezetes páciense volt az a távló, aki egy kólikaműtétet, majd babéziát követően minden várakozást felülmúlva visszatérhetett a sport élvonalába.

A 80, 120 és 160 kilométeres távokon versenyző ló erős kólikás tünetekkel került a Dunaföldvári Állatkórházba, ahol a vizsgálatok kiderítették, hogy a herélt a vékonybél elzáródása miatt életveszélyes állapotban van. Az egyetlen lehetőség a ló életének megmentésére az operáció volt. Az idő és a ló állapotának javulása hamar igazolta, hogy a műtét volt a helyes döntés.

A ló azonban hazabocsátása után néhány órával ismét aggodalomra okot adó tüneteket mutatott, így visszaszállították az állatkórházba. A vizsgálatok ekkor babéziózist mutattak ki. A herélt életét csak az azonnali, célzott kezeléssel sikerült megmenteni.

Az állattartó és Dr. Túri Árpád döntéseinek helyességét mi sem igazolhatja jobban, minthogy a ló kevesebb, mint egy évvel a kezelések után megnyert egy 80 kilométeres versenyt és kijutott az Európa-bajnokságra is.

Tovább az eset részletes leírására: Kólika műtét után vissza a dobogóra >>

Lóéletet ment az okostelefon

Dr. Túri Árpád második esete még látványosabb példája volt annak, hogy mi minden múlik az első ellátó állatorvoson, és a lótartón. Emellett pedig arra is rávilágított, milyen hatalmas segítség az állatorvosok számára egy ma már egészen hétköznapi okostelefon.

Bizonyára sokan emlékeznek arra a bizonyos horrorbalesetre a Nemzeti Vágtán, amikor egy lónak az oldala sérült. Hasonló sérülést szenvedett egy ló Tokajban, körülbelül 400 kilométerre és 4 órányi autóútra a Dunaföldvári Állatkórháztól.

A helyi ellátó állatorvos nem volt biztos benne, hogy a sérülés milyen mély és mennyi esélye van a lónak a túlélésre. Az állattartó kétségbeesetten hívta a kórházat, Dr. Túri Árpád pedig azt kérte, küldjenek képet a sérülésről. A fotó alapján pedig merőben szokatlan eljárást javasolt.

Az ellátó állatorvossal szinte összeférceltette a sebszéleket, majd Betadine oldattal bőven átitatott tiszta lepedőkbe burkoltatta a lovat. Ezt bőségesen körbetekerték a legközelebbi boltban kapható legszélesebb, egyszerű, hétköznapi frissentartó fóliával. Ez volt ugyanis az egyetlen esély arra, hogy a ló kibírja a hosszú utat. A csomagolást rögtönzött szügyelő és farmatring tartotta biztonságosan a helyén.

A ló műtéte és utókezelése is sikeresen zajlott és csak egy – a sérülés súlyosságát figyelembe véve – kisebb kozmetikai probléma emlékezteti őt és gazdáját a balesetre.

Dr. Túri Árpád kiemelte, hogy az első ellátó állatorvos segítsége és a lótartó aktív közreműködése, a telefonon kapott utasítások pontos betartása nélkül a lovat már az állatkórházban sem tudták volna megmenteni. Ilyen az igazán hatékony és eredményes csapatmunka.

A sérült ló a telefonos utasítások alapján elkészített életmentő kötéssel a Dunaföldvári Állatkórház előtt
Fotó: Dr. Túri Árpád

Gipszben, csavarokkal és lemezekkel gyógyulhat a törött láb

Dr. Bodó Gábor, aki négy évig volt a Berni Egyetem Állatorvostudományi Kar, Lóklinikájának sebészeti részlegvezetője, 2013 óta pedig (ismét) az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinika vezetője, a csüdcsonttörésekről és azok kezelési lehetőségeiről számolt be.

Elmondta, hogy a csüdcsont repedése fiatal versenylovaknál viszonylag gyakori, ám ők szerencsés helyzetben vannak, mert ezek a sérülések általában műtét nélkül, pihentetés és konzervatív kezelés hatására szépen gyógyulnak. A kifejlett, felnőtt sportlovaknál azonban gyakran operáció szükséges ugyanezen sérülések gyógyításához.

Az elmúlt 20 évben rengeteget fejlődött az állatorvosok szaktudása, az alkalmazott technika és a felhasznált implantátumok, a legújabb kezelési és műtéti eljárások pedig azt is lehetővé teszik, hogy akár ténylegesen rommá törött csüdcsont esetén is megmenthető legyen az állat élete – emelte ki Dr. Bodó Gábor, aki maga is számos ilyen esettel találkozott már az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán. A legjobb eshetőség azonban, ami ilyenkor várható, egy esetleg lépésben sántaságmentes ló.

Akár a műtétet, akár a műtét helyett a konzervatív kezelést választja a lótartó, azt tudnia kell, hogy a gyógyulás hosszú hónapokat vesz igénybe – hangsúlyozta Dr. Bodó Gábor.

Dr. Bodó Gábor és egy csüdcsont romtörés után lábadozó páciense. A csontdarabokat műtét során csavarokkal és lemezekkel rögzítették. Az operáció sikerességét mutatja, hogy a ló szép egyenletesen terheli mind a négy végtagját.

Becsüljük meg őket!

A Magyar Állatorvosi Kamarának jelenleg közel 2900 tagja van, közülük 40 állatorvos kizárólag lovak állategészségügyi ellátásával foglalkozik nagyon magas szakmai színvonalon, mondta el Dr. Gönczi Gábor, a MÁOK elnöke.

A lótartók számára is fontos tudnivaló, hogy a korábbi, minden állatfajhoz értő, univerzális állatorvosok helyett az állatok – legyen szó bár lovakról, kisállatokról, vagy mezőgazdasági haszonállatokról – magas szintű ellátása egyre inkább a korszerű és specializálódott szakmai ismeretekkel rendelkező állatorvosok működését igényli. „A 21. század már nem a magányos és univerzális hősökről szól, hanem az egyre speciálisabb tevékenységről és szaktudásról” – mondta Gönczi Gábor.

Köszönet illeti az FKV felderítésén dolgozó állatorvosokat

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos megköszönte a fertőző betegségek felszámolásán dolgozó állatorvosok áldozatos munkáját:

„Köszönet illeti a lovak fertőző kevésvérűségének kiszűrésében tevékenykedő kollégákat. Elkötelezettségüknek hála, tavaly majd’ több mint kétszer annyi ló került ellenőrzés alá, mint a korábbi években” – emelte ki Dr. Bognár Lajos.

2016.06.01. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Kép: canva.com
Frissítve: 2022.08.23.

Hozzászólások