A 10 pont „gömbjének” összefüggései

A tereplovagláshoz nagy tudás és tapasztalat kell, mert sokféle és váratlan hatás érheti a lovaspárost (nem hiába írom itt mindkettőjüket és nem csak a lovat), melyekre bármely okból való helytelen reakció balesetveszélyes lehet! Most lóviselkedéstani esszenciát készítek ahhoz, hogy megértsük társállatunk viselkedését. Teszem ezt a megkerülhetetlen Mester; Dr. Robert M. Miller és lelki- szellemi társam, Tóth Bettina tanításai mentén.

Etológiai felépítmény a menekülés mentális állapotáról

Ha viccelődhetünk azzal, hogy a tehén a füvet tejjé alakítja, akkor a ló a füvet energiává! Akárhogy is nézzük; észbontó – és egyben csodálatos – hogy egy olyan növényevő, menekülő, zsákmányállaton ülünk, melynek elsődleges, életét mentő védekezése a villámgyors, kirobbanó menekülés, elrohanás. Azért csak ez, mivel se szarva, se agancsa. E „hiányosság” jócskán okoz eltéréseket a növényevők viselkedésében, ez bármely erről szóló természetfilmből kiderül.

Egyszerűsítve: a lovaglás kontrollált menekülés. A ló menekülési ösztönéből kiinduló energiának és mozgásformáknak, a lovaspáros testi-lelki fejlődésének érdekében tett szakszerű alakítása a lovaglás alapfeladata! A ló menekülésének milyensége, valamint az ezt követő megnyugtathatóság paraméterei, mindig komoly jelzésértékkel bírnak a lovaspáros kapcsolatának tekintetében. Ez a kapcsolat tükre, a bizalom „mértékegysége”. Minél hirtelenebb kirobbanással, minél nagyobb teret elfoglalva menekül a ló, annál kevésbé áll befolyásunk alatt. Minél hosszabb idő alatt nyugtatható meg, annál sekélyesebb kapcsolatunk.

A 10 pont „gömbjének” összefüggései

 A lóval való bánásmód önismereti, önfejlesztő gyakorlat, hisz a vele való harmóniáért kitanulunk egy saját fajspecifikumunktól jócskán eltérő viselkedést – érzést, mely életünk egyéb területén is hasznunkra válik. Most vizualizáljuk egy „gömbbé”, a Dr. Robert M. Miller által összefoglalt, a ló viselkedését meghatározó tulajdonságok 10 pontját, a bánásmóddal. Nem lineárisan, hanem egy „gömbben” így hatnak egymásra:

A ló növényevő, menekülő, zsákmányállat. (Menekülés)

Életben maradásának feltétele az erre „szakosodott” kiváló érzékszerveivel való mielőbbi veszélyfelismerés és testfelépítéséből adódó azonnali, nagy sebességű menekülés. (Érzékelés, Reakcióidő, Gyors megnyugvás, Tanulás, Emlékezet, Teljes fejlettséggel születés)

A ló csordaállat, ideális körülmények között ménesben él, ami minden tag számára, a „több szem többet lát” elv alapján biztonságosabb. Tágabb értelemben; a ló egy teremtmény, de az egész „Lény” maga a ménes. Közös energiafüzérben élnek, akár a hal-, madárrajok, illetve a hangyaboly. A ragadozó támadásakor nincs idő „megvitatni” a menekülés módját, irányát, sebességét, valamint a kialakult rangsor felesleges konfliktusok és sérülések nélküli, ezért rangsor alapú a lovak közössége. (Rangsor)

A menekülő életmód miatt a ló testtömegéhez képest viszonylag kevés táplálékot vesz fel, anyagcseréje gyors, szinte mindig eszik. Sosem nehezülhet el, energiáit a menekülésre kell tartogatnia. A rangsor kialakításának módja egyszerű: aki mozgatja a másikat, az feljebb van a „ranglétrán”. Tehát energiatakarékosan, a legkisebb hatásból (mint a gondolat, a szándék ereje) indulva, az egyre erősödő mozdulatokon, testjeleken át, a tényleges fizikai érintkezésig (rúgás, csapás, harapás) 4-5, egymást fokozatosan követő nyomásgyakorlással hatnak egymásra. (A mozgás szabályozása, Testbeszéd)

Aki a nyomástól elmozdul – melyet ekkor a felettes egyed rögtön beszüntet – az elfogadta kettejük rangsorbeli viszonyát. Bizalom alapú biztonságérzet egymás és a csoport iránt, ez a villámgyors és hatékony menekülés, ezzel az életben maradás záloga. A legújabb kutatások szerint, a ménesben sokkal erősebb és mélyrehatóbb a harmóniára, a békés EGYüttlétre való törekvés, mint a „rangsori képlet”. Jómagam valószínűsítem, hogy a lovak „gondolkodásmódjának” és létének megértését kizárólag letapadt emberi gondolkodásunk határolja.

Ezen összefoglalás tükrében:

  1. A lovat azért tudjuk (előre) lovagolni, mert (előre felé) menekül.
  2. Idomított, partneri állapotban a lovasnak is elő jelzi a veszélyt, mert jobban érzékel. Amennyiben a lovas igazi partnerségre törekszik, úgy ezáltal fejlődik saját érzékelése is. Kiváló érzékelésére alapozva képezzük, használjuk, az energia áramoltatás, az érintési- és hangsegítségek alkalmazásával.
  3. Tanításában, a partneri viszony kialakításában kiemelkedő tulajdonságok a gyors reakcióidő, gyors megnyugvás, kiváló tanulás, kiváló emlékezet, és a teljes fejlettséggel születés.
  4. A ló azért fogad el minket vezetőjeként – és emiatt válik könnyen képezhető partnerré – mert rangsorban él.
  5. Minden idomítás és foglalkozás az élőlények energia áramoltatási, és a ló saját testbeszéd alapú mozgás szabályozásán múlik. Mindig szabályozzuk mozgását és minél műveltebben, kifinomultabban használjuk az Ő testbeszéd nyelvét, annál hatékonyabbak leszünk.

A jármódok „lelkiállapotáról”

Most gondoljuk át közösen, mit is akarunk a lónak tanítani!

A ló gyomra (arányait tekintve) kicsi, a szinte állandó legeléssel felvett alacsony tápértékű eleség gyorsan „átfut” rajta. Így az izmos, nagy test csak energiatakarékosan tartható fenn. A ló nyugalomban lép, legel, 24 órából, kb. 16-ot. Az ehhez viszonyított ritka és rövid időtartamú, meneküléshez használt ügetés, vagy vágta, már egy magasabb rezgésű energia, felturbózott mentális állapot. Tehát az emberi együttműködésbe bevont lónak, elsősorban azt kell megtanulnia, hogy az ösztönei szerint, a meneküléséhez „kapcsolt” magasabb energiájú mentális állapotát, a lovas kérésére kezelni tudja, így lehetőleg minden körülmények között maradjon nyugodt, azaz engedelmes és tanítható. Itt kap főszerepet a lóra vonatkozó örökös jelmondatunk: „Figyelj rám, maradj velem!”
A kölcsönösség és az összehangoltság jegyében: mert én is figyelek rád és veled vagyok (a Jelenben és neutrális nyugalomban.)

A folytatásban felvázolom, hogyan is gondolom és csinálom kedves nebulóim képzését, tehát hogyan válnak meglepően „gyorsan” tereplovassá. A kezdetekkor hosszúnak tűnő alapozás, igencsak „felgyorsítja” az eseményeket. Akárcsak írásaim esetén, csak figyeljetek!

                                                                                                                                         2019. 08.09. Kormos Ferenc
Fotók: Tóth Bettina

                                       Forrás:
Miller, Robert M. (2012): Értsük meg a ló viselkedését. Mezőgazda Kiadó
Tóth Bettina (2016): A ló az ló. KSZPP Lovarda Kft.
Kormos Ferenc: A 10 pont. Lovas Nemzet Magazin. cikksorozat.


Kormos Ferenc cikksorozatának korábbi cikke:

Csak az a lovas vihető ki tereplovaglásra…
A tereplovaglás – ki szereti “jól” a lovát?

 

Hozzászólások