Mérgező növények lovaink körül

A legelőn, a szénában, az abrakban, vagy az istálló körül

Legelés során a lovak általában kikerülik a mérgező növényeket, feltehetően azért, mert korábban már megtapasztalták kellemetlen hatásukat. Előfordul azonban, hogy fiatal, tapasztalatlan állat kerül a legelőre, amely fogyaszt mérgező fajokat is.

Leggyakrabban a lótartók nem biztosítják a válogatva legelés lehetőségét a lónak, így az állat mindent legel, amit ér. Nem ritka látvány október végén, hogy a legelőre hajtott lovak a tüskés, keserű ízű fajokat is rágják. Ilyen és más esetekben is fontos, hogy a gyér eltartó képességű legelők használata során a ló mindig megfelelő mennyiségű szálas takarmányhoz jusson: tehát kapjon bőven szénát. Nem a széna a kiegészítés, hanem a legelő!

Bizonyos növényeknek egy része gyógyhatású (pl. a bodza virága), más része pedig mérgező (a bodza levele). Egyes növények csak a nem pigmentált testrészeken károsítanak (pl. a pohánka vagy az orbáncfű a ló orr-és pofa környékén, illetve fehér szőrrel borított területeken okoz fényérzékenységet). Ugyanakkor az orbáncfű olaja kitűnő elsősegély szer égési sérülések esetén.

A mérgező vagy káros növények elfogyasztását követően a lovakban lappangó vagy nyílt megbetegedés, kóros elváltozás fejlődik ki, bizonyos esetekben az állat elpusztul – általában sok szenvedés és fájdalom közepette.

Sokszor nehéz megállapítani a megbetegedés okát, mert a ló tulajdonosában fel sem merül a mérgezés gyanúja, ami általában boncolással igazolható. Gyakran a mérgező növény a szervezet ellenálló képességét csökkenti, és a szervezetet egyes betegségekre hajlamossá teszi.


Lyukaslevelű orbáncfű

A mai tartási körülmények között a ló jellemzően a takarmányban találkozik az értékes növények (pl. fűfélék, pillangósok) közé került mérgező növényi részekkel. Ebből nehezebben válogatja ki a káros fajokat, sőt ha éhes az állat, mohóságában mindent megeszik. Ha abrakba, pl. zabba kerülnek mérgező magok (pl. csattanó maszlag magja), akkor pedig  lónak esélye sincs, hogy elkerülje a mérgezést.

Gyakori az is, hogy a mérgező növényhez zölden hozzá sem nyúl a ló, de szárítva elfogyasztja. A szénában található mérgező növények egy része elveszíti mérgező hatását, mások nem (részletek a letölthető dokumentumban). Szárítás után lehet például a gyógynövények közül a csalánt és a ragadós galajt feletetni lovunkkal.

Aki szeretné tudni, hogy lova szénájában milyen – esetleg mérgező- növények vannak, az érdeklődjön Marton Zsófia lófitoterapeutánál a loherba@dzsar.hu címen a növény beazonosításának lehetőségéről.

A növényi mérgezések tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, de alapvetően hét területre hatnak.

  1. Központi idegrendszerre ható növényi mérgek: 
    Tünetek: ijedősség, nyugtalanság, erős izgatottság, dühöngés, rángás, epilepsziás görcsök, tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, a ló az előtte álló akadályoknak nekimegy, tántorog, részleges vagy teljes bénulás.
     
  2. Emésztőrendszerre ható növényi mérgek tünetei: nyálzás, émelygés, hastáji tünetek: fájdalmak, kólikás görcsök, bűzös szagú, nyálkás vagy véres, híg bélsár, bélsárrekedés, sárgaság.
     
  3. Vizeletkiválasztó szervek mérgezésének tünetei: 
    Tünetek: gyakori vizeletürítési inger, vizeléssel vagy anélkül, vizelet kiválasztás hiánya, erőlködés vizeléskor, megváltozott színű (sárga, vörös) vizelet, megváltozott szag, vizenyős beszűrődések a has és mellkas táján.
     
  4. Vérkeringési szervek megbetegedését okozó növényi mérgek: 
    Tünetek: szívritmus lassulása, gyorsulása, érverés szaporasága vagy alig tapinthatósága, elhullás szívbénulásban.
  5. Légzőszervekre ható mérgezések tünetei: 
    Tünetek: szaporább vagy ritkább légzés, nehézlégzés, orrnyílások tágultak, bordaközök besüppedése, hasprés fokozott igénybevétele, légzés felületessé válása, megszűnése.

  6. Méhizomzattal kapcsolatos mérgezések:
    Tünetek: a vemhes méh a mérgek iránt sokkal érzékenyebb, még gyógynövényeket sem ajánlott adni a vemhes kancának, ritka kivételektől eltekintve. Egyaránt lehet stimuláló, serkentő és elernyedést kiváltó hatása a növényi mérgeknek, melyek hatására a ló elvetél.

  7. Bőrre ható mérgezések tünetei: 
    Tünetek: többféle károsodás miatt különféle tünetek figyelhetőek meg. Kipirosodás, helyi bővérűség, savós-gennyes hólyagok képződése, elhalásos vagy fekélyes bőrgyulladás, ekcémás elváltozások. Száraz bőrelhalás, sárgaság, hosszú ideig tartó mérgezéskor megvastagodás, rugalmatlan bőr. Napfény hatására megjelenő gennyes hólyagok a fényérzékennyé tevő növények mérgezésének tünetei.


Csattanó maszlag
 

A fenti leírás a teljesség igénye nélkül, csak a legalapvetőbb információkat tartalmazza Dr. Haraszt Ede és Dr. Bokori József „Mérgező és szennyező növények a takarmányban” című műve alapján.

A letölthető dokumentum a legelőn megtalálható növények fotóit és leírását tartalmazza.

  A dokumentum a pdf ikonra kattintva, pdf. formátumban tölthető le.

2012.04.16. Marton Zsófia, fitocavallo.hu
Fotó: Haga Zsuzsanna
Frissítve: 2015.05.11.

 

Hozzászólások