Fertőző kevésvérűség: a HVG-n is nagy port kavart

Beigazolódni látszik, hogy a fertőző kevésvérűség nem csak a lovasok, az állatorvosok és a NÉBIH ügye: a HVG is főoldalán foglalkozott a témával. Újságírójuk a Lógyógyászati Tanszék és Klinika mellett a NÉBIH illetékeseit is faggatta. Gergely Zsófia írásából szemezgettünk:

Nemrég olyan fertőző betegséget kapott el Magyarországon egy ló, amely ha elterjedne, megrázná az egész magyar lovas közösséget. A beteg állatot leölték, és az állat-egészségügyi járványhelyzet olyan szintű volt, hogy még a Makovecz Imre tervezte istálló bokszainak ajtaját, de még a vasvilla nyelét is elégették. De más források úgy tudják, az állatorvosi egyetemhez tartozó klinikán egyáltalán nem kezelték olyan profin a helyzetet, ahogy utólag állítják, ezért többen rettegnek a járványtól. Miközben a cikken dolgoztunk, a rendőrség is feltűnt a klinikán, bár eljárás egyelőre nem indult. 

Az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrásaink szerint a meglehetősen tipikus tüneteket produkáló lóról sejthették volna, hogy karanténba kell helyezni, ezt mégsem tették meg. Így a klinikán kólikás istállónak nevezett részen vele együtt tartózkodó más állatokkal is érintkezett, sőt – mielőtt még a zárlat életbe lépett volna – több ilyen lovat is „sutyiban” hazaengedtek, pedig nem kizárt, hogy így elkaphatták a betegséget – állították. Szerintük a klinika vezetése ezek után félretájékoztatta a közvéleményt a ló állapotával kapcsolatban, hogy magukat védjék egy potenciálisan országos járvánnyal fenyegető helyzetben. 

Magyarország jelenleg – még – mentes

Az Európai Unió nagy része mentes a fertőző kevésvérűségtől, papíron Magyarországon is nagyon ritkák ezek az esetek, és ezt mentességet mindenáron meg is akarjuk őrizni. Csakhogy Románia csatlakozásával és így a román határok megnyílásával a helyzet 2007 óta megváltozott, mert ott a ló-AIDS köztudottan jelen van. Ha nálunk is hasonló mértékben elterjedne a betegség, mint Romániában, akkor az unió a Romániával szemben létező szigorításokat Magyarországra is kiterjesztené, többek közt a lovak szállítására nézve. Valamennyi forrásunk egyetértett abban, hogy ez felbecsülhetetlen károkat okozna gazdaságilag, és gyakorlatilag tönkrevágná a magyar lótenyésztés hírnevét. Csak egy példa: jelentős bevételkiesés okozna, hogy a külföldi lovasok már azt meggondolnák, eljöjjenek-e itteni versenyekre, hiszen nem kockáztatnák sokmilliós értékű lovuk életét.

A romániai veszélyről forrásaink szerint a magyar lovas társadalom egy része egyszerűen nem vesz tudomást, előzetes szűrés nélkül hozzák-viszik a lovakat. Vannak, akik az olcsóbb ottani árak miatt a határon túlról veszi a lovakat, vagy egyszerűen átmennek lovastúrázni. De az állatorvosok kifejezett kérése ellenére sokan vesznek részt a Csíksomlyói Búcsún saját állatukkal. Kifejezetten rémisztő képet festenek a búcsú miatt kiadott hatósági figyelmeztetések, amelyek próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a Romániából esetleg fertőzötten hazatérő lovak a szúnyoginvázió miatt a teljes magyar állományban elterjeszthetik a betegséget.

„A lovas szektor azért nem a milliárdos sertéstenyésztés, bár egy-egy állat komoly értékkel bír, de összességében nincs akkora gazdasági súlya a területnek, ezért kevésbé foglalkoznak vele” – mondta egy forrásunk. Szerinte a március eleji lóklinikai eset jelentősége, hogy megmutatta, reális egy járvány kitörése, mert még az állatorvosok sem veszik elég komolyan a veszélyt. „Ha nem lesz járvány, az kizárólag a szerencsén fog múlni, mert ez az állategészségügyben olyan, mintha orosz ruletteznénk az ebolával” – mondta.

Kívülről viszont úgy tűnhet, az országos központnak számító, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karához tartozó Lógyógyászati Tanszék és Klinika helyesen járt el, sőt saját közleményükben még dicsérik is saját elővigyázatosságukat. Több lovas pont erre kapta fel a fejét, ugyanis a hivatalos tájékoztatás teljesen ellentmondott annak, ahogy a saját gazdája nem sokkal korábban részletesen írt szerencsétlen vérző, magas lázzal küzdő jószágról. Erre többen nyíltan rákérdeztek az internetre kitett közleményeknél, egyikük a NÉBIH honlapján. A hvg.hu-nak többen állították, hiába várták a hatóság reagálását, hallgatás volt a válasz a közösségi oldalon. 

„Ebben az esetben felelőtlen lépések sorát láthatjuk” – mondta a hvg.hu-nak egy, a klinikára lovakat beküldő állatorvos. Ugyanis ha a lótartóktól a klinikán át a hatósági és privát állatorvosokig mindenki betartaná a járványvédelmi szabályokat, akkor ilyen eset legfeljebb elkerülhetetlen kivételként fordulna elő, azonban szerinte a jelenlegi „nemtörődöm magatartás” miatt kódolva volt, hogy előbb-utóbb komoly következmények lesznek. „Mit várunk, amíg nemcsak a lótartók, de még az állatorvosok egy része sem veszi komolyan az ilyen helyzeteket? Amikor nem ritkán a tulajdonos hozzáállása is az, hogy a milliós értékű lovának szűrésére minek költsön még 10 ezer forintot?” – sorolta.

„Ha a hírek igazak az eset menedzseléséről, akkor véleményem szerint hibázott a klinika” – mondta a Lóklinikával rendszeres kapcsolatban álló állatorvos arra, hogy forrásaink szerint a lovat nem különítették el megfelelően. „Eleve a Lógyógyászati Tanszék üllői épülete járványügyi szempontból nem védhető. Minden csupa faburkolat, gyakorlatilag nincs boksz, ami ne tartalmazna fát. Maga az épület impozáns, de a funkcionalitást is nézni kellene. Elég elmenni a bécsi egyetemig: sterilizálható ajtók, mosható falak” – magyarázta.

A névtelenséget kérő állatorvos szerint ha „ilyen súlyos hibák történhettek”, és ezt utána nem kommunikálták a veszélyhelyzetnek megfelelően, az „jól mutatja a felelősségtudatot. Hogyan küldjek én oda állatorvosként ezek után egy állatot, ha nem tudom biztosan, hogy nem rejtett betegséggel fog kijönni, ami majd egyszer robban?” – tette fel a kérdést.

"Professzionális módon" jártak el

„Meggyőződésem, hogy a klinika professzionális módon járt el a beteg vizsgálata, kezelése és a betegség diagnosztizálása kapcsán.” – közölte kérdésünkre Bodó Gábor, a Lógyógyászati Tanszék és Klinika vezetője.

Megismételte a közleménybe foglalt állítást, miszerint a ló nem mutatott tipikus tüneteket, amikor a klinikára érkezett, „ilyen tipikus tünet a lépmegnagyobbodás, a láz, a vérszegénység, a vérzések a nyálkahártyán stb.” Szerinte azonnali elkülönítése így nem volt indokolt.

A nem vérző ló összevérezte a bokszot

Rákérdeztünk arra is, hogy a lovat miért kellett több boksz közt hurcolni, mire azt a választ kaptuk a klinika vezetőjétől, hogy „a vérrel szennyezett boksz kitisztítása és fertőtlenítése szükségszerűvé teszi, hogy a lovat áthelyezzük egy másik bokszba” – írta. Ez viszont ellentmondásnak tűnik, hiszen ezek szerint volt tisztítást igénylő vér a bokszban, amit állatorvos forrásunk sem értett. Ha ilyen szintű direkt vérzése volt az állatnak, akkor kizártnak tartotta, hogy még pontszerű bevérzései sem voltak a nyálkahártyán, ahogy azt a hivatalos közleményében állította a klinika.

A tanszékvezető megerősítette, hogy valóban hazaengedtek több lovat aznap, amikor a fertőzésgyanú „nem hivatalosan” beigazolódott, de valamennyi, a „beteg istállóban megfordult, és időközben hazament, vagy hazafelé tartó lovak esetében otthonukban rendelt el helyi zárlatot a hatóság”, így ebben sem lát semmi kivetnivalót. Bodó Gábor határozottan visszautasította, hogy félretájékoztatták volna a közvéleményt, szerinte ezen a téren is korrektül jártak el. 

A NÉBIH hiányosságokat talált

Úgy tűnik, a hatóság ennyire azért nem elégedett a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának klinikájával, válaszukban ugyanis azt írták, hogy „a járványügyi nyomozás során felhívták a figyelmet a Lóklinika járványvédelmi tervének és intézkedési rendjének hiányosságaira”. „A továbbiakban azokat a sürgősséggel érkező lovakat, amelyek nem útlevéllel és a benne foglalt megfelelő vérvizsgálati eredményekkel érkeznek, izolációs bokszokban fogják elhelyezni” – szól a NÉBIH hivatalos válasza. 

A NÉBIH szerint jelenleg mindent megtettek a járvány megakadályozásáért, a kólikás istállóban a kritikus időszakban megfordult lovak hatósági megfigyelés alatt állnak. Ugyanakkor szerintük „elhanyagolható volt” a megfertőződésük esélye. Továbbítottuk a Facebookon sokáig válasz nélkül hagyott, fertőzött lóhoz közel lakó állattartó kérdését is.

Mivel egy potenciális járványhelyzetben a tájékoztatás alapvető fontosságú, rákérdeztünk a hatóságnál arra is, hogy miért töröltek a Facebookon posztokat, amelyekben lovasok érdeklődtek a helyzetről. A NÉBIH állította, a hivatalos Facebook-oldalukra érkezett egyetlen bejegyzést, hozzászólást sem töröltek. Nem sokkal később azonban pont itt, az oldalukon tulajdonosok nemcsak kérdőre vonták a hivatalt ugyanezért, de be is linkelték a törölt posztot.

Tovább a HVG teljes cikkére:
Ló-AIDS: "Mintha orosz ruletteznénk az ebolával" >>

2015.04.07. Forrás: Gergely Zsófia, HVG.hu
Fotó: Schuch Lili

Hozzászólások