Kezdőlap Blog Oldal 693

Ruttner György díjugrató sportunk felemelkedéséért

Írta:
Lovasok.hu

Ruttner György törekvése díjugrató sportunk felemelkedéséért

 

Hazánkban az utóbbi években gombamód szaporodtak a különböző szakágakat művelő és a lovasturizmust kiszolgáló lovasbázisok. Működésükhöz nem csak megfelelő anyagi háttér, hanem megalapozott szakmai vezetés is szükséges. Ahhoz viszont, hogy széles körben a ló szeretetét, tiszteletét, a versenyek rangját és színvonalát, mindezek társadalmi elismertségét valaki meghonosítsa, túl kell lépnie a normál működési feltételeket. Ez a többlet pedig az a szellemiség, amely a Ruttner Farm Lovas Klub törekvéseit is áthatja és átgondoltan irányítja.

A közelmúltban Dr. Ruttner György úr meghívására megtekinthettem ceglédberceli lovasbázisukat. A csodálatos építmény rangos lovas klub és pazar családi otthon egyben. Ruttner úr feleségével és négy gyermekével él itt. Pár órás látogatásom elég volt ahhoz, hogy megérintsen az a kiegyensúlyozott légkör, amely a család, a munkatársak, az alkalmazottak és a lovak harmonikus egységét alkotja.

A Ruttner Farm Lovas Klub istállójában 20 ló áll, melyek állandó szereplői hazai díjugrató versenyeinknek. A klub elnöke és tulajdonosa foglalkozását tekintve ügyvéd. 1991-ben hozta létre ügyvédi irodáját, mely elsősorban nemzetközi és hazai cégek jogi képviseletét látja el. Mindezek mellett Ruttner úr a Magyar Lovas Szövetség alelnöke és eredményes bortermelő is.

Kanyarodjunk vissza az ő lovaséletébe s ennek egyik igen érdekes momentumába. A klub támogatását élvezik Túri József és lovai is. A sikeres ügyvéd és a kitűnő lovas első találkozása 44 évvel ezelőtt történt a nagykőrösi kórház szülészeti osztályán, ahol öt nap különbséggel segítette mindkettőjüket a világra Ruttner úr édesapja, Dr. Ruttner Béla szülész-nőgyógyász főorvos. Akkor születésük, az elmúlt évben pedig a lovak kapcsolták össze életútjukat.

A következőkben arról számolok be, hogy milyen jelentős lovasversenyt tervez a Ruttner Farm Klub Szolnok-Tiszaligetben idén június 30, július 12-én. A háromnapos rendezvény, mely A ló és a lovaglás ünnepe elnevezést kapta, a hat számban zajló díjugrató lovasverseny mellett számos olyan programot is tartalmaz, amely kortól és nemtől függetlenül igazi élményt nyújt majd az érdeklődőknek. A szórakozás mellett pedig célja, hogy európai színvonalra emelje a hazai díjugrató sport rangját. A fő versenyszám a Ruttner Farm Nissan Kupáért folyik majd, melynek fődíja egy Nissan terepjáró és összdíjazása 5 millió 75 ezer forint. Az indulók között szerepel majd Túri József is, az egyetlen magyar díjugrató, aki részt vesz az idei olimpián.

Kísérőprogramként többek között a Republic együttes, a Benkó Dixiland Band, Maksa Zoltán, Demjén Ferenc, Sasvári Sándor, Vikidál Gyula, Bessenyei Ferenc, Levente Péter lépnek színpadra. Bemutatót tartanak a fogathajtó világbajnok Lázár fivérek, és a lovas színészek és a lovas politikusok Ride and Bike játékos vetélkedőn indulnak.

Figyelemre méltó, hogy az eseményt beharangozó kampány részeként három megye általános iskolás tanulóinak képzőművészeti pályázatot, míg a középiskolásoknak színház- és táncművészeti pályázatot írtak ki A ló és lovaglás címmel. Mindezekről impozáns sajtótájékoztatót tartott a Ruttner Farm Lovas Klub április 14-én a Nemzeti Lovardában. Ezen a programismertető találkozón ugratta át Turi József Nissan Herminával az összetolt két Nissan terepjárót és az előttük álló négykerekű Yamaha terepjáró motorkerékpárt. Az erről készült fotó lesz a nagy nyári rendezvény logója is.

Köszönöm a Ruttner család és a klub munkatársainak, alkalmazottainak szívélyes vendéglátását és a meghívást a sajtótájékoztatóra. A Magyar Lovas Kör nevében őszintén kívánom, hogy törekvéseik megvalósuljanak.

 

2000. Pajlócz András alelnök
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.08.15.
Fotók: Canva

Állatvédelmi törvény

Írta:
Lovasok.hu

Állatvédelmi törvény

 

Állatkínzásnak tekintendő különösen:
– a megfelelő gondoskodás elmulasztása,
– természetellenes tartási mód, kényszertáplálás

1995. évi törvény 3§ Alapfogalmak

4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő, nem kísérleti célra szánt állategyed tenyésztése, szaporítása.

Állatkínzás: Minden olyan beavatkozás az állat életébe, tartásába vagy magatartásába, amely

– nem felel meg az illető faj és fajta etológiai vagy fiziológiai leírásának,

– nem az állat gyógyítása vagy fájdalmának megszüntetése céljából, illetve más, jogszabály által megengedett okból történik,

– az állatnak szükségtelenül fájdalmat, tartós félelmet, szorongást, egészségi károsodást, sérülést vagy pusztulást okoz.

Állatkínzásnak tekintendő különösen:

– az állat megfélemlítése,

– az állat ütése, rúgása, megsebzése, megcsonkítása vagy megölése,

– az állat természetes környezetéből való kiemelése,

– az állat szándékos elhagyása,

– a megfelelő gondoskodás elmulasztása; az állatok egymásra uszítása (az állat erejének, ügyességének kipróbálása egy másik eleven állaton), vagy ember és állat közti viadal, illetve olyan cselekmény, melynek során az állat károsodhat vagy elpusztulhat,

– állattal viadal tartása, az állatok viadalát vagy fájdalmat okozó küzdelmét szolgáló helyiségnek vagy helynek a rendelkezésre bocsátása, illetve felhasználásra való engedélyezése, bármely személy nem hivatalos minőségében való ilyen helyiségbe vagy helyre történő beengedése,

– az állatoknak fájdalmat, félelmet okozó idomítás,

– természetellenes tartási mód, kényszertáplálás,

– az állat túlterhelése, erejét meghaladó teljesítmény kikényszerítése,

– minden olyan módszer vagy eszköz alkalmazása (akár állatorvosi tevékenység is), amely az állatnak szükségtelen fájdalmat, sérülést vagy félelmet okoz vagy okozhat,

– az állatok felhasználása anyagi haszonszerzés céljából kiállításokon, bemutatókon reklám vagy hasonló célból, ha az az állatnak fájdalmat, sérülést, pusztulást, vagy tartós stresszállapotot okoz vagy okozhat,

– az állat nagyfokú, vagy tartós nyugtalanítása,

– dopping-, illetve kábítószerek használata.

Szenvedés: Tartós állapot, mely az állat számára kínzó testi fájdalommal vagy pszichikai megterheléssel jár.

1995. Állatkínzás 33. §

Állatkínzást követ el, és ezért büntetendő az a személy, aki

– előkészít, elkövet vagy megenged ilyen cselekményt, segít vagy felbújt más személyt ennek elkövetésére,

– közvetlenül vagy közvetve mást rábír ilyen cselekmény elkövetésére,

– népszerűsít ilyen cselekményt,

– tulajdonosként vagy felügyeletet gyakorlóként elmulasztja az indokolt gondoskodást az állat szenvedésétől való megvédése tekintetében.

Btk. 266/B. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Fontos: A törvény az elkövetési magatartások közül abban az esetben tartja szükségesnek az erőteljesebb állami fellépést, amennyiben az elkövetési magatartás alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosbító körülményként értékelhető.

Fontos: Ha van helyi önkormányzati rendelet, amely módosítja vagy kiegészíti az állatvédelmi törvényt, az lehetőséget adhat az állatok elkobzására is!

A jegyző hatásköréről:

A Kormány 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelete a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről;

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a
továbbiakban: Átv.) 49. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Az állatok védelmével összefüggő feladatok l. §

(1) A települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a
továbbiakban: jegyző) az állatok védelme érdekében

a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,

b) az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, továbbá

c) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.

(2) A helyszíni szemlén – meghívása esetén – a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állat (a továbbiakban együtt: természetvédelmi oltalom alatt nem álló állat), valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság képviselőjének részvétele kötelező. A rendőrhatóság képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.

(3) A jegyzőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogköre nem terjed ki az Átv. 2. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontjában említett állatokra, amelyeknek védelméről és kíméletéről külön jogszabályok rendelkeznek.

2. §

A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében a természetvédelmi oltalom alatt álló állat, illetve természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

3. §

Ha a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.

4. §

(1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles megküldeni a természetvédelmi hatóságnak.

5. §

Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az állatok nyilvántartása

6. §

A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) az állattartás helyét,

b) az állattartó nevét, személyi azonosító jelét, lakcímét,

c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait,

d) az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját,

e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá

f) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét.

7. §

(1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén; a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével; az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását.

8. §

Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

 

Frissítve: 2023.08.16.
Fotók: Canva

Mi lesz veled telivér?

Írta:
Lovasok.hu

Mi lesz veled telivér?

 

A Bábolna Rt. három ménesében az utóbbi nyolc évben félmilliárd forint veszteség keletkezett, ebből tavaly 152 millió forint volt a ráfizetés. A vezetőváltás után az Rt. jelentős változásoknak néz elébe, ez érinti a lótenyésztési ágazatot is. Az igazi kincs, a nemzetközi hírű arab ménes az angol telivérekhez képest egyenlőre viszonylagos biztonságot élvez. Reméljük, hogy megmarad állami tulajdonban, és nem fog a politikában “sikertörténet”-ként emlegetett privatizációnak áldozatul esni.

Az angol telivérek helyzete válságosra fordult, felén így is, úgy is túladnak. Árverést hirdettek meg Dióspusztán és Budapesten, a Kincsem Parkban.

Adatok

Dióspuszta, 2000. április 15. Kincsem Park, 2000. április 30.
Kb. 100 érdeklődő Kb. 150 érdeklődő
Felvezetett lovak:

  • tenyészkancák, II db
  • mének, 22 db (nem tenyészmén)
 Felvezetett lovak:

  • tréningben lévő kancák és mének 26 db
Elkelt árverésen:

  • tenyészkanca, O db
  • mén, 3 db
 Elkelt árverésen:

  • (200 000 Ft-ról 280 000 Ft-ra licitálva) 1 db
Licitálás 1 db 2 éves ménre volt
250 000 Ft-ról 420 000 Ft-ra. A
kikiáltási árak 150 000 Ft-tól
kezdődtek. A legmagasabb árat
egy vemhes kancáért kérték,
mely alatt ott volt ezévi csikója
is. Ők együtt 350 000 Ft-ért
voltak kínálva, de 200 000 Ft-ért
is volt kanca csikójával. A tatai
Szakmunkásképző Iskola lovas
tagozata 4 db félvér lovat vezetett
fel, ajánlatot nem kapott rájuk,
pedig 150 000 Ft-ért előrehaladott vemhes kancát is bemutattak.		 A kikiáltási árak 150 000 Ft-tól kezdődtek, a legmagasabb 250 000 Ft volt.

A két árverés adatait figyelembe véve a kikiáltási átlagár 192 000 Ft volt, 150 000 Ft-ért 20 db telivért kínáltak, de az árverésen ezek közül egy sem kelt el. Ha a kancákhoz tartozó 5 db szopós csikót az árakból leszámítjuk, akkor a kikiáltási átlagár megfelel az elmúlt évi állatvásárok 182 000 Ft-os átlagárának, mely a kifejlett lovakra vonatkozott. Tehát semmivel sem adnak többet egy kiváló pedigrével rendelkező, sportos felépítésű angol telivérért, mint a mindenféle – sokszor zugfedeztetésből származó – sok gazdát és lókupecet megjárt vásári lovakért.

Azért a bemutatott lovak egy részét utólag már megvásárolták. Jó magyar lóárverési szokás szerint, ugyanis nem az árverésen, hanem utána szoktak nálunk lovat venni. Az árverésen csak megnézik a kínálatot, és amelyik tetszik, azt a katalógusban bejelölik maguknak. Ezután a bokszban felkeresik a lovat, körüljárják, végigtapogatják, kikérdezik a lovászt vagy trénert a ló viselkedéséről, betegségeiről, kólikára való hajlamosságáról stb. Akik nem tenyésztésre veszik, hanem használatra, azok néha ki is próbálják. Egyébként a késői bánat megelőzésére ez a megfelelő eljárás.

A veszteség

Egy ilyen súlyú vágó-lónak, mint az angol telivér, a vágóára kb. 120-130 000 Ft. Ebből a nemes fajtából egy olyat, mely a pályán egy millió forint felett nyert és most élete teljében visszavonult, 150 000 Ft-ért meg lehet venni! Milyen okok húzódnak meg e szomorú valóság mögött? Elsősorban a fajtán belüli túlkínálat a kereslettel szemben, másodsorban a versenyeztetés gazdaságtalansága.

Kevesen keresnek ma telivért sport vagy hobbi célra. Az ugrósportban túl gyors, sok egyede felspannolt, nehezen irányítható, a pályák vonalvezetése ezeknek nem kedvez. A távlovaglásban inkább az arabot, vagy anglo-arabot keresik. A díjlovaglás művelőinek kicsi a tábora, és egy ilyen kinyújtózkodó fajtát nehéz iskolaegyensúlyba (amikor a konc, a csánk, és a hátsó ízületek fokozottabb hajlítottsága következtében a súly nagyobb részben a hátsó lábakra kerül, így az első lábak emeltebben és szabadabban mozoghatnak) átlovagolni. Fogatban nem mernek vele kísérletezni, mert ha bepánikol, annak végzetes következményei lehetnek. A kedvtelésből lovat tartónak pedig tudnia kell lovagolni.

Mikor jelenik meg egy lovasiskolában olyan képességű lovas, akit egy pályáról frissen lejött telivérre rá mernek ültetni? Mondjuk meg őszintén, hát elvétve. Ezek a nagy teljesítményű és kiváló pedigréjű lovak elsősorban arra lettek tenyésztve, hogy a startgépből kiugorva lefussák azt az egy-két kilométert teljes erőből, azután mehetnek vissza a helyükre. Némelyiket, amikor meghallja a lószállító hangját, már kiveri a verejték. Használatukban a sebesség számít, az hozhat pénzt. Ezért csépelik őket a zsokék a célegyenesben. Két dolgot kell szem előtt tartaniuk a 60 km/órás sebesség közben. Beférni az első három közé és életben maradni. Ez tehát a telivér fő profilja, erre lett tenyésztve és felkészítve. Amikor befejezi a versenyzést, a jobb kancák tenyésztésbe mennek, a mének közül csak elvétve egy-egy, a többi sorsa a teljes bizonytalanság lesz.

A versenyeztetés gazdaságtalansága nem ösztönzi a vezetőket arra, hogy a megvett lovat továbbra is versenyben tartsák, vagy annak szaporulatát pályára adják. A tréningben tartás díja olyan magas, hogy a ló – eltekintve a kiemelkedő képességűektől – nem tudja eltartani magát. Tehát nem hogy keresne, de havonta súlyos tízezrekbe kerül a tulajdonosának. Ezt pedig nem mindenki engedheti meg magának. Ha a veszteséget termelő lovakból sok van, akkor az már egy olyan jelentős gazdasági egységnek, mint a Bábolna Rt. is komoly teher. Minden nap csak a pénzt viszi, tehát meg kell tőlük szabadulni. Mi lóbarátok csak abban reménykedhetünk, hogy ezek a nemes lovak időt nyernek, ezalatt jó gazdára találnak, és életük teljében nem a vágóhídon végzik.

 

2000. Vér Imre
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.06.08.
Fotók: Canva

A Caprilli iskola magyar vonatkozása

Írta:
Lovasok.hu

A Caprilli iskola magyar vonatkozása

 

Az elmúlt évek folyamán már számtalan pontos és részletes szakmai írást olvastam Federico Caprilli életéről és munkásságáról. Ezekben viszont csak néhányan tettek egyáltalán említést Caprilli modern lovagló és ugró elvének a megalkotásában döntő szerepet játszó magyar segédletről. Erről pedig minden magyar lovas embernek tudnia kell, mi több, büszkeséggel tudatnia a felnövekvő nemzedékkel. Erről a következőkben Dr. Várady Jenő, ti Népsport c. folyóiratban 1990. II. 25-én “Miből tanult Caprilli?” címmel.

A Sankt Georg (Berlin), a Notes sur l’enseignement equestre (Saumur) és a Sport Universal Illustre (Hannover, 1930) lapok szerint gróf Széchenyi Dénes “Adalékok a lovaglás tanításához” (pesth 1871) és “Beitrag zum Reitunterricht” (Wien, 1872) könyve volt a jelenleg egyedül üdvözítő olasz iskola kiindulópontja. Az iskolát Federico Caprilli (1868-1907) alapította, s ennek köszönhetjük a mai rekord eredményeket az ugratásban. A hivatkozott szaklapok szerint Széchenyi múvét a bécsi olasz követ küldte el Caprillinek, s ő az ebből tanultak alapján alapozta meg oly világhírűvé vált iskoláját, ahová a legtöbb európai ország – közöttük mi is -, Amerika, Japán lovasai kiképzésre jártak.

Caprillinek, a kiváló lovasnak és tanárnak mindenképpen érdeme, hogy felismerte az ebben a munkában foglalt útmutatások – korát megelőző – fontosságát, az innovációt és azokat késedelem nélkül átültette tehetségével a gyakorlatba. Ez tehát minden kétséget kizáróan magyar eszmei indíttatás, melyet Olaszországban tökéletesítettek. Az “Adalékok…” adta meg Caprillinek a lehetőséget iskolája kifejlesztésére. Az egyetemes lovassport gyásza volt Caprilli 1907-ben munkaközben, szerencsétlenül bekövetkezett halála.

Jenő bácsi sorai nyomán a témánál maradva gondolatban látogassunk el Pineroloba, a Caprilli-iskola fellegvárába. Dr. Reznek Jenő “Pineroloi levelek” című írása 1930. január 10-én jelent meg a Szent György sportlap hasábjain. Ami világhírre emelte ezt a kis városkát, az lovas tradíciója és Caprilli szelleme. Az egész ország minden fiatal lovastisztje ide kerül, itt kezdi pályafutását az élet göröngyös útján. Amit itt lát, amit itt hall, amit itt tanul, az hű kísérője marad élete végéig. Ha pedig egy ilyen pazarul berendezett kaszinó minden kis zugában az olasz lovas hírnevét és dicsőségét hirdető szimbólummal találkozik, kell, hogy büszkeség töltse el, kell hogy tele lelkesedéssel és kitartással küzdjön abban az irányban, melyet Caprilli mutatott meg.

Ennek az iránynak – mely alapját képezi a mai olasz lovas hírnévnek – megtartásáért és továbbfejlesztéséért vállvetve dolgozik mindenki. Itt megnyilvánul a lovasszellem külsőségekben, él a lovasszellem a lelkekben s a fiatal lovasgenerációt ezzel a szellemmel átitatva bocsátják ki az életbe. Vagy nem a nemzeti érzés és lovasszellem együttes ápolása az, ha ebédjénél és vacsorájánál minden egyes tányér mélyén ott látja az iskola címerét a jelszóval: “Non ristare!”? Ezen jelszó szellemében kezdi meg az innen kikerülő fiatal tiszt működését a csapatnál, ezen jelzés szellemében épül fel tehát az egész olasz lovasság kiképzése is.

 

2000. Pajlócz András
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.08.16.
Fotók: Canva

Alternatív módszerek, III. Országos Konferencia 2000. március 10-11.

Írta:
Lovasok.hu

Alternatív módszerek az állat gyógyászatban, állattartásban és az élelmiszertermelésben
III. Országos Konferencia 2000. március 10-11.

 

A CEU Szálló és Konferencia Központ adott otthont a kétnapos konferenciának, melynek célját a rendező Mátray-Ház Kft. a következőkben határozta meg. Meggyőződésünk, hogy az alternatív módszereknek mind nagyobb szerep jut a jövő mezőgazdaságában és élelmiszertermelésében egyaránt. Konferenciánk célja, hogy lehetőséget biztosítson e módszerek művelőinek munkájuk, eredményeik, esetleges tanulságos kudarcaik bemutatására. Ezzel kívánjuk támogatni a leghatékonyabb, legeredményesebb eljárások minél szélesebb körben történő megismertetését és elterjesztését.

A konferencia szakmai elemzését ne várják el tőlem, csupán a színvonalas rendezésről, az előadók és kollégáik, évfolyamtársaik baráti hangulatú szakmai összejöveteléről számolhatok be önöknek. A két nap alatt 27 előadás hangzott el, melyből Dr. Zimmermann István állatorvos, evangélikus teológus értékes mondatait, gondolatait próbálom összefoglalni. Nagyapjának, Dr. Zimmermann Ágoston születésének 125. évfordulója tiszteletére “A ló a Bibliában” címmel tartott rövid előadást. Témája a “Tudományok és a Biblia” kapcsolatát, azonosságait és különbözőségeit elemzi.

A Biblia 72 állatot sorol fel, melyeket 4 törzsre lehet osztani: az ízeltlábúak, a puhatestűek, a gerincesek és a kétéltűek. A tudományokat 5 területre oszthatjuk: a természet, az agrár, az orvos, a műszaki és a társadalomtudományokra. A Bibliát pedig Ó- és Újszövetségre bonthatjuk. Hívő ember számára a Biblia Isten által sugallt, ember által leírt könyvek (66) gyűjteménye, mely az 1800-as évektől kezdve több millió kiadást ért meg, több milliárdos példányszámban. Nem hívőnek a Biblia egy olyan könyv olvasása, vizsgálata, amely a világtörténelem legnagyobb példányszámú könyve. A tudományok kérdésköre az ok és okozat vizsgálata, a Bibliáé pedig a “mi az értelme”? A Biblia mindig az emberrel foglalkozik, a tudományok csak egy-egy szeletét vizsgálják az embernek. Érdekes az a megállapítás, hogy az ismeretek növekedésével a hit is növekszik és erősödik az emberben. Példa lehet erre, hogy a Nobel-díjasok 85%-a hívő ember.

Lóval a legtöbbet az ószövetségi Bibliában találkozunk. A ló üzenete, szerepe szerteágazó, többek között: hasonlat, áldozat, a gazdagság mutatója, külső megjelenés, közlekedési eszköz, a héber hónapok neveiben szereplő, áldás vagy átok, gyorsaság. A “Jelenések Könyvében” a vörös ló a béke elvesztését hozza, a fekete ló lovasának kezében mindig mérleg van, a sárga ló a halál, a fehér ló a győzelem kifejezője.

Dr. Zimmermann István előadása nagy tetszést és elismerést aratott a homeopata orvosok között.

A homeopátia hazai helyzetéről és megítéléséről egy hölgy hozzászólása adott tökéletes képet. Azért kell összefognunk és nem hibáznunk, mert ha egy hagyományos módszerrel gyógyító állatorvos kezelése alatt egy állat nem gyógyul, netalán elhullik, akkor ezért azt az egyetlen állatorvost okolják. Ha ez a helyzet áll elő egy homeopata állatorvossal, akkor viszont magát a homeopatás gyógymódot hibáztatják és ítélik el.

Végezetül köszönjük Dr. Mátray Árpád és felesége, Magdolna meghívását. A konferencia pár előadását hallgatva öröm és büszkeség töltött el, hogy ilyen nagyszerű, tekintélyes embereket tudhatunk tagjaink soraiban, mint a Mátray házaspár. Őszintén gratulálunk nekik a kiemelkedő jelentőségű országos konferencia sikeres megrendezéséért.

 

2000. Pajlócz András
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.08.17.
Fotók: Canva

Ruth Giffels magasiskolája, a klasszikus idomítás gyökerei

Írta:
Lovasok.hu

Ruth Giffels magasiskolája, a klasszikus idomítás gyökerei

 

A klasszikus idomítás terén Ruth Giffels-hez hasonló, hozzá mérhető lovas hölgy nincs Németországban. Iskolájának alapjait régi nagy mesterek, mint de la Guériniére vagy Pluvinel munkái jelentik. Amikor beszélgetünk vele, egyre csak csodálkozunk, milyen természetes egyszerűséggel beszél az ugrásváltásról, piruettekről és pesaderól – pedig ezek a fogalmak a mai lovaséletben egyre ritkábban fordulnak elő. Számára ezek jelentik a “mindennapi kenyeret”, célja, hogy lovai a lehető legtökéletesebben sajátítsák el ezeket a feladatokat. Ez azonban nem öncélú elképzelés, mert a lovak tornáztatásával nyílik lehetőség arra, hogy a lovaglás még finomabb és pontosabb legyen, ami a munkát mindkét fél számára könnyedebbé teszi. Az ehhez szükséges alapokat igen korán megszerezte: már tizenévesen Egon von Neindorff lovasiskolájában tanult. A fiatal lány számára – aki addigra már a díjlovaglás nehéz kategóriájában is indult – egy egészen új világ tárult fel, új követelményekkel, amelyeket eddig nem ismert.

A hetvenes évek végén, amikor Ruth tizennégy éves volt, von Neindorff iskolájában tanult. A mester megengedte neki, hogy legendás lusitano lován, Jaguaron lovagoljon. A nyolcvanas évektől pedig édesapja lovával, Kenóval szerepelt “A klasszikus lovasművészet ünnepi estélye”-in.

1987 őszén ismerkedett meg von Neindorff iskolájában Richard Hinrichs-szel, akihez három év múlva lovaival együtt átköltözött a Lüneburgi Heide gyönyörű vidékére. Így alakult itt ki a klasszikus lovasművészet apró, de annál színvonalasabb “Mekkája”.

Ruth Giffels és Richard Hinrichs

Ők alkotják az igazi barokk lovas párost! Összetéveszthetetlenek kiválóan képzett lovaikon és gyönyörű barokk ruháik jelentik a pontot az i-re az előadások során. A lovak harmónikus mozgásához nem is illene a mai, visszafogott lovasöltözék, míg a barokk ruhák lágy vonalai alátámasztják a lovak finom mozdulatait. Ezzel együtt nem kosztümös lovaglásról van szó – a ruházat csupán hangsúlyozza a lovaglóstílust.

Néhány évig együtt lovagoltak a “Hófehérke – egy mese a lovakhoz” című előadáson, ahol Ruth Richard Hinrichs ébenfekete fríz ménjén adta elő Hófehérke szerepét.
Előadásukhoz a hannoveri főrendiház kertje szolgáltat különlegesen szép hátteret, ahol minden évben a “Lovak tűzijátéká”-t mutatják be. A pár hatalmas baráti köre és tanítványaik segítségével különböző fajtákat, stílusokat és különleges feladatokat mutatnak be. A hannoveri Expo-ra “A világ kultúrái a lovasművészetek tükrében” című előadásukkal készültek. Ennek előkészületei pedig sokkal többet igényeltek, mint “csupán” lovastudást. Amikor nem valamely előadásra zajlik a felkészülés, a Hinrichs-Giffels házban akkor is mindennap lovagolnak. Minden este munka után – hiszen mindkettőjüknek van munkahelye – este tizenegyig is dolgoznak a lovardában. Napközben gyakornokok látják el a lovakat, futószárazzák őket, igazi kiképző munka csak este, munkaidő után zajlik.

Természetesen nem csak saját lovakat edzenek. Állandóan vannak náluk tanulók is – némelyek még saját lovukkal érkeznek -, akik vagy Hinrichs úrnál vagy Giffels asszonynál tanulnak lovagolni.

Nagy lovasok tanításai

Ruth Giffels – a szokásos díjlovagló versenyek mércéjével mérve – Grand Prix színvonalon lovagol. Mégis – vagy éppen ezért, hiszen az igazán jók mindig szerények – rendszeresen kikéri tapasztalt lovasok véleményét és segítségét.

Újra és újra ellátogat a bécsi Spanyol Lovasiskolába, a spanyolországi Jerezbe vagy a portugál Magasiskolába. Kurt Albrecht, a bécsi Spanyol Lovasiskola egykori vezetője is gyakori vendég és oktató a Hinrichs-Giffels házban.

A kiképzés öröme

Ruth Giffels szívesen adja át tudását. Nála még egy elméleti előadás is roppant érdekes, hiszen rendkívül igényes, de barátságos és megértő tanár. Számára az a fontos, hogy a lovat ne csak mechanikusan “ledolgozzák”, hanem elsősorban megnyerjék maguknak. Ezért fontos, hogy első lépésként a lovas mondja meg, mit is vár lovától. Ezután megvizsgálják, hogy a kívánalom összeegyeztethető-e azzal, amit a ló külleme és belső tulajdonságai kínálnak.

Nem minden lovas juthat el a magasiskola szintjére, de Ruth Giffels annak is örül, ha egy diákja jobb összhangot teremt lovával – anélkül, hogy a legnehezebb feladatokat hajtaná végre.

Egyes lovaknál előfordul, hogy lovasuk túl alacsony követelmények elé állítja őket és ezért unatkoznak – ekkor bizony elfogy Ruth Giffels türelme. Ilyenkor roppant szigorúnak tűnik, hiszen nem nézheti tétlenül, ha valaki kiváló képességű lovát túlságosan elengedi és unatkozni hagyja. Ebből persze a legritkább esetben lesz sértődés a tanítvány részéről, hiszen általában örülnek a lovasok, ha valaki felismeri, mennyi adottság rejtőzik még lovukban, és segít a tanulásvágy kialakításában.

Az évek során Ruth Giffels tudásának és pedagógiai érzékének Németország-szerte elterjedt a híre. Azóta nemcsak otthon, hanem Németország egész területén tart kurzusokat.

Keno, a nagy szerelem

Ruth Giffels minden lovát a magasiskolára képezte és képezi ki. Amikor anglo-arab lovát, Rephaimot huszonkét évesen “nyugdíjazta” patacsont-süllyedés miatt, a ló akkor is tudta még a piaffe-ot, passage-t, piruettet és az ugrásváltást is. Csak “frissítésképpen” gyakorolta a spanyol lépést, a fél térdre ereszkedést, a fektetést és a polkát.

Keno édesapja lova volt. Halála után került tizenöt évesen Ruth tulajdonába, és tizenkilenc évesen tanult meg piaffe-ozni, piruettezni és az ugrásváltást is elsajátította. Keno ma harmincegy (!) éves, és hetente két-három alkalommal ma is lovagolják vagy kézen mozgatják. A hosszú, rendszeres tornáztatás ezek szerint meghozza gyümölcsét – Keno ma is tisztán tud piaffe-ozni!

Ahol a kecskék és a kutyák is tanulnak…

A tanulás örömét nem csak a lovak élvezik. Még Tarka, a vidám keverék kutya is tudja a spanyol lépést, bukfencezik, figyel és a pesade-ot vagy a kurbettet is bemutatja. Sőt, állandóan féltékeny a szintén házi kedvenc kecskére, amelyikkel ugyancsak dolgoznak, és aki tud bókolni…

Sokoldalúság, befolyás a lóra, de néha egy kis engedékenység – ezek az alapelvek, amelyek megegyeznek a nagy meseterek tanításaival.

Különös, de régi, híres lovas hölgyekről nemigen hallani. Ruth Giffels mégis a klasszikus lovasművészet igazi mestere – a szó valódi értelmében.

Uta Over
A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2000. novemberi számában
Frissítve: 2023.09.22.
Fotók: Canva, Pixabay

Lovak vasúton való szállítása

Írta:
Lovasok.hu

Lovak vasúton való szállítása

 

Augusztusi számunk könyvajánlatában a Lapu Bt. reprint kiadásában megjelent “A lófelszerelés kézikönyve” című könyvecskéről már adtunk pár mondatos ajánlást. Az igen értékes anyagot egykoron a lovascsendőrség használta, illetve tette előírássá alkotmánya részére. Ebből egy igen érdekes anyagrészt emelünk most ki, melynek témája napjainkban már igen ritkán kerülhet szóba.

A lovak vasúton való szállításáról beszélni éppen ezért különlegesség. Ha kicsi esélyszázalékkal is, de bármikor szembesülhetünk vele és akkor bizony nagy segítséget nyújthatnak a következőkben leírtak.

Lovak vasúton való szállításánál, ha szükséges, a parancsnok figyelme a következőkre terjedjen ki:

1. Idejében rendelje meg a szükséges lószállító vasúti teherkocsikat. Minden hat lóra egy kocsit számítson.

2. A kocsik átvétele idején azokat belülről alaposan meg kell vizsgálni, nincsenek-e bennük kiálló szegek, faszilánkok, vagy más éles alkatrészek, ami a lovakat megsérthetné. Az ablakokat egyik oldalról be kell csukni, télen mindkét oldalon. Nyáron igen nagy melegben mindkét oldalon nyitva hagyhatók.

3. Gondoskodni kell arról, hogy a lóápoló megfelelő mennyiségű alomszalmát helyezzen be a kocsiba és pedig akként, hogy a két szemben levő lóállás között is bőven legyen szalma. A lovakat legfeljebb két órával a vonat indulása előtt, az esti órákban azonban feltétlenül még napvilágnál kell a kocsikban elhelyezni.

4. A berakás előtt a berakóhidat, amelyen át a lovak a kocsikba vezettetnek, szalmával bőségesen kell beszórni, részben azért, hogy a lovak figyelmét eltereljük, másrészt azért, hogy a híd túlságos dobogásának elejét vegyük.

A kocsi szemben levő ajtaját be kell zárni. A híd két oldalára egy-egy embert kell állítani, hogy a lovak esetleges kitörését megakadályozzuk.

5. A lovakat kantározva és felnyergelve egyenesen kell a kocsiba bevezetni. Először a legnyugodtabb s utána a nyugtalanabb, ijedősebb lovakat.

Olyan lovakat, melyek nem akarnak a kocsiba bemenni, hátrafelé vagy bekötött szemmel kell oda bevezetni. A lovakkal gorombáskodni, vagy éppen ütlegelni őket tilos. Egy kocsiba csak egy rúgós vagy félős lovat szabad elhelyezni.

6. A lovak bevezetése után a mellrészt leakasztjuk, a lovakat a kötőfékszárral megkötjük, a válaszrudakat feltesszük s csak külön parancsra nyergeljük és kantározzuk le. A hevedereket feltétlenül meg kell ereszteni.

Négy óránál hosszabb utazásnál a lovakat le kell nyergelni.

A lovak felszerelésén kívül a lovasok felszerelését és a szükséges lótápot is a kocsiba kell berakni.

Két-két lóhoz egy-egy csendőrt kell beosztani. A többi lovas személyszállító-kocsiban utazik, saját felszerelésüket magukkal viszik.

A kocsi felszereléséhez tartozó fát úgy kell elhelyezni, hogy az tüzet ne okozhasson. Ragálygyanús lovakat külön kocsiban kell elhelyezni, s azt feltűnően meg kell jelölni. A lovak ellátásáról menetközben is éppen úgy kell gondoskodni, mint otthon. Nyáron nagy melegben többször kell állott vízzel kínálni azokat. A kirakás előtt a lovakat – ha azok le voltak nyergelve – újra fel kell nyergelni és kantározni. Minél később oldjuk el a lovakat, annál nyugodtabbak. Először mindig azokat a lovakat kell kivezetni a kocsiból, melyek a kirakás oldalától legtávolabb vannak. A kivezetésnél is, éppen úgy, mint a bevezetésnél, arra ügyeljünk, hogy a lovak meg ne sérüljenek, tarkójukat és csípőjüket le ne üssék.

 

Összeállította Pajlócz András, 2000.
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.06.21.
Fotók: Canva

A lovak megbetegedései elleni küzdelmeink

Írta:
Lovasok.hu

A lovak megbetegedései elleni küzdelmeink ezer éve – dióhéjban

 

Lovas magyarok

Sok ókori nép mitológiájában megjelenő szárnyas csodaménnek, legismertebb nevén Pegazusnak leszármazottai meghatározó szereplői civilizációnk fejlődésének. Különösen érvényes ez a megállapítás a Szkítiából ezer évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe lóháton érkező, s a merseburgi csatáig egész Európát sarcoló és félelemben tartó magyarokra, akik lovas harcművészetük és lovas vadászatuk mellett a csikóheréléshez alkalmazott lódöntés szkíta módszerét is magukkal hozták Európába. – A kalandozásokhoz szükséges lovak mennyiségét a pusztáikon legeltetett hatalmas ménesek, egészségét a bizánci “Hippiatrika” előírásai biztosították. Az így elért nagyszerű eredményekről beszámol az 1151-tőI 1153-ig hazánkban tartózkodó arab utazó, Abu Hamid al Garnati al Andaluzi.

Lovas királyok

A “tatárjárásnak” nevezett mongol invázió (1241-1242) katasztrofális lóveszteségeit az országépítés rövid idő alatt pótolta, a lóorvosló eljárásokhoz III. Béla királyunk házassága révén hazánkba jött II. Frigyes császár főlovászmesterének, Jordanus Rufusnak 1250-ben készített “Hippiatria” c. munkájában foglalt gyógymódok szolgáltak alapul. E nevezetes mű receptúráját kéziratokban máig őrzik főrangú családjaink levéltárai, az eredményeket pedig tanúsítja, hogy a XIII. sz. elején a Német Lovagrend a lótudományáról híres Magyarországra helyezte székhelyét. Ugyancsak ennek köszönhető, hogy I. Károly királyunk 1326-ban Szent György-lovagrendet alapíthatott.

A kifejlődött hatalmas és egészséges lóállomány méreteiről az 1433-ban itt járt Bertrandon de la Brocquiére-nek, Burgundia uralkodója főlovászmesterének beszámolójából értesültünk. Hunyadi Mátyás király – nagyhatalmi terveinek megvalósítása érdekében – nagyszerű könnyűlovas hadsereget alapított, világhírű könyvtárában, a Bibliotheca corvinianában pedig minden ókori szerző lóorvoslással foglalkozó írása megtalálható volt. Bizonyára innen származik az a nevezetes Vegetius kézirat, amelynek bázeli kiadásával a híres magyar humanista Sambucus (Zsámboki János) 1574-ben az állatorvos-tudomány történetébe is örökre beírta nevét. A “Mulomedicina” c. könyv hosszú évszázadokon keresztül irányította hazánkban is a lóorvoslást, csupán a latin nyelvet nem ismerő műveletlen tábori sebészek (“felcserek”) és patkolókovácsok követték a “Tseh Márton” név alatt 1656-1822 között több kiadásban is megjelentetett lóorvoslási receptgyűjtemény babonás előírásait.

Állatorvos képzés megindulása

Nevezetes szerephez jutott Magyarországon a Habsburg Monarchia első lóorvosa, az olasz Scotti (1728-1806), aki Bolwgelat első tanítványainak egyikeként eleinte Bécs első állatorvosi iskolájának volt a tanára, később Csekonics tábornok “jobbkezeként” Európa legnagyobb ménesének, a Habsburg Monarchia katonai lótenyésztése központjának: Mezőhegyesnek, majd Bábolnának megalapításában és kifejlesztésében működött közre. Gyógymódjai mellett a “kézből fedeztetés” bevezetése is az ő nevéhez fűződik.

Az állatorvosképzés megindulása hazánkban (1787) az orvosi szemléletet hozta a lóorvoslásba. Ennek jótékony hatása érvényesült pl. akkor, amikor a Bábolnán veszedelmes méreteket öltő tenyészbénaság leküzdése vált szükségessé. A tenyészménekkel behurcolt lóbetegség tanulmányozása terén Timhoffer (1882), az idegrendszer kórszövettanának nemzetközileg elismert úttörőjeként szerzett érdemeket. Különleges érdeklődésre tart számot Konstantin (1792-1862) cs. kir. huszártiszt, aki a Habsburg Monarchia valamennyi országának nyelvén több kiadásban megjelentetett könyveivel az állathypnózis gyakorlati módszerét tette ismertté, s ezáltal őt az állat psychiatria úttörőjeként tiszteljük.

Úttörő magyarok

A lovak ősidők óta legsúlyosabb, az emberre is halálos veszélyt jelentő, hazánkban is hatalmas mértékben elterjedt betegségének, a takonykórnak a tanulmányozása és felszámolása a világhírű Hutÿra Ferenc (1860-1934) nevéhez fűződik. Másik világhírű tudósunk Marek József (1868-1952), a lovak belgyógyászati megbetegedéseinek diagnosztikáját és terápiáját emelte korának legkorszerűbb orvostudományi színvonalára. Nemzetközi szempontból figyelemreméltó kutatásokat végzett a lovak anyagcsere- és anyagforgalom élettani működésének kutatása terén a táplálkozás-élettan kiválósága Tangl Ferenc (1866-1917), a lovak szemészeti megbetegedéseinek tanulmányozásával pedig Szutter László (1891-1973).

Alapvetően megváltozott a helyzet a II. világháború hatalmas lóveszteségei, majd az új hadsereg motorizálása és a mezőgazdaság átszervezése és gépesítése következtében. Országunk nagy értékű lóállományát felszámolták, ám azóta állandó támogatásra szorul. Csak remélni tudjuk, hogy lassan bár, de mégis feléledni látszó lótenyésztésünk a ló orvoslás tudományának újabb eredményeivel karöltve újból a régiekhez hasonló sikereket fog biztosítani országunknak.

 

2000. Dr. Karasszon Dénes az MTA doktora
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.04.06.
Fotók: Canva

Váczi Ernő: Lóbizalom

Írta:
Lovasok.hu

Váczi Ernő: Lóbizalom

“Nagykátyúban elakadt a szekér…” dübörög dobhártyámon a mohácsi tamburások húrrezegretése, ami Deme János Farkas-csizmája nyomán gyorscsárdásba vált.,Kint vagyunk a kátyúból- érzékelem.
Más. Évezredes éhség első falatreményei 1945-ben. Földosztás utáni “se asszonyt, se gyereket, se lovat nem kímélő” paraszti reménysugarak. Mert “nincs az a szekér, amire több ne férne”. Majd “adj neki a lőccsel, ha elakad”. Így a népi bölcseletek sugalma, gyerekkori élményeimben. Magasan vendégoldalazott búzakévék tetejéről ostorozza méretes sodrott lovát a kocsolai horhosban a gazda.

“Se tüled, se hozzád”. A reményt vesztett ló teljesen kimerülve, zablát-dobva, csak toporog. Állja már az ostornyelet is. Körülötte csődület, jó tanácsok özöne. Mi gyerekek a löszfal tetejéró11enézve izguljuk a tortúrát. Végül előkerül Csókás Pista bácsi, cingár félvért vezetve.
„- Fogja ki szomszéd!
– Fogja mellé!
– Nem, csak egyesben!” – szóváltások után, a 200 kilónál véznább, hókás félvér (nyakveregetés, szembolt simítás és fülbemarkolás bizalmával) száron vezetve nekifeszül és sokszorozott erővel kihúzza a szekeret a 100 méterre lévő kövesútig.

A soktanulságos eseten révedeztem a lukácsházai maratonnapon, amikor egyik tehetséges fiatal versenyző az utolsó akadályban elakadt. Segédhajtójával a damokleszi őt percben mindent megpróbáltak (szárkezelés, ostorhasználat, hanghatás, küllőzés, kocsifar-emelgetés), a kifulladt lovak zablát dobva, szemfehéret villantva, kivárták az ötperces sípszót. Elmaradt az akadályok közti praktikus rápihentetés, a felkészülés során gyakorlandó bizalmi kontaktus vonzereje, a nyakveregető, száronvezetés szimbionta deleje – a feladat megoldhatóság lóbizalma.

Váczi Ernő
Forrás: Magyar Lovas Kör
Kép: Canva
Frissítve: 2023.02.07.

Lovak a vulkán árnyékában

    Írta:
    Lovasok.hu

    Lovak a vulkán árnyékában

    Veszélyben a lovak Izlandon

    A 2010 április 14-én kitört izlandi vulkán, az Eyjafjöll egy hétre gyakorlatilag egész Európa légi közlekedését megbénította.

    A vulkánkitörés azonban nem csak a légi közlekedést, vagy az izlandon élő emberek életét forgatta fel, de veszélyt jelent az Izland nemzeti kincseként kezelt izlandi lovakra is.

    A lovaknak is árt a vulkáni hamuA vulkánból előtörő gázok, valamint vulkáni hamu belégzése ugyanis nem csupán az emberekre, de az állatokra is veszélyes.

    A vulkán közelében élő lovak különösen nagy veszélynek vannak kitéve, mert magas koncentrációban lélegezhetnek be vulkáni hamut, széndioxidot, hidrogén-szulfidot és más mérgező gázokat, melyek eszméletvesztéshez, illetve fulladáshoz vezethetnek, valamint különféle légúti megbetegedéseket okozhatnak.

    Legalább ennyire veszélyes lehet a lovak számára, ha hamuval szennyezett vizet, illetve takarmányt vesznek magukhoz.

    Szakértők azt javasolták a helyi lótartóknak, hogy a vulkán közeléből menekítsék ki jószágaikat, a távolabbi területeken pedig tartsák az istállóban az állatokat, ott biztosítsanak számukra tiszta takarmányt és vizet, az időjárás jelentések alapján pedig tájékozódjanak a hamufelhők mozgásáról. A légzési nehézséget mutató lovakhoz azonnal állatorvost kell hívni.

    A mentőalakulatok vasárnap nagy erőkkel segítették a vulkán körzetében élő gazdák és állataik kimenekítését. A vulkán környéki utakon egymást érték a lószállítók. "Sok állat haldoklik, főleg lovak és madarak" – mondta Solveig Olafsdottir, az izlandi Vöröskereszt munkatársa.

    Az Országos Környezetegészségügyi Intézet április 18-i közleménye szerint Magyarországon nem jelent veszélyt a hamufelhő, mivel nagyon magasan, 6 ezer és 8 ezer méter közötti magasságban található, így csak a repülőgépekre veszélyes, nem keveredik a talaj-közeli levegőmennyiséggel, így mi és lovaink nem lélegezzük be azt.

    Forrás: The Horse, RTL Klub
    Képek: Iceland Review, Boston.com

    A képekről azok sorrendjében:

    1 – Egy gazda próbálja becsalogatni lovát a biztonságot adó istállóba
    2 – Állattartó telep traktorokkal, fóliázott bálákkal, a háttérben pedig a vulkán
    3 – Legelő lovak csoportjához közelít a hamufelhő
    4 – Mének harca Izland egy békésebb szegletében
    5 – Egy gazda vezeti lovait a hamuval vastagon fedett úton

     

    1...692693694...697693. oldal a 697-ból
    © Lovasok.hu
    Hiba bejelentés