Kezdőlap Blog Oldal 682

Dallos Zsófia: Egy családi hagyomány folytatódik

Dallos Zsófia
Egy családi hagyomány folytatódik

„A díjlovaglás célja a ló szervezetének és jó viselkedésének harmonikus kifejlesztése. A lovat egyidejűleg nyugodttá, engedelmessé és figyelmessé kell tenni, valamint a ló és a lovas között tökéletes összhangot kell teremteni. Ilyen körülmények  között a ló figyel, bízik lovasában és szívesen engedelmeskedik neki” /Nemzetközi Lovas Szövetség /

Ez a néhány mondat nyugodtan beleillene a görög Xenophonnak, – a díjlovaglás művészete első tudományos elméleti művelőjének – több mint 2300 évvel ezelőtt írt munkájába, és ezek az alapelvek azonosak Dallos Zsófiára, hazai díjlovassportunk első számú versenyzőjére is.

Joggal tekinthetjük a Dallos házaspárt szerencsés embereknek. Dallos Bea, sportágában, a díjlovaglásban, szép sikereket ért el, férje Dallos Gyula, az egyik legismertebb magyar lovas sportoló, eredményeinek köszönhetően a díjlovas sportágban az egyik legnagyobb sztárként tisztelik, itthon és külföldön egyaránt.

Ezek mellett a sors kegye, egy olyan gyermekkel ajándékozta meg kettőjüket, aki testben és lélekben is örökölte azt a lószeretetet, és tehetséget, ami alapján egyengethetik és segíthetik Zsófit, aki szülei példáját követve, szintén a díjlovaglással kötelezte el magát.

Zsófi szülei példájából kiindulva egy nagyon fontos oldalról közelíti meg a lóhoz való kapcsolatát, a lóval való foglalkozást. A ló egyéniségét, és gondolkodását figyelembe véve, társként kezelve készteti az együttműködésre. Ebben a sportágban nagyon fontos az elméleti felkészültség, és itt a legintenzívebb és a legmeghatározóbb a lóval kialakított személyes kontaktus. Dallos Zsófia másképpen gondolkodik a lókiképzésről, és a versenyzésről, mint általában ez a hazai gyakorlatban jelen van. Célratörő, olyan szakmai irányú idomítással, ahol a testi felépítés fokozása olyan gimnasztikára épül, ahol a lófeje, a ló lelke, nem sérülhet. Kitartásának, felkészültségének, eredményeinek köszönhetően jelenleg a legeredményesebb hazai díjlovas sportoló, ezek mellett, több kiemelt és rangos nemzetközi verseny győztese, illetve előkelő helyezettje.

Dallos Zsófival otthonában, Dunakeszin, családi körben kezdtük a beszélgetést. Dalloséknál a családi harmónia, a szeretett és az egymás iránti tisztelet meghatározóan végigkíséri életüket, tevékenységüket, sikerüket a sportban, ami egy különleges életforma. Mindannyiuknál érződik, hogy nagyon fontos számukra a családi háttér, ami alapja az eredményeiknek, a sikereiknek, ami alapján kerülhettek sportágukban a világ élvonalába.

A 2005. évet életem legsikeresebb évének tekinthettem, hiszen először nyertem Díjlovagló Világkupa fordulót, másodszor Magyar Bajnokságot, ezek mellett valamennyi versenyemről győzelemmel, vagy szép helyezéssel térhettem haza – kezdte a beszélgetést az előző versenyév eredményeiről Dallos Zsófia. – Ehhez nagyban hozzájárult, hogy két nemzetközi szinten versenyző lóval is rendelkezem, amely közül, a 8 éves Druppy kiemelkedő képességgel bír.

Az előző év első versenyén, márciusban, Varsóban világkupa liga döntőn vehettem részt, ahol az összesítésben a 8. helyet értem el. Májusban, a sóskúti CD13 verseny emlékezetes volt számomra, mert  Druppy először állt rajthoz nemzetközi szintű versenyen, és a Szent György díjban rögtön egy harmadik helyezést értünk el. Leonardó is jól szerepelt, ő is két második és egy harmadik helyezéshez segített hozzá. A júniusi Lipicai Világkupa forduló döntőjében Druppyval 3. , Leonardóval a 6. helyen végeztünk, A következő Világkupa fordulón, Brnoban, Druppy és Leonardó a 4. helyezéshez, míg a júliusi Lengyelországi fordulóban mindkét lovam a győzelemhez segített hozzá. Druppy a Szent György díjban, Leonardó a Világ Kupa döntőben végzett első helyen. Ezen a versenyen mindkét lovam minden számban szalagot kapott, Druppy 2., és 3., Leonardó egy 4., helyezést gyűjtött be. A szlovákiai Topolciankyban, – két győzelem Druppyval a CDI kategóriájlú versenyen.
A Magyar Bajnokság aranyérme mellett, amit Leonardóval értünk el, Druppyval aranyérmesek lettünk a Nehéz Osztályban, és a jövőre nézve biztatóan tehetséges, Agrokomplex Faradayvel pedig a Könnyű Osztályban nyertünk.

Az év második fele szintén jól folytatódott, a csehországi Marianske Lazne Világkupán Druppyval 3., 4., Leonardóval  két nyolcadik helyezést, majd az ausztriai Piberben, a CD13  versenyen, Druppyval 6., 5., 4.,  Leonardóval a 9., helyen végeztünk. A máriakálnoki CD13 versenyen Druppy két első és egy második, Leonardó a döntőben 5. helyezéshez segített hozzá. A 2005 versenyévad utolsó nagy versenyén, a kaposvári Világkupán, Druppyval 6., 4., 3., Leonardóval 5., illetve a döntőben 6., helyet érdemeltük ki. Ezzel a teljesítménnyel vezetem a Világkupa versenysorozat Közép – európai ligáját, ami alapján ismét indulhatok márciusban, Varsóban, a liga döntőjében.

Jól sikerültek az Országos Minősítő versenyeim, ahol folyamatosan 4 lóval versenyeztem.

– Milyen lovakkal dolgozol és melyek ezek legfontosabb jellemzői?

Leonardo 12 éves hannoveri sötétpej herélt Lanthan/Wenzel,
Agrokomplex Faraday 7éves pej oldenburgi herélt Flemmingh/Inschallah,
Robin Hood  9 éves s.pej osztrák tenyésztésű herélt Roy Black/Chromatic xx,
Druppy 8 éves sárga szlovák tenyésztésű herélt Casanova/Duellano II,
Sanford 8 éves fekete hannoveri mén Singular Joter/Espri

– Leonardót, Agrokomplex Faradayt, és Robin Hood-ot  korán, szinte csikókoruk óta lovagolom. Druppy 5 éves, Sanford pedig 6 éves volt, amikor hozzánk került. ők ketten ugrólóként kezdték sportpályafutásukat. Leonardó az első ló, amit édesapám instrukciói alapján én képeztem ki egészen a nagydíj szintig, igazi egyéniség, aki nem könnyen kezelhető.

Speciális úton lehet csak kantározni, és nem szereti a hevedert sem. Kézen nem lehetett vezetni, ezért 7 évesen ki kellett heréltetni. Emellett okos, nagyon hamar megtanulta a nagydíjas feladatokat is. Druppyval a kezdetén voltak nehézségek, mert nagyon túlfűtött és robbanékony. Mára a lovaglás, a sok munka hatására sokat javult, de még mindig óvatosan kell iovagolni, mert mindent előre akar csinálni. Faraday-el a felülésnél voltak gondok, amik időnként leeséssel is társultak. Tehát minden lovam kedves, de ugyanakkor erős egyéniségűek. Minden lovat naponta lovagolom, és ezeken kívül még egy-két lovat, amelyek nálunk vannak képzésen.

– A 2006 – os  év milyen célkitűzéseket jelent számodra ?

– Jövő évi legfőbb tervem az aacheni Világjátékokon részt venni, és eredményesen szerepelni, ahová a kvalifikációm már meg van. Szeretnék eredményesen szerepelni a nemzetközi és a Világkupa versenyeken is, Druppyval és Leonardóval. Szeretném a Magyar Bajnoki címemet megvédeni, valamint Agrokomlex Faraday-t a nemzetközi versenyeken is bemutatni.

– A versenyzés mellett mivel foglalkozol, ami kötődik a sportágadhoz?

A versenyzés mellett már vannak saját tanítványaim is. Utolsó éves hallgató vagyok a Testnevelési Egyetem szakedzői szakon, és tanítom a díjlovaglás szaktantárgyát az Egyetem Lovaskultúra szakán.

– A sport és a sporthoz kapcsolódó tevékenységeid mellett hogyan telnek a hétköznapjaid?

Ezen a szinten való helytállás igen sok felkészülést, munkát igényel.
A sok verseny és az utazások miatt, szinte alig van szabad időm. De, baráti összejövetelekre, moziba, és időnként horgászni azért eljutok.

– Hogyan látod a díjlovaglás hazai és a nemzetközi helyzetét, és ki az, akit példaképedül választottál?

– A díjlovaglásban ugyan úgy, mint a többi sportágban egyre magasabb a nemzetközi szint, egyre magasabbra teszik a világversenyek kvalifikációs követelményeit, egyre nehezebb bekerülni a legjobb lovasok közé. Miután technikai sport, így folyamatosan fejlődik, alakul, egyre magasabb szinten művelhető. Itthon kevesen akarnak és tudnak magasabb szintre kerülni, viszont több a fiatal tehetséges lovas, egyre több a nemzetközi szintű ló. Pédaképem, édesapám Dallos Gyula.

Amit eddig elértem, abban nagyon sok munka, tanulás és kitartás van. Ezekben meghatározóak a szüleim érdemei. Segítségük, példamutató gondoskodásuk nélkül, ezen a szinten ilyen eredményeket nem érhettem volna el, ami valóság, és azt hiszem ez a jövőre is meghatározóan fontos lesz.

Budakalász,  2005. november  16.
Herneczky Frigyes
Kép: canva
Frissítve: 2024.04.15.

Csikós Lovasudvar 10éves évforduló

Bajor gasztronómiai hét a 10 éves csikós lovasudvarban
2005. november 25-december 04.

A kép illusztráció

Szeretettel értesítjük Kedves Vendégeinket, hogy a 10 éves jubileumon belül megrendezésre kerül a „Bajor gasztronómiai hét”.

Eredeti bajor ételekkel (pld. bőrős sértéssült, csülök), italokkal (bajor világos- és buzasör) és élőzenével.
Mindenkit szeretettel várunk.

Nyitva tartás: Hétvégén: 12-22 – Hétközben: 18-22
Érdeklödés és asztalfoglalás a 87 / 445-308-as telefonszámon!

Köszönjük, hogy megtiszteltek jelenlétükkel és velünk együtt ünneplik a Csikós Lovasudvar fennállásának 10. jubileumát.

Jó étvágyat és jó szórakozást kíván az Andratschke Család és Vászolyi Család!

 

Csikós Lovasudvar – Reiterhof
Klára-Puszta 0149/2
H – 8245 Pécsely
Tel.: +36 87 445 308
Fax +36 87 445 309
e-mail: info@csikos-lovasudvar.hu
Internet: www.csikos-lovasudvar.hu

 

Frissítve: 2024.01.16.
Fotó: Canva

 

Póni Klub OB 2005

Póni Klub Országos Bajnokság

Szeptember 24-25.-én Sóskúton került megrendezésre a Póni Klub versenyek Országos döntőjére, valamint a Póni Klub Országos Díjlovagló, Díjugrató és Military Bajnokságokra.

A versenyre minősülhettek azok a lovasok, akik indultak a Póni Klub versenyein az év során és eredményük meghaladta az 50%-ot. 262 minősült lovasból 137-en jöttek el az országos megmérettetésre, 28 lovasiskola képviseletében.

A versenyen mindkét nap négy pályán folyamatosan zajlottak a szakági bajnokságok és a Kezdő verseny Országos Döntőjének versenyszámai. A kezdő versenyszámok a már megszokott módon, vezetőszáras és futószáras feladatoktól kezdve, kezdő díjlovagló és stílus ugró versenyszámokban kerültek megrendezésre. A kezdő számokban 183 startot regisztráltunk összesen, országos versenyhez méltóan népes és erős mezőnyben versenyezhettek a pónival és nagy lóval induló gyermek és ifjúsági korú lovasok. A versenybíróknak: Balázs József, Bács Béla, Fülöp Sándor, Gömbös Endre, Jobbik Ákos, Schaller Gábor, Vincze Zoltán, a versenyszervezőknek: a Póni Klub Szövetség elnöksége, valamint a verseny lebonyolítóinak: a Pegazus lovasiskola lovasainak köszönhetően a nagyszabású rendezvény gördülékenyen és jó hangulatban zajlott.

A Póni Klub Lovasiskolák versenyében, melynek végeredményét a versenyszámokban elért eredmények, egy elméleti kérdéssorra adott válaszok, valamint a szombat esti összejövetelen bemutatott ötletes előadások összessége adta, első helyen végzett akecskeméti Flipper Póni Klub (edzők: Fülöp Noémi, Kovács Eszter, Fülöp Sándor), második lett a zsámbéki Pegazus PK (edzők: Maus Ilus, Schaller Gábor), harmadik helyen végzett a balatonlellei Panka PK (edzők: Fáró Mirella, Schaller Gábor).

Eredménylista

– 2005.évi Póni Klub Országos Bajnokok:

Díjlovagló Bajnokság – Póni Kategória – I. helyezett

Fehér Orsolya
Születési idő: 1992. Szeptember 15.
Lakhely: Budapest
Legjobb lovai: Királynő
Ezüst
Edző: Dr. Sereginé Hézső Emese
Lovász József Ezüsttel
Cél: minél eredményesebb versenyzés

“Másfél évesen ültem először lovon majd , 6 éves voltam mikor lovastornázni kezdtem. 4 évig verseny szinten űztem, eközben már elkezdtem lovagolni.
9 évesen rajtengedélyeztem Királynővel , majd az egynapos díjlovagló versenyek első helyein végeztünk a gyermek kategóriában. Majd a Királynő csikózása miatt 2004-ben Ezüsttel vettem részt a Pegazus Kezdő Lovas Találkozókon. Általában az első 3 között végeztünk. Közben Ezüst lett vemhes 2005-ben újra Királynővel  a csikózást követően
kezdtük  a versenyzést a  Póni Klub által kiírt versenysorozaton. Célom volt a 60 % fölötti teljesítmény elérése a versenyszámokban, amit többször is sikerült elérnem. Részt vettem a Tanintézetek   Országos Díjlovagló Bajnokságán is, itt sajnos nem lettem dobogós. Kárpótolt a Póni Klub Szövetség által megrendezett OB, ahol 1. helyezést értem el az összesített eredményeim alapján. A Póni Klub által szervezett versenyek nagyon jók mert  a gyerek a gyereknek a vetélytársa nagyon jó a hangulat, így nekem is jobb a hangulatom, nagyon sok a résztvevő /versenyző, néző/ és ez az eredményeknél is érződik. Amíg a nagy versenyeken a nevek hallatán a  stressz helyzetet még nem tudom kezelni addig a gyerek versenyek  ezt könnyebbé teszik számomra.
A lovaglás mellett korcsolyázom és síelek. A lovaglás előtt 6 hónapos koromtól úsztam,
melyben nemzetközi versenyen is részt vettem .Ezeknek hatása érződik a lovaglásomon is.
Szabadidőmben a lovagláson kívül  lovaskönyveket olvasok, és hétvégeken, ha lehetőségem van SZIE ÁOTK  állatorvosaitól a lógyógyászat után érdeklődöm.”

Póni Klub Díjlovagló Bajnokság – Nagy ló kategória – I. Helyezett

“Ozvald Zsuzska vagyok, Zsámbékról, a Pegazus Lovasklubból. 15 éves vagyok, és kisgyermekkorom óta lovagolok, de komolyabban 4 éve kezdtem tanulni Maus Ilusnál. Impivel fél éve dolgozunk együtt, és már nagyon sokat tanultam tőle. Családom is lovagol, két húgom is rendszeresen részt vesz a Póni klub versenyein. Szüleim állatorvosok, tőlük is sokat tanultam a lovakról. Van két tenyészkancánk és még sok egyéb háziállatunk. A lovagláson kívül szeretek még röplabdázni, gitározni, nyelveket tanulni.”

Póni Klub Díjugrató Bajnokság – Póni 1 kategória – I.helyezett

“A nevem Molnár Dorina, 12 éves vagyok. Oroszlányban a Fővárosi Gyermekotthon és Általános Iskola tanulója vagyok. 6. osztályba járok. A lovakkal 4 éve kerültem kapcsolatba, amikor szüleim elvittek Környére az Aranysörény Póni Klubba. A versenyszerű lovaglást 3-4 évvel ezelőtt kezdtem el. Az első: a Biotop Ügyességi verseny volt, amin részt vettem. Azóta is az Aranysörény Póni Klub tagja vagyok és a Magyar Póni Klub Szövetség színeiben versenyzek. Edzőim: Andrásné Börcsök Mónika és András Gábor.
Kedvenc lovaim: Anett, Száva, Gergő (welsh póni) és Marci.
A szabadidőmet lovaglással töltöm, ami egyben a hobbym is. Heti 4-5 alkalommal járok át edzésre az ikertestvéremmel, akit Molnár Grétának hívnak. ő is versenyzik, ugyanolyan sikerrel, mint én.”

Póni Klub Díjugrató Bajnokság – Póni 2.  és Nagy ló kategória  – I. Helyezett

András Eliza vagyok, 13 éves. Környén, a Kisfaludy Mihály Általános Iskola 8. osztályos tanulója vagyok. Környén, az Aranysörény Póni Klubban lovagolok, és a Magyar Póni Klub Szövetség Színeiben versenyzek. A lóval már kiskoromban kapcsolatba kerültem, mert szüleim lovasiskolát működtetnek. A versenyszerű lovaglást 4 évvel ezelőtt a Biotop Ügyességi versenyeken kezdtem. Edzőim egyben a szüleim is: Andrásné Börcsök Mónika és András Gábor.
Van egy testvérem, akit ifj. András Gábornak hívnak, már ő is versenyeken vesz részt, kimagasló sikerrel.
Kedvenc lovaim: Gergő, Milán(Magyar sportló) és Marci (Shagya arab)
Szabadidőmet szívesen töltöm a nyulaimmal, amelyeket tenyésztek, és a kutyámmal Lilivel, akivel futni járok.”

Póni Klub Országos Military Bajnokság – Póni 1 kategória – I. helyezett:

Fülöp Dorka vagyok. 1992.-ben születtem . Lovas családom révén már akkor is ló közelben voltam, amikor még nem is tudtam járni…
Először csak bérházban laktunk, de már akkor is sokat voltunk Nagypapámnál a lovastanyán, ahol Fannka is lakik ( unokatesóm). Amikor kiköltöztünk  kb.: 2001-ben, a lovaglásra felhasznált időm megsűrűsödött, de még nem volt nagyon gyakori. 2002-ben kezdtem el rendszeresen, napi több lovat is lovagolni. Amíg még csak hébe-hóba lovagoltam, addig én is Marcipánon kezdtem. Marci után jött a Rezső , rajta elég kis ideig lovagoltam. Rezső után Royal következett , amin kb. fél évig lovagoltam. (Ez eddig mind futószár J). Aztán Babilonon lovagoltam de sokat estem róla meg amúgy is hoztak egy belovagolni való pónit ezért azóta pónikon lovagolok. Először Törpillát a szürke kis pónit lovagoltam be. Majd jött Rigó a fekete póni, akit elcseréltünk Kókuszra a nagy szürke pónira. Aztán őszapót hozták ide, a fedezőmént, aki egy szürke kispóni, és ezután kölcsönadták nekem Donnát a sárga nagypónit, akit még ma is lovagolok. Versenyeken őszapóval és Donnával indulok. A kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola 7. osztályos tanulója vagyok.”

Főbb eredmények:
2004-ben Országos Kezdőlovas Verseny döntőjében a győztes Flipper PK tagja.
2004-ben a KLP kupasorozat első helyezettje D1 kategóriában.
2005-ben több első helyezés póni military versenyeken.
Országos korosztályos díjugrató bajnokságon bronzérmes póni I és póni II kategóriában.

Póni Klub Országos Military Bajnokság – Póni 2 kategória – I.helyzett:

“Waltner Wanda vagyok. 2001 nyarán kezdtem el a lovaglást, Rajz Katalinnál, a Pannon Lovas Akadémián. Pár éve ismerkedtem meg a Haflingiakkal, Bőszénfán, ahol tenyésztik őket. Egészen nyár végéig ott lovagoltam, aztán behozták őket a Lovas Akadémiára, így ismét oda járok edzésre.

A versenyzést egy éve kezdtem el. Amikor elkezdtem lovagolni nem gondoltam volna, hogy versenyezni fogok, azt meg főképp nem, hogy országos bajnokságon, militaryban első helyezett leszek. Ez az eredmény a nagyon jó edzőm, és a lovam: Cili nélkül nem sikerülhetett volna! Célom, hogy a többi versenyen is eredményesen szerepeljek minél több lóval.”

Póni Klub Országos Military Bajnokság – Nagy ló kategória – I.helyzett:

Salzinger Anna: “17 éves vagyok, Pilisvörösváron lakom és Budapestre járok gimnáziumba. 4 éve lovagolok Piliscsabán. Idén, – 2005-ben kezdtem versenyezni a Piliscsabai Póni Klub színeiben. Nagyon szeretem a lovakat, sok időt töltök velük és az edzéssel. Maradék időmben zongorázok, gitározok és rajzolok. A versenyzést többek között szüleimnek köszönhetem, akik minden anyagi támogatást megadnak, és edzőimnek: Tábori Renátának és Magyar Gábornak.”

2005-10-14
Kép: canva
Frissítve: 2024.02.19.

’Rollkur’-szisztéma, avagy túlzottan mélyre lovaglás: a lovak vagy a versenyzők szorulna

’Rollkur’-szisztéma, avagy túlzottan mélyre lovaglás: a lovak vagy a versenyzők szorulnak védelemre?

A Horse International már régebben közölte Mariette Withages-Diltjens, az FEI Díjlovagló Bizottsága elnökének nézeteit e az úgynevezett ’Rollkur’-szisztémával kapcsolatban, amely a nyak túlhajlításaként vagy túlzott mélyre lovaglásként is ismert. Később foglalkozott az FEI Állatorvosi és Díjlovagló Bizottsága által szervezett ’workshop’ keretein belül folytatott eszmecseréivel és a végső állásfoglalással is.

Az újabb történések miatt a vita mégsem csitul. Éppen ezért érdemes lenne megvizsgálni az eseményeket az FEI azon szabályozásainak fényében, melyek a lovasok érdekeinek védelmében születtek.

Hol tartunk?

Feltételezem, hogy mindenki tisztában van azzal, honnan indul ez a vita, milyen negatív kritikákkal illette a német St. Georges magazin 2005. augusztus 8-i száma Anky van Grunsven edzésmódszereit. Ennek egyik következményeként összeült az FEI Díjlovagló Bizottsága, az FEI Állatorvosi Bizottsága és a Jóléti Albizottság, hogy megvizsgálják a ’Rollkur’-szisztémát.

A vizsgálat eredményének Mariette Wiithages-Diltjens félreérthetetlen formában adott hangot: „Jelenleg folyik a tudományos vizsgálati anyag összeállítása, melyet elkészülte után azonnal közzéteszünk. Az ismert tények alapján azonban egyértelmű, hogy a kérdéses szisztéma egyáltalán nem káros – amennyiben korrekt módon alkalmazzák. Világos emellett, hogy rossz felfogásban, hibásan használva egyetlen edzésmódszer sem elfogadható. Éppen ezért az agresszív lovaglást kellene megakadályozni és kiátkozni a sportból.”

Miután az FEI nyilvánosságra hozta fenti álláspontját, a Bundesvereinigung der Berufsreiter és a német St. Georges lovas magazin röviddel a díjlovagló Világkupa amsterdami döntője előtt olyan plakátok terjesztésébe fogott, melyek ismételten azt sugalmazták, hogy a módszer nem éppen állatbarát!

A plakátok persze magukra vonták a média érdeklődését, és ezt csak tetézte Anky van Grunsven amsterdami győzelmét követő bejelentése, mely szerint távol marad az Aachen-ben megrendezésre kerülő versenytől.

Az Anky edzésmódszere körül forrongó vitát a legtöbb újságíró rágalomhadjáratnak vagy a Világkupa döntője előtti elhamarkodott politikai lépésnek látta.

Személyes véleményem szerint a plakátoknak a terjesztése a jó ízlés teljes hiányát, vagy inkább a sportszerűtlen magatartás csúcsát mintázza.

Az FEI Általános Szabályzatának 143.§ 7. cikkelye tiltja a lóval szembeni rossz bánásmódot, és büntetést helyez kilátásba. Emellett azonban ott van a 165.§ 1. cikkelye: „A Jogi Bizottság hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, melyben a törvények, szabályok, rendeletek megsértésre kerülnek, vagy vétenek a viselkedés íratlan szabályai, a becsületesség, a sportszerűség elfogadott normái ellen, történjen ez egy nemzetközi eseményen vagy bárhol, bármikor vele kapcsolatban.”

A 174.6.4. cikkely a következőket határozza meg: „A versenyek hivatalos személyeivel, vagy bármely más résztvevőjével (másik lovas, újságíró, közönség stb.) kapcsolatosan tanúsított inkorrekt magatartás 200-10.000 CHF büntetést és/vagy 3-12 hónap felfüggesztést vonhat maga után.”

Meggyőződésem, hogy a plakátok terjesztése kimeríti a 165.§-ban foglaltakat. Figyelembe véve az FEI edzésmódszerrel kapcsolatos állásfoglalását, ezt a kampányt csak szándékos támadásnak tekinthetjük, amely a módszer alkalmazóinak lejáratására irányul. Az FEI-n áll a döntés, hogy azokat a profi lovasokat, akik tagjai a Bundesvereinigung der Berufsreiter-nek, milyen mértékig tartja felelősnek az őket képviselő szervezet akciójáért.

Kétségtelen, hogy mindez messze túllépi a sportszerűség határait és nem csupán személyesen Anky van Grunsven-nek okoz károkat, illetve azoknak, akiket nyilvánosan megvádoltak a módszer használatával, mint az állatkínzás egyik formájával. Ennek a vitának a résztvevői nyilvánvalóan észre sem veszik, hogy az igazi fenyegetés az, amit ez a nyilvános meghurcoltatás a sport egészének hírnevén rombol.

Az Equine Lawyer’s Journal nyomán
Szűcs-Gáspár Kinga
Kép: Canva
Frissítve: 2024.02.23.

Sérülten is lóhátra vágyik a zsoké

Sérülten is lóhátra vágyik a zsoké

Budapest – Üldözte az ávó és a maffia, megverték és volt, hogy lelőtték a lóról. Mindig talpra állt, mint mondja, ő elpusztíthatatlan. Tizenévesen azt sem tudta, mi az a zsoké, néhány évvel később pedig már a világ élvonalában lovagolt. A lovakért, a győzelemért mindenre képes a világ legidősebb aktív zsokéja, Kállai Pál (72), aki most éppen sérült.

Keze felkötve, nyakán merevítő – Semmi gond, csak majdnem lezúgtam a 60-nal száguldó kocsiról hajtás közben!” – tessékel befelé Kállai Pál.

Az idei nagyon rossz szezon volt. Három hónapot tudtam versenyezni, az év többi részét kórházban töltöttem, a bordatörés nálam olyan, mint a nátha. A dokinak már én diktálom a diagnózist – igazít egyet a kötésen, majd elhelyezkedik a kisszéken.

Pali – kérte, hogy véletlenül se bácsizzuk, mert az nagyban rontaná a nőknél az esélyét – ötévesen ült először lóra.

Maglódon lakott egy gróf, gyönyörű lipicai ménjei voltak. A lányával esténként kilógtunk, egész éjjel nyargaltunk. Tizenéves voltam, amikor egy haverom gyönyörű hacukában jött haza, bőrcsizma, mellény – nagyon tetszett. Kérdeztem, hogy mi ez a puccos ruha? Zsoké lettem, mondta. Na, gondoltam, nekem ez bejön, ezt én is kipróbálom.
Onnantól fogva nem volt megállás, sorra nyerte a versenyeket. Itthon azonban nem találta a helyét. Egy orosz versenyről hazafelé a határon az ávós elverte és elszedte a legfrissebb trófeákat.

– Megkérdezte, honnan loptad ezeket, s már ütött is. Ez volt az utolsó csepp.
Kalandos úton jutott ki Amerikába. Rövid idő alatt ott is az elsők közé került.

– A fogadásban nagy üzlet van. Nem nézték jó szemmel, hogy nem tudnak megvenni. Az öt kocsim közül kettőnek megbuherálták a fékét, akkor a szakadékban kötöttem ki, jó párszor elagyabugyáltak, túléltem. Ám egyszer lelőttek a lóról a startnál. Ennek a fele se tréfa, gondoltam, és már csomagoltam is.

Egy percet se tud nyugodtan tölteni. Ha nem lovagol, akkor boksszal vagy tenisszel tartja karban magát.
– Kell az erőnlét, ha versenyben akarok maradni, hiszen nagyon jók a gyerekek – megy neki fél kézzel a pincében lógó zsáknak a zsokézseni.

I. O. É.
Blikk, 2005-12-19
Kép: Canva
Frissítve: 2023.06.02.

Irányelvek a Zenés Kűrök bírálatához

Irányelvek a Zenés Kűrök bírálatához

1. kiadás
Érvényes:  2005. május 2-ától

Junior Zenés Kűr

Abban az esetben, ha a következő mozdulatok valamelyikét szándékosan mutatja be a versenyző, 0-t kell adni az adott feladatra és a koreográfiára, a nehézségi fokra adott pontszám pedig nem lehet 5-nél magasabb.

  1. Lépésben végrehajtott röviden hátra arc esetében több mint fél fordulat (vagyis több mint 1800)
  2. A piruettre adott végső pontszám 0 (függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik, a szabályoknak megfelelő piruettet). Sorozatban bemutatott ugrásváltás (minden negyedikre, vagy kevesebbre). Minden ugrásváltásra adott végső pontszám 0 (függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik, a szabályoknak megfelelő önálló ugrásváltás).
  3. Vágtában végrehajtott féloldalazásnál egy irányváltás engedélyezett. Amennyiben több mint egy irányváltást mutat be a lovas, a vágta féloldalazásokra adott pontszám mind jobb, mind bal kézre 0 (függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik, a szabályoknak megfelelő féloldalazást vágtában). Megjegyzés: Ügetésben végrehajtott féloldalazásnál több irányváltás is megengedett, a meredekség a lovasra van bízva.
  4. Ha a lovas nem mutat be egy patanyomon lépést (egyenesen vagy ívelt vonalon), csak félreérthetetlenül oldaljárásként, akkor 0-ra kell értékelni.
  5. Farat be és farat ki megengedett a koreográfia gazdagítására.
  6. Amennyiben a lovas olyan feladatot lovagol szándékosa, amely nincs megemlítve a junior szintű programok kötelező feladatai között, a versenyzőt ki kell zárni. Például: vágta-piruett, piaffe, passzázs.
Fiatal Lovas Zenés Kűr

Abban az esetben, ha a következő mozdulatok valamelyikét szándékosan mutatja be a versenyző, 0-t kell adni az adott feladatra és a koreográfiára, a nehézségi fokra adott pontszám pedig nem lehet 5-nél magasabb.

  1. Vágtában végrehajtott félpiruett esetében több mint fél fordulat (vagyis több mint 1800) A piruettre adott végső pontszám 0. Megjegyzés: Ha például csak a bal kézen lovagolt a lovas ’illegális’ piruettet, akkor csak a bal kézre végrehajtott félpiruettre kell 0-t adni, de arra függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik, a szabályoknak megfelelő félpiruettet. Ugyanez érvényes fordítva is, ha a lovas csak jobb kézre mutat be az engedélyezettnél nagyobb fordulatot. Ha a lovas lépésből indítva és lépésbe felvéve lovagol félpiruettet vágtában, akkor ezt az elemet önállóan nem kell értékelni, csak a harmóniánál és a koreográfiánál.
  2. Ha ugrásváltás sorozatot minden kettőre vagy minden egyre mutat be a lovas, az ugrásváltásokra adott végső pontszám 0 (függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik sorozatot, a szabályoknak megfelelően négyre és háromra). Vágtában lovagolt féloldalazásnál több irányváltás is megengedett, a meredekség a lovasra van bízva.
  3. Ha a lovas nem mutat be egy patanyomon lépést (egyenesen vagy ívelt vonalon), csak félreérthetetlenül oldaljárásként, akkor 0-ra kell értékelni.
  4. Farat be és farat ki megengedett a koreográfia gazdagítására.
  5. Amennyiben a lovas olyan feladatot lovagol szándékosa, amely nincs megemlítve a fiatal lovas szintű programok kötelező feladatai között, a versenyzőt ki kell zárni. Például: piaffe, passzázs.
Intermediaire I.  Zenés Kűr

Abban az esetben, ha a következő mozdulatok valamelyikét szándékosan mutatja be a versenyző, 0-t kell adni az adott feladatra és a koreográfiára, a nehézségi fokra adott pontszám pedig nem lehet 5-nél magasabb.

  1. Vágtában végrehajtott piruett esetében több mint egy fordulat (vagyis több mint 3600) A piruettre adott végső pontszám 0. Megjegyzés: Ha például csak a bal kézen lovagolt a lovas ’illegális’ piruettet, akkor csak a bal kézre végrehajtott piruettre kell 0-t adni, de arra függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik, a szabályoknak megfelelő piruettet. Ugyanez érvényes fordítva is, ha a lovas csak jobb kézre mutat be az engedélyezettnél nagyobb fordulatot. Ahhoz, hogy magas technikai pontszámot érjen, a vágta piruettet egyenes vonalról indulva és egyenes vonalon befejezve kell végrehajtani. Piruettet be lehet mutatni féloldalazásból féloldalazásba is. Amennyiben csak féloldalazásból féloldalazásba mutatja be a lovas a piruettet, a végső pontszám legfeljebb nem kielégítő, vagyis 4-es lehet. Ha a lovas lépésből indítva és lépésbe felvéve lovagol vágta piruettet, akkor ezt az elemet önállóan nem kell értékelni, csak a harmóniánál és a koreográfiánál.
  2. Ha minden egyre mutat be ugrásváltás sorozatot a lovas, az ugrásváltásokra adott végső pontszám 0 (függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik sorozatot, a szabályoknak megfelelően háromra és kettőre).
  3. Ha a lovas nem mutat be egy patanyomon lépést (egyenesen vagy ívelt vonalon), csak félreérthetetlenül oldaljárásként, akkor 0-ra kell értékelni.
  4. Farat be és farat ki megengedett a koreográfia gazdagítására.
  5. Amennyiben a lovas olyan feladatot lovagol szándékosa, amely nincs megemlítve az Intermediaire I. program kötelező feladatai között, a versenyzőt ki kell zárni. Például: piaffe, passzázs.
Nagydíj Zenés Kűr

Abban az esetben, ha a következő mozdulatok valamelyikét szándékosan mutatja be a versenyző, 0-t kell adni az adott feladatra és a koreográfiára, a nehézségi fokra adott pontszám pedig nem lehet 5-nél magasabb.

  1. Vágtában végrehajtott piruett esetében több mint két fordulat (vagyis: két teljes piruett, melyek egyenként maximum 3600-osak, egy folyamatos feladatként) A piruettre adott végső pontszám 0. Megjegyzés: Ha például csak a bal kézen lovagolt a lovas ’illegális’ piruettet, akkor csak a bal kézre végrehajtott piruettre kell 0-t adni, de arra függetlenül attól, hogy a lovas végrehajtott-e másik, a szabályoknak megfelelő piruettet. Ugyanez érvényes fordítva is, ha a lovas csak jobb kézre mutat be az engedélyezettnél nagyobb fordulatot. Ahhoz, hogy magas technikai pontszámot érjen, a vágta piruettet egyenes vonalról indulva és egyenes vonalon befejezve kell végrehajtani. Piruettet be lehet mutatni féloldalazásból féloldalazásba is. Amennyiben csak féloldalazásból féloldalazásba mutatja be a lovas a piruettet, a végső pontszám legfeljebb nem kielégítő, vagyis 4-es lehet. Ha a lovas lépésből indítva és lépésbe felvéve, vagy piaffe-ból indítva és piaffe-ba felvéve lovagol vágta piruettet, akkor ezt az elemet önállóan nem kell értékelni, csak a harmóniánál és a koreográfiánál.
  2. Piaffe. Ahhoz, hogy magas technikai pontszámot érjen a piaffe-ot egyenes vonalon kell bemutatni, és minimum 10 lépést kell egyenesen bemutatni. Ha a piaffe-ot csak piruettként mutatja be a lovas, akkor technikailag nem kielégítőként kell értékelni, vagyis maximum 4-es lehet. Ha a piaffe- piruettet a lovas összeköti legalább 10 egyenes vonalon végrehajtott piaffe-lépéssel, akkor ezt technikailag a megszokott módon kell értékelni.
  3. Passzázs. Ahhoz, hogy magas technikai pontszámot érjen, a passzázst egy patanyomon kell bemutatni (legalább 20 méteren keresztül). Ha a passzázst csak féloldalazásként mutatja be a lovas, akkor technikailag nem kielégítőként kell értékelni, vagyis maximum 4-es lehet. Ha a passzázs féloldalazást a lovas összeköti megfelelő szakaszon, egy patanyomon végrehajtott passzázzsal, akkor ezt technikailag a megszokott módon kell értékelni.
  4. Ha a lovas nem mutat be egy patanyomon lépést (egyenesen vagy ívelt vonalon), csak félreérthetetlenül oldaljárásként, akkor 0-ra kell értékelni.
  5. Farat be és farat ki megengedett a koreográfia gazdagítására.
  6. Amennyiben a lovas olyan feladatot lovagol szándékosa, amely nincs megemlítve a nagydíj szintű programok kötelező feladatai között, a versenyzőt ki kell zárni. Például: föld feletti feladatok, hátrafelé vágta, stb.

* Megjegyzés:  A 2005. évi Sunshine Tour alkalmával Mariette Withages döntése alapján az a lovas, aki csak piaffe-ból piaffe-ba lovagolt vágta piruettet, maximum 4-est kaphatott a piruettre. A koreográfiát és a nehézségi fokot legfeljebb 5-re értékelték ebben az esetben. Ugyanez az irányelv érvényes a csak lépésből lépésbe végrehajtott félpiruett vagy piruett esetében is.

Fordította: Szűcs – Gáspár Kinga, lektorálta: Dr. Mándi Barnabás
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.15.

Miért tudnak állva aludni a lovak?

Miért tudnak állva aludni a lovak?

Nekünk, kétlábon járó élőlényeknek meglehetősen furcsa lenne, ha állva kellene aludnunk – főleg akkor, ha nincsen a közelünkben valamilyen alkalmatosság, aminek támaszkodhatunk, hiszen testünk nem ehhez a pihenési formához alkalmazkodott, alátámasztása és anatómiája nem teszi lehetővé, hogy kényelmesen álldogálva szenderüljünk álomba. A ló – és más nagytestű állatok, például a szarvasmarha – azonban tőlünk eltérő testfelépítése miatt alkalmas arra, hogy álló helyzetben pihenje ki magát. Mégis hogyan képes erre?

A kép illusztráció

A lovak súlypontja a mellső végtagok irányába tolódott, és mivel kulccsontjuk nincsen, ezért a törzs a két mellső végtag közé mintegy hevederbe feküdve (az ún. alsó fűrészizmon keresztül) rögzül. Az elülső lábak kizárólag izmosan kapcsolódnak a törzshöz, és a megfelelő emelés, előrehaladás és alátámasztás érdekében többszörös rugózó rendszert képeznek.
A felső rugózó rendszert a váll- és a könyökízület, az alsó rugózó rendszert a csüd-, a párta- és a pataízület alkotja. A két rugózó rész között elhelyezkedő támasztó oszlop az alkarból, a lábközépből és a lábtőből áll.

Álló helyzetben, a testsúly végtagokra való nehezedésekor a könyökízület nyújtott állapotban az előtte húzódó és megfeszülő kétfejű karizomba, mint hevederbe fekszik bele – így rögzíti a felső rugózó rendszert. A kétfejű karizomból eredő ínköteg a lábtőnyűjtó izomhoz fut, amely annál erősebben rögzíti a lábtőcsontokat, minél inkább feszül a karizom. Ezen kívül a lábtő rögzítését segítik a hajlítórészen elhelyezkedő szalagok.

A végtagok terhelését az ízületek hajlító felületein egymás fölött elhelyezkedő inakból és szalagokból álló ún. hármas heveder (felületes-, középső- és mélyheveder) csökkenti, melyek mechanikusan és stabilan rögzítik a csontokat.

A hátsó végtagokra jellemző az ún. fűrészkonstrukció, azaz hogy a ló képtelen a térdízület hajlításával egyidejűleg a csánkízület nyújtására. A hátulsó lábakat a mellsőkhöz hasonlóan szalagok, izmok és inak rögzítik, lehetővé téve, hogy a hátsó végtagok a testsúly kisebb részét kevés izomerővel tartsák meg. Az izmok kikapcsolása és a hátsó végtag támasztóoszlopként történő működése legnagyobbrészt a térdízület hurokszerű rögzítő szalagrendszerének köszönhető (ez a térdkalács- vagy patellahurok, ill. -mechanizmus).

A ló patelláját (térdkalács) három szalag – belső, külső és középső – rögzíti a sípcsonthoz, amelyek közül a belső és a középső a térdkaláccsal együtt képes fennakadni a combcsont bütykén. A fűrészmechanizmus miatt a térdízület rögzítésével együtt közvetve a csánkízület is rögzül, hiszen azok csak egyszerre mozgathatók. A térdkalács rögzített helyzetének fenntartásához kis mértékben az egyenes combizom tónusa is szükséges, minek következtében a ló hátsó végtagja hosszabb állás után elfárad – ezért pihenés közben a hátulsó lábakat felváltva terheli: az egyik végtag passzívan támasztja a törzset, míg a másikban a combizom elernyedésével kiakad a patella-hurok, és a láb mentesül a tehertől.

Tehát a végtagok anatómiájának összehangoltsága teszi lehetővé, hogy lovaink állva is tudjanak aludjani.
Már tudjuk tehát, hogy a ló hogyan képes állva aludni, azt azonban még nem, hogy miért akar így tenni?

Természetesen a lovak is fekvő helyzetben pihenik ki igazán magukat, azonban nem véletlenül nem fekszenek le túl gyakran: a vastagbél egy része nincs felfüggesztve, ezáltal nagyobb a bélcsavarodás veszélye. Továbbá a ló menekülő állat lévén, természeténél fogva csak akkor fekszik le, ha teljesen biztonságban érzi magát. Mivel egyetlen fegyvere a lába, ezért mindig készenlétben kell állnia, hogy az esetleges támadásokra minél gyorsabban reagálhasson – azaz elfusson.

Természetes körülmények között a pihenő ménes egy része fekve alszik, egy része állva bóbiskol, egy-két egyed pedig ébren őrködik. Kényelmes istállóban a magukat biztonságban érző lovak éjszaka vagy délidőben – amikor tudják, hogy nem kell háborgatástól tartaniuk – bizony akár mindannyian lefekszenek aludni. Jó tudni, hogy lovainknak naponta átlag 4 órányi háborítatlan, fekve eltöltött alvásra van szükségük.

Király Ágnes
2005. április 19. Készült Sótonyi Péter Tamás állatorvos, anatómus professzor előadása alapján (Mindentudás Egyeteme, 2005. április 4.).
Cikk letöltve: Western Messenger –  
www.pknranch.hu
Frissítve: 2024.01.16.
Fotó: Canva

FEI előadás

SZAKMAI ELŐADÁSOK
minden BÍRÓ, EDZŐ ÉS LOVAS részére

Az utóbbi években egyedülálló lehetőség, hogy hazánkba látogat a díjlovagló világ élvonalába tartozó két „O” minősítésű bíró, akik hivatalos feladatuk, a nemzetközi bírók számára megrendezésre kerülő kurzus mellett felkérésünkre elvállalták, hogy tolmácsolt előadást tartanak a magyar szakemberek és érdeklődők részére is.

Kérünk minden sportolót, edzőt, bírót és szakembert, hogy az eddig elért eredményeiktől, tudásszintjüktől függetlenül, a díjlovagló sport hazai fejlődése, a szemlélet egységesítése és saját tudásának gyarapodása érdekében tegye tiszteletét az előadásokon.

Az előadások elsődleges célja, hogy segítse az egységes, a klasszikus irányelvekhez minél jobban közelítő szemlélet kialakulását a hazai lovaséletben. Ennek megfelelően kerültek összeállításra a témák, valamint lehetőség nyílik kérdéseket feltenni, illetve mindenki számára – díjlovasoknak és más szakágak lovasainak is – ingyenesen biztosítunk lehetőséget a részvételre.  
         

Időpont: 2005. október 16. vasárnap
Helyszín: Pannon Lovasakadémia, Kaposvár, Guba Sándor utca 40., előadóterem
Előadók: Dr. Volker Moritz („O” bíró)
Mr. Uwe Mechlem („O” bíró)
A Világkupa ideje alatt megrendezésre kerülő hivatalos FEI nemzetközi bírói képzés kurzusvezetői.
Nyelv: magyar, az előadások angol nyelvről kerülnek tolmácsolásra
Részvételi díj: INGYENES
Részvétel:  Erősen ajánlott minden bíró, lovas és edző részére, továbbá szeretettel várjuk a szponzorokat, szülőket, érdeklődőket is.
Témák:    ·  A kiképzési skála, mint a legfontosabb irányelv valamennyi lovas, edző és bíró számára.
·  A követelmények és a hangsúlyok változása az egyes osztályoknak megfelelően (alapfoktól egészen Nagydíj szintig) a ló állapota, a feladatok végrehajtása és a bíráskodás terén.
·  Az egyes osztályok alapkövetelményei alapfoktól Nagydíj szintig, melyek nélkül nem ítélhető meg pozitívan a lovaglás.
                Az előadások végén lehetőség nyílik kérdéseket feltenni.
További információ:

Szűcs – Gáspár Kinga
06-30-4661395
lovassport@lovassport.hu

 

       

Apaj

Volt egyszer egy ménes
Apaj

De hát nézzük meg a múzeumot.
Páratlan az egész mai világon,
Az ősvilág kihalt állatai
Valódi példányokban álltak itt
/ Madách /

Minden kor lótenyésztését, lófajtáit a szükségszerűség hozta létre.

A gyengébb homokos talajon, a Tiszántúl északi részén könnyebb testű, a huszárlóra emlékeztető jellegű, szikár, kitartó lovat neveltek. Az alföldi sziken a kisebb testű, sziki nóniusz terjedt el. A Dunántúlon tömegesebb hátas és hámos jellegű, míg az ország gazdagabb takarmánytermő talaján /Békés,Csongrád,Bács/ a legnagyobb testű melegvérű fajtákat, a mezőhegyesi félvér, nóniusz fajtákat tenyésztettek.

Ezért a magyar ló, a magyar félvér nem egységes, konstans fajta, hanem többféle típusa, tájfajtája különböztető meg. E változatok a rög és a nemesítő fajták hatására alakultak ki. Mint nemesítőt alkalmazták az arabot, az angol telivért, a kisbéri félvért, a gidránt, sőt kismértékben az ügetőt is. A nemesítő fajták hatására a magyar ló hátas jellegű maradt, amelynek tömegesebb egyedei fogathasználatra voltak használhatóak.
A nagyszámú nemesítő fajta minden korban lehetővé tette, hogy a célnak legmegfelelőbb egyedeket használhassák a tenyésztés során.

Ahol a lótenyésztéshez a legcsekélyebb tenyésztői kedv, hajlam megvolt, kedvezőek voltak a tartási feltételek, ott külön jellege, típusa formálódott a magyar lónak. De, a valamikori állami hivatalok, felügyeletek, is sokszor átrendeztek méneseket, tenyészeteket, hatalmi szóval. Ilyen beavatkozás hatására kerülhetett a Mezőhegyes által  1840-es évektől tenyésztett,  Furioso, – North Star fajtájú ménes jelentős része, 1960-as években Apajra. Tanulságos, érdekes története van, mint a mezőhegyesi ménesnek, mint a két fajtának.

A mezőhegyesi ménes létrehozásának kettős célja volt, az akkori /az 1800-as évek/ hadsereg számára katonai pótlovakat nevelt és nemesítő tenyészanyagot adott az ország lótenyésztéséhez. A ménest szervező, irányító Csekonics József többek között egy szilárd testalkatú, rámás, széles testformájú lovat kívánt tenyészteni, amihez előzőleg korának minden híresebb hátaslófajtáját, és kocsilófajtáit ide gyűjtötték.

Később 1841-ben került Mezőhegyesre a hazai nevelésű Furioso angol telivér mén. Igen nemes, tetszetős mozgású, jó felépítésű, erős csontú mén volt. Tízéves mezőhegyesi működéséből 180 csikó maradt utána.

1852-ben Angliából érkezett North Star, a fekete telivér, nagy rámájú, jó felsővonalú, szép mozgású, erőscsontú egyed, amely kiváló tulajdonságait 6 éven keresztül igen jól örökítette. Eleinte a két mén utódait külön törzsként kezelték, majd a két törzset egyesítették és így jött létre a mezőhegyesi félvérfajta. Tetszetős külsejű, igen jó felsővonalú, a telivérnél hibátlanabb lábszerkezettel. Jó hátas képességgel, és a nagy testtömegének, szilárd, tömeges csontozatának köszönhetően fogatlónak is tökéletes volt. Később, a rokontenyésztés elkerülése végett a Furioso és North Star törzset 4 vonalra szedték szét.

Az 1962-es nagy átszervezéskor az ágazat, a felügyelőség vezetői, úgy döntöttek, hogy a mezőhegyesi félvér, a Nagykunsági  Állami Gazdaságba, illetve, Apajra, a Kiskunsági Állami Gazdaságba kerüljön. Mezőhegyes a továbbiakban az ügető tenyésztéssel foglalkozott.

Apaj a Kiskunsági Nemzeti Park 11 ezer ha-s egységének közvetlen  szomszédságában, alkalmas volt a nagy múltú ménes fogadására, tenyésztésére. A ménessel együtt került Apajra Kruchio László, a mezőhegyesi ménes vezetője. Kruchio László szakértelmének, adottságainak köszönhetően jó kezekben maradt a Furioso – North Star törzs, aki a tenyésztés mellett a fogathajtás mestere is volt. Ez időben, a ménes 360–370 egyedet számlált. 

A ménesben a 90 törzskanca mellett 4 törzsmén volt. Kettő a Furioso, – kettő a North Star törzsből. Az évi csikó szaporulat 70–75 között volt. A későbbi ménesvezető, Györfi Hunor elmondása szerint, a szakszerű párosítás és tartás folytán a ménesből kiváló sportlovak kerültek ki. Apaji versenyző, Bábel Benjamin, Kiskunsági Ellával, nyerte meg a 100 km-es távlovas versenyt, ami ez időben nagyon rangos versenynek számított. Az Apajon tenyésztett sportlovak hazai tenyésztésünk legjobbjai között voltak, díjugratásban, a Honvédban szép eredményeket értek el. Kruchio Lászlót követve, Fülöp Sándor, a négyesfogathajtás többszőrös világbajnoka is maradandót alkotva, Apajon is bizonyított. Az ő vezetése alatt, a sikeres Blokád mén, a Furioso VI.  a North Star IX mellett, egy import német mén, Fokos, trakehneni fajta is formálta a fajtát.

Az apaji ménesben kezdte pályafutását, Szegedi Gábor, aki a puszta-ötös, puszta – tízes produkcióval, a kettesfogathajtásban elért világbajnoki eredményével, szintén nemzetközi hírnévre tett szert. 1968-tól egy idegenforgalmi üzletág keretében, az országban az elsők között pusztaprogram keretében, látványos lovas és – csikós bemutatókat tartottak, majd több mint egy évtizeden keresztül, a Kiskunsági Pásztor és Lovas Napok keretében, nemzetközi díjugrató, és fogathajtó versenyeket rendeztek. Erre a rendezvényre, a közel száz versenyző mellett, ezrek voltak kíváncsiak.

A rendszerváltást követően a privatizáció hátrányos helyzetet teremtett a községben. A valamikor szép napokat látott Állami Gazdaság az átalakulást követően kevesebb munkaerőt igényelt, a hajdani állami törzsménesben, a 65 ló, és csikó között csak elvétve található egyed, a valamikor nagy szakértelemmel létrehozott fajtából, a Furioso – North Star törzsből. Tenyésztés már régen nincsen, és ehhez már a körülmények sem adottak, mert a hazai tenyésztői munkát felváltotta a külföldi import, elfeledve, hogy a magyar lovasszakemberek a múltban olyan sikereket értek el, ami alapján sok – sok évtizeden keresztül sportolóink meghatározóak voltak a világ lósportjában, lovassportjában.
Volt egyszer egy ménes…..

Budakalász, 2005. március 12.
Írta:  Herneczky Frigyes
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.17.

Nézni öröm, hallgatni szenvedés – televíziós kommentálások

Nézni öröm, hallgatni szenvedés – televíziós kommentálások

 

Több éve felgyülemlett elégedetlenségemnek adok hangot e cikk megírásával. Hogy miért csak most szántam rá magam? Nem gondoltam, hogy másokat is ilyen érzékenyen érint ez a téma. Szebényi Dániel barátom közelmúltban megjelent írása a Lovasfutár hasábjain meggyőzött arról, hogy nem vagyok egyedül véleményemmel.

A lovassport események televíziós kommentálásai minden szakmai tudást és nyelvezetet nélkülöznek. Végre elértük, hogy napjainkban az Eurosporton kívül már több hazai tévécsatorna is sugároz lovas programokat. A lovat szerető barátok számára ez egy nagy lehetőség és egy nagy előrelépés lehetne nemes állataink és az ember kapcsolatának tökéletes megismeréséhez. A lósport és a lovassport szakágainak versenyei mellett képet kapunk a magánlótartók helyzetéről, a hazai lótenyésztésről és a lovas mesterségekről is.

Szakemberek kellenek

Sajnos a sok csodálatos képi anyagot elrontja, rombolja, élvezhetetlenné teszi a minősíthetetlen kommentálás. Számomra nem vigasz, hogy más sportágak közvetítései is hasonló cipőben járnak, tisztelet az elenyésző kivételnek. Nincs a tévétársaságoknak pénzük arra, hogy megfizessenek szakkommentátorokat? Vagy nincs rá apparátus, hogy megkeressék és felkérjék őket? Azt hiszem, csak arról van szó, hogy a műsorok szerkesztői nem érzik lényegesnek a hiteles és stílusos tájékoztatást, hiszen egy csatorna nézettségét a meghökkentő, szenzációgyanús események garantálják, a színvonal és a minőség háttérbe szorulhat.

Pedig kis hazánk rendelkezik nagy tudású szakemberekkel, színes lovas egyéniségekkel, kiknek több évtizedes lovas múltja, neveltetése, szemlélete garantálná a hiteles, igényes és mindenki számára érthető kommentálást. Csak példaként említeném Váczi Ernő vagy dr. Pataki Balázs műsorvezetéseit. Lovas életünk két kiválósága élő lexikonja a múlt és jelen lovas eseményeinek és tökéletes ismerői lovas hagyományainknak. Szóhasználatuk felvonultatja a magyar nyelv alkotta csodálatos kifejezéseket, jelzőket, szóláncolatokat, melyek nyelvi kultúránk már-már feledésbe merülő kincsei.

Az informálatlanság saját kárunkra megy

Ehhez a témához szorosan kapcsolnám még a hírközlésben és a tudósításban előforduló pontatlanságokat, helytelen, nem ellenőrzött információkat. A közelmúltban láthattunk esti főműsor időben tudósítást arról, hogy a mozgásszervi betegségben küszködőknek és sportolóknak egyaránt rendkívül jó eredménnyel alkalmaznak egy amerikai módszert. Ennek az áldásos, mondhatni lovas terápiának lényege, hogy egy közepes átmérőjű zárt körpályán lovagolva a kör közepéből dobott labdákat kell a lovasnak elkapni, majd visszadobni. A gyakorlatot különböző jármódokban végzik, és hol a lovas elé, hol mögé dobják a labdát, változó magasságokban, fejlesztve ezzel a biztos ülést, a tökéletes egyensúlyi helyzetet.

Hát ez valóban egy kitűnő módszer! Hiába, Amerikában mindenre hangsúlyt fektetnek, ami az ember fejlődését szolgálja. Egy apró(?) helyreigazítást azonban igényel a tudósítás. Ezt a labdajátékos lovas oktatást nem napjainkban fejlesztették ki és nem az amerikaiak. Nagy magyarjaink egyike, gróf Széchenyi Dénes alkotta és alkalmazta is módszerét. Erről írt könyve 1871-ben jelent meg “Adalékok a lovaglás tanításához” címmel.
Nos, ez lenne az “apró” helyreigazítás, melyet jól felkerekítve talán ezren fognak elolvasni, míg az említett televíziós tudósítást kb. másfél millióan nézték. Nem mérhető fel azonban még azok száma, akik az adás utáni időszakban értesültek az amerikai újdonságról a látottak alapján felcsigázott ismerősöktől.
Ezt az egy példát kiragadva próbáltam érzékeltetni Önökkel, hogy egy szenzációs tudósítás – megfelelő szakemberek közreműködése nélkül szerkesztett műsor esetében – hogyan válik alapjaiban félreérthetővé, hiteltelenné.

Remélhetőleg a leírtakért senki nem vádol majd nacionalizmussal, sőt talán még az említett műsor szerkesztőgárdája is büszkébbnek érezné magát, ha eredendően tudósításukat “A magyar lovas élet egyik nagy alakjának világhírű módszeréről” címmel készítették volna.

 

Pajlócz András
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.03.17.
Fotók: Canva

Hiba bejelentés