Vendégbarát tavi turizmus

Agárd – Hogyan lehet életet lehelni a Velencei-tó környékének turizmusába? Megállítani a vendégéjszakák számának csökkenését, az egyik fontos feladat, amelyhez többek közt szükséges a szolgáltatási színvonal emelése.

Nemrégiben a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás berke belül létrehoztak egy munkacsoportot, melynek célja, hogy a kistérség idegenforgalmi elképzeléseit, az ezzel kapcsolatos munkát kordinálja. Törzsök Erzsébetet, a megyei falusi turizmus egyesület elnökét, a Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság munkatársát bízták meg az elnöki teendőkkel. A csoport tagjai közt vannak a települések képviselői, idegenforgalmi szakemberek.

– A legfontosabb feladatunk a közeljövőben az úgynevezett leltár elkészítése, amely feltárja a közvetítendő értékeket – mondta a csoport vezetője. Szervezik a tókörnyéki információs füzet megjelenítését, amely a nyári programokat fogja össze, valamint fontos információkat közvetít a turistáknak. A terveik közt szerepel egy fotótár létrehozása, amely reprezentálja a környék természeti és épített értékeit.

Ez a kezdeményezés csak egyik lépése annak a sorozatnak, amely civil kezdeményezésre, önkormányzati támogatással szeretné látogatottabbá tenni a Velencei-tó környékét. A VEKI – azaz a Velencei-tavi Kistérség Idegenforgalmi Egyesülete – is ezért alakult meg az elmúlt évben. A múlt héten szervezett konferencián Bálint György, az egyesület elnöke beszédes számokat tárt a résztvevők elé.

– Nem volt könnyű adatokat találni a tókörnyék turizmusáról, de amelyeket táblázatba tudtunk foglalni, igen tanulságosak – mondta előadásában az elnök. – Amíg 1985-ben 278 908 vendégéjszakát töltöttek a tóparton, s közelében a látogatók, ez a szám 1996-ban majdnem elérte a 300 ezret. A látványos hanyatlás ezután kezdődött, a statisztika szerint 2005-ben mindösszesen 41 008 éjszakán aludtak a vendégek az egy szem négycsillagos szállodában, a kevesebb csillaggal minősített hotelekben, a panziókban, a turitaszállásokon, az üdülőkben illetve az egyre kevesebb számú kempingben.

Érdemes kitekinteni a tókörnyékről, az előadó a szállodák kihasználtságáról is bemutatott egy táblázatot. Eszerint az országban a szállodai kihasználtság 48,1 százalékos, Budapesten majdnem 64, míg a Balaton partján 42,8, a sokszor példaként emlegetett Tisza-tónál 7,5, a Velencei-tónál ez a szám 24,1 százalék, az elmúlt öt év adatait vizsgálva 2005-ben volt a legmagasabb. Az idegenforgalomban jártas és azt művelő szakemberek tudják, hogy jelentősen – az előadó a drasztikus szót használta – csökkent a vendégéjszakák száma a tókörnyéken, az alacsonyabb kategóriájú szállodák és kempingek népszerűségüket vesztették. (Tegyük hozzá, egy részük bezárt, hogy ez ok vagy okozat, annak megközelítése többféleképpen lehetséges.)

Lerövidült a turisták tartózkodási ideje, de az viszont pozitívum, hogy az utóbbi néhány évben egyre több belföldi kiránduló, nyaraló család választja célállomásnak a tavat és környékét, annak ellenére, hogy a szakemberek szerint is elavult a szolgáltatások szintén jelentős része. Gondoljunk csak az igénytelen pavilonsorokra. Igaz, van minőségi is, de sajnos nem ez jellemző. Hiányoznak a partról az egyedi attrakciók, amelyek megfogják a vendéget, marasztalják a turistát. Nincs élményelem, amely szintén arra lenne hivatott, hogy különleges szórakozást, a pihenés órái közt kulturált kikapcsolódást nyújtson a hazai – egyre inkább üdülési csekkel érkező – családoknak, egyedül utazóknak. A külföldiek száma is megcsappant a vidéken. A számok szerint 1985-ben a 278 908 turistából 86 876 volt külföldi, az 1996-os esztendőben 162 877 határon túli idegen, zömében német, de holland vendég töltötte szabadságát a tópart kínálta szálláshelyeken.

– A cél a kínálatfejlesztés, ennek bővítése – hangzott el Bálint György előadásában. – A turisztikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése elengedhetetlen, szezonalitás elemeit csökkenteni kell, megteremteni a szezon időbeli kiterjesztésének alapjait. Olyan kulturális eseményeket kell szervezni, melyek valós vonzerőt képviselnek.

Mindezek mellett versenyképes termékeket kell kínálni a látogatónak a gazdag természeti környezetben. Hisz a tónak és környékének páratlan az állat- és növényvilága, vízi és szárazföldi sportolásra, horgászatra alkalmas területek és nem utolsósorban a termálvíz kihasználása páratlan vonzerő lehet.

Hogy a tavi turizmust el lehessen adni, árulni kell, megismertetni a termékekkel a célközönséget. Erre kiváló alkalmat kínál az idei Utazás idegenforgalmi kiállítás, amelyre a tókörnyék egységesen viszi el kínálatát. Arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy szolgáltató és vendégbarát legyen a bemutatkozás, amelyhez várják a vállalkozó turisztikai szakemberek csatlakozását.

A tanácskozás hozzászólói között volt a nadapi polgármester, Wagner Péter is, aki elmondta, kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a vidékben, az egyes községek területein.

– Az állami tulajdonban lévő, de községi kezelésbe adott 44 hektárunkra várjuk a tőkeerős befektetők jelentkezését – mondta a polgármester. – Annak idején ide tervezték a Hungaroringet. Nem itt valósult meg, hogy ez jó vagy rossz, nem is tudom. Tény, hogy azon a területen olyan turisztikai attrakciót lehetne létrehozni, amely az egész régió idegenforgalmára jó hatással lehetne. Az önkormányzat ezt a projektet nem képes önállóan, de pályázat segítségével sem megvalósítani, ezért szeretnénk tárgyalni befektetővel, akinek kínálata találkozik az elképzeléseinkkel.

Kápolnásnyék is – de a többi tókörnyéki község, város – is szívesen venné, ha befektetők segítségével megteremthetné a maga turisztikai attrakcióját, amely nyilvánvalóan mindkét fél számára üzletet is jelentene. Kápolnásnyéken szeretnének látni egy ifjúsági kulturális és sportközpontot, Gárdonyban a fürdő területére már a korábbi időszakban is várták a magántőkést. Velencén is vannak elképzelések, amelyeket az önkormányzat nem egyedül akar megvalósítani. Pákozdon már több területet is megvásároltak befektetők, a lovas turizmus egyik kiemelt helye lehet a község. Az egyik leendő lovastanya 42 hektárján kiépülhet egy minőségi lovasközpont. Sukoró képviselői két befektetői csoporttal is tárgyalnak a part és a parti területek leendő turisztikai hasznosításáról.

A velencei-tavi turizmus része a régiós elképzeléseknek. A marketingigazgatóság adatai szerint az ország vendégforgalmából a régió 4,4 százalékot könyvelhet el, amelyben erőteljes a belföldiek jelenléte. A közép-dunántúli turisztikai régió a többiek között a nyolcadik helyen áll, az ideérkezők 70 százaléka 1-2 napra jön, egy részük továbbmegy a Balatonhoz, ha a másik irányból jön, akkor még elugrik a fővárosba. Az idei esztendőt a csendes turizmus évének szánják a szakemberek, a természetjárásra, a környezet megismerésére kerül a fő hangsúly, mindemellett szeretnék elérni, hogy a vidék tranzitjellege megszűnjön. A törekvés közös, a megvalósításhoz az összefogás vezethet el.

2007.02.01. Kovalcsik Katalin
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.07.18.
Fotók: Canva