Kezdőlap Blog Oldal 63

Szomáli póni – Somali Pony

Szomáli póni – Somali Pony

 

A fajta eredete és története

A Szomáli póni Kelet-Afrikából, Szomáliából származik és számos változata van a fajtának, bár számuk nagyon alacsony. Helyi törzsek tenyésztik, közülük a Dolbanhanta a legnagyobb tenyésztő.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 132-135 cm. Feje nehéz, nyaka rövid és vaskos. Patái nagyon kemények. Sárga vagy szürke színű.

Hátaslónak és málháslónak használják, illetve a törzsek közti harcokban.

 

Fordította: Szakál Bianka
Frissítve: 2023.05.03.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Boulonnais – Boulognei

Boulonnais – Boulognei

 

A fajta eredete és története

Ez a hidegvérű fajta az I-II. századból ered. Finom, ugyanakkor nemes kinézetű, főleg a fejét tekintve. Franciaországból, Boulogne-ból származik.

A XIV. században használták őket főként a harcokban. Szükség volt egy erős fajtára. Növelni akarták a testtömegét, és a magasságát, így aztán spanyol lovakkal keresztezték. A XVII. századra a Boulonnais-nek két típusa alakult ki. Egy nehéz igásló és egy könnyebb típus. A fajta a Spanyol, az Arab, és az Erdei lóból alakult ki.

A Spanyol ló főleg a végtagokat javította, és a mozgást. Az Erdei ló a tömeget és méreteket adta. Az Arab pedig finomított a fajtán.

A fajta jellemzői

A feje finom, keleti hatást tükröz. Homloka széles, lapos. Szemek kint ülők. Fülei kicsik. Nyaka vastag, sörénye finom szálú, dús, két oldalra hajló. Bőre vénás rajzolatú. Szügye széles. Marja kifejezett, lapockája meredek, farka magas tűzésű. Bokája nem túl szőrözött. Mozgása akciósnak mondható. Lábszárai vastagok. Marmagassága 155-170 cm, súlya: 500-700 kg. Főleg szürke, de előfordulhat sárga, és pej színben is.

Főleg a szállításban használták a fajtát. Ma is nehéz igáslónak hasznosítják, de főleg húslónak, és most már hobbilónak is szívesen tartják.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.05.03.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Persano

Persano

 

A fajta eredete és története

Olasz hátasló, amelyet a Sele folyó völgyében tenyésztettek, Salerno vidékén (Campania), Toszkánában. A fajtát 1762-ben alapította III. (Bourbon) Károly a Szardíniai és Salernitano lovak Arab és Andalúz fajtákkal való keresztezésével. A nápolyi Bourbonok Dél-Olaszország és Szicília fölött uralkodtak 1734 és 1860 között, 5 királyi ménest birtokoltak: a Carditello ménest, a Venafro ménest, a Persano ménest, a Ficuzza ménest és a Tressanti ménest. Olaszország egyesítésekor, a Savoia dinasztia ideje alatt ezek közül a ménesek közül 3 szétszóródott Dél-Olaszország területein. 1900-ban kísérletet tettek a fajta újratenyésztésére morfológiailag hasonló felépítésű kancákkal, egy tiszta tenyésztésű csődörrel (név szerint: Jubilee), és részben szíriai tenyésztésű csődörökkel. A fajtát “Persano nemzeti fajtá”-nak hívták. 1972-ben befejezték a tenyésztését, és ma már egy majdnem kihalt fajtaként tartják számon. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 15 kancát és 3 csődört listázott 1995-ben.

A fajta jellemzői

Hátaslóként hasznosítják, gesztenye, sötétpej és világospej színű lehet. A Persano és a Salernitano fajtákban nagyon sok a közös vonás: ugyanolyan eredet, ugyanaz a tenyésztési terület, ugyanaz a kialakulás. Feje finom, egyértelmű spanyol hatással. Nyaka közepesen hosszú, lapockája izmos, hosszú és dőlt. Mellkasa mély és széles, háta rövid és erős. Lábai jó felépítésűek erős ízületekkel, patái jó szerkezetűek.

 

Fordította: Tyr
Frissítve: 2023.05.01.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Boszniai póni – Bosnyák hegyiló – Bosnian

Boszniai póni – Bosnyák hegyiló – Bosnian

 

A fajta eredete és története

A tarpántól származik, ezt a hucullal való hasonlatossága igazolja. Nemes formája arra enged következtetni, hogy keleti vér is csordogál az ereiben. Az állam kezeli a csődörszámot és nem engedélyezi sok kanca eladását magánszemélyeknek. Ez a mezőgazdaságban játszott szerepe és származása miatt van így.

A fajta jellemzői

Józan, mértékletes, kitartó, kezes ló. Marmagasságuk 125-142 cm. Pej, sötétpej, fekete, szürke, vörössárga és sárga színű. Hátasló, teherhordó, mezőgazdasági munkára használják.

 

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.05.01.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Számvetés – Év végi összefoglaló Lázár Vilmostól

Számvetés
Év végi összefoglaló Lázár Vilmostól

 

A leköszönt esztendőben lovastársadalmunk ajándékot kapott: szakértőink közel kétéves munkája nyomán alkotott és a Parlament Felső Házában – nagy érdeklődés mellett – bemutatott Új Nemzeti Lovasprogramunk útjára indult.

Programunk – többek között – a teljes lovaságazat stratégiai lehetőségeit, célrendszerét, a feladatokat, a várható eredményeket, az azonnali, valamint a középtávú feladatokat, mindezek anyagi és jogi hátterét felöleli; vagyis konkrét lépéseket fogalmaz meg. Az Új Nemzeti Lovasprogramunk nem csupán a szakmai, hanem a politika fogadókészségével, akaratával és támogatásával – reményeink szerint – országgyűlési határozat és kormányprogram része lesz. A lovasszakma sokkal inkább adni szeretne, mint kérni. Csak lehetőséget szeretnénk kapni. Ennek megvalósítására lovaságazatunk, lovassportunk, a lovaskultúra újjászületésére most kivételes, lovastörténelmi esélyt kaptunk.

A nagy kihívás ezután következik: az esélyt sikerre kell vinnünk. Lovastársadalmunk képes és kész az újfeladatok megvalósítására. Ami házunk táját, a Szövetségben folyó munkát illeti: az elmúlt évben a létszámában szűkített, ám az új feladatok sorával munkához látott elnökségünk – megítélésem és a visszajelzések szerint – jól vizsgázott. Vállaltuk, teljesítettük! Működik az átlátható pénzügyi- és működési rendszerünk.

Az új Szervezeti és Működési Szabályzatunk szervezettebbé és számonkérhetőbbé teszi munkánkat. Hosszú évek vajúdása után formálódik, érdemibbé válik a kapcsolatunk a gyakorlati lovas élettel, a megyei szövetségeinkkel. Ennek alátámasztására és gyakorlati megvalósítására – a feladatok tételes meghatározásával – együttműködési megállapodást kötöttünk.

Számos – kölcsönösen előnyös – tárgyaláson vagyunk túl. A Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel és szakszövetségeivel, és más döntéshozókkal folytatott tárgyalásainkon sikerült kapcsolatainkat ígéretesen továbbfejlesztenünk. Hallattuk hangunkat a Nemzetközi Lovas Szövetség kongresszusán, ahol több javaslatunkat kedvezően fogadták.

A szakágaink tisztújító közgyűlései egyértelmű üzenetet küldtek: a magasabb szintű minőségi munkához szakmai, szellemi megújulásra van szükség! A vérfrissítés eredményeként az eddig is többet vállalók mellé új lendületet hozó emberek kerültek e testületekbe. A szakágaink a terveik szerint sikeresen rendezték versenyeiket; előrehaladást érzékelünk a „feketeversenyek” visszaszorításában; sikeresen folytatódtak a szakmai műveltséget bővítő tanfolyamok. A díjugrató Szász Attila a Kentacky Világjátékokon elért harmadik helyével is jelezte: díjugratóinkkal rangos nemzetközi versenyeken egyre inkább számolni kell. Fiataljaink ígéretesen fejlődnek. Erre utal többek között a Vecsésen rendezett Junior Fogathajtó Világkupa éremtermése.

Sikeres nemzetközi rendezvényeink élén a IV. OTP Bank Lovas Világkupa áll. Tovább gazdagodó programunk a nagyközönség, a hazai és a külföldi szakmai-közvélemény általános elismerését váltotta ki. Rendezvényeinkhez, terveink valóra váltásához támogatókat, szponzorokat igyekszünk megnyerni. Ám egyértelmű: anyagi és szellemi támogatás – amit inkább befektetésnek neveznék – csak színvonalas, igényes, közönséget vonzó, nemzetközi szintű rendezvényeinkhez remélhető.

Terveink szerint – a Lovas Világkupa mellett – a Nemzetközi Lovas Szövetség egyetértő támogatásával – feltehetően 2011. augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkhöz méltóan – Budapesten nagyszabású, látványos nemzetközi lovas rendezvényre készülünk. Ezzel – reményeink szerint – a 2017 évi olimpián kívüli sportágak, valamint a 2018 évi Lovas Világjátékok rendezésének alapját vethetjük meg. Bízunk benne, hogy tárgyalásaink sikerre vezetnek.

Szép hagyományainkat folytatva 2011 februárjának utolsó hétvégéjén pedig a Budapest Marriott Hotelbe a Nemzeti Lovas Bálunkra hívom, várom Önöket.

Az elismerésre méltó, jobbító szándékú közös munkánknak csupán legelején tartunk. A rend, a fegyelem, a minőség, szakmai munka, a szervezettség és a mindezeket segítő közös gondolkodás további erősítésében változatlanul sok a feladatunk. Meg kell alapoznunk lóállományunk érdemi növelésének feltételeit (a munkahelyteremtés, a termőföld-, rét- és legelőhasznosítás, a vidékfejlesztés okán is). Szövetségünk szakmai hátterével gyorsítanunk kell a kibontakozást ígérő oktatási programunkat (a tantervbe iktatott iskolai lovasoktatás integrálása, állami szerepvállalással).

További feladataink vannak a lovasszervezetek korszerűsítésben, a jogalkotásban, a korszerű lovas létesítmények fejlesztésében, a tenyésztési módszerek alkalmazásában, s mindenek előtt az ifjúság felkarolásában. Áldozni kell rájuk sokat: pénzt, figyelmet, lovas szellemiséget. Ez a legbiztosabban megtérülő befektetésünk.

Van egy ország, ahol helye van a lónak. Legyünk újra lovasnemzet. Úgy legyen. Ám addig még nagyon sok a tennivalónk. Új Nemzeti Lovasprogramunk ezt a célt, a lovaságazat, a lovaskultúra felemelkedését, presztízsének visszaszerzését szolgálja. Köszönöm az elmúlt évi támogatást. További boldogulásunkhoz kérem és remélem lovastársadalmunk összefogását, segítségét.

Szép Karácsonyt, Boldog Új Évet, további sikereket, jó egészséget kívánok.

Budapest, 2010. december, Karácsony hava.
Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség Elnöke

 

Frissítve: 2023.07.12.
Fotók: Canva

Hogyan tudom lovamat hozzászoktatni a vízhez?

Hogyan lehet lovunkat hozzászoktatni a vízhez?

 

Vannak olyan lovak, amelyek a legkisebb tócsa láttán is úgy megállnak, mintha földbe gyökerezett volna a lábuk. A legszívesebben megfordulnának és futásnak erednének. Akinek olyan lova van, amelyik fél a víztől, mindenképpen óvatosan kell elkezedenie kezelni a problémát.

Így kezdjünk hozzá

Az első lépés, hogy a ló patáját lefröcsköljük. Sok lónak már ez sem tetszik. Szép lassan kell elkezdeni a patákat egy vödör vízzel lekefélni. Ha a ló ehhez már hozzászokott, emelhetjük a víz mennyiségét és lelocsolhatjuk a patákat és a lábakat is. A következő lépés az, hogy gyengén megnyitott slaggal locsoljuk le a ló lábait.

Egy tipp: egy ló, amelyik pánikban van, váratlanul hátra vetheti magát, amíg a kötél szakad. Ez egy nagyon kellemetlen tulajdonság. Ezért nem engedheti, hogy létrejöjjön ez a szituáció. Ha négylábúja a “hátravetődéses trükköt” ismeri, akkor mindig élni fog vele. Ezért nem ajánlott a lovat mosás közben kikötni. Talán kérjünk meg egy segítőt, hogy a víztől félő állatot fogja meg.

Biztonságos tanítás

A lovak víztől való félelme nagy problémát okozhat a lovasoknak. Mindig lát az ember olyan lovat, amelyik nem hajlandó vizesárkot átugrani. Kiváló példa erre a jó ugróképességű “Le Patron“. Ezt igazolta Monty Roberts tanulója, Andrea Kutch a Gnadenfirst für Witty nevű tv-riportban, hogy egy olyan ló, amelyik fél a víztől “legyőzheti” az embert. A hölgy mindenekelőtt bizalomteljes összeköttetést alakított ki “Le Patronnal” a “Join up” elmélet alapján. A kommunikációnak ezt a fajtáját a híres “ló suttogó”, Monty Roberts fejlesztette ki. A Join up elmélet alapján szoktatta hozzá Andrea Kutch “Le Patront” a vízhez. Egészen kis ugrásokat ugrott, amik alá egy kis kék ponyvát tett, így hasonló ugrást alakított ki, mint a jövendőbeli vizesárok. Ez természetesen nem első csapásra sikerült. De sok türelemmel és mindenek előtt veszély nélkül végül átugrotta Le Patron a vizesárkot.

Az még a klasszikus lovaglási módok helyettesei szerint is nagy titok, hogyan lehet a hideg vízhez hozzászoktatni a lovat. Elmar Lesch, kiképző és nemzetközileg elismert lovas ezt nyilatkozta a St. Georgban (november 2003): “Sokat fáradozok azért, hogy ez a dolog természetes legyen a lónak. A lovaknak kényszer és szorongás nélkül kell élniük. Mert a szorongás hátrálási törekvést eredményez.”

Csapatszellem

Ő is síkra száll “a kis lépések” taktikájáért. A lovaktól kezdetben túl sokat vártak el. A vízbe való belépésnek ünnepélyesnek kell lennie, és a víznek nem szabad nagyon mélynek lennie. Egy másik tipp: ki kell várnunk amíg lovunk kíváncsi lesz, közelíteni kezd a vízhez. Elmar Lesh: “Ezt a kíváncsiságot az ember akkor éri el a legkönnyebben, ha egy második ló az árok másik oldalára áll, a víziszonyos lovat az árkon végigvezeti. Így látja az előtte menő első lovat.”

Ezt a tapasztalatot alkalmazta Oda von der Recke-Zorn, aki kiképzőtanár a RUFV-nál. A lovak többnyire belemennek a vízbe, ha egy vezérló megy előttük. Egy sokoldalú tanfolyam keretein belül, egy kilovaglás alkalmával minden résztvevőnek sikerülhet, hogy lóval a hideg vízbe menjen. Ha már mindenki a vízben van, akkor már egyik ló sem akar kimenni – meséli Oda von der Recke-Zorn.

 

Forrás: Deutschlands Pferdeportal
Fordította: Geszti
Frissítve: 2023.05.02.
Fotók: Canva

Karinthy Frigyes – Margitka álma

Karinthy Frigyes – Margitka álma I.

Fullasztó meleg volt: a szállingózó porral borított országút csak úgy szikrázott az égető napsugarakban. Margitka lassacskán bandukolt előre az útszéli akácfák mozdulatlan árnyékában.

Amint egy pillanatra megállott, hogy kissé fölemelje szalmakalapjának széles karimáját, hangos szitkozódást hallott a forduló mögül, és nyomban rá pufogó ostorcsapásokat. A fordulón túl volt egy kerítés, a kerítésen túl egy kapaszkodó, és a kapaszkodó előtt állott a kocsi, nehéz, buta kövekkel felrakva. Nekifeszített, remegő lábakkal, könnyező szemekkel, lihegve a hiábavaló erőlködéstől rángatta az istrángot egy barnavörös, vékonydongájú, kócos sörényű, csúnya, kicsi lovacska. Nem tudta átcipelni az otromba köveket. A kocsis pedig ordított rekedten a dühtől, és verte, mint a záporeső. Minden ütésre riadtan, nyihogva rándult neki a Ló, hogy húzzon, de mindig hiába.

Margitka már elment volna a kocsi előtt, de mikor a Ló nagy, bús, könnyező szemeit látta, úgy belenyilallott a szívébe, mint még soha. Egyszeribe visszafordult, odaállott a nagydarab, tajtékzó ember mellé, és elfojtott hangon rászólt:

– De hiszen nem bírja, nem bírja!

Az ember ránézett véres szemeivel.

– Valami baja van a kisasszonynak?

– Igen, minek veri azt a lovat, mikor nem bírja?!

– Valaki hívta ide a kisasszonyt? – mordult föl a kocsis.

– Nem engedem, hogy bántsa, szólok egy rendőrnek! – mondta Margitka, és már remegett a hangja a felindulástól, és haragosan lobogó, barna szemeivel egyenesen belenézett a kocsis eltorzult arcába…

A kocsis dühöngött.

– Elvánszorogjon innen a kisasszony, annyit mondok, mert én goromba is tudok lenni!

Ezt mondta a kocsis, és még mindenfélét, amit már ilyenkor egy kidülledt szemű, berekedt, dühös, részeg kocsis mondani szokott. Aztán felemelte az ostort, és akkorát húzott vele a Ló bordái közé, hogy az félreugrott a hámból tehetetlen fájdalmában.

Margitka szerette volna rávetni magát erre az emberre, és csaknem sírva fakadt. Úgy látszik, agyon akarja verni a nyomorult párát! Ezt nem lehet tűrni, de mit tegyen? Tanácstalanul tekingetett körül. És ekkor egy ember közeledett szembe az úton, és Margitka szinte elkiáltotta magát örömében. Viola bácsi volt, a városi elöljáró, az az ő jó ismerősük. Hallotta a zajt, és odajött megnézni, hogy mi történik.

Egyszeribe megértette, miről esik szó. És néhány perc múlva a goromba kocsis lesunyt fejjel rakosgatta ki a köveket a kocsiból. A Ló még reszketve, de már békében állott mellette, Margitka pedig megelégedetten és hálásan szorította meg Viola bácsi erős, jóságos kezét.

Forrás: http://vmek.oszk.hu/ (Karinthy Frigyes: Jelbeszéd novelláskötetéből)
Frissítve: 2023.05.02.
Fotó: Canva

Zaniskari póni

Zaniskari póni

 

A fajta eredete és története

A Zaniskari vagy Zanskari egy kis hegyi póni Ladakh-ból, Észak-Indiából. A Zanskar völgyről kapta a nevét Kargil-ban. Hasonlít a Spiti fajtához Pradesh-ből, de jobban alkalmazkodott a magasabb területeken való munkához. Mint a Spiti, hasonlóságot mutat a tibeti fajtákkal.

Veszélyeztetett fajtának tartják, mert ma csak néhány száz él, és megkezdtek egy konzervációs programot Padumban, Zanskarban, Ladakh Kargil negyedében.

A fajta jellemzői

Közepes méretű, 120-140 cm marmagasságú póni. A Zaniskari erős, kompakt és jó felépítésű. A legáltalánosabb szín a szürke, de lehet pej, sárga és fekete is.

Különösképp adaptálódott a teherhordó munkához a magas területeken és a megpróbáltató körülményekhez a származási területén, ami 3-5000 méter magasan fekszik a tengerszint felett, és ahol a hőmérséklet a -40°C-ot is elérheti. Erős és biztos léptű, szívós póni. Az indiai katonaság használja Ladakh-ban, de hátaslóként és póló póninak is használják.

 

Fordította: Szakál Bianka
Frissítve: 2023.05.01.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Lokai

Lokai

 

A fajta eredete és története

Kialakulása a XVI. századra lehető. A jomud, a karabakh és az arab lovak helyi lovakkal való kereszteződéséből jött létre. Megjelenése és felépítése nem tükrözi ezt a nemes vérvonalat. Közép- és Dél-Tádzsikisztánban tenyésztik az üzbég Lokai nép tenyésztette ki a 16. században, hogy megpróbálják feljavítani a helyi fajtákat.

A fajta jellemzői 

Eleven mégis kitartó ló. Kezes és együttműködő. Kiváló hátasló és eredményes sportló. Marmagasságuk 142-147 cm. Pej vagy szürke, ritkán fekete és sárga színű.

 

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.05.01.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hasmenés: a csikók gyakori problémája

Hasmenés: a csikók gyakori problémája

 

Az újszülött csikók legtöbbjénél jelentkezik a hasmenés problémája, melyet a lótartók a legkülönfélébb kezelésekkel igyekeznek kordában tartani. Juliane Kuhl, a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem munkatársa egy nemzetközi csoport segítségével kiderítette, hogy a csikóhasmenés hozzátartozik a fiatal állatok normális fejlődéséhez. Érdekes, hogy e tünetek fellépése alapvető változásokat eredményez a bélflórában. A tanulmány a „Veterinary Microbiology” nevű újságban jelent meg.

Sok újszülött csikó szenved hasmenésben, amelynek sokféle oka lehet. Borjúk esetében leginkább helytelen takarmányozás, bakteriális vagy vírusos infekció okozhatja a hasmenést. Ezzel ellentétben az újszülött csikóknál a hasmenést leggyakrabban nem betegség okozza. Széles körben elterjedt feltevés, hogy a csikóknál a hasmenés akkor jelentkezik, amikor az anyakanca először sárlik az ellés után. A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem tudományos csoportjának sikerült bebizonyítania, hogy a csikók bélflórája a születést követő első hétben alapvető változásokon megy át, amelyek elősegítésére szolgál a hasmenés.

Immunológiai hiánypótlás

A kutatócsoport a hasmenés okát akarták megtudni, illetve megvizsgálni azt, hogy célzott takarmányadalékokkal csillapítható-e. Ennek érdekében megvizsgálták a baktériumflórát mind a csikók, mind az anyakancák székletében és meghatározták az immunglobulinok, vagyis ellenanyagok koncentrációját az állatok vérében. Az újszülött csikók vérében eleinte csekély mennyiségű antitest van jelen, ezért nem is működik megfelelően az immunrendszerük. A kancák az ellés utáni első órákban a szoptatás során speciális antitestekkel, az immunglobulinokkal látják el csikóikat. Ezt a tejet, amit a csikó a születése utáni órákban vesz magához előtejnek, colostrumnak, vagy föcstejnek nevezzük.

Ezért is nagyon fontos, hogy az újonnan született csikók az ellés után minél hamarabb elkezdjenek szopni, mert amúgy csak négy hetes korukban lenne elengedő mennyiségű antitest a vérükben. Amennyiben a csikók eme érzékeny fázisban elég föcstejet kapnak, nem lesz gond a csikó korai fejlődésében. Közvetlen kapcsolatot a csikóhasmenés és a föcstej között viszont nem találtak.

A csikók bélflórája gyorsan változik

A székletben található baktériumok tükrözik az állatok bélflórájának összetételét. Az anyakancáknál nem fedeztek fel időbeni változást a székletben található baktériumflórában, míg a csikóknál drámaian gyors változásokat észleltek. Az újszülött csikók székletében eleinte alacsony számban vannak jelen a baktériumok. Életük első napjaikban az Escherichia coli, vagyis a kólibaktérium telepszik le a bélflórájukban. Az Enterococcus baktériumok száma életük tizedik napjáig igen alacsony marad. Később, 2-4 héttel a születésük után a Streptococcus és Staphylococcus baktériumtörzsek jelennek meg. Legkésőbb ekkor kezd hasonlítani a csikó baktériumflórája az anyakancáéhoz.

A nem-kezelés néha a legjobb kezelés

Érdekes módon a kutatócsoport rájött, hogy a csikók bélflórájának változása a hasmenés megjelenésével párhuzamosan megy végbe. Ezek még csak óvatos feltevések, további vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy egyértelműen feltárhassák a bélflóra és a hasmenés közvetlen kapcsolatát. Viszont az eredmények egyértelműen arra mutatnak rá, hogy a hasmenés hozzátartozik a csikók természetes fejlődéséhez. Ezzel a ló lenne az az egyetlen háziasított állatfaj, amelynél a legtöbb fiatal állat nem-fertőző hasmenésben szenved.

Mivel az állatok antibiotikumok nélkül, tejelvonás vagy takarmánykiegészítők nélkül is gyorsan regenerálódnak, a tenyésztők megnyugodhatnának, hogy csikóik fejlődésének természetes velejárója ez az átmeneti bántalom.

Persze azt is tudjuk, hogy nem minden csikót érint a probléma, de ritkák a kivételek. Hosszútávú következményektől szerencsére nem kell félni. Ritkán fordulnak elő patogén kórokozók által okozott hasmenéses megbetegedések; ezek drámaiabban folynak le és gyors kezelést igényelnek.


Fordította: Deák Anette Stefanie, 2011.11.23.
Forrás: Juliane Kuhl, Nora Winterhoff, Manuela Wulf, F. J. Schweigert,
I. Schwendenwein, R. M. Bruckmaier, J. E. Aurich, P. Kutzer és C. Aurich:
„Changes in faecal bacteria and metabolic parameters in foals during the first six weeks of life” .
Megjelent a „Veterinary Microbiology” c. újságban.
Eredeti szöveg: www.vu-wien.ac.at
Frissítve: 2023.05.02.
Fotók: Canva

Hiba bejelentés