Viselkedészavarok és rossz szokások enyhítése gyógynövényekkel, illóolajokkal
Ha valaki olvasott már lóbetegségekről szóló szakkönyveket, észrevehette, hogy az azok csupán néhány bekezdés erejéig érintik ezt a témát. Hiába ismerjük jól az idegrendszer anatómiai felépítését, működése nem csak vegyi anyagok és biokémiai folyamatok összességén alapul. Van ott valami „lelki” dolog is…
Kicsit hasonlít a helyzet a tudomány és a vallás kapcsolatára: a tudományé a test, a vallásé a lélek. A gyógynövények szerencsére nem csupán sejtekbe zárt hatóanyagok. Energiájuk révén valamilyen módon hatnak a lelki tényezőkre is.
Természetesen nem választható külön a ló teste és lelke, de a lelki bajokkal nem az állatorvos szokott foglalkozni, hanem a ló gazdája, edzője, lovasa. Az állatorvos általában akkor javasol gyógyszert vagy nyugtató eljárást a nehezen kezelhető lónak, ha fájdalom okozza a kezelhetetlenséget, vagy a ló viselkedése bizonyos helyzetekben már ön- és/vagy közveszélyes (pl. lószállítás, állatorvosi kezelés, patkolás).
A lovak viselkedése tehát függ ugyan a fizikai állapotuktól (pl. fájdalom esetén ingerlékenyebb az állat), de én úgy gondolom, zömében mégis a lelki tényezőktől, a ló pszichés állapotától függ a ló hangulata, kedve. Ezt pedig a múltbeli élmények erőteljesen alakítják. Aki felhördül annak olvasásakor, hogy a lovaknak lelkük van, javaslom, itt hagyja abba az olvasást…
Akik lovak lelki gyógyításával foglalkoznak, azt szokták mondani, a ló olyan érzékeny, mint egy kisgyermek. Ha gazdájával szoros a kapcsolata, akár még a gazda egészségi állapota is hatással van rá. Bizonyára sokan átéltek már olyasmit, hogy amikor ők maguk idegesek voltak, lovuk is idegessé vált. Ilyenkor a ló akár még hasmenést is produkál és erőteljesen verejtékezik az átragadt idegességtől. Aztán, amint a gazdának sikerül megnyugodni, és ezt lova felé közölni, az állat is (némileg) megnyugszik.
Témánk ezúttal tehát a már felbukkant viselkedési problémák kezelése (enyhítése) gyógynövényekkel, illetve lehetőség szerint ezek megelőzése. Tény, hogy a ló igényeinek megfelelő tartással, a jó bánásmóddal és a természetes lókiképzési módszerekkel többet el lehet érni egy bizalmatlan lónál, mint pusztán gyógynövényekkel. De mi a helyzet a valóban ijedős és félénk, netán pánikra hajlamos lovakkal? Véleményem szerint a megfelelő bánásmód gyógynövényekkel kombinálva igen hatékony tud lenni. Sokat segít, ha még más alternatív terápiákat is bevonnak a folyamatba (pl. mágnesterápia, Shu-Pont terápia, stb.).
Tény, hogy a viselkedési problémák „csak” megnehezítik a lóval való munkát, de zömében nem teszik lehetetlenné, legalábbis nem annyira, mint a testi-fizikai elváltozások. Ijedős lovat – ha nehezen is,- de lehet valamennyire lovagolni, ellentétben egy kólikás vagy sánta lóval. Mégis egyre többen keresik a megoldást lovuk nyugtatására, és az egyik megoldást a gyógynövények nyújtják.
Néhány szóban összefoglalnám, hogy mi válthatja ki a ló rossz szokásait, nehéz kezelhetőségét (a lista nem teljes):
- korábbi vagy jelenlegi durva bánásmód
- mozgáshiány
- túl sok inger (pl. iskolalovaknál hiányzik a boksznyugalom)
- túl kevés inger (hiányzó lótársak, magány, unalom, foglalkozás hiánya)
- túl sok, nem megfelelő takarmány és kevés mozgás
- fájdalom (a krónikus fájdalmak sokszor rejtve maradnak)
- ösztrogenikus ciklus a kancáknál (pl. rendszertelen, túl intenzív, gyakori sárlás)
- zaj (versenyeken, rendezvényeken)
Láthatjuk, ha egy ló ijedős, nem figyel lovasára, annak számtalan oka lehet. Ettől függően számtalan gyógynövény-kombináció lehet az, amelyik beválik, amellyel sikeresen enyhítjük a feszültséget. Én évek óta egy olyan receptet (Fitocavallo STRESSZ) javaslok a hozzám fordulóknak, amibe sokféle gyógynövényt belekevertem, éppen azért, hogy biztosan benne legyen az a néhány, amire jól reagál a ló. Így is előfordul, hogy igazítunk a recepten, hogy még jobb hatást érjünk el. Többéves tapasztalatom az, hogy a gyógynövények végül mindig segítenek, de a nyugtalan lovaknál bizony kísérletezni kell egy kicsit.
Először is nem mindegy, melyik gyógynövényeket válogatjuk a receptbe. Az egyik ló jól reagál a macskagyökérre, a másik nem. Egyszerűen azért, mert más a viselkedési probléma oka. Előfordul olyan is, hogy az egyik lónak napi 2×15 gramm macskagyökér por a megfelelő adag, a másiknak viszont a várható stresszhelyzet előtt csak 4-5 nappal kell megkezdeni egy háromszoros dózis etetését.
A versenylovaknál a doppingszernek minősülő macskagyökér helyett komlót, citromfüvet, golgotavirágot, stb. lehet használni, de ott is a gazdának kell kísérleteznie, hogy mikor és mennyit adjon a lónak.
Lehet, hogy folyamatosan adott gyógynövényekre reagál jól a ló, de vannak olyan egyedek is, akiknek a verseny előtti adagolás segít, akár illóolajok szagoltatásával kombinálva. Igen, ez kicsit macerás, de végül megéri.
A vasfű és a levendula inkább olyan lovaknak segít, amelyek csikókorba visszanyúló problémákkal küzdenek, míg a komló a kényesebb idegrendszerű egyedeknek vált be. A citromfű akkor nagyon jó, ha például idegi alapon felbukkanó légzőszervi probléma is van, pl. a fejrázás vagy az allergikus orrfolyás a versenyszezon és a lovaglási szezon megkezdésével.
Az orbáncfűvel óvatos vagyok, a depresszióra hajlamos lovaknál azonban biztosan megér egy próbát. A migrénes fejfájásokra (ki gondolná, hogy lovak is szenvednek ettől a frontok idején!) a kamilla biztosan receptalkotó, mert görcsoldó hatása is van (l. frontkólika).
Jómagam sokat kísérleteztem a gyógynövényekkel, és végül arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan, bevált „nyugtató” recept, mely minden lónak egyformán jó lenne (nem így mondjuk a kehességre használt recept). Továbbá fontosnak tartom, hogy illóolajokkal is támogassuk meg a gyógynövényeket: a lovas és a ló is csak nyerhet a finom, érzelmeket áthangoló illatok szagolgatásából. Egy csepp levendula a zakóra cseppentve, és van mibe beleszippantani az izgulós versenyzőknek. Bővebben az Aromaterápia lovaknak c. könyvemben.
Többen kérdezték, hogy mi a különbség a kalcium és a gyógynövények között?
Tulajdonképpen nem összehasonlítani kell a kettőt, mert mindnek más a szerepe.
Versenylovaknál a kalcium-magnézium kiegészítőket más okból kifolyólag alkalmazzák, mint a herbákat. Intenzív izommunkának kitett lovaknál ugyanis gyakori az idegrendszer működéséhez szükséges sók hiánya, mely ingerlékenységet, nyugtalanságot és izommerevséget okozhat. Ilyen esetekben gyakorlatilag a normális ionszint helyreállítása által történik meg a „nyugtatás”.
Probléma az ásványi kiegészítőkkel akkor van, ha nem az alacsony ionszint okozza a viselkedésbeli problémát, hanem a korábbi vagy jelenlegi rossz bánásmód, tartási körülmények. Ha a szoros határidők és a célorientált lovaglás miatt nincs idő a félelmek és ijedős viselkedés gyökerét megkeresni, feldolgozni, helyette inkább kalciumot-magnéziumot kap a ló, akkor az eredmény elmarad. Az a legcélszerűbb, ha egy egyszerű vérvizsgálattal az állatorvos megállapítja, hogy szükség van-e kalcium-magnézium étrend kiegészítőkre.
A növények között is akadnak magasabb kalciumtartalmúak, melyek nyugtató hatásúak. Ugyanakkor a nyugtatóként használt gyógynövények inkább kiegyensúlyozzák és erősítik az idegrendszert. Nehezen bizonyítható, de az illóolajoknak és a nyugtató gyógynövényeknek megfigyelhető olyan hatása, ami miatt azt feltételezzük, hogy a korábbi rossz emlékek feloldását segítik a lónál. Az tény, hogy gyógynövények etetése mellett igenis kell dolgozni egy adott viselkedésbeli problémán – ha azt tényleg nem a kalcium-magnézium háztartás egyensúlytalansága okozza.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy természetes lókiképzési módszerekkel együtt alkalmazva, gyorsabban és könnyebben érhetőek el eredmények egy–egy problémás ló esetében, ha közben gyógynövényekkel és illóolajokkal is kezelik a lovat. A lovasok általában örömmel értesültek róla, hogy talán minden magyar iskolában lehet majd lovaglást tanulni. Nos, remélem, az erőszakmentes bánásmóddal kezdik majd az oktatást, és csak azok a gyerekek ülnek majd lóra, akik ismerik a „lónyelvet”. Akkor bizonyára nem kell majd annyi gyógynövény és egyéb nyugtató anyag a lovainknak!
Aromaterápia lovaknak – ingyenesen letölthető könyv (Link!)
A 2005-ben megjelent Lóherba – Gyógynövények lovaknak című, nyomtatásban megjelent könyv folytatásaként is tekinthet az Olvasó erre a kis könyvecskére.
Bár formai megjelenésükben különbözőek, hiszen az Aromaterápia könyvecske elektronikus formában jelent meg, szakmaiságában ugyanolyan megalapozott, mint elődje. További különbség, hogy a szerzői jogok védelme mellett ez a kiadvány szabadon terjeszthető, továbbítható és tartalma másolható, a forrás megjelölésével.
A könyv érdekessége, hogy az illusztrációként felhasznált lovas képeket lovasok küldték nekem. Számomra ez sokat jelent, hálás köszönetem a képekért!
Szeretném, ha az itt leírt tudás minél több lovashoz eljutna, és minél több ló életét jótékonyan befolyásolná! Kívánom, hogy mindenki tanuljon, okosodjon ebből a kis könyvből, használja lova, és saját mindennapi életében ezeket a csodálatos gyógyító anyagokat!
Marton Zsófia
A kiadvány szabadon terjeszthető, továbbítható és tartalma másolható, a forrás megjelölésével.
2012.05.07. Marton Zsófia, fitocavallo.hu
Frissítve: 2024.06.27.
Fotó: Canva
A szabadon élő lovak csoportokba verődnek és a túlélés szempontjából nagyon fontosak a csoporton belüli szociális kapcsolatok. Ezzel szemben az ember oltalma alatt élő lovak csak a legritkább esetekben választhatják meg szabadon társaikat és kénytelenek megbirkózni egy adott szituációval.
Ezzel a módszerrel nagyban csökkenthetők az akár súlyos sérülésekkel is járó összetűzések. Lótulajdonosként azonban tisztában kell lenned azzal a ténnyel, hogy a rangsor kialakításáért folytatott harcok a lovak természetes viselkedésének részét képezik, evolúciós szempontból nézve a csoport biztonságát és életbenmaradását szolgálják. A stabil hierarchia kialakulása körülbelül egy évig tart, így a türelemmel kell lenned és elegendő időt kell hagynod kedvencednek, hogy megfelelően beilleszkedhessen az adott csoportba.
A „díjlovaglás” szó a német „Preisreiten” tükörfordítása. Akkor honosodott meg a magyar nyelvben, amikor az első hivatalos lovas idomító versenyeket rendezték meg hazánkban (1872-től kezdődően). Szó szerint, tehát, díjért lovagoltak, versenykörülmények közt, bírók előtt bemutatva a lovuk képzettségi állapotát. A régi német szóhasználatban a „Preisreiten” nem csupán a lovas idomító versenyeket jelentette, hanem a lovassportok egyik szakágának az idomítólovaglásnak a hivatalos elnevezése is volt.
2003-ban már kevesebb, mint 10.000 cowboy dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban, ez a szám mára tovább csökkent. Harmaduk rodeókon, cirkuszokban, bemutatókban dolgozik, míg a többiek továbbra is a pusztákon lovagolva keresik meg a betevőre valót.
A Lone Ranger című western bő egy év múlva kerül az amerikai mozikba, a főbb szerepekben Johnny Depp mellett Armie Hammert, Ruth Wilsont, Helena Bonham Cartert, Barry Peppert, James Badge Dale-t, Tom Wilkinsont és James Fraint láthatjuk majd. A film rendezője Gore Verbinski.
A kora délután elstartolt versenynapon kilenc magyar futamot, és egy francia viadalt láthatott a budapesti pályára kilátogató közönség. Szerencsére az égiek is kegyesek voltak hozzánk. Hiába sötétlett ugyanis fenyegetően az ég, eső végül nem áztatta a Kincsem Parkot.
A nap negyedik versenyében Benkő Ádám és Libertényi Péter személyében két lovastanuló bemutatkozásának lehettünk szemtanúi. A tizenéves fiúk a tavaly szeptemberben útjára indult zsokéiskola első olyan növendékei, akik versenykörülmények között is kipróbálhatták magukat. Ezúttal Ádámnak jött ki jobban a lépés. Bársonyka lovasaként előkelő harmadik helyen végzett.
Ami az idomárokat illeti, egyértelműen Kovács Sándor volt a versenynap hőse. A champion tréner öt nyerőt vezethetett vissza fotózásra. Mellette a duplázó Friebert Attila lehetett a legboldogabb.