Hogyan lesz egy lóból fedezőmén?
I. rész – Ügető
Rovatunkat azon olvasóinknak szánjuk, akik kíváncsiak arra, hogyan lettek, és hogyan lesznek a versenylovak. Napjainkban szigorú kritériumoknak kell megfelelnie egy ménnek, akitől tenyésztői utódokat szeretnének. Mivel a lóverseny két szakága, az ügető és a galopp, teljesen eltér egymástól, ezért elemeznünk kell őket. Most az ügetőlovakat mutatjuk be.
Az ügetőpályán az első versennyló megpillantásakor gyakran felhangzik a kérdés – ez milyen fajta ló? A türelmes válasz: ügető! Értetlenséget tükröző tekintet mellett ismét felhangzik a kérdés: ügető, de milyen? Igen, ügető. Ez kifejezetten olyan fajta, amit évtizedeken át azért kereszteztek különböző lovakkal, hogy kitartó, ügetőversenyzőket kapjanak.
De nézzük ezt tüzetesebben, hogy érthetőbb legyen!
Ügetőtenyésztésünk kezdő évének az első amerikai mén – Cupid – tenyésztésbe állításának évét, 1883-at tekintjük. Bizony egy amerikai mén, majd később tizennégy orlov mén lendíti fel a magyar ügetőt.
Egy kis történelem
Az ügetőversenyzés alapjait az oroszok, az amerikaiak és franciák rakták le.
A legrégibb fajta első példányait a XVIII. század közepén Grigorij Orlov gróf vetette meg. A gróf kísérletei során gyors hollandi kancákat fedeztetett arab ménekkel. Ezekből a keresztezésekből, született meg Bars I., aki rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal amit a gróf elvárt ügetőjétől. Ez, a kiváló mén rövidesen egyöntetű törzset alapított.
Később az orlov ügetőt amerikai ügetővel keresztezték,így alakult ki az orosz ügető, amely egy önálló fajta, külön törzskönyvezve. A franciáknál az ügető lovat az anglo-normann félvér ló képezte. Az amerikai ügető a nyugatra áramló telepeseknek és családoknak köszönhető, ugyanis a földek birtokbavételére és megmunkálására jó, erős, kitartó, s gyors lovakra volt szükség. Az utak rendbejövetelével pedig, már nem csak munkára, hanem versenyzésre is használták az ügetőket. Sőt, az a ló, aki teljesítette az 1879-ben megállapított 1.33.2 standard időt, azt felvették az Egyesült Államok Ügetőjegyzékébe. A mai amerikai ügető alapjait végül egy Messenger nevű mén tette le, akinek jellemzői között megtalálhatjuk a három alapító angol telivér törzsmén vérét. A ma élő amerikai ügetőfajtának legnagyobb hatású apaménje, Messenger ivadákának egyik leszármazottja, a Nagy Hambletonian tette le, aki élete során 1908 kancát fedezet 1331 csikós eredménnyel. Ennek a mének az emlékét az egyik legklasszikusabb amerikai ügetőverseny, a Hambletonian Stakes őrzi.
Azt még tudnunk kell, hogy a magyar kocsis ló, a jukker, végül beolvadt az ügetőtenyésztésbe, a fajtát különböző keresztezések alapanyagaként használták fel. Az ügetőtenyésztés alapjait megismerve, ugorjunk egy nagyot az időben. Látható, hogy már kétszáz évvel ezelőtt is szigorú szabályok mellett folyt az ügetőtenyésztés, és ez a 21. századra sem változott.
Mit is takar ez pontosan?
Például, ha egy tulajdonosnak van egy kedvenc ménje, azzal nem fedeztetheti be, mondjuk barátja kancáját. Vagyis megteheti, de az így született csikó biztosan nem lesz ügetőversenyló, mert nem kerül bélyegzésre.
A kérdés akkor az, hogyan lehet egy ménből fedezőmén?
A Méneskönyvbe olyan lovak kerülnek bejegyzésre, melyeknek a szülei az Ügető Méneskönyvben regisztrálva vannak. Ahhoz, hogy fedeztethessek a ménemmel be kell jegyeztetni a fedezőmének regiszterébe. Ez a regiszter A és B részre oszlik. A kategóriás engedéllyel azok a mének rendelkeznek, akik 1.18 alatti időt ügettek. Ezek a mének bármelyik ügető kancát megtermékenyíthetik. A B kategóriás fedeztetési engedélyt pedig, olyan magántulajdonban lévő lovak kapnak, akik1.18-nál gyengébb rekorddal rendelkeznek, de csak a tulajdonosuk birtokában lévő kancát fedezhetik be.
A fedeztetési engedély alapján, – amit az Ügetőtenyésztők Országos Egyesülete (ÜTOE) ad ki -, kerül a mén az országos lótenyésztési nyilvántartási rendszerbe, és ennek alapján adja ki az OMMI Lótenyésztési Osztálya a fedeztetési jegyet, melynek megléte alapkövetelmény a tenyésztésben való részvételhez.
Magyarországon általában, Amerikában, vagy más európai országban futott rekorder mén egy értékes ivadéka, vagy annak leszármazottja fedez, amit egy magántenyésztő, vagy az ÜTOE bérel ki, vagy vásárol meg az eredeti tulajdonostól. Így jött be több olyan kiváló mén Magyarországra, mint Yankee Yankee, Valley Guardian, Grundy’s Ebony, Endless Sands, Witsend’s Speedy, Optician, amelyek több klasszis lovat adtak a magyar ügetőnek.
A magyar tenyésztés üdvöskéi, a magyar származású Rendfőnök és Zádor, akik annak ellenére, hogy kevés kancát fedeztethettek, mégis szinte 100%-os sikert arattak.
A szakértők között megoszlanak a vélemények. Az egyik tábor kizárólag kitűnő rekordú „úrral” tenyésztene és a magyar versenyzésben bizonyító, de gyengébb rekordú méneket kihagyná a tenyésztés fellendítéséből, míg a másik tábor lehetőséget adna a Magyarországon eredményesen szereplő méneknek. Egyenlőre úgy tűnik, ez utóbbi tábornak lehet igaza, Rendfőnök több eredményes ivadéka adott derbynyerőt, Grál-lovagot, Zádor csikója, Kádor pedig, megnyerte az első kétévesek versenyét, valamin új magyar pályarekorddal második lett a Kétévesek Nagydíjában.
De mégis, a leírtak alapján ki a jó fedezőmén?
A jó fedezőménnek nem csak jó rekorddal és Nagydíjak trófeáival kell rendelkeznie, mert ez ma már kevés ahhoz, hogy egy ló tenyésztésbe kerüljön. A szakemberek két kritériumot követelnek meg a jó méntől.
Először is a küllemét, a jármódját, lábszerkezetét és természetét vizsgálják meg, mert hiába a jó teljesítmény, a kitűnő családfa, ha az apajelölt lábfájós és kissé ideges. Ezeket a tulajdonságokat örökítve aligha kapunk klasszis csikót.
Felmerül a kérdés, vajon, még milyen feltételnek kell megfelelnie egy hibátlan küllemű, rekorder ménnek?
A tenyésztők nagyon szigorúak! Nem elég a hibátlan küllem és jellem, a nagydíjgyőzelmek és a kiváló rekord, ménünk származásának is hibátlannak kell lennie. Az nagyon érdekes, hogy nem az apákat, hanem inkább az anyai ág számít. Egy jó fedezőménnek anyai ágon kell sikeresebbnek lennie, azaz a kancák által adott ivadékoknak kell kitűnő versenylovaknak vagy éppen eredményes fedezőménnek lenniük. Ez egy példán nézve: egy fedezőmén népszerűsítési honlapján nemcsak gyönyörű képek láthatók a ménről, versenyeredményei felsorolásával, hanem többek között, kiemelik a mén anyai családját is. Vagyis, ménünk anyja, nagyanyja és dédnagyanyja milyen nyertes ivadékokat adott.
Miért ilyen nagy a jelentősége a „gyengébbik nemnek”?
A válasz egyszerű, mert nagyobb részben az anya örökít! Ezért abból lesz a jó tenyésztő, aki tenyészkancájához megkeresi a megfelelő mént, és ennek képességei, illetve vére felpezsdítheti a csikót. Az apamén javíthat az anya testalkatán, jármódján, természetén.
De nézzük meg tüzetesebben egy ló családfáját. Válasszuk Illetményt a hihetetlen képességű mént, aki a Kétévesek Nagydíját, a Derbyt és a Négyévesek Nagydíját is megnyerte, emellett duplázott a Nemzeti Díjban és elhódította az első csikóverseny, a Ferge László Emlékverseny, a Derby Kísérleti Verseny, az őszi Kísérleti Verseny, és a Pannónia Díj trófeáját is. ő már fogantatásának pillanatában klasszisnak számított.
Az anyja, Jutalom, igen jó ajánlólevélnek számított, mert eddigi ivadékainak nagyobb százaléka vagy klasszis, vagy másodklasszis versenyző lett. Egyik fia Gázsi, az első magyar tenyésztésű ló, aki Ebreichsdorfban győzni tudott. Egyik lánya, Utalványozó a saját egyéni sikerein túl, a tenyésztésben is egyedülállót adott, mert első két ivadéka Grál-lovag (Rendfőnöknél már említettük) és Hitelező megnyerték a versenyek versenyét, a Derbyt. A jól bevált Jutalom mellé pedig, „friss” apa került Valley Guardian „személyében”. Ez a népszerű mén 2001-ben került Magyarországra. Valley Guardian 100 ezer dollárt meghaladó díjat gyűjtött össze pályafutása során. Apja a 90-es években volt kimagasló alakja az amerikai ügetőnek, ivadékai döntő szerepet játszanak jelenleg is az amerikai tenyésztésben.
Kettőjük frigyéből született meg a hazai pálya egyik legsikeresebb lova, Illetmény. Természetesen a jó vérvonal, a tökéletes „párválasztás” és a gyönyörű csikó mit sem ér, ha nem megfelelő a klasszis jelölt tatása.
Joggal merül fel a kérdés, egy mén hogyan tud akár több száz kancát befedezni egy évben?
A válasz a mesterséges termékenyítés. Ez a módszer azért is nagyszerű, mert a ménnek vagy a kancának nem kell több száz kilométert utaznia a találkozáshoz. Ez a forma lehetővé teszi, hogy, akár más országból is választható legyen kancánk részére apamén, a fedeztetési díj megfizetése után bárki elhozhatja a termékenyítő dobozt, csak igyekezni kell, mert a kanca megtermékenyítésének legkésőbb 16-20 órán belül meg kell történnie.
Már csak egy kérdés maradt hátra, honnan tudhatja egy kancatulajdonos, hogy milyen mének rendelkeznek fedeztetési engedéllyel?
A teljes lista az ÜTOE honlapján olvasható, itt megtalálható az A illetve a B engedéllyel rendelkező mének neve. Itt tanulmányozható a mének származása is, és a felmerülő kérdésekre is kaphatnak választ.
Hajdu Bíborka
Frissítve: 2023.02.14.
Fotó: Canva
Ugyanakkor, ha a kanca túlsúlyos, akkor is segíteni kell a megfelelő kondíció, a megfelelő testsúly elérésében és az izomzat felépítésében – természetesen fokozatos terheléssel. A túlsúlyos kanca esetében lehet csökkenteni a szemestakarmány mennyiségét, de soha nem szabad a szálas takarmány bevitelét korlátozni!
A sperma minőségében meghatározó szerepe van az Omega-3 (DHA) és (DPA), valamint az Omega-6 zsírsavak megfelelő arányának. A túl sok Omega-6 zsírsav negatív hatással van a mén termékenyítőképességére. A megfelelő DHA/DPA és Omega-6 zsírsav arányt elérheted, ha a növényi olajokat halolajjal váltod fel, mivel minél magasabb a DHA mennyisége, annál nagyobb a DHA/DPA aránya, ami javítja a sperma minőségét. A lenolaj is gazdag Omaga-3 zsírsavban, ezt továbbra is etetheted az általános immunrendszer, az ízületek támogatására, de egészítsd ki halolajjal is (pld. Equimins csukamájolaj).
.jpg)
