Északi portya

Csepin Péter Útibeszámolója az Északi portyáról
2013. február 16-án a Simontornyai vár lovagtermében

6600 km lóháton – Jártunk éjjel-nappal sok nehéz fegyverben…

A Simontornyai Hagyományőrző Csapat szeretettel vár minden kedves érdeklődőt 2013. február 16-án, délután 17 órakor a Simontornyai Vár lovagtermében megrendezendő előadásra. A rendezvény ingyenes!

Érdeklődni: 06-30/579-9227

A kép illusztráció

 Korábbi hírek az Északi portyáról:

Helyzetjelentés
az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőreitől

április 14.

Előrenyomulásunk töretlen, még a segítő kezek ellenére is. Tegnap reggelre házigazdánk elengedte a lovainkat egy karámban, természetesen a csődöröm barátságból a málhást és Sándor közhuszár lovát megrágta. Gyors közbelépéssel megakadályoztuk a teljes katasztrófát. A sebeket ellátva indultunk meg a Vág mentén Trencsén irányába, amit estére el is hagytunk. Helyi hagyományőrzők – akikkel Beckov-Bolondóc várában már együtt harcoltunk – vártak ránk. Vezetésükkel átkeltünk a szügyig érő Vágon és a túlparton vacsorával és csapolt sörrel – csapovane pivo – vártak. A lovak ellátása után a saját bajunkat is elláttuk.

Eddigi menetátlagunk nagyon jó, 353,6 km van mögöttunk. A helyi erők szeretnek bennünket, ellenséges viselkedést nem tapasztaltunk, köszönhető ez talán annak a pár szlovák mondatnak, melyet út előtt magamévá tettem – pl. nasa heslo: tyutyu mutyu, ez a mondat mindenkit elgondolkodtat, és együttműködésre ösztönöz. Sőt egy kereszteződésben a rend éber őre autodidakta módon segítette áthaladásunkat a sűrű forgalomban, értelmet adván hivatásának.

április 10.

Az indulás napján esett az eső, de ez csak korlátozottan érdekelte a búcsúzni vágyókat. Aki akart, eljött annak ellenére, hogy nagyszombatról volt szó. Polgármester asszonyunk, és a honvédelmi miniszter beszédei rövidek, frappánsak voltak. A vár elől harminc lovas kísért ki minket a városból, majd a Bakony felé húsz fős különítmény caplatott az egyre erősebb zivatarban. Dudarra, a Pajta Portára sötétedés előtt értünk, ahol már terített asztallal vártak minket. Míg mi ettünk, ruháink száradhattak.

Másnap Kisbér Ászár a cél. Az eső hóra váltott, ez sokkal elviselhetőbb. A csapat már csak hét tagú. Jámbor Vilinél van a szállás. A harmadik nap a határátkelés.

Komáromban Héjjas Nárcisz énekkel és Waszlavik Lászlóval fogad, a Lovasszínház és a Nemzeti Lovas Őrség kísér. Itthonról ismételten felhívják a figyelmünket, hogy a hídon nem fognak átengedni bennünket, de mivel se táblát, se ellenállásra kényszerítő személyt nem találunk, átügetünk. Ógyallát, Feszti Árpád szülővárosát estére elérjük. Itt barátainknál, Balog Lajoséknál kvártélyozunk be. Első pihenőnap. Holnap irány Nyitra.
Megtett távolság: 127,3 km

Az érdeklődők a www.bakonyiporoszkalok.hu honlapon,
valamint a Bakonyi Poroszkálók Facebook oldalán követhetik az Északi Portyát.


Az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőreinek
ünnepélyes búcsúztatása

Komárom, 2012. április 9.

Az Északi Portya lovasai, Csepin Péter és Bakó Sándor 2012. április 9-én, azaz húsvét hétfőn fogják Komáromon áthaladva elhagyni hazánk területét. Ez alkalomból 13 óra 30 perckor ünnepélyes fogadással várják a lovasokat Komáromban, a városháza mögötti fás ligetben. A polgármester engedélyt ad a lovasoknak a városon való áthaladásra, akiket egy darabon a Lovas Nemeztőrség kísér majd. A szervezők természetesen szívesen látnak minden érdeklődő lovast a helyszínen.


Huszár, hadi- és hadiutazó konferencia
és az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőreinek
ünnepélyes útba indítása

Várpalota, 2012. április 6-7.

Lovas nemzet, mondják rólunk, illetve mondjuk magunkról előszeretettel anélkül, hogy pontos elképzelés lenne róla, mit is jelent ez a kifejezés. Pedig egyszerű, lovas nép az, akinek életében a ló tartása, nevelése elsőrendű szerepet játszik, a hátas illetve fogatolt ló pedig közlekedési eszköze.

Mi, a Bakonyi Poroszkálók, minden tudásunkkal azon vagyunk, hogy ez a magyarokról évszázadok alatt kialakult kép csorbát ne szenvedjen, sőt, ha lehet, erősödjön. Saját tenyésztésű lovaink hátán bejártuk Európát, és Ázsiát, nyeregből láttuk a Tien-sant és lovaink lábát megáztattuk az Atlanti óceánban, hat hosszabb lovas úttal a hátunk mögött 2012-ben újra nyeregbe szállunk és elindulunk, hogy bejárjuk Skandináviát és a Baltikumot.Természetesen a tőlünk megszokott végvári vitézi viseletben fogjuk megtenni a tervezett 9000 km körüli távot.
Teljesítményünkkel a mindenkori magyar könnyűlovas előtt kívánunk tisztelegni, valamint bizonyítani, hogy leszármazottaik hasonló cselekedetekre képesek, sem a lovastudás, sem a virtus nem veszett ki népünkből.

Teljesítményünkkel a mindenkori magyar könnyűlovas előtt kívánunk tisztelegni, valamint bizonyítani, hogy leszármazottaik hasonló cselekedetekre képesek, sem a lovastudás, sem a virtus nem veszett ki népünkből.

Huszárnak, katonának lenni genetikailag kódolt örökségünk!

Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy adtunk a történelemnek egy olyan fegyvernemet, a huszárságot, mely szinte átformálta a lovas hadviselés arculatát. A magyar huszárság, a huszár fogalommá vált a hadtörténelem folyamán és a világ harmincnégy országának hadserege adoptálta a magyar huszárság harceljárásait, felszereléseit, öltözetét és katonaerkölcsi tulajdonságait. Szinte valamennyi európai államban magyar huszártisztek képezték ki a helyi nemzet fiait huszárokká és alapítottak máig is létező alakulatokat.

Az Északi Portya céljai

Elsődleges célunk a huszárságnak, kora elit fegyvernemének, és annak szellemiségének népszerűsítése, a lovaglás, a hosszútávlovaglás, alapján példát mutatni az egykor méltán lovas nemzetként emlegetett Magyarország lakosságának, ösztönözve őket arra, hogy Magyarországon legyen a legnépszerűbb tömegsport a lovaglás, hiszen nemzeti és földrajzi adottságaink a legalkalmasabbá tesznek erre minket. Teljesítményünkkel rámutatunk a Magyar Honvédség fontosságára, ráirányítva a magyar fiatalság figyelmét arra, hogy a haza védelmében és megőrzésében tett erőfeszítés a legmagasztosabb feladat, amellyel férfiember valaha is találkozhat.

A Magyar Honvédség önkéntes tartalékosaiként szeretnénk felhívni a magyar közvélemény figyelmét, arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium megadja a lehetőséget minden egészséges, hazájáért, a honvédelem ügyéért tenni akaró állampolgárnak, hogy tartalékos katonai szolgálatot vállaljon.

A portya útvonala a történelem folyamán kialakult, különböző hadseregek által használt felvonulási útvonalakat követi és magába foglalja az útvonalon található ma is működő lovassági alakulatok és olyan csatahelyek tisztelgő látogatását, ahol a hadtörténelmi forrásokban dokumentáltan huszár alakulatok megfordultak.

Résztvevők:

Az úton végig két lovas, négy lóval fog résztvenni,  Csepin Péternek ez a hetedik nagy lovas útja, Bakó Sándor pedig alapítótagja az országosan elismert Egri Vitézlő Oskolának, majd a Végeknek Tüköri-nek.

A csapat kísérőautó és lószállító nélkül, a felszerelést lóhátra málházva teszi meg a távot, a nyolc hónapot viseletben, korabeli körülmények között töltve, korabeli legénységi sátorban megszállva.

Az indulás hagyományosan a Várpalotai vár elől, április első hetében.

Útvonalunk a Garam völgye mellett vezet, majd a Kárpátoknál léptetünk át Lengyelországba, az országba, melyhez több évszázados kereskedelmi, katonai, és nem utolsósorban baráti viszony fűz bennünket. Itt számos katonai hagyományőrző csoport segíti majd haladásunkat. Lengyelországból Németországba vesszük utunkat és Berlin felett ellovagolva jóleső mosollyal bajuszunk alatt emlékezünk Hadik András 1757-es huszárcsínyére, melyre a helyiek méltán nem szívesen emlékeznek, a magyar hadtörténelemmel foglalkozóknak azonban szívmelengető ez az október 16-i nap.A germán alföldet elhagyva Dániába lépünk, majd tengeri úton átkompolunk Norvégiába. Norvégiából Svédországon keresztül Finnország.
Ezen országokban felkeressük azokat a helyeket, ahol a magyar huszár mintájára, magyar tisztek segítségével alakult meg a könnyűlovasság, melynek hagyományát a helyiek mai napig őrzik.

Skandináviát elhagyva újfent tengerre szállunk és megérkezünk a Baltikumba. Keresztüllovagolunk Észtországon, Lettországon, Litvánián, majd ismételten Lengyelország földjét fogjuk taposni. A Kárpátokat Szlovákiában lépjük át és Kelet-Magyarországon érünk újra hazánk földjére. Utunkat az indulástól számított nyolcadik hónapban Várpalotán fogjuk befejezni.

Az Északi Portya nyomon követhető a www.bakonyiporoszkalok.hu oldalon.

Április 6-7.: Huszár, hadi- és hadiutazó konferencia és az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőrének ünnepélyes útba indítása.

2012. április 6., péntek
14.00
Megnyitó – Köszöntő: Csepin Péter, Bakonyi Poroszkálók kapitánya
Előadások:
14.15 – 15.00
Csiki István, történész: “Szűzanya választott vitéze” Szent László a lovagkirály
15.00 – 16.30
Dr. Somogyi Győző, Kossuth díjas művész: Távolsági lovas hadműveletek
16.30 – 17.10
Soós Péter szds., a HIM muzeológusa : Huszárfegyverek a gépi háborúkban
17.10 – 17.30
Szünet
17.30 – 18.30
Dr. Zachar Péter, történész: A huszár, mint hungaricum
18.30 – 19.00
Filmvetítés – A “Magyar bajusz” című dokumentumfilm bemutatása (rendező: Lakos Nóra) .Felvezeti: Szilágyi Péter, a Magyar Bajusz Társaság ügyvivője.
19.00 – 20.00
Zsolnai Gábor, a 2.REI veteránja: Francia zászló alatt
2012. április 7., szombat
Előadások:
8.30 – 10.00
Ádám Barnabás hkő. ezredes, MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka: Nemzetközi Huszárportya, 2010.
10.00 – 11.15
Csillag Tamás, az Egri Vitézlő Oskola elnöke: A török kor elit katonája, a janicsár.
11.15 – 11.30
Szünet
11.30 – 12.30
Győrffy Villám András, Széchenyi-díjas egyetemi tanár: A keleti és a nyugati lovasműveltség és lovaglás összehasonlítása
12.30 – 13.00
Szünet
13.00
Az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőrének ünnepélyes útba indítása.
Ünnepi köszöntőt mond:  Talabér Márta, országgyűlési képviselő, Várpalota polgármester asszonya
Ünnepi beszédet mond:  Dr. Hende Csaba, Magyarország Honvédelmi Minisztere

A rendezvény vezénylő parancsnoka: Ádám Barnabás hkő. ezredes, MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka

 

Frissítve: 2023.11.29.
Fotó: Canva

Hozzászólások