Kezdőlap Blog Oldal 464

HalLÓween

Egy igazi lóimádónak a Halloween sem telhet kedvencei nélkül. Most megtudhatod honnan ered ez az ünnep, és azt is, hogyan ünneplik ezt a napot a lovasok. 

A halloween eredete

„All Hallows Eve”, közismert nevén Halloween október utolsó éjszakája, melyhez fűződő szokások gyökerei egészen az ír-kelta druidákig nyúlnak vissza. Akkoriban október 31. még az aratás napja volt, melynek éjszakájáról azt vallották, hogy akkor van a Föld a legközelebb a szellemek világához, a vándorló lelkeket pedig ünnepi lakomával illett megvendégelni.

Nem firtatjuk, hogy őseinknek igaza volt-e vagy sem, de abban megegyezhetünk, hogy az embernek ekkorra már elege van az őszből, az egyre hosszabbodó sötétségből, és szüksége van valamire, ami egy kis melegséget, fényt, no meg egy csipetnyi izgalmat csempész a monoton hétköznapok szürkeségébe. Vidám töklámpások, vicces, olykor ijesztő jelmezek – mára ezek jellemzik a Halloween ünnepét.

Amerikában Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, és Trick or treat! („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. A baráti társaságokban általában jelmezbált rendeznek ezen a számukra különösen fontos ünnepen. Sok helyen a lovak sem maradhatnak ki a mulatságból, őket is jelmezekbe bújtatják ilyenkor.

Európában a Halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen ugyan elvétve jelmezekbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a Halloween ünneplése ismét visszatért, és Magyarországon is egyre népszerűbb. 

Nincs Halloween tök nélkül

A töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb jelképe. A kivájt sütőtökből készült lámpás angol elnevezése „Jack O’Lantern”, azaz Lámpás Jack. Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern nevű részeges kovácsról kapta.

Történetét sokféleképpen mesélik, az egyik népszerű változat, hogy a kovácsért eljött az ördög, hogy átkísérje a másvilágra, de az rávette a pokoli lényt, hogy másszon fel egy almafára, majd keresztet rajzolt annak törzsére, hogy az ördög ne tudjon lejönni. A fán ragadt ördög megígérte, hogy ha leengedi a kovács, nem viszi a lelkét a pokolba, és nem is zaklatja többet. Jacket viszont halála után a mennyország sem fogadhatta be, így a menny és a pokol közötti sötétségben rekedt. Az ördög végül megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek, melyet ő egy kivájt takarmányrépa belsejébe tett. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.

Az ír kivándorlók ezután meghonosították Amerikában Halloween ünnepét, a répa helyét azonban az újvilágban a könnyebben faragható, és sokkal mutatósabb sütőtök vette át. A tököt sokféleképpen faragják, a mi szívünket természetesen leginkább a lovas megoldások dobogtatják meg.

Letölthető sablonok

Ha szeretnéd, hogy idén nálad is igazán lovas legyen a Halloween, nincs más teendőd, mint letölteni sablonjaink közül a Neked tetszőket, kinyomtatni, körbevágni, rárajzolni a tökre, majd kifaragni azt.

Grafika: Maksa Eszter, Lovasok.hu

Vagy: bízd a lovadra a töklámpás faragását

Halloweeni lócsemegék

Engedd be a Halloweent az istállóba is! Hogy patás barátaid se maradjanak ki az ünnepi lakmározásból, megosztunk veled két roppant egyszerűen elkészíthető, ínycsiklandó és egészséges sütőtökös lócsemege receptet.

Töltött tök lovaknak

Hozzávalók:

  • egy tök
  • alma
  • répa

Elkészítés:

  • Végy egy kisebb friss tököt, vágd ki a tetejét és távolítsd el a magjait.
  • Vágj össze annyi almát és répát, amennyivel meg tudod tölteni a tököt. Ha igazán ünnepivé akarod tenni az összeállítást, szórd meg egy leheletnyi barna cukorral.
  • Helyezd vissza a tökre a kalapkáját és már tálalhatod is lovadnak a meglepetést.

Tök-bonbon

Hozzávalók:

  • egy kisebb tök
  • egy evőkanál fahéj
  • kb. fél kg zab
  • negyed csésze melasz
  • fél csésze barna cukor

Elkészítés:

  • Hámozd meg és magozd ki a tököt, majd szeld kockákra.
  • Helyezd egy nagy serpenyőbe, annyi vízzel, hogy pont ellepje a tököt, és szórd meg fahéjjal. Közepes lángon főzd 45 percig, majd várd meg, míg kihűl.
  • Egy nagy edényben keverd össze a zabot, a barna cukrot, a melaszt és a tököt. Gyúrj belőle golyókat, majd helyezd őket egy kivajazott tepsibe. Ha a keverék nem elég tömör, adj hozzá még melaszt.
  • Végül 200 fokon, előmelegített sütőben 12-15 perc alatt elkészül a finomság, amit lehűtve tálalhatsz kedvencednek.

 

2013.10.31. Balogh Bori, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.04.14.
Fotók: Canva

Átadták a fogathajtó bajnoki címeket Mezőhegyesen

Hat kategóriában 63 versenyző állt rajthoz Mezőhegyesen, a fogathajtók országos bajnokságának döntőjében, ahol egyesben Rondzik Gábor, kettesben Lázár Zoltán, négyesben pedig Dobrovitz József nyerte meg az egyéni versenyt. Az országos kettesfogathajtó bajnoki címet Lázár Vilmos szerezte meg.

A hétvégén megrendezésre kerülő mezőhegyesi országos bajnoki döntővel véget ért az idei hazai szabadtéri fogathajtó versenysorozat, így kihirdették a 2014-es fogathajtó magyar bajnokot.

Kettes, négyes

Az összegyűjtött pontok alapján a kvalifikációt szerzett kettesfogathajtók között a kilencszeres világbajnok Lázár Vilmos 134,51 pontjával megszerezte tizenharmadik országos bajnoki címét. Szoros pontversenyben végül ezüstérmet szerzett Margitai Sándor 135,23 ponttal az őt követő ifj. Simon József előtt, aki 135,96 pontjával bronzéremmel zárta a szezont.

A kettesfogathajtók egyéni versenyét összetettben Lázár Zoltán nyerte 120,45 ponttal, őt követte a sorban ifj. Dobrovitz József 130,94 ponttal és Lázár Vilmos 134,51 ponttal.

A négyesfogathajtók versenyét is Dobrovitz József nyerte Bárdos Attila előtt, így övé lett a 2014-es Négyesfogahajtó Magyar Bajnoki cím.

Egyes

Nyolc egyesfogathajtó hajtott a bajnoki címért, közülük Rondzik Gábor került ki győztesen, aki az összetett versenyt megnyerve az Országos Bajnoki győzelemnek is örülhetett. Egyéniben Gáspár Szilvia szerezte meg a második helyet, azonban az összetett versenyben Gáspár Zoltán 2,35 ponttal megelőzte őt, így a dobogón a végső sorrend: Rondzik Gábor, Gáspár Zoltán, Gáspár Szilvia trió lett.

Pónifogatok

Nemcsak a “nagyok” álltak rajthoz a hétvégi mezőhegyesi döntőn, hanem az egyes, kettes és négyes póni fogatok is megküzdhettek a bajnoki címért.

A póni egyesfogathajtó kategóriában Kenéz Fruzsinát megelőzve Mátyás Márton örülhetett, hiszen 171,87 pontjával megnyerte a 2014-es magyar bajnoki címet. A póni kettesfogathajtók között Kovács Zsófia, míg a póni négyesfogathajtók között Rohr Máté érdemelte ki a 2014-es év Magyar Bajnoka címet.

Csapat eredmények

Az egyéni versenyeket a csapatversenyek követték. A csapatok egy-egy megyét képviseltek. Az egyesfogat kategória országos bajnok csapata Bács-Kiskun megye lett Gáspár Szilviával és Gáspár Zoltánnal. Ezüstérmet szerzett Pest megye (Rondzik Gábor, Meskóné Orosz Mária és ifj. Bozsik József hármas) míg a dobogó harmadik fokára a Békés megyét képviselő Demkó Zsolt és Sánta Margit Borbála állhatott.

A kettesfogathajtók rajthoz álló csapatai közül Pest megye 2. számú csapata győzött, így Osztertág Márk, Osztertág Kristóf és ifj. Simon József nyerte meg a kategória magyar bajnoki címét. Pest megye 1. számú csapatának ezüstérem járt, így Lázár Vilmos, ifj. Juhász László, ifj. Galbács Ferenc örülhetett a második helynek. A Csongrád megyét képviselő Hódi Károly, Selyben Zsolt és Sági József trió bronzéremmel zárta a csapatversenyeket.

Minden hajtónak gratulálunk!

 

2014.10.13.
Forrás: MTI, Fogatsport.hu, Fogathirek.hu
Frissítve: 2023.04.27.
Fotók: Pixabay

Az év lovai az UNIQA Lovas Világkupán

Az év lovai az UNIQA Lovas Világkupán

A Lovas Világkupa szervezői a lovas- és a lósportot összetartozó ágazatoknak tartják. A gazdag program keretében – immár hagyományosan – felvezetik a leköszönő év nagy genetikai értéket képviselő legeredményesebb galopp és ügető lovát.


A hazai lóversenyfutamok rendezője és szervezője, a Kincsem Nemzeti Kft. pontverseny alapján döntötte el, hogy ki a két szakág, a galopp és ügetősport legeredményesebb versenylova és a legjobb magyar tenyésztésű telivére.

A kép illusztráció

Akaba, az év galopp lova

Szoros küzdelemben, a szezon utolsó nagydíjában dőlt el az idei „Év galopp lova“ cím. Az ESDE Bt. négyéves import ménje kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően győzött, a tavalyi nyerő, Seperate Opinion és a legjobb hároméves, Red Hot Calypso előtt. A már tavaly is jelentős sikereket (I. Nemzeti Díj, I. Magyar St. Leger, III. Magyar Derby) elérő telivér sokáig, – a szeptemberi Kincsem Díjig – őrizte idei veretlenségét, ahol végül harmadik helyen ért célba. Győzelmei közül kiemelkedik a tavaszi Millenniumi Díjban és az őszi Lovaregyleti Díjban aratott sikere.

Akaba (GER) 4pm

  • Apja: Kallisto
  • Anyja: Anna Desta
  • Tulajdonosa: Siklósi Tamás
  • Trénere: Hajdi Lajos
  • Lovasa: Stanislav Georgiev
  • Idei pénznyereménye: 7 906 000 Ft
  • Életnyereménye: 15 173 500 Ft

Radio Ga Ga, az év legeredményesebb magyar tenyésztésű galopp lova

Kiemelkedő évet zárt a hároméves szürke mén. Böröcz József Hantán nevelt lova már kétévesen mutatkozott. Idén versenyről versenyre javulva – az importok legnagyobb ellenfeleként – állandó szereplője volt a korosztályos versenyeknek. Két kiemelt versenyben győzött, megnyerte a Derby előfutamát, a 2000 méteres Alagi Díjat és a magyar tenyésztésű lovak 2400 méteres versenyét, a Kovács Mihály Emlékversenyt. A Magyar Derbyben illetve a Magyar St. Legerben a legjobb hazai tenyésztésű lóként a hatodik és a második helyen zárt.

Radio Ga Ga 3 szm

  • Apja: Kandahar Run
  • Anyja: Rosolange
  • Tulajdonosa-tenyésztője: Böröcz József
  • Trénere: Zala Csaba
  • Lovasa: Kerekes Károly
  • Idei pénznyereménye: 4 450 000 Ft.
  • Életnyereménye: 5 378 000 Ft.

Az Év Ügetőlováról információk hamarosan!


UNIQA Lovas Világkupa
2014. november 29- 30. Papp László Budapest
Sportaréna
www.lovasvilagkupa.hu

 

Frissítve: 2024.05.05.
Fotó: Canva

Forrás: Lovasvilagkupa.hu és Facebook.com/uniqalovasvilagkupa

 

 

Magyar sikerek, szerb helyezések a lovin

Az ünnepi hétvége mind két versenynapján magyar sportsikerek születtek a lóversenypályán, a budapesti Kincsem Parkban.

Szombaton az ügetőn a 2 millió forint összdíjazású Köztársasági Díjban a hazai favorit, Ollyan nincs Fazekas Imrével start-cél győzelmet aratott. Kaszás Gergő színművész klasszisa Őrangyalt és a szerbek egyik legjobbját Luna d’Asolot utasította maga mögé a hosszú távú futamban. A nyerő hatéves ezzel a sikerrel már 12 millió forint feletti életnyereménynél jár.

Vasárnap a galoppon folytatódott a magyar-szerb vetélkedés. A hazai színeket képviselő Akaba istállólovasával Stanislav Georgievvel ellenállhatatlan volt a befutóban és látványos küzdelem után nyerte meg a galopp szezon utolsó nagydíját, a Lovaregyleti Díjat a szerb vendég, Singidunum előtt. A kiváló négyéves már 8 millió forintos idei nyereménynél jár, ráadásul mostani sikerével megnyerte az „Év lova” címet is.

A versenyszezon a Mindenszentek hétvégéjén is robog tovább!

 

2014.10.27. Krebs András
Forrás: Kincsempark.hu
Frissítve: 2023.03.03.
Fotók: Canva, Unsplash

Muybridge lófotóinak története

1872-ben Leland Stanford – a Central Pacific vasútvonal egyik építtetője s egykori kaliforniai kormányzó – érdeklődni kezdett a lótenyésztés iránt és megvásárolta a nagykiterjedésű Palo Alto méntelepet. Itt van ma a Stanford Egyetem központja. A legenda szerint a farmon álldogáló csoport előtt egy ló ügetett el s ennek kapcsán kezdtek vitába a ló lábairól. Stanford állította: időnként a ló egyik lába sem éri a földet. Fogadtak 25.000 dollárba.

Stanford életrajzírója szerint a történetet apokrif legendának kell tekintenünk. Stanfordnak egyrészt nem volt szokása a fogadás, másrészt, akivel állítólag a baráti fogadást kötötte – Frederick MacCrellish –, esküdt ellensége volt. Mindegy, minden feltalált dolog érdekesebb, ha kerekítünk mellé egy történetet, s ha sokan és sokat mesélik, már majd úgy is tűnik, mintha valóban megtörtént volna.

Fotó: Eadweard Muybridge: The Horse in Motion by Eadweard Muybridge. “Sallie Gardner,” owned by Leland Stanford; running at a 1:40 gait over the Palo Alto track, 19th June 1878.

Két 1878-as újsághír az életrajzíró álláspontját erősíti inkább: Stanfordot ezek szerint a versenylótenyésztés tudományos módszere érdekelte s azért alkalmazta Muybridge-et, hogy az fényképezze le neki a ló mozgásának különböző fázisait. Bizonyítsa be, ha tudja, hogy van olyan pillanat, amikor a vágtató ló mind a négy patája a levegőben van, amit addig sem nem hittek, sem nem láttak.

Kezdetben a fényképész csak 12 fényképezőgépet használt egyszerre. Ám a kollódiumos nedves lemez alacsony érzékenysége miatt Muybridge 1872-es felvételei még nem voltak kielégítőek.

Hat év szünet következett, addig mást csinált a fényképész is, a szenátor is. A bizonyság meg egyre késett. 1877-ben aztán Muybridge egy tengeri hajón végzett kísérlet után végre úgy érezte, mind az anyagok, mind a módszer elég javuláson ment át ahhoz, hogy a dologgal újból jelentkezzen Stanfordnál. Innen aztán már nem volt megállás. Halhatatlanná és örökéletűvé tette a volt szenátor Occident nevű lovát, meg persze magát is. Az 1877 nyarán készült fotók ugyanis már jól sikerültek, s a következő évben további kísérletekhez foghatott.

Muybridge módszere – amely mögött a fényképész kreativitása, no meg Stanford tekintélyes bankszámlája állt – röviden leírható: ragyogó kaliforniai napsütés, 24 darab – a ló mozgásirányára derékszögben beállított –, egymástól 1-2 méterre elhelyezett fényképezőgép. Valamennyi kamera külön objektívvel, fényérzékeny kollódiumos üvegnegatívot magába fogadó lemezkazettával és önálló zárral.

A ló mozgása közben sorra átszakította a gépek redőnyzárát felhúzva tartó fonalakat, miáltal valamennyi gép rögzítette azt a fázist, amikor éppen elhaladt előtte az állat. A fehér háttér előtt mozgó fekete lótest sziluettje valóban lenyűgöző látványt nyújt még ma, a film és a legkülönbözőbb technikai trükkök korában is. Ha ma valaki hozzákezdene egy hasonló film elkészítéséhez, amelynek vetítése mindössze egy percig tartana, akkor másodpercenként 12 expozíciót véve alapul – ami minimálisan szükséges a folytatólagosság illúziójának megteremtéséhez – Muybridge módszerével körülbelül 720 fényképezőgép beállítására lenne szüksége. Tessék uraim, szabad a pálya! Ló is akad.

Muybridge a mozgó ló fényképeinek a szerzői jogát már 1877-ben bejegyeztette. Lófényképeinek legkorábbi reprodukciója a Scientific American 1878. október 19-i számában található. Ekkoriban a fényképezést még csak 39 éve ismerték. Ezek az árnyképek tették első ízben láthatóvá, részeire bontva analizálhatóvá a vágtató ló mozgását, melynek konvencionális ábrázolásmódja (a „hintaló-vágta”) meglehetősen átalakult Muybridge fotói nyomán. Még Meissonnier is nyelt egy nagyot, gondolom.


Fotó: Eadweard Muybridge: Vágtázó ló, 1878, 624-es tábla

A fényképész a következő öt évet kaliforniai, angliai, francia- és németországi előadások tartásával és a babérok learatásával töltötte. 1879-re egész művelt világ ismerte már ezeket a mozgó állatokról készült felvételeket. 1881-ben a fotók Attitudes of animals in motion, a series of photographs illustrating the consecutive positions assummed by animals in performing various movements címmel jelentek meg egybefűzve. 1882-ben Stanford is vaskos könyvet jelentetett meg, a The Horse in Motion Muybridge fotóinak elemzésén alapult. Hét fejezete az állati mozgások elméletét tárgyalja; 107 képtáblájának nagy része Muybridge fotója nyomán készült.

Fotó: Eadweard Muybridge: Vágtázó ló, 1878, 624-es tábla

1887-ben az egyetem 781 lapot jelentetett meg, amelyek mindegyikén 12–36 Muybridge-fotó kapott helyet. A képeket különféle formákban jelentették meg: mind a 781 kapható volt bekötetlenül, bőr mappában; vagy 11 kötetbe rendezve, amelyekben a lapok egyesével voltak rögzítve. A hirdetések szerint áruk 500 illetve 550 dollár volt. Kapható volt 100 válogatott, kötetlen tábla is bőr mappában 100 dollárért; s a vevő, ha már vett 100 táblát, megvehette az összes többit is, vagy további lapokat darabonként 1 dollárért. Külön kiadták a táblák teljes katalógusát.

Muybridge a későbbiekben megjelentette eredeti munkájának két rövidített változatát. Az Animals in Motion szerzői jogát 1899-ben jegyeztette be, a mű azután többször is kiadásra került. Mintegy 100 autotípia illusztrálta. Ma már jó sok pénzt kérnek egy-egy hibátlan példányáért. (Kincses Károly)

2014.10.22. Forrás:
http://maimanohaz.blog.hu/
Frissítve: 2022.09.11.

Ez lenne a lóverseny jövője?

Futurisztikus tréningpálya épül versenylovak számára Angliában. A lovak egy 1500 méter hosszú fedett, négyévszakos pályán 6-12 fős csoportokban edzhetnek majd sínen futó egységekbe fogva. Munkájukat számítógép kontrollálja majd.

Mehmet Kurt, a rendszer feltalálója és kifejlesztője a lóverseny elkötelezett híve, hazájában, Törökországban elismert tenyésztő és versenyló futtató, lovai Török Derby-t is nyertek már.

Amikor azt tapasztalta, hogy tréningbe fogott fiatal lovai gyakran megsérülnek, mert a tréner, vagy a lovas túl sokat követelt tőlük, azt látta, hogy a fiatal ló hátán kuporgó, a szárakat durván használó lovas sem feltétlenül tesz jót a ló karrierjének, elkezdett egy olyan megoldást keresni, amivel kiküszöbölheti az emberi hibákat és megalkotta ezt a futurisztikus szabadtéri ló-futópadot.

A Kurtsystems moduljaiba befogott lovak hosszú száron dolgozhatnak, a hátukon viselt súly modulonként állítható. A kezelő személyzet akár a modulokkal utazva, akár a vezérlőből egy monitoron is figyelheti a lovakat és bármikor leállíthatja a munkát. A lovak pulzusát és légzését a rendszer folyamatosan figyeli.

A Kurtsystemsben nem csak versenylovakat, de tevéket is lehet edzeni, de emellett sérült lovak rehabilitációjában is jó szolgálatot tehet. A rendszer prototípusa Isztambul mellett működik.

Kurt 20 millió dollárt (közel öt milliárd forintot) költött a rendszer kifejlesztésére, és további, közel 4 milliárd forintot költ majd a rendszer felépítésére angliai versenyistállójában, a Kingwood Studnál, melynek 2011 óta tulajdonosa. Utóbbi fejlesztés már meg is kapta az építési engedélyt, hamarosan megkezdődhet majd az építkezés.

Mehmet Kurt meggyőződése, hogy a rendszer forradalmasíthatja a versenylovak edzését, illetve hogy hatalmas előrelépés a lovak jóléte tekintetében. A hazájában működő rendszer révén már eredményekről is beszámolhat. Azt figyelték meg, hogy a Kurtsystemsben kontrollált edzésmunkával felkészített lovak erősebb mozgatószervrendszerrel rendelkeznek, így a későbbiekben jobban bírják a normál tréninget.

A fejlesztő hisz abban, hogy az eredmények a legkonzervatívabb trénereket és versenyló futtatókat is meggyőzik majd. Egy támogatója máris van, mégpedig Monty Roberts, aki úgy nyilatkozott, hogy látja a rendszerben rejlő potenciált.

2014.10.17.
Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: DailyMail, Fotó: Kurtsystems
Kép: Canva
Frissítve: 2022. 02. 02.

Az elásott lószobor nyomában

Az elásott lószobor nyomában

Visszakerül az őt megillető helyre Grassalkovich I. Antal kedvenc lovának szobra a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A Gödöllői Királyi Kastély déli épületszárnyait 2009-2011-ben európai uniós forrásokból restaurálták. Ekkor újult meg a Rudolf-szárny, a lovarda, valamint az istállók által határolt udvarrész, az ún. Schimmelhof is, amely elnevezését Grassalkovich I. Antal kedvenc lováról, Schimmelről kapta, ugyanis a 18. század második felétől (első említése 1763-ból való) az udvar közepén állt a jószág életnagyságú szobra.

Grassalkovich I. Antal földesúrként és fontos udvari tisztségek viselőjeként gyakran utazott, hol Bécsbe vagy Budára, hol birtokaira, így nagy becsben tartotta az akkori közlekedés legfontosabb „eszközeit”, a lovakat. Számukra szép és kényelmes istállót építtetett először a kastélykápolnával szimmetrikus épületszárnyban (a mostani ún. Gizella-szárny földszintjén), majd egy külön épületrészt a lovarda mellett, távolabb a lakosztályoktól.

A kedvenc ló emlékét őrző, sóskúti mészkőből szépen kifaragott ágaskodó lószobor méltó dísze volt a déli szárny és az istálló–lovarda által közbezárt udvarnak.

Állítólag amikor 1866-ban Erzsébet először Gödöllőn járt, érdeklődve nézte meg a híres ló szobrát. Aztán pár év múlva, amikor egyre több időt töltött a kastélyban a lovakat és a lovaglást kedvelő királyné, számára nemcsak fedett verandát, hanem fedett folyosót is tervezett Ferdinand Kirschner neves bécsi építész. A folyosó, az ún. Wandelbahn a lovarda és az istállók felé elágazott, szépen megkerülve Schimmel szobrát. Az 1896-ban megjelent Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona című könyvben lévő fényképen jól látszik a magas talapzaton álló szobor és mögötte a borostyánnal dúsan befuttatott, fedett folyosó.

Erzsébet királyné halála után a verandát elbontották, majd a lószobrot körbeépítették annak szép, apácarácsos léceivel, tetőzetet is kapott, így már nem volt annyira kitéve az időjárás viszontagságainak. A fülke és a szobor a helyén állt még a Horthy-korszakban is, aztán 1945 után eltűnt.

További sorsáról újabb legenda kelt életre, mely szerint a gödöllői lakosok és a kastély személyzete elásta valahol a Schimmelhofban. 2010 novemberében a Schimmelhof felújításakor az egész udvart átvizsgálták talajradarral, de akkor nem akadtak a lószobor nyomára. Majd az ún. nyári lovarda területén, egy szerelőakna elbontásakor, mely még a szovjet időkből származik, több szobordarabbal együtt előkerült Schimmel szobrának egy darabja is, a ló törzsének egy töredéke.

Ennek, valamint a megmaradt fotóknak a segítségével a gödöllői Varga Zoltán Zsolt restaurátor művész vezetésével mintázták meg újra. Schimmel szobra tercitből készül, és újra a Schimmelhof dísze lesz. A szobor avatására 2014. október 11-én, 16.00 órakor kerül sor. A Schimmel szobrának rekonstrukcióját hamarosan bárki megtekintheti a kastély udvarán.

„A gróf valahányszor télre Bécsbe utazott, kedves szürke lovát az otthon maradt udvari személyzet különös figyelmébe ajánlotta, sőt távoztakor azt mondta, hogy aki e szürke paripa elvesztét neki hírül adja, az őt nagyon megszomorítja s a gróf kegyét eljátssza. A szürke paripáról időnként jelentést kellett Bécsbe küldeni. A paripa azonban örök életű mégsem lehetett s végre mégis megdöglött. Gödöllőn ez oly rémülést idézett elő a gróf emberei között, hogy nem volt köztük egy sem, ki elég bátorsággal bírt volna e hírt a kegyes grófnak tudomására hozni, mindenki félt a kegyvesztéstől.

Egy azonban végre mégis találtatott, aki elég merész volt Bécsbe a grófhoz felutazni, s midőn egyetsmást a gróf kikérdezett tőle, elkezdé:

– Hja a Schimmel, a Schimmel …

– Mi, talán beteg? – kérdé a gróf.

– Hja a Schimmel, a Schimmel!!

– Megdöglött? – kérdé újra a gróf. Alighogy kimondta e szót a gróf, a küldött hirtelen közbevág:

– Nem én mondtam, hogy a Schimmel megdöglött, maga a gróf úr mondotta; tehát én a gróf urat sem meg nem szomorítottam, sem kegyvesztésbe nem esthetem.”

2014.10.08. Forrás: Múlt-kor
Kép: Canva
Frissítve: 2024.04.15.

Herczog Emilre emlékezünk

80 éves korában elhunyt Herczog Emil, az enyingi Állami Gazdaság és a Kaposvári Egyetem lótenyésztésének vezetője, a marócpusztai Gidrán Ménes alapítója és az utóbbi évtizedekben a gánti ménes tulajdonosa.

Személyében a magyar lótenyésztést meghatározó vezetővel lettünk szegényebbek, akinek lószeretetét fiai viszik tovább.

2014.10.27. Forrás: Díjugrató Szakág

Dr. Molnár József megemlékezése Herczog Emilről:

Elhunyt Herczog Emil bácsi, a magyar lovas élet kivételes, kiemelkedő személyisége.

Herczog Emil az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója alkalmából átveszi az Ujhelyi Imre Díjat Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől 2014 március 15-én.

Nevét mindenki ismerte, aki tagja a hazai lovas társadalomnak. Nekem éppen 10 éve sikerült megismerkednem vele. Szakmai pályafutásom egyik legnagyobb eredményének érzem, hogy ettől kezdve lovaik állatorvosa lehettem. Emil bácsi pedig egyike azon embereknek, akik a legnagyobb hatást tették rám.

Sokan tudják, hogy a honi mezőgazdaság területén milyen elképesztő sikereket ért el. Professzora volt a sportló tenyésztésnek, megalapította a Marócpusztai Gidrán Ménest, vezette és felvirágoztatta a Sáripusztai Ménest, a kaposvári Lovasakadémiát, majd legvégül szülőfalujában, Gánton is létrehozott egy csöpp, 300-400 lóból álló ménest. Ő hozta be Magyarországra a legnagyobb tejhozamú, Holstein-Fríz marhákat. Az ő vezetése alatt építették ki az Enying környéki földek csatorna rendszerét, ami a vidéket az ország egyik legjobb mezőgazdasági területévé tette.

Emil bácsit mindenki tisztelte, nemcsak eredményeiért, hanem kemény, szókimondó  modoráért is. Sohasem rejtette véleményét véka alá, akár egy lovász, vagy éppen egy államtitkár állt vele szemben. Régi munkatársai még húsz év elteltével is vigyázba vágták magukat, ha ellátogatott Sáripusztára, vagy Kaposvárra.

Sokat mesélt nekem fiatal éveiről. A gánti kitelepítések borzalmairól, a mosonmagyaróvári sortűz túléléséről, az ÁVH vele szemben elkövetett kegyetlenségeiről, melyek megkeményítették őt. De sokat mesélt azokról az emberekről is, akik a gyűlölt kommunista világban is emberek tudtak maradni.

Emil bácsi nem szerette, ha valaki tétlen, becstelen, igénytelen, de elismerte a tisztességet, szorgalmat, tenni akarást. Őszinte, szorgalmas, kitartó emberré nevelte  fiait, barátaimat, Emilt és Zsoltot, akik folytatják a lótenyésztést.

Miközben összeszedem vele kapcsolatos gondolataimat, egyfolytában az a kép ugrik elő, amikot találkozásaink során, kezemet megszorítva legorombított, hogy már megint nem borotválkoztam meg, de a szeme szeretettel mosolygott…

Emil bácsi! Nyugodj békében!

Molnár József

Váczi Ernő búcsúlapja Herczog Emilről:

Elment egy Karizma. Elhunyt Herczog Emil. Egy késve sárguló novemberi ősz délutánján ezrek állnak némán a gánti sírkertben, miközben lassan ólomszürke köd ereszkedik a környező Vértes hegylánc ormai közé.

A sváb búcsúének dallamait hallgatva, gondolatokba merülve itt állok magam is, s látomás-várományosan készülök egy csodára, hogy a kandeláber-lángok közti urnából kiemelkedik a Karizma és sajátos, ezerszer hallott érces hangján megszólal: hát itt vagytok?! De a csoda ezúttal elmarad. Szinte hihetetlen a néma türelem, ahogy egy lángoló lélek hamvai elviselik a kegyeleti tortúrát.

Mégis! Az emlékezetes életút állomásait taglaló búcsúbeszédek közben megelevenedik Herczog Emil alakja, aki tetterős mozdulatokkal feladatmegoldásra sarkalja követőit. Ez a tetterő volt az élete. Ütköző akaratérvényesítéssel gyűjtött sumákoló sértetteket, és ölelő barátsággal jutalmazott sikerrészes híveket. Megszállott mezőgazda volt, gyönyörreményű lótenyésztő, aki olthatatlan hittel, égve hozta át a lángot az ezredfordulón.

Számos személyes emléket raktározok én is… A félévszázad előtti Aachen-környékén történt Schockemöhle fivérek egyezkedő koccintásától, a sáripusztai ménes viharos párosításain, az importtörekvések kanyargós útkeresésein, a kaposvári lovarda építésen, a maróci gidrán-hasznosítás törekvésein és a gánti ménesalapításon át a nyerges-sportok felemelésének biztos meggyőződéséig láthattam küzdelmeit. Rudat csak ló előtt és nem ló mellett szeretett látni. Azaz a konkúr-mérce volt a szeme fénye. A magyar fogatsikereket díjazta ugyan, de az általa favorizált sportfélvérek mellőzésével nem értett egyet.

Herczog Emil láttatott álszerénységgel, de büszke meggyőződéssel fogadta az elismeréseket. Hivatalosakat és személyeseket egyaránt. Évekig emlegette, hogy az aktuálisan „legjobb ügető ló tenyésztőjének” (Zádor) járó elismerő gratulációt csak egyedül tőlem kapta. Vagy az üllői lovas emlékpark avatásakor a „legkedvesebb lovam” réztábláját (Zavaros) nyilvános ünnepélyességgel, elsőként vele csavaroztattuk fel a faragott talapzatra. Hálásan emlékszem offenzív segítségére – a gánti „O”-bányából kitermelt sziklatömb kapcsán – egy ménesvezetői gránittábla avatásánál, Szántód-pusztán…

Személyes gondolatokból riadva észlelem, hogy az elő-alkonyat gyertya-fényénél lovasok és nem lovasok ezreinek kíséretével virágkoszorúk özöne elborít egy síremléket, és egy trombita hangja takarodót rendel a gánti völgyben, a Kotló hegy tövében, ahol egykoron – 1945 februárjában – egyik utolsó történelmi csatájukat vívták a magyar huszárok is. Itt nyert végső nyughelyet egy nyughatatlan hazánk fia, aki töretlen tettvággyal élte életét, példaként hagyva egy életfilozófiát, amit úgy nevezünk, hogy: alkotás…

Herczog Emilnek hívtuk Őt, akinek élő emlékét őrizni kötelességünk, mert csak az hal meg akit elfelejtenek.

Váczi Ernő
2014 november 10. Gánt

Gyerekekkel, lóháton szelték át az országot

Gyerekekkel, lóháton szelték át az országot

Az Isaszegen működő Hadak Útja Lovas Sportegyesület kis lovasai az idei hortobágyi Nyeregszemlére és a bugaci Kurultáj rendezvényre is ellovagoltak, 250 illetve 180 km-t töltve nyeregben. Lóháton az álmok útján, avagy: hol volt, hol nem volt… volt egyszer egy Hadak Útja Lovas Sportegyesület Isaszegen…

„A több évezredes magyar lovaskultúra nemzeti örökségünk szerves része, olyan hungarikum, amely részleteiben is önállóan hordozza az ősök tudását, mozdulatait, kapcsolatteremtő és közösséget oltalmazó képességét.” (Idézet a Kincsem Nemzeti Lovas Program köszöntőjéből)

A kép illusztráció

A Hadak Útja Lovas Sportegyesület lovardája Isaszegen található, egy agárpálya szomszédságában. A gödöllői dombság szívében, festői környezetben terül el az a pár hektár, ahol immár 2004-óta gyermekeket és felnőtteket tanítunk lovagolni.

A 2014-es év igazán izgalmas év volt egyesületünk számára. A Nyeregszemle szervezői nagy örömünkre megtiszteltek minket meghívásukkal. Osztottunk-szoroztunk és ez testvérek között is 250 km távolságra jött ki Hortobágy és Isaszeg között, amit 4 nap alatt tettünk meg. Felkészülésképpen a nagy út előtt két kétnapos próba túrát is lelovagoltunk. Egyszer 90, egyszer 120 km-t tettünk meg. Ezeken a túrákon 2 felnőtt lovas kíséretében 14 lovas fiatal vett részt, nagy részük pónikon, zabla nélkül lovagolt. A lányok 8-14-évesek és korukat meghazudtolva kitartóan, alázatosan, problémamentesen lovagolták végig a távot. Sokszor úttalan utakon, ember nem járta erdőkben, patakokon átgázolva lovagoltak egymást segítve, igazi csapatként, ló és lovas együtt küzdve le az akadályokat, amikre nem lehetett a lovaspályán előre felkészülni.

Részt vettünk a hortobágyi Nyeregszemlén, amelyről azt hittük, életünk legnagyszerűbb, megismételhetetlen kalandja, eseménye volt. De tévedtünk. Mert legalább ugyanilyen nagyszerű élmény volt lelovagolni Isaszegről Bugacra a Kurultájra.

Hazaértünk, még le sem nyergeltünk, már visszavágytunk a nyeregbe. Nosza, irány Bugac. Ez „csupán” 180 km, tehát nekünk már szinte „gyerekjáték” lesz. Kis lovainknak és pónijainknak köszönhetően, akik fantasztikusan jól bírták az utat és gyorsan regenerálódtak, az álom újra valósággá válhatott!

Elindultunk Bugac irányába, a szép magyar Alföld egy teljesen más fajtáját ismertük meg, mint Hortobágy felé. A Hortobágyra vezető úton számtalan délibábos, tipikus olajfestményszerű tájat láttunk gémeskúttal, gólyákkal, rengeteg birkával és szürke marhával, egy réten még tikkadt szöcskenyájba is sikerült belefutnunk, ami a valóságban igazán ijesztő tud lenni, amikor az embert pillanatok alatt a lovával együtt ellepik a szöcskék. Amit viszont nem találtunk sokat Hortobágyra tartva, az az árnyék, és olyan tanyák, ahol még van élet.

Bugac felé a táj teljesen más. A lovas tanyától tanyáig lovagol. Rengeteg széles, árnyas homokút hívogatja vágtázni a lovakat és kevesebb a nehezen leküzdhető akadály is. Négy csodálatos nap lovaglás után érkeztünk meg a kitűzött célhoz.

A Kurultájon sok jó baráttal találkoztunk és még legalább annyi új jó barátot szereztünk.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatóinknak, hogy adományaikkal segítettek. A kísérőinknek nélkülözhetetlen munkájukat, a szállásadóknak a szíves vendéglátást és az utunk során segítséget nyújtó minden jó embernek, akik útba igazítottak, akik inni adtak, akiknél megpihenhettünk.

Dédelgetett tervünk, álmunk, hogy jövőre is részt vehessünk ezeken a rendezvényeken, valamint Isaszeg városunk testvérvárosait is felkeressük lóháton Erdélyben és Szlovákiában. Keressük azokat a jó szándékú embereket, akik szállással, pénzzel, egy-egy jó ötlettel segíteni tudnák munkánkat.

A Hadak Útja Lovas Sportegyesület szeretettel vár minden lovaglás iránt érdeklődő gyermeket és felnőttet a következő elérhetőségeken:

Hadak Útja Lovas Sportegyesület
Nagy Károly, titkár
+36 30 971 – 6659
2117 Isaszeg, Március 15. u. 59.
www.lovagoljvelunk.hu
hadakutjalse@gmail.com

2014.09.23.
Szerző: Gál-Csekeő Dorottya


Lovasok.hu a Hadak Útján

A Lovasok.hu örömmel tette közzé a Kurultáj előtti hetekben a gyerekek Bugacra lovaglásának tervét. A szervező, Nagy Károly most így írt rólunk: 

„Szeretném a Lovasok.hu csapatának megköszönni még egyszer és még sokszor a segítséget, vagyis, hogy bemutatkozhattunk az oldalatokon, elmesélhettük nyeregszemlés kalandunkat és nagy vágyunkat, hogy bizony Isaszegről Bugacra is lelovagolnánk gyermekeinkkel. 16 lovas (2 felnőtt és 14 gyermek) Bugac felé tartva kellőképpen elfáradva, ló és lovas megszomjazva, kis pihenő és egy kis szomjoltó víz reményében bekopog egy ütött kopott tanya ajtaján. Kijön egy kedves idős bácsi, megkérdi, mi járatban, és miután bemutatkozunk, felkiált:

– Ti mentek Isaszegről Bugacra?!? Olvastam rólatok a Lovasok.hu-n.

Juhéé, mindjárt volt árnyékos pihenő, friss víz, gyümölcs, de ami a legfontosabb, az a mérhetetlen szeretet, amivel körül vett minket. És nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez a “ismertség” végig kísért minket az úton és ott Bugacon a Kurultájon is.

– Odanézz! Ők jöttek a gyerekekkel ló háton Isaszegről. Tudod, a Lovasok.hu-n olvastam…

És mi csak lovagoltunk, büszkén, felemelt fejjel, mert mertünk álmodni és akkor ott ez valósággá vált és ezt nektek is nagyon szépen köszönjük.”

A Lovasok.hu csapata is köszöni szépen az elismerő szavakat, örülünk, hogy segíthetünk. További sok sikert és szép lovas élményeket kívánunk a Hadak Útja Lovas Sportegyesület valamennyi tagjának, lovasának!

 

Frissítve: 2024.05.12.
Fotó: Canva

 

Az ugrásváltásról lépésről-lépésre

Az ugrásváltás tulajdonképpen egyszerű feladat. A ló arra a kézre vágtázik, amelyikre gerince hajlik. Ha a hajlítás iránya megváltozik, akkor a másik kézre kezd vágtázni. Az ugrásváltás során tehát a ló hajlítottságának irányát kell megváltoztatni.

A lovat teoretikusan az üléssel, a belső ülőcsont lenyomásával, illetve a lovas vállainak és csípőinek forgatásával kell meghajlítani. Ez az elsődleges segítség. A hajlítás során a ló mellkasa elfordul, a belső oldalon lesüllyed. Ezért hat hajlítólag a belső ülőcsont lenyomása. Továbbá a hajlítás során a belső oldalon a ló válla és csípője egymást közelíti. Miután a ló vállával és csípőjével a lovas vállának és csípőjének helyzetét követi, ezért a lovas testének torziójával meg tudja változtatni a ló vállainak és csípőinek eredetileg párhuzamos helyzetét, ezzel pedig a ló hajlítását tudja elérni.

Ha a ló az elsődleges segítségre nem reagál kellőképpen, akkor azonnal másodlagos segítséggel kell annak érvényt szerezni. Jelen esetben ez a szárakat és a lovas combsegítségét jelenti. A szárak a vállakat, a combok a csípőt vezetik. Pongyolán fogalmazva: a belső szár hajlító hatása mellett a külső szár is hatásba kerül, a váll kiesését megakadályozandó, illetve a ló hajlítását a vállaknál megerősítendő módon. A lovas belső combja a hevederen biztosítja a hajlítást, külső combja a heveder mögött biztosítja a ló csípőjének helyzetét.

Ha a dolog egyszerűsége ellenére a lovas mégis problémába ütközik, az az áthajlíthatóság nehézségét jelzi. A lovasnak el kell döntenie, hogy ez a ló együttműködési képességén, vagy együttműködési szándékán múlik. A lovat ugyanis nagyon sokat kell hajlítgatni ahhoz, hogy a vágta lebegési fázisának rövid ideje alatt gerince egyik oldalról a másikra áthajlíthatóvá váljék: képes legyen a hajlítás irányának gyors változtatására. A lónak ehhez kifejezetten hajlékonynak kell lennie. De a ló ellen is állhat a lovas szándékának. A két dolog nem egy és ugyanaz.

Az ellenállást nem csak a lovas, hanem a külső szemlélő is láthatja, ugyanis ellenállás esetén a ló vagy nem hajtja végre az ugrásváltást, vagy a lovasnak kell rendkívül erős segítséget adnia. Különösen látszik ez a sorozatos ugrásváltás végrehajtása során: a lovas ide-oda dobálja felsőtestét, olyan lesz (Gömbös Endre, Gömbi szavaival élve), mint a dahomey-i táncosnő.

 

2014.09.23.
Forrás: Zabla&Kengyel Blog
Frissítve: 2023.03.10.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés