Nem mindegy, hogy ki az, aki a sérültekkel dolgozik, mit nyújt és mit kér, s milyen négylábú kollégát választ maga mellé. Andics Bernadett, paralimpikon díjlovasunktól most megtudhatod, hogyan kerülhetnek kapcsolatba a lovakkal sérült, illetve hátrányos helyzetben élő emberek.
Palojtay Gergely Jámborral (Edző – Habsburg Eilika)
Munkám során sokan keresnek meg lelkesen, hogy szívesen jönnének hozzánk gyógylovaglásra, lovasterápiára. S én mindig rettenetesen röstellkedem, amikor elmondom, lovas parasport edzőként ez nem az én területem. Hiába vagyok gyógytornász is egyben, kicsit olyan ez, mintha egy belvárosi állatorvostól, akinek kutyák-macskák és egyéb, lakásban tartható kedvencek a páciensei, azt kérnék, vizsgáljon meg s kezeljen a tőle telhető legnagyobb odafigyeléssel egy lovat vagy más haszonállatot. S persze fordítva.
Ha valakinek elmesélem mivel foglalkozom, a másik, amire rögtön gondol: gyerekek. Pedig még a lovasterápia sem szakad félbe, illetve nem szabadna, hogy megszakadjon a felnőtté válással. Hazánkban ma nagyon kevesen dolgoznak felnőtt mozgáskorlátozottakkal, értelmileg akadályozottakkal, vagy épp pszichiátriai,- és szenvedélybetegekkel. Éppen ezért, érdekességképpen, az éppen odavágó részekben ellátogatunk majd hozzájuk.
Nem mindegy tehát, hogy ki az, aki a sérültekkel dolgozik, mit nyújt és mit kér, s milyen négylábú kollégát választ maga mellé. Nézzük sorra, hogyan kerülhetnek kapcsolatba a lovakkal sérült, illetve hátrányos helyzetben élő emberek.
Hippoterápia – lovasterápia
A lovaglás – helyesebben szólva lovagoltatás, lóra ültetés – gyógyító, fejlesztő, rehabilitációs célú felhasználása. Elsődleges célja nem a sportági technika – önálló lovaglás (fogathajtás, lovastorna elemek) – elsajátítása. A ló mozgásának sajátosságait illetve az állat által kiváltott érzelmi hatásokat használja fel.
Célcsoportjai többségében gyermekek, felnőttkorúak rehabilitációjában ritkábban találkozunk ezzel a gyógyító eljárással. A ló általában lépésben halad, s a pácienssel való, összetett munkát több segítő, terapeuta végzi. A lovon leggyakrabban kapaszkodókkal felszerelt – lovastornában használatos (voltizs) – heveder van, s a terapeuták vagy kézen, vagy a fogathajtáshoz hasonlóan két száron (dupla futószárazás), a háta mögül vezetik az állatot. A lovon ülve legtöbbször fejlesztő gyakorlatok, játékok, ügyességi feladatok zajlanak.
Leggyakrabban születési károsodott gyermekekkel, fiatalokkal találkozhatunk a lovasterápiában – a kórképek/betegségek igen változatosak.
A lovasterápiára vonatkozóan már magyar nyelvű szakirodalom is rendelkezésre áll. Míg majdnem két évtizede csak tőlünk nyugatra lehetett terapeuta végzettséget szerezni, ez ma már hazánkban is lehetséges. Lovasterápiás foglalkozást hivatalosan csak hippoterapeuta végzettséggel lehet vezetni, szervezni, hirdetni.
A mozgássérülteknél gyógytornász vagy szomatopedagógus (mozgássérült gyermekkel dolgozó gyógypedagógus) és konduktor, tanulásban és értelmileg akadályozottaknál gyógypedagógus, részképesség-zavaroknál pedig az adott problémában kompetens – pl. logopédus – alapképzettség a feltétele, hogy valakiből lovas teraputa lehessen.
Itthon sajnos a kezelések – jobban mondva inkább – terápiás alkalmak – sokak számára nem megfizethetők. A hátrányos helyzetű családokban, állami intézményekben, gyermekotthonokban, lakóotthonokban élők számára sokszor elérhetetlen a lóval való találkozásnak még ez a formája is. Pár alapítvány-egyesület, akik térítésmentesen biztosítanak lehetőséget lovasterápián való részvételre. A PaciDoki Alapítvány oldalán a rájuk vonatkozó információn kívül jól áttekinthető, hasznos és szakszerű ismertetést találsz a lóval való gyógyítás színtereiről:
Takács Szandra Timpex Libbenővel (tul. Marosi András, edző – Györgypál Zoltánné).
A nemzetközi versenyeken részt vevőket Hittig Gusztáv támogatta
Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna
A hippoterápiához képest egy lépéssel közelebb a lovas önállósága és a sportági technika elsajátítása felé. A tanulásban, az értelmileg akadályozott lovasok egy része (természetesen képességeikhez mérten) megtanulhatja akár a lovaglás, akár a lovastorna elemeit, technikáját. Itt helyesebb már nem kezelésről, foglalkozásról, hanem lovaglásról, lovazásról beszélhetünk.
Legjobb példája, s egyben csúcsa a Speciális Olimpia (SO) ahol az értelmi fogyatékkal élő sportolók számára kiírt versenyeken a lovaglás is szerepel – persze adaptált formában. Az egyszerűbb díjlovagló programok lovaglásától (vannak, akik képesek a normál előkészítő E, vagy alacsonyabb alapfokú A osztályú díjlovagló programok ellovaglására), az épeknél is egyre inkább terjedő, a ló- és a lovas valódi kapcsolatát, nem hétköznapi feladatokban való egymásrautaltságát kidomborító ügyességi feladatokon át az egyszerűbb lovastorna-elemekig, számos választási lehetőség kínálkozik mind az edző, oktató, mind a tanítványok számára. A lovastornában rejlő plusz a csapat, mely további pozitív hatásokkal bír a tanulásban és értelmileg akadályozottak esetében.
Náluk már a lóval való bánás, lóhoz-állás, a ló természetes viselkedésén alapuló lovaglás megismertetése is kaphat (sőt kell is, hogy kapjon) hangsúlyt.
Tanulásban és értelmileg akadályozottak a sajnálatosan gyakori visszaélések miatt Paralimpián nem vehetnek rész, csupán akkor, ha e téren meglévő fogyatékosságuk mintegy melléklelet egy, az indulást megengedő mozgásszervi, vagy látási fogyatékosság mellett.
A rákoscsabai Fecske Lovas Sportegyesület régóta végez hiánypótló, áldozatos munkát értelmileg akadályozott lovasokkal. Az évente megrendezett integrált háziversenyen futószáron és önálló/vezetőlovassal való lovaglásban, egyaránt indulnak lovasaik, sőt, vendégeket is szívesen fogadnak. Sérült fiataljaink mindig szívesen mentek a jó hangulatú, vidám rendezvényre, ahol lovat, étkezést egyaránt biztosítottak számukra a rendezők. A “fecskés” fogyatékos lovasok gyakran túráznak, kirándulnak – olyan távolságokra, olyan, élményekben gazdag útvonalakon, melyet bármelyik túralovas megirigyelne!
Egyéb ló mediálta terápiák
A pszichológia, pszichiátria egyes területein, illetve bizonyos, elsősorban konkrét élethelyzetekhez, történésekhez kapcsolódó nehézségek, viselkedészavarok (pl. gyermekkori krízis a szülők válásával kapcsolatosan) gyógyításában szintén gyakran hívják segítségül a lovat. A lóra ülés mellett ezekben a terápiákban különösen fontos a ló megfigyelése, megismerése, az állattal való, bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése.
Újabban – s szerencsére egyre többen – ezt erőszakmentes módszerekkel és a ló szükségleteinek megfelelő tartási körülmények biztosításával kötik össze.
Legközelebb a fogyatékkal élők lovassportjáról lesz szó.
Köszönet a fotókért Györgypál Évának és Palojtay Gergelynek.
2015.04.10. Andics Bernadett
Fotó: Györgypál Éva, Palojtay Gergely
Frissítve: 2022.07.23.
Farkas Sándor, a szervezőbizottság elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hat kategóriában csaknem hetvenen indulnak el a versenyen, amely a 33. Fábiánsebestyéni Lovasnapok és a majális kiemelt eseménye lesz.
.jpg)
Edinburgh hercege 1971-ben nyergelt ált a lovaspólóról a fogathajtásra. Pónik hajtásával kezdte, majd áttért a Cleveland Bay fajtájú lovakra. 1973-ban kezdett versenyezni és a mai napig részt vesz regionális fogathajtó versenyeken, számos győzelmet is elkönyvelhetett már. Nem csak elhivatott versenyző, de hozzájárult a fogathajtó sport fejlődéséhez is: egy a fogathajtás szabályairól szóló könyv elkészítésében is közreműködött.
