Biztos vagyok benne, hogy már mindenkinek a könyökén jön ki ez a maszlagos téma. Nagyon jól tudja minden lovas, hogy néz ki, milyen súlyos tüneteket okoz és miért nem szabad ezzel a növénnyel akár csak kis mértékben is szennyezett takarmányokat feletetni. Akkor hogy lehet, hogy újra és újra megtörténik? Most megint szomorú aktualitása van annak, hogy előrángatnom a farzsebből. Még csak január 11. van, amikor e sorokat írom, de máris négy, maszlag okozta mérgezés került a látóterembe. Minden esetben súlyos megbetegedést okozott, több ló elhullott. Minden esetben abraktakarmány szennyeződése okozta a tragédiát, kukorica között találtuk a mérgező magokat.
 |
 |
Kezdjük a kályhától: Csattanó maszlag (Datura stramonium) Bolygatott területeken, nitrogéndús szántóföldeken gyakori, többnyire nagyméretű (60-150cm magas), feltűnő növény. Elszáradt „csontvázai” télen is sokfelé megfigyelhetők. Nagy, fehér, tölcsér alakú virága van. Tojás alakú, tüskés toktermése négy kopáccsal nyílik. Magjai szürkések, vagy feketék, 2-4 mm hosszú, és kb. 2mm széles, vese alakú. Nálunk egynyári növény.
Hatóanyagai: tropánalkaloidok, köztük a hioszcinamin, atropin, és szkopolamin. Továbbá vitanolidok, hidroxi-kumarinok, flavonoidok. A növény minden része mérgező, de az alkaloidok a magokban vannak a legmagasabb koncentrációban.
Tünetek: Kólika, húgykólika, nagymértékben csökkent, vagy megszűnő bélhangok, gázosodó belek. Idegrendszeri tünetek, tág pupillák, idegesség, remegés. Jellemző tünet lehet a hőemelkedés és az emelkedett pulzus. A takarmányban alacsonyabb koncentráció (1% alatt), de hosszabb expozíció (fogyasztás) esetén, makacs bélgyulladás, kólikázás, bélhurut figyelhető meg.
Teendők maszlagmérgezés esetén:
- Azonnal eltávolítani a mérgezést okozó takarmányt. (Állatorvosnak, vagy szakembernek bemutatni ellenőrzésre, azonosításra!)
- Meggátolni a további takarmányfelvételt
- Állatorvost hívni, vagy állatkórházba szállítani a lovat.
Az állatorvos, a diagnózis felállítása után megkezdi a detoxikálást, jellemzően pilocarpine hatóanyagú gyógyszerrel tudja eredményesen kezelni a lovat. Nyugatók és gyulladáscsökkentők alkalmazása is szükséges lehet. Buscopan alkalmazását nem javasolják, mert N-butylscopolamine hatóanyaga, a maszlag szkopolamin tartalma miatt súlyosbíthatja a mérgezést. Szintén nem javallott antihisztamin, atropin beadása tilos!
Következtetés: Semmiképpen sem szabad a gabonák, vagy más malomipari melléktermékek tisztítási hulladékát, ocsút felvásárolni és azt etetni az állatokkal! Ez a maradék az, ami tartalmazza az összes, a gabonában nem kívánatos szennyeződést, és gyommagvakat.
Sajnos, ezeket a termékeket sokszor olcsóbban kínálják az állattartók részére, mondván, hogy csak szépséghibás, de alkalmas takarmányozásra.
2025.01.11
Írta: Kozma Gabriella – Agrármérnök, MSc biológus, a Pacitea megalkotója
Lektorálta: Dr. Nagy Anna – állatorvos
Lógyógyászati nyereményjáték
De a törzs mellet a végtagok mozdítása is fontos a ló mozgásában. Ebben elkülönítjük az elülső és hátulsó végtagot.
A hátulsó végtag felépítése kicsit más. Ott a lényeges pont a tolóerő, hiszen támasztó ereje nincs akkora mint a ló elejének. Emiatt a hátulsó végtag inkább a nyújtó erőre van kihegyezve. Így érdekessége, hogy a felületes farizmok, konchajlítók, a hátizmok folytatásaként fejlődtek ki. Így technikailag a végtag feszítők funkciókban megegyeznek a gerincnyújtókkal. Ennek okán fontos az, hogy a ló hátizomzata ideális állapotban legyen, hiszen ha a hosszanti hátizmok feszesek, kötöttek, akkor az azokból folytatólagos hátulsó végtag toló izomzata sem tud ideálisan dolgozni. – 3.kép: A hátulsó végtag feszítőinek nem ideális állapota megnehezíti hogy a ló ‘hegyre fel’ közlekedhessen, mivel nem jön eleget a súlypont alá – .
Elsőre gondolhatnánk azt, hogy egy egy izomcsoport kötöttsége, stresszessége nem is lehet akkora probléma. Hiszen van számos másik mozgató az adott területen, akik kipótolják a munkát.
1.kép: Vállat be gyakorlat, oldalsó hajlító izomlánc:
2.kép: Szabad lépés, gerinc nyújtó / dorsalis izomlánc:
3.kép: Összeszedett vágta, gerinc hajlító / ventralis izomlánc:
Az Arab félvér karakterén a legnyilvánvalóbban az Arab hatás ütközik ki – gyönyörű és finom, atlétikus képesség. A többi jellem függ a másik szülő fajtájától. Többnyire az Arab félvérek a sokoldalúak, kitartóak és intelligensek.
Attól függően, hogy az Arab félvért milyen másik fajtából tenyésztették ki, az IAHA-n belül kategóriákra osztják és úgy regisztrálják. A lényege, hogy a vérvonalban az arab hatás érvényesüljön, és a másik pedig egy más nem arab ló legyen – kivéve a telivért.