Csinszka, az FKV-val fertőzött kanca története bejárta a közösségi médiát, a magyar és az olasz sajtót, sőt, ügyét már az Európai Unió is tárgyalta. De vajon meg lehetne-e menteni, meg szabad-e menteni egy fertőzött lovat? Csinszka esetéről és az FKV-ról a NÉBIH szakembereit és Dr. Bába András lógyógyász specialistát kérdeztük.

Fotó: Facebook

NÉBIH: nem hozhattunk más döntést

“Csinszkától 2015. november 30-án vettek vért fertőző kevésvérűség szűrővizsgálat céljából. A NÉBIH laboratóriumában – mely a Nemzeti Referencia Laboratórium (NRL) is egyben – 2015. december 3-án született meg az első pozitív eredmény Csinszka esetében.

Ezt követően a tulajdonos kérésére a második, december 21-én végzett vérvétel során engedélyezésre került, hogy saját költségére egy németországi laboratóriumban is megvizsgáltathassa a vérmintát. Ennek az eredménye kétes lett. Ugyanakkor az NRL-ben továbbra is pozitív eredményt adott a vizsgálat 2015. december 29-én, ezért az ausztriai Nemzeti Referencia Laboratóriumban is megvizsgáltattuk a mintát a maximális biztonság érdekében, ahol szintén pozitív eredmény született 2016. január 11-én.

A vizsgálatok alapján a lovat FKV-fertőzött állatnak kellett minősíteni a nemzetközi és hazai jogszabályoknak megfelelően.

A betegség terjedésének megakadályozása, valamint a magyarországi lóállomány egészségének megőrzése érdekében az Állategészségügyi Hatóság elrendelte a ló elaltatását. Ekkor a ló tulajdonosai kérelemmel fordultak a NÉBIH-hez, hogy engedélyezzük a ló Olaszországba szállítását az Italian Horse Protection Onlus (IHP) lómenhelyre.

2016. január 20-án a Hivatal ideiglenesen eltekintett a ló elaltatásától és tájékoztatta a lótartót, hogy hivatalosan megkeresi az olasz illetékes hatóságot, hogy az befogadja-e a kancát. 2016. február 29-ét adta meg a NÉBIH, mint végső határidőt az engedély megérkezésének. Ezzel egy időben

lehetővé tettük a ló elhelyezését a hivatal egyik éppen üresen álló, lovak átmeneti tartására is alkalmas laboratóriumában.

“Ezzel egy időben lehetővé tettük a ló elhelyezését a hivatal egyik éppen üresen álló,
lovak átmeneti tartására is alkalmas laboratóriumában.”
Fotó: Facebook

Ezzel párhuzamosan tájékoztatást kértünk az Olasz Állategészségügyi Hatóságtól, hogy az EU-s jogszabályoktól eltérőén készek-e befogadni a fertőzött lovat, valamint megkerestük az osztrák és szlovén szerveket is, hogy egy esetleges pozitív olasz válasz esetén átengedik-e területükön, és ha igen, milyen feltételekkel Csinszkát. 2016. február 1-én megérkezett az olasz Országos Főállatorvos válasza, melyben nem járult hozzá az Olaszországba szállításhoz. A szlovén illetékesek szintén elzárkóztak az átszállítástól.

Fentiekről, valamint arról, hogy a negatív válasz miatt el kell altatni Csinszkát, a tulajdonost tájékoztattuk. Ekkor újabb személyes találkozót és levélváltást követően kérte, hogy február végéig tekintsünk el az intézkedéstől, mert folyamatosan egyeztetnek az olasz illetékesekkel. Ennek a kérésének ismét helyt adtunk 2016. február 16-án.

Ezt követően a Brüsszelben akkreditált Mezőgazdasági Attasé urat kereste meg olasz kollégája, hogy közben járjon Csinszka érdekében, azaz, hogy ugyanolyan szabályokat alkalmazzon Magyarország, mint az FKV-val endémiásan fertőzött Olaszország. Ezzel egy időben Olaszország kérte az állategészségügyi kérdésekért felelős Állandó Bizottságot, hogy vitassa meg a magyar eljárást. Ez 2016. március 2-án meg is történt.

A Bizottság egyértelműen kijelentette, hogy

a magyar eljárás egyrészt teljesen megfelel az EU-s jogszabályoknak, valamint állategészségügyi szempontból is ez az egyetlen járható út.

Már a Bizottsági döntést megelőzően és azóta is a tulajdonosok, valamint az olasz állatvédő szervezetek minden létező csatornát felhasználva próbálják elérni Csinszka életének megóvását.

Céljuk, hogy Magyarországon élethosszig tartás engedélyezését elérjék, mivel az olaszországi Állategészségügyi Hatóság nem engedélyezte Csinszka befogadását.

Azonban az Európai Unió állategészségügyért is felelős Állandó Bizottság március 2-i ülésén ismét világossá tette, hogy

a létesítményből sem lett volna szabad a kancát elszállítani.

Azaz nemcsak egyik tagállamból a másikba, de a lótartó helyről sem szabad egy FKV-val fertőzött lovat elszállítani. Az érintett lótartó helyről más lovat is csak akkor lehet más tagállamba kiszállítani, ha az ott lévő fertőzött lovat levágták vagy elaltatták, a létesítményben lévő valamennyi lovon három hónapos időközzel elvégezték a Coggins tesztet és annak eredménye mindkét vizsgálatban negatív.

Tehát a Bizottság megerősítette az irányelvben szereplő tiltást, mely szerint fertőző kevésvérűség vírusával fertőzött lovat nem lehet egyik tagállamból a másikba szállítani.

Azt, hogy a fertőzött lovakkal mit kell tenni, nemzeti szabályozás határozhatja meg. A legtöbb tagállamban – köztük Magyarországon is – olyan szabályozás van érvényben, mely szerint a fertőzött lovakat el kell altatni.

Ha a fertőzött lovat nem ölik le, akkor kiemelten kell figyelni arra is, hogy, ha jelen pillanatban immunológiailag stabil állapotban is van a fertőzött ló, nem lehet azt mondani, hogy nem képvisel kockázatot
a környezetében lévő lovakra.

Ezen szakmai véleménnyel egyetértve, mint Magyarország valamennyi lótartójának, valamennyi lovának egészségéért is felelős Hivatal, nem hozhattunk más döntést, mint hogy Csinszkát el kell altatni.

A mai napig több mint 40 nap állt a tulajdonos rendelkezésére, hogy egyeztetéseik sikereként az olasz hatóság engedélyezze Csinszka Olaszországba szállítását, ami nem történt meg.

Megértjük a tulajdonos ragaszkodását egy látszólag teljesen egészséges lóhoz, azonban a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy fertőző kevésvérűség vírusával fertőzött.

Fotó: Facebook

Az EU-s irányelv, a hatályos magyar jogszabály és az állategészségügyi szakmai szabályok alapján nem engedélyezhető sem Csinszka, sem egyéb fertőzött ló Európai Uniós tagállamba történő szállítása, sem pedig Magyarországon élethosszig tartó elkülönített tartása.

Az Európai Unió normatíváit, a hatályos magyar jogszabályi előírásokat, a brüsszeli Állandó Bizottság állásfoglalását is figyelembe véve, valamint azt a tényt, hogy Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a fertőző kevésvérűségtől rövid időn belül mentesüljön, a NÉBIH – mérlegelve mind az állatvédelmi szempontokat, mind a lovas társadalom hosszú távú érdekeit – nem hozhatott más döntést, mint hogy elrendelte Csinszka elaltatását” – tájékoztatta a NÉBIH az ügy részleteiről a Lovasok.hu-t.

Dr. Bába András: a lovak életének és egészségének védelmében dolgozunk

A hatóság állásfoglalása mellett természetesen azt is szerettük volna tudni, hogyan vélekedik a Csinszka ügyéről és általánosságban a fertőző kevésvérűségről egy állatorvos, ezért megkértük Dr. Bába András lógyógyász specialistát is, hogy ossza meg véleményét a Lovasok.hu olvasóival. Dr. Bába András a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének elnöke és tagja a NÉBIH és az MLGYÁE közös munkacsoportjának is.

„Állatorvosként szeretném néhány fontos dologra felhívni a lótartók figyelmét a betegséggel kapcsolatban.

Talán az első és legfontosabb, hogy mi, állatorvosok az állatok életének és egészségének a védelmében dolgozunk. Ebben a munkában a lóállomány érdeke és egészsége az egyed,
tehát ez egyes lovak védelme felett áll.

Nyilván: ha több száz ló élete vagy megbetegedése a tét, az sokkal fontosabb, sokkal nagyobb súllyal esik latba, mintha csak egy ló betegszik meg, vagy csak egy lovat kell elaltatni. Hiszen ha egy fertőzés tovaterjed, annak több száz ló is áldozatul eshet.

Dr. Bába András a NÉBIH és az MLGYÁE közös lovas szakmai napján
Fotó: Szabó Réka, Polequi

Annak érdekében tehát, hogy minél több ló életét megmentsük, előfordulhat, hogy áldozatul esik egy-egy ló. Pedig a lótartóknál csak mi örülnénk jobban, ha soha egyetlen ló sem veszítené emiatt az életét – különösen nem fertőző kevésvérűség miatt.

Fontos hangsúlyoznom, hogy a jelenlegi jogszabályok is ezért jöttek létre, azok célja sem más, mint a lovak életének és egészségének védelme.

Mielőtt megszülettek volna ezek a szabályozások, a fertőző kevésvérűség hatalmas károkat okozott a lóállományokban.

Az nem lehet kérdés, hogy mindig a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárni, hiszen ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak. Csinszka esete kapcsán azt is szeretném kiemelni, hogy nem csak a magyar, de az Uniós rendelkezések sem teszik lehetővé a fertőző kevésvérűséggel fertőzött lovak szállítását. Ismét el kell mondanom: lehet, hogy nem ez az ideális megoldás, de a többi ló érdekében alakult ez így. Szeretném felhívni a lótartók figyelmét arra, hogy az FKV mindenkori legnagyobb veszélye nem az, hogy a pozitív véreredményű lovakat el kell altatni, hanem sokkal inkább az, hogy a fertőzött állatok egy része komolyan megbetegszik és elpusztul (erre a legjobb példa Tengerszem), egy másik része pedig élete végéig fertőz tovább, termeli az újabb betegeket és hordozókat. Végül lehet, hogy ismét több száz ló esik áldozatul a betegségnek, nem pedig csak egy. Ez ördögi kör.

Tengerszem, a 2015. március 9-én fertőző kevésvérűség miatt elaltatott ló orra intenzíven vérzett. A színes, de a vér látványa miatt nyugalom megzavarására alkalmas képek kattintással elérhetők.

Emellett fontos kiemelni, hogy az ország fertőzöttségnek mértéke befolyással van a nemzetközi versenyek magyarországi megszervezésére és a magyar lovak külföldi versenyeken való részvételére is.

Nem lehet eleget hangsúlyozni tehát, hogy a tünetmentes lovak is megfertőzhetik társaikat. Mivel gyakran nem, vagy csak nagyon enyhe tüneteket mutatnak, ők jelentik a legnagyobb veszélyt az egészséges lóállományokra nézve. Ha egy ló tesztje több alkalommal is pozitív lett, el kell fogadnunk, hogy az az állat esetlegesen megfertőzheti társait, még ha tünetmentes is, vagy akár csak látszólag az.

És végül elérkeztünk a jelenlegi eset egyik fontos kérdéséhez – ez pedig a nyitottság. Amennyiben maximálisan biztosítható, hogy egy fertőzött ló úgy legyen szállítva, elhelyezve, ellátva és kezelve, hogy más lovakra egyáltalán nem jelent veszélyt, és a lótartók részéről van erre igény, akkor újra lehet gondolni a jelenlegi szabályozást. Úgy gondolom, hogy erre mind az állatorvosok, mint a NÉBIH szakemberei nyitottak. De azt sem hallgathatom el, hogy egy ló ilyen formán való elhelyezésének hatalmas költsége van, ráadásul hatalmas felelősség” – mondta Dr. Bába András.

De miért különösen alattomos ez a betegség?

A fertőző kevésvérűség világszerte veszélyezteti a lovak életét. A szabályozás a betegség tekintetében országonként eltérő. De a tudomány mai állása szerint kimondható, hogy az az  állam sosem  lesz mentes a fertőző kevésvérűségtől, amelyik nem öli le a pozitív állatokat, hanem konzerválja valamely karantén telepen – írja lovasoknak szánt tájékoztatójában a NÉBIH.

A fertőzött állatok nem tekinthetők egészségesnek.

A vírus a csontvelőt a tünetmentes időszakban is folyamatosan károsítja. Ezzel az állat védekezőképessége csökken, így fogékonyabb más betegségekre is. Illetve a fertőző kevésvérűség is tüneteket mutató formában jelentkezik, akár kisebb stressz hatására is.

A betegség köznyelvi elnevezése a „ló-AIDS” a kórlefolyás tekintetében találó. A tünetmentes állat veszélyt jelent társaira és ő maga sem tekinthető egészségesnek.

A betegség akut, szubakut és krónikus formában jelentkezhet, a három kórforma általában egymás után is kialakulhat. A tünetek attól függnek, hogy milyen mennyiségű vírussal fertőződik a ló és természetesen függ az állat fogékonyságától, immunállapotától.

A betegség akut, hirtelen beálló formája 1-3 napig tartó magas lázzal, vérszegénységgel (a vörösvérsejtek pusztulása miatt), levertséggel, fáradékonysággal, vizenyősséggel (az alhas és a lábak megduzzadásával), gyenge, szabálytalan pulzussal jár. Mivel a tünetek lehetnek enyhék és átmeneti jellegűek, gyakran elkerülik a tulajdonosok, gondozók figyelmét. Nagyon ritkán az állat hirtelen elhullása is bekövetkezhet.

A betegség lassabb lefolyású változata a szubakut forma. A tünetek között az ismétlődő belázasodás, súlycsökkenés, rektális vizsgálat során észlelhető lépmegnagyobbodás, vérszegénység, a mellkas aljának, a hasfalnak, a pénisztasaknak, a herezacskónak, és a lábaknak a megduzzadása szerepelhet. Esetleg májmegnagyobbodást és a hasi nyirokcsomók duzzadása is tapasztalható. A nyálkahártyákon apró pontszerű vérzések is láthatók ilyenkor. A lázas rohamok között hetek, de akár hónapok is eltelhetnek. Ráadásul lázas állapotok között csökkennek klinikai tünetek is, vagy akár tünetmentessé is válhat az állat. Viszont a tünetmentes szakaszokban is folyamatosan terjeszti a vírust a fertőzött ló, és így potenciális veszélyforrás az egészséges lovakra.

Krónikus kórforma: a ló fáradékonnyá, munkára alkalmatlanná válik. Visszatérően belázasodhat vagy vérszegény lehet. Soványság, sápadt nyálkahártyák, vérzések a nyálkahártyákon, ödémák, lép-és a hasi nyirokcsomók megnagyobbodása jelentkezhet ebben a kórformában is.

Ritkán, de akár peracute fertőzés is kialakulhat, mikor nagy mennyiségű vírussal fertőződik a ló. Ekkor nagyon magas láz, súlyos vérszegénység és akut depressziót követően az állat hirtelen elhalálozik. Ilyenkor szinte ez az egyetlen „tünet”.

A klinikai tünetek sokszínűségére és arra való tekintettel, hogy nagyon különböző kombinációban is jelentkezhetnek, csak a klinikai tünetek alapján a fertőző kevésvérűséget megállapítani nem lehet. Mindenképpen laboratóriumi vizsgálatokkal lehet a betegséget, fertőzöttséget megállapítani.

Hazánkban a több mint 60 éves szigorú mentesítési programnak köszönhetően ritkán fordul elő a betegség, tüneteket mutató  állat pedig hosszú ideje nem volt az országban. Tavaly az üllői Lóklinikán történt események azonban megmutatták, hogy a fertőző kevésvérűség továbbra is valós veszélyt rejt. Ennek köszönhető, hogy a lovas társadalom nagy része ismét ráébredt, az addig szinte elfeledett betegség igenis jelen van az országban.

Megelőző megoldást egyedül a rendszeres szűrővizsgálat jelent.

A lótartók felelőssége is, hogy állataikat ismert állategészségügyi státuszú állatokkal tartsák együtt. Az állategészségügyi hatóság feladata pedig, hogy az ország lóállományának védelme érdekében a bizonyítottan fertőzött állatokat kiemelje az egészséges lovak közül. Ez teljes biztonsággal csak a vírushordozó állat elaltatásával oldható meg az országban – mondják a NÉBIH szakemberei.

Pont egy évvel a 2015-ös év nagy port kavaró eseményei után egy újabb FKV-fertőzött ló esete borzolja a kedélyeket a közösségi médiában. Ezúttal azonban nem a fertőző kevésvérűség terjedése ad okot az aggodalomra, hanem a betegség kapcsán megjelenő téves információk. Az eredmény azonban ugyanaz: újabb lovak élete kerülhet veszélybe az FKV-val kapcsolatban megjelenő fals információk miatt.

Fotó: Facebook

Mentsük meg Csinszkát? | FKV tények és tévhitek | Mit mond az állatorvos?
Mit mond a biológus? | A szerkesztő zárszava

Csinszka esete

Bejárta a közösségi médiát, a magyar és az olasz sajtót Csinszka, az FKV-val fertőzött 23 éves kanca története, akit ahelyett, hogy elaltatnának, gazdái szeretnének egy olasz karanténtelepre juttatni. A történetbe a megható szálak közé azonban sok téves információ is fonódott a betegségről.

A NÉBIH 2015. december elején adott hírt arról, hogy karantén alá került egy lovarda Fóton, mert egy ló vérvizsgálatának eredménye pozitív lett. Ez a ló Csinszka, akit a NÉBIH külön engedélyével január végén átszállították a NÉBIH-ÁTI gödöllői Állatkísérleti Hely Zárt Állatházába.

A vonatkozó magyar jogszabályok értelmében a fertőzött lóféléket le kell ölni, hogy más egészséges lovakat ne veszélyeztessenek. Csinszka azonban kapott még egy esélyt a NÉBIHtől: a hatóság ugyanis 30 napra engedélyezte a ló karanténban tartását. Ez alatt az idő alatt a NÉBIH felvette a kapcsolatot az olasz, osztrák és szlovén állategészségügyi hatóságokkal, hogy a ló be- illetve átszállításához hozzájárulnak-e. Erre azért volt szükség, mert az Uniós jogszabályok a fertőzött ló tagállamok közötti mozgására nem adnak lehetőséget.

Persze a ló gazdái is mindent megmozgattak azért, hogy szeretett lovukat elszállíthassák Olaszországba, egy kizárólag FKV-fertőzött lovak számára fenntartott menhelyre. Az olasz telep is örömmel fogadta volna Csinszkát, még a vonatkozó engedélyek megszerzésében is segítséget nyújtottak. A sors különös fintora, hogy végül a szlovén és az olasz hatóság nem adott engedélyt a ló beszállítására.

Csinszka ügyét még az Európai Unió állategészségügyi kérdésekért felelős Állandó Bizottsága is tárgyalta, az érintett országok bevonásával. A döntés egyértelmű: mivel az FKV-pozitív lovak szállítását az Uniós jogszabályok nem teszik lehetővé, a kanca Olaszországba szállítása nem lehetséges.

Fotó: Facebook

Csinszka január vége óta egy betonbunker néhány négyzetméteres cellájában várja, hogy döntés szülessen sorsáról. A kapott 30 napos haladék február utolsó napján lejárt, sorsa mégsem dőlt el, mert gazdái harcolnak tovább. Nem csak Csinszka életéért, hanem – mint mondják – sok más FKV-fertőzött ló életéért is. És veszélyeztetik ezzel egészséges lovak életét – figyelmeztetnek a szakemberek.

A Csinszka megmentéséért közreadott sajtóközlemények ugyanis rendre téves információkat állítanak a betegségről, és azt sugallják a lovasoknak, lótartóknak, hogy a fertőző kevésvérűség még annyira sem veszélyes, mint egy nátha.

FKV tények és tévhitek

Állítás: “Igazságtalanul ítélték halálra, pedig teljesen egészséges.”

Tény: Azok a lovak, akik túlélik a betegség kezdeti, akut szakaszát, mintegy 6-12 hónap elteltével tünetmentes hordozóvá válnak. Immunrendszerük a betegséggel való küzdelem során kialakít egy egyensúlyt, amikor a vírus mennyisége a vérben alacsony, így viszonylag kicsi az esélye annak, hogy az állat más lovakat fertőzne meg. De elég egy kis stressz, szállítás, istállóváltás, megfázás, fertőzés, vagy akár szteroid készítményekkel való gyógykezelés és ez a kényes egyensúly felborul. A vírus mennyisége néhány órán belül megugrik a ló vérében, így az állat veszélyessé válik társaira, de nem mutatja betegség tüneteit. Külső szemlélőként tehát nem lehet megállapítani, hogy mikor jött el ez a kritikus pont. Ezek a lovak tehát ketyegő időzített bombák – még ha egészségesnek is tűnnek.

Állítás: “A Csinszka életéért folytatott harc nem csak egy életet mentene meg a teljesen értelmetlen haláltól, hanem azt is jelezné, hogy nagy szükség van az európai országokban hatályban lévő elavult, idejét múlt törvények felülvizsgálatára, melyek veszélyként tekintenek a fertőző kevésvérűségre.”

Tény: Az FKV nagyon is valós veszély, de a fejlett országokban az 1950-es évek óta végzett szervezett mentesítésnek köszönhetően ma már – szerencsére – fogalmunk sincs arról, hogy korábban mekkora kártételt okozott és hány lóéletet követelt ez a betegség, amit már 1843-ban leírtak. Hasonlóan ahhoz, hogy ma már nem tudjuk elképzelni, milyen volt, amikor a fekete himlőtől rettegett Európa.

Magyarországon hosszú évtizedek után 2015-ben találkoztak először tüneteket mutató lóval, akinek az esete arra is egyértelműen rávilágít, hogy az FKV valós veszélyt jelent.

Tengerszem, a 2015. március 9-én fertőző kevésvérűség miatt elaltatott ló orra intenzíven vérzett. A színes, de a vér látványa miatt nyugalom megzavarására alkalmas képek kattintással elérhetők.

Állítás: “A legújabb tudományos kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az FKV nagyon minimális veszélyt jelent az emberek és a lovak egészségére. A legfrissebb kutatás pedig megállapította, hogy a ló és ló közötti fertőződés veszélyének valószínűsége nagyon közel van a nullához.”

Tény, de nem újdonság, hogy a fertőző kevésvérűség emberekre egyáltalán nem veszélyes. Az FKV kizárólag a lovakat és lóféléket betegíti meg. A vírus elsősorban fertőzött vér által terjed, részben vérszívó rovarok (legyek, szúrólegyek) terjesztik, de fertőzhetnek különféle kétes eredetű vérkészítmények is. A vér mellett pedig minden egyéb testnedv és váladék (pl. nyál, orrváladék, trágya, vizelet, sperma) tartalmazhat más lovak megfertőzésére alkalmas mennyiségű vírust.

Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. Sőt, a legújabb kutatások azt bizonyították, hogy az ember a fertőzés legveszélyesebb forrása.

A kutatási eredmények mellett pedig álljon hazánkból is egy szintén 2015-ös példa: Ifj. Nagy Tibor világbajnok fogathajtónk Ciprus nevű lova az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán fertőződött meg a betegséggel. Ez a ló három másik társát fertőzte meg, így Ifj. Nagy Tibor teljes négyesfogatát vitte el a fertőző kevésvérűség.

Természetesen szakértők véleményét is kikértük az eset kapcsán:

Mit mond az állatorvos?

Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya PhD. egyetemi adjunktus, az európai kollégium lóbelgyógyász specialistája, lóegészségügyi szakállatorvos, számos hazai és nemzetközi lógyógyászati témájú projektben vesz részt, tagja a NÉBIH és az MLGYÁE közös munkacsoportjának is:

“Szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak nálunk, vagy az Európai Unióban, de a világ minden fejlett országában nagyon komolyan veszik a fertőző kevésvérűség kérdését.

Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy még egyetlen olyan tudományos cikkel és kutatással sem találkoztam, ami azt bizonyította volna, hogy az FKV nem veszélyes a lópopulációra. De ha az FKV-t okozó vírus macskákat megbetegítő rokonát, az FIV-t megemlítem, máris minden cicatulajdonos tudja, mekkora problémáról is beszélünk.

Már azzal, hogy Románia belépett az Európai Unióba és megnyíltak a határok, megszűnt hazánk mentessége. És mivel gyakorlatban a 2010-es szigorú EU-s rendelkezések ellenére sem áll meg a lovak forgalma a határon – legyen bár szó adásvételről, vagy lovastúrákról) – a veszély évek óta fennáll és valós.

Ez a betegség alattomosan terjed és fertőz. Mivel nincsenek kimondottan jellemző tünetei, illetve a ma praktizáló hazai állatorvosok már nem találkozhattak ilyen betegségben szenvedő lóval, előfordulhat, hogy nem ismerik fel a betegséget, így nem tudják megtenni a megfelelő intézkedéseket a többi állat védelmére. Emellett a betegség akut szakaszát túlélő lovak akár évekig tünetmentes hordozók lehetnek, és esetleg csak évek múltán pusztulnak el. Addig viszont sok más lovat fertőzhetnek meg. Tehát: megfelelő szűrés nélkül nem vesszük észre, hogy fertőződik az állomány, de lehet, hogy egy 10 éves időtávon belül elveszítjük a hazai lópopuláció jelentős részét a fertőző kevésvérűség miatt.

Amikor valaki azt mondja, hogy az FKV nem is valós probléma, azt szoktam javasolni, hogy kérdezzen meg Erdélyben élő lótartókat, ahol rendszeresen és tömegesen előfordul a betegség, hogy vajon probléma-e az FKV. Én az ott végzett kutatómunkáim során azt láttam, hogy bizony örülnének, ha nem vinné el az FKV a lovaikat.

Részemről egyébként megfontolandónak tartom az FKV-pozitív lovak számára létrehozott karanténtelep ötletét, de vannak ezzel kapcsolatban nyitott kérdések:

• Hol létesülhetne egy ilyen telep?
• Ki biztosítaná a megfelelő forrást egy ilyen telep létrehozására és fenntartására, üzemeltetésére? Mert az nagyon kevés, hogy egy-két lótartó most azt mondja, hogy ők vállalják ezt anyagilag.
• Ki vállalná a felelősséget azért, hogy egy ilyen telep teljes biztonságban működjön?”

Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya a fertőző kevésvérűségről tart előadást állatorvosoknak és lótartóknak Prágában

Mit mond a biológus, aki maga is lótartó?