Kezdőlap Blog Oldal 109

Al Khamsa

Al Khamsa

 

A fajta eredete és története

Az “Al Khamsa” egy arab szó, a Beduin vérvonalú arab lovakra mondják. Nagyjából “az ötöt” jelent.

Az Al Khamsa Mohamed próféta kedvenc lova volt. A monda szerint a kancája három napig bírta víz nélkül, kitartással és erővel, majd a kancát felszabadította. Ez egy hűségteszt volt. Mivel a kancát elengedte, arra számított, hogy a kanca elszalad víz után kutatva. Mohhamad 100 kancával játszotta el a hűségtesztet, abból pedig csak 5 fordult vissza, mikor Mohhamad hívta őket. Ezért kapta az “öt” nevet. Mindegyik bátor és hűséges kanca volt, melyek a Kehilan, Seglawi, Abeyan, Hamdani és Hadban nevet kapták.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 144-152 cm. Csukafej, széles homlok, kicsi karcsú orr. Elegáns, karcsú testtel rendelkezik, végtagjai szikárak, csontozata könnyű. Sárga, pej, szürke, ritkán fekete színekben fordul elő, a fehér jegyek gyakoriak. Versenylónak használják.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Orlov ügető

Orlov ügető

 

A fajta eredete és története

Melegvérű ló, mely a XVIII. századból, Oroszországból, Moszkvából származik. Az Orlov ügető fajtát Alekszej Orlov gróf nevéhez fűzzük, ő tenyésztette ki Oroszországban. A tenyészcél elsősorban fogatló kitenyésztése volt, de használták más fajták feljavítására is és természetesen ügetőversenyeken is.

A kiinduló állományt egy Arab ló szolgáltatta, mely a finomságot adta a fajtának. A fajtát helyi lovakkal is keresztezték, és más nyugati fajtákkal is. Nagy hatással volt rá a Norfolki ügető fajta, és a Holland fajta is. Az Angol telivérrel a gyorsaságát javították.

A fajta jellemzői

A feje arányos, néha durva, egyenes profilú, nyaka közepesen hosszú, marja alacsony, a mellkasa nem túl mély, háta hosszú, egyenes, fara csapott, széles, az ágyéka is széles. Patái kemények.

Marmagassága 170 cm körül van. Szürke, fekete és pej színben található meg, de a leggyakoribb színe a szürke. Leginkább fogatlónak hasznosítják.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Oldenburgi

Oldenburgi

 

A fajta eredete és története

Melegvérű fajta, mely a XVII. századból, Németországból, Oldenburgból származik. A tenyészcél egy fogatló kitenyésztése volt. Ugyanakkor nagyon jó díjlovaglásban és díjugratásban.

A kiinduló állományt a Fríz adta. A XVIII. században Angol félvér, majd Angol telivér és Cleveland Bay is került a tenyésztésbe. Végül az alakon Norman lovakkal javítottak, de Hannoveri is került a tenyésztésbe. Törekedtek a nemességre és persze igyekeztek a célnak megfelelő karekterű lovakat kialakítani. A XIX. századra két típus alakult ki. Az egyik tömegesebb volt valamivel, a másik pedig könnyebb kocsilóként volt számontartva. Később még norman lovakkal csiszoltak a fajtán. Négy mén vérvonala stabilizálódott: Agamemnon, Graf Vedel, Emigrant és Norman-Rubico. A fajta virágkorát a két világháború között élte. A mai Oldenburgi Lovat Tenyésztők Szövetsége 1923-ban alakult meg. Az 1920-as évekre az Oldenburgi már univerzális lóvá fejlődött.

A fajta jellemzői

Feje nemes, kedves, egyenes profilú. Szemei élénkek, nyaka hosszú, jól ívelt és erős. Lapockája hosszú, marja nem túl kifejezett. Törzse erős, hosszú, fara csapott, mellkasa mély. Az eredeti nehéz csontozatú, jól ívelt bordázatú, korrekt lábállású ló mára nemesebb küllemmel rendelkezik, az angol telivér és anglo-arab mének befolyása következtében. A háta kissé előremélyedt és rugalmas. Végtagjai szabályosak, és fejlett ízületekkel rendelkeznek. Csánkja erős, patái nagyok épek, jó felépítésűek és arányosak.

Testsúlya 500–550 kg között mozog, marmagassága 160–167 cm között van, övmérete 185–200 cm, szárkörmérete 21–22 cm. Marmagassága 170 cm körüli, súlya 500-550 kg. Minden színben megtalálható, kivéve a tarkát. Hátas- és fogatlónak egyaránt hasznosítják, valamint a fajta képviselői kitűnő eredményeket érnek el díjlovaglásban és díjugratásban is.

Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

Olasz hidegvérű – Italian Heavy Draught

Olasz hidegvérű – Italian Heavy Draught

 

A fajte eredete és története

A 19. század második felében alakult ki Észak-Olaszországban, Ferrara-ban. Neapolitan, Arab és Hackney lovakat kereszteztek, az eredmény egy aktív, könnyűsúlyú igásló lett. Később a nehezebb farmokon szükség volt egy nehéz fogatlóra, így a tenyésztők új vért vittek bele, mely a Boulonnais volt. A fajtát aztán Agricultural Heavy Horse-nak (Mezőgazdasági igásló) is nevezték. Az 1920-as években Bretont is használtak a tenyésztésben, és így kialakult a mai olasz hidegvérű, mely híres az alkalmazkodásáról és az ügyességéről, ugyanakkor a jó gyorsaságáról is kocsihúzás közben. A Ménkönyvet 1961-ben nyitották meg.

A fajta jellemzői

Szemrevaló, izmos. Feje kicsi, szögletes, egyenes profilú; széles homlok, nagy, élénk szemek; kicsi, mozgékony fülek, nagy orrlyukak. Nyaka izmos, kissé ívelt. Lapockája lejtős. Rövid, erős hát, mély szügy, kissé lejtős far. Rövid, nagyon erős végtagok; nagy ízületek, rövid csüd. A paták nagyok, jó formájúak. Sörénye és farka lenszínű. Túlnyomórészt sárga, ritkán sötétpej színű.

A mének 152-162 cm magasak, a kancák 142-152 cm magasak. Jóindulatú, barátságos. Erős, aktív járásmód. Ma az olasz hidegvérű fajtát a kisebb farmokon láthatjuk dolgozni, ugyanakkor húslónak is hasznosítják.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Finn hidegvérű – Finnish Draft horse – Finsk universalhest

Finn hidegvérű – Finnish Draft horse – Finsk universalhest

 

A fajta eredete és története

A Finn hidegvérű a Finn ló egyik típusa. A fajta az észak-európai háziló leszármazottja, amely egy melegvérű és nehezebb igásló keveréke. Történelmileg ezt a fajtát a helyiek minden igényének kielégítésére tenyésztették, és éppoly használhatóak voltak ügetőversenyekben mint a farmokon. Míg eredetileg kis igáslónak tenyésztették őket, az évek alatt változtak és ma már a leggyorsabb hidegvérű ügetőként tartják számon.

1924-ben a tenyésztés két ágra szakadt. Ezt a nehezebb állatok vérvonalának megőrzése miatt tették, miközben ezáltal a tenyésztők koncentrálhattak egy könnyebb felépítésű állat tenyésztésére is, amelyek alkalmasabbak lovaglásra és ügetőversenyekre.

Évekkel később, 1950-ben a Finn lovak száma jelentősen lecsökkent, mert kevésbé volt rájuk szükség a földeken és veszítettek népszerűségükből, mint ügetőlovak. 1971-ben a hátasló típusnak saját vonalat adtak a ménkönyvben és ma négy elismert típus létezik.

A fajta jellemzői

Erős, izmos ló, feje hosszú, nyaka rövid, teste hosszú. Lábai rövidek, erősek és hosszú szőr borítja őket. Kedvelt szín a pej, fehér sörénnyel és fehér farokkal.

Intelligens ló, stabil vérmérsékletű, könnyű képezni. Nehéz terepen is megállja a helyét, alkalmazkodott a hideg éghajlathoz, gyors és nagy teherbírása van. Finnországban erdei munkára használják. Jobb, mint egy traktor, mert könnyű irányítani és lépése is könnyed. Hasznosítják farmokon is, télen pedig szánhúzóként is befogják.

Marmagasságuk 157-178 cm. Bármilyen színű lehet, kivéve deres.

 

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Cleveland bay

Cleveland bay

 

A fajta eredete és története

Ez a melegvérű fajta az Egyesült Királyságból, Clevelandről származik. Tulajdonképpen Anglia legrégebbi fajtájáról van szó, melynek az eredete a középkorra nyúlik vissza. Sok fajta kialakításában játszott szerepet a XVIII-XIX. században. A Cleveland Bay őse egyébként a Chapman ló. A fajta kialakulásában a Chapman ló mellett a spanyol ló játszott szerepet, mely finomított a fajtán, és erőt, eleganciát örökített. A spanyol lovon kívül Berber hatás is észrevehető.

A fajta kialakulását tekintve elég kevés dokumentáció van. A Cleveland bay igen elterjedt, és Európában is megtalálható. Kiváló kocsiló és hátasló lett. A II. világháború után majdnem teljesen kihalt.

A fajta jellemzői

Hosszú élettartamú, szilárd, erős csontú, feje nagy, nyaka erős de nem túl hosszú, középmagasan illesztett. A mellkas kellő mélységű, háta erős, hosszú, fara erős, végtagjai tiszták, erősek, nincs rajtuk bokaszőr, patája kemény, arányos.

Marmagassága 165-170 cm, szárkörméret 22-23 cm, övmérete 200 cm. Színe a pej.

 

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Tuigpaard – Tuigpaarden

Tuigpaard – Tuigpaarden

 

A fajta eredete és története

Ez a fajta a Holland melegvérű második típusa. Büszke kocsiló, lábát magasan és akciósan emeli. Páratlanul szerepel a hajtóversenyeken. A leggyakrabban Gelderlandert kereszteznek Hackney-vel.

A fajta jellemzői

Általános marmagassága 163 cm körül van. Feje kifejező és gyakran keskeny és száraz. Nyaka magasan illesztett, vállai hosszúak és erősek. Háta hosszú, farka magasan tűzött. Gesztenye, szürke, pej, fekete, pinto és krémszínű is lehet. Kellemes természetű és dolgos.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Pixabay

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Ob

Ob

 

A fajta eredete és története

Az Ob fajta egy igás póni, mely az Észak-Orosz fajták közé tartozik. A fajta hazája Nyugat-Szibéria, Oroszország. Khanty-Mansinál, az Ob és az Irtysh folyók közelében tenyésztik. Megjelenésükben hasonlóak a Narym és Yakut póni fajtákhoz, extrém hideg éghajlatról származnak. Ritka fajta.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 132-142 cm. Feje közepesen hosszú, durva és kosfej. Nyaka rövid és vaskos. Háta hosszú, lábai robosztusak, patái szélesek és laposak. Pej és fakó színekben a legelterjedtebb.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Chickasaw – Florida Cracker Horse

Chickasaw – Florida Cracker Horse

 

A fajta eredete és története

1521-ben, egy spanyol telepes (Ponce de Leon) 2. útjával kezdődött, amikor lovakat hozott ebbe a térségbe, amely “példát” aztán a következő században sok más spanyol telepes követett. Az 1600-as évek közepére már jó alapokon nyugodott a lótenyésztés ebben a térségben. Aztán 1821 előtt (1821-ben lett Florida az Amerikai Egyesült Államok része) a fajta nagy számban, Florida legnagyobb részén már megtalálható volt, azután bejárta Tennessee-t, Észak-Karolinát, a Chickasaw indiánok területét. A törzs ezt a fajtát magához vette, elűzték a betolakodókat és az erdőkben mintegy 100 ló élte életét. Az indiánpónik később értékesek lettek, kicsik, erősek és fürgék voltak, rövid távolságokat igen gyorsan képesek voltak megtenni. A Chickasaw törzstől vásárolt lovakat sikeresen keresztezték Quarter lovakkal, így a póni még gyorsabb lett.

Az ibériai fajtától eredeztethető és az észak-afrikai Berber, a spanyol Sorraia, a spanyol Jennet és az andalúz fajták voltak rá még hatással. Genetikailag nagyon hasonlít a spanyol musztáng, Paso Fino, perui Paso, Criolla és sok más fajtára, amelyeket a spanyolok tenyésztettek a Karib-szigetek, Kuba és Észak-, Közép- és Dél-Amerika adottságaihoz (éghajlat, környezet, …). Számuk mostanra 1800 körül van, de ezeket már keleti hatás is érte.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 135-150 cm. Rövid, egyenes fej, kicsi fülekkel és barátságos szemekkel. A nyak rendkívül rövid, kompakt törzs, széles csípővel, lejtős far mély farokillesztéssel, rövid csüd. Pej, fekete, sárga, szürke, palomino színekben is előfordul, gyakran fehér jegyekkel.

Kitűnő temperamentumú, jó karakterű, kitartó, mozgékony és gyors, kimagasló teljesítményű a westernben, igen fegyelmezett ló a Chickasaw. Igen erős lovak, a spanyol őseik jól alkalmazkodtak a floridai éghajlathoz és környezethez; az igen jó erejükről és kitartásukról ismertek, lépésben is igen gyorsak. Habár kiválónak bizonyult a fajta a csordák körüli munkáknál, más helyen is haszálták őket, mint például: könnyű hajtókocsiknál, sok család használta őket farmjaikon egészen a 20. századig.

 

Fordította: Jenna2, Tyr
Szerző: Sam P. Getzen
Frissítve: 2023.03.28.
Fotók: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Basque-Navarre – Pottok – Pireneusi Tarpán – Pyrenean Tarpan

Basque-Navarre – Pottok – Pireneusi Tarpán – Pyrenean Tarpan

 

A fajta eredete és története

A Pottok egy régi fajta, mely kicsi ló. Baszkföld régióból származik, Spanyol és Franciaorszgából. Bár eredetileg vad, ma gazdák tartják. Ma ez a fajta hegyi környékben található, és idomított.

A fajta jellemzői

A Pottok egy kitartó, erős állat, tekintélyes szívóssággal. Lényeges része a hagyományos baszk életnek. Régebben elsősorban málháslónak használták és a bányákban volt szerepük. 1970 óta az igény a hátasló felé irányult, különösen a gyerekeknek a nyugodt természetű lova lett. 1983-ban egy Pottok fajtájú ló, akit Kuzko-nak hívtak, Francia Nemzeti Bajnok volt kombinált díjlovaglásban és ugratásban. A Pottok kiemelkedő volt fogatállatként.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Hiba bejelentés