Kincsemről, az 54 versenyében veretlen csodakancáról, a pályafutását követő évszázadban rengeteg könyv, tanulmány és cikk jelent meg. Ezekből válogatunk az alábbiakban, remélve, hogy talán ennyi is elegendő annak érzékeltetéséhez, milyen hihetetlen teljesítményt jelentett ez akkoriban, s amelyhez hasonló tünemény azóta sem született a földön.
A “Hungarian Wonder”
Kincsem valódi regényalak. Se előtte, se utána nem volt ló, ami megközelítette volna. Nem ügyeskedés szülte az 54 győzelmet, hanem a képesség, az acélosság, a szinte tudatos küzdőképesség: elsőnek lenni a legjobbak között! Ez az oka annak, hogy a világon mindenütt ő volt és maradt a “Hungarian Wonder”, a “Magyar csoda”.
A tulajdonos: Blaskovich Ernő (1834-1911)
A lovak ismerete, a lószeretet öröklött volt a Blaskovich családban. Mindegyik Blaskovich tenyésztett, lovagolt és hajtott. Blaskovich Pál 1847-ben István főherceget másfél óra alatt vitte bravúros hajtással egy olyan úton, amit addig három óra alatt sem teljesített jó kocsis, jó lovakkal. Magyarországon azóta is él a közmondás: “hajt, mint egy Blaskovich…”
Fortuna kegyeltje
Blaskovich Ernőnek 1875-ben 6-7 lova volt tréningben, és 6 yearling (1 éves) csikó legelészett a tápiószentmártoni ménesben. Ennyi ló azonban túl sok volt egy ilyen takarékos gazdának, és Blaskovich elhatározta, hogy a csikók egy részét eladja. Csakhamar vevő is jelentkezett Orczy báró és Lónyai gróf személyében. Hosszas megbeszélések után arra jutottak, hogy a Kincsem nevűt leszámítva az összes tetszik nekik. Így aztán Blaskovich a másik ötöt eladta a vevőknek, Kincsem pedig ősszel megérkezett Gödre, Hesp Róbert telepére, hogy a következő évben vágtasson a világhír, majd a halhatatlanság felé
A tréner: Hesp Róbert (1823-1887)
Egy kis farmer fia volt Slinsby-ből, a Yorkshire-i grófságból. Job Marsdennél, a nagyhírű trénernél tanult Maltonban. Fiatalemberként jött Magyarországra, s itt a híres fóti, majd csákói falkavadászatokon dolgozott mint Huntsman. 1868-ban Lepsényben kapott állást, itt kezdte a galopplovak idomítását. 1875 elején saját idomítótelepet nyitott Gödön.
1875 őszén érkezett hozzá Kincsem, ami Hesp nevét felejthetetlenné tette a turf történetében. Hatalmas szerepe volt abban, hogy a Verhetetlen, 4 éves versenyzői pályafutása alatt soha nem betegedett meg, és mindvégig versenyképes állapotban maradt. Ő és egész családja tökéletesen beszélte a magyar nyelvet, ami ritkaságnak számított az angol trénerek és zsokék között.
Cambuscan
Francis Cavaliero spanyol nemesi származású, de angol születésű, igazi világpolgár volt. Angol nyelvtanárként dolgozott a Monarchiában (Rudolf tónörökös nyelvtanára is volt), de mint lovas, idomár és kiváló telivérszakértő vált híressé. 1866-1882-ig az Osztrák Jockey Club versenytitkára volt.
A kisbéri ménes az ő tanácsára vette meg fedezőménként Cambuscant. Cavaliero kivételes tenyésztői érzéke abban is tetten érhető, hogy az ő nevéhez fűződik Buccaneer és Mineral importja is, aminek eredményeként megszületett az Angol Derby és Francia Grand Prix győztes Kisbér!
Waternymph
Szintén Cavalieronak köszönheti létét, ugyanis ő hozta be Magyarországra Waternymph apját, Cotswold-ot és anyját, The Mermaid-ot is!
Waternymph az Esterházyak színeiben versenyzett, de 1864-ben eladták Blaskovich Ernőnek 800 forintért. A sors fintora, hogy közvetlenül ezután a kiváló kanca megnyerte az Esterházy-díjat, ahol a győztes 940 forintot kapott.
Waternymph éveken át Blaskovich kedvenc vadászlovaként dolgozott. Végül mégiscsak tenyésztésbe állították, 14 évesen ellette Kincsemet.
Az olasz fogadás
1877 őszén a “Pesti St. Leger”-ben hét ló indult, köztük Kincsem is. Rengeteg a nép. A totalizatőr bérlőjének sajog a szíve: a forgalom nem lesz sok, hiszen még a játékosvérű pestiek is aligha játszanak arra, hogy a “Verhetetlen”-t leverik. Ez időben a totón még csak győzelemre lehetett fogadni. Császár Zsigmond, aki remek üzletember volt, engedélyt kért arra, hogy a géppénztáraknál Kincsem fogadások nélkül induljon, és a másodiknak beérkező lóra fizessék a tétkvótákat. (Arra senki sem gondolt, hogy Kincsemet megverhetik.) Így aztán a másodiknak beérkező Prince Giles the First-re fizették a kvótát. A totalizatőr történetében ez volt az első ilyen eset, később pedig az olasz ügetőversenyeken, és ennek példájára nálunk is bevezették.
Az oldal létrehozásában segítségünkre volt:
– Dr. Fehér Dezső: Kincsem, a csodakanca
– Török Imre: Híres lovak, híres lovasok, híres versenyek című könyve.
Fotó: Canva
