A telivér csikók első lépései a versenypálya felé

Azt mindenki tudja, hogy jó versenyteljesítményt csak olyan lótól várhat, aki jól érzi magát a bőrében, azaz egészséges, fizikailag fitt és mentálisan is a lehető legkiegyensúlyozottabb. De hogyan lesz a csetlő-botló kiscsikóból erőtől duzzadó versenyló? 

Angol telivér csikó a Dióspusztai Ménesben – Fotó: Schuch Lili

Az angol telivérek már kétévesen, azaz meglehetősen korán elkezdhetnek versenyezni, a legnagyobb versenyeiket pedig háromévesen futják. 

Legyen a leggyorsabb, a lehető legkorábban érő és rendelkezzen a legjobb szervezeti adottságokkal – ezek voltak a legfontosabb szempontok az angol telivérek tenyésztésében évszázadok óta.

Angol telivér csikó a Dióspusztai Ménesben – Fotó: Schuch Lili

Ennek megfelelően az angol telivérek többsége ún. yearlingként vagy Jährlingként, magyarul másfél éves korában kerül tréningbe. Ez annyit jelent, hogy ilyenkor még nincsenek belovagolva. A jó helyen felnevelt telivérekkel természetesen kiskoruk óta foglalkoznak, vagyis megszokták az embert, lehet őket kötőféken, száron vezetni, letisztítani, körmölni, a patájukat kitisztítani, a sörényüket ápolni, ritkítani, nyerget, nyeregalátétet felrakni rájuk és találkoztak már a zablával. 

Általában az árveréseken vásárolt telivérek tudják is ezt, hiszen őket egy legalább egyhónapos „tanfolyamon” készítik fel a nagy fellépésre. Itt kipróbálni ugyan nem lehet őket, azonban az érdeklődők előtt fel kell vezetni őket, ahol meg is vizsgálják a lábukat, a felépítésüket, a mozgásukat, illetve időnként állatorvosi vizsgálatot is végezhetnek rajtuk. Ha egy telivér ilyenkor rakoncátlanul viselkedik, akkor könnyen gyenge idegzetűnek gondolják, és jóval kevesebben licitálnak rá. 

Persze az emberekhez hasonlóan nem minden ló kap tökéletes felnevelést, így előfordul, hogy egy versenyistállóba kerülő másféléves még jóformán nem látott embert, fél mindentől és a szálas takarmányon kívül nem ismer semmit.

Az angol telivérek a „pályára” kerülve szabályozott és a versenyzést szolgáló, szigorú napirend szerint élnek. Azt mindenki tudja, hogy jó versenyteljesítményt csak olyan lótól várhat, aki jól érzi magát a bőrében, azaz egészséges, fizikailag fitt és mentálisan is a lehető legkiegyensúlyozottabb. A tréningben a versenyekre készülnek fel a csikók. A megmérettetéseken pedig az az elvárás egy versenylótól, hogy rendesen körbesétáljon a járatóban a nézők előtt, szépen kivágtázzon, majd gond nélkül beálljon a startgépbe, ahonnan jól ki kell ugrania a start pillanatában, ezután egyenesen haladjon, figyeljen a lovasára, aki csak a testsúlyával, a zablán és száron keresztül, a kézzel, bizonyos esetekben hanggal és az ostor segítségével tud csupán kommunikálni vele. 

Az igazán jó telivérek szeretnek küzdeni, így fontos, hogy versenyszellemmel is rendelkezzenek. Ezen kívül az is lényeges, hogy minden izgalom ellenére a versenyben tudják kiadni a legtöbb energiát és ne a futam előtt vagy után, valamint hogy arra a néhány percre a lehető legkoncentráltabbak legyenek. A telivérek tréningezése során fent kell tartani a motivációjukat is. 

Szabadon, egymással játszva szokják a lófelszerelést a telivér csikók Alagon – Fotó: Vonczem Gabriella
Még … képünk van a csikók versenyre való felkészítéséről. Kattints a képre a galéria megtekintéséhez!

Tehát, amikor a másfél éves telivér megérkezik az istállóba, általában minden elég gyorsan történik vele. Az azonban természetesen a legfontosabb, hogy a tréner és gondozói mindig jól megfigyeljék a lovat, a reakcióit és azok alapján haladjanak gyorsabban vagy lassabban. A „sietség” oka az, hogy egy telivér versenykarrierje viszonylag rövid. Előfordul, hogy csak egy év, átlagosan is csupán 2-3 esztendő, de előfordult már akár hét-nyolc éves versenykarrier is. A Kincsem Parkban is futott 2015-ben olyan tíz éves telivér, aki versenyt is nyert. 

Az új csikók néhány napot természetesen mindig kapnak arra, hogy megszokják az új környezetet, – ami időnként azt jelenti, hogy a legelő helyett bokszban állnak,- a személyzetet, az étrendet és a szokásokat. Ezután általában az idomár vagy más szóval a tréner irányításával a bokszban vagy a karámban megszoktatják a felszerelések, a kantár, a nyereg, a heveder, a takaró viselésére. Sokan használnak körkarámot, és a lóbarát módszerek is egyre elterjedtebbek Magyarországon is. 

Az első lépések a nyereg, majd a lovas viseléséhez vezető úton – Fotó: Vonczem Gabriella
Még … képünk van a csikók versenyre való felkészítéséről. Kattints a képre a galéria megtekintéséhez

Régen csikóbetörésnek hívták ezt a folyamatot, amikor a lovas akár már a kiscsikó új helyre érkezésének napján felült a rémült telivér hátára. Ez ma már nem szokás. Ma többnyire akkor ülnek fel a csikókra, ha már elfogadták a felszereléseket és kialakult a bizalom a lovasok, lovászok felé.

Ekkor a lovasok felhasalnak, majd óvatosan felülnek a csikó hátára. A lovasok ebben komoly rutinra tesznek szert idővel, hiszen minden évben el kell végezniük ezt a feladatot és évek során a lehető legkülönbözőbb lovakkal, illetve helyzetekkel találkoznak. 

Azokban az országokban, ahol nagyon drága a tréningezés, sokszor a ménesek külön részlege foglalkozik az úgynevezett csikóbetöréssel és előtréningezéssel, illetve működnek olyan istállók is, amelyek erre a tevékenységre szakosodtak és csak ezzel foglalkoznak. A dubaji uralkodó istállójának, a Godolphinnak a lovait is külön erre szakosodott szakemberek készítik fel minden évben, nagyjából hat hét alatt arra, hogy bekerüljenek a versenyistállóba, ahol elkezdhetik a tréningmunkát. 

Ott így zajlik ez a folyamat:

Magyarországra és a csikók belovaglására visszatérve elmondható, hogy ha a lovas felült a lóra, megbízható és jó fizikumú segítője vezeti őt, amíg a lovas úgy nem érzi, hogy a lova elengedett és figyel rá. Ezután a karámban lovagolják a lovat egyedül vagy csoportosan, amikor az irányíthatóság és elengedettség elérése a fő cél lépésben és ügetésben. Ha a karám nagyobb, sokszor egy idősebb ló vezeti a csikócsapatot. Amikor már irányíthatóak a csikók, akkor a vezetőló segítségével elindulnak a pályára – kezdetben csak ügetni, majd lassan vágtázni is.

Vágtamunka egy tapasztalt vezetőló mögött – Fotó: Vonczem Gabriella
Még … képünk van a csikók versenyre való felkészítéséről. Kattints a képre a galéria megtekintéséhez

Az alapozás a csikóknál az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint legalább hat hónapra tehető. Azonban minden csikó más és más. Előfordulhat az is, hogy egy telivér kétévesen egyáltalában nem fut és csak háromévesen mutatkozik be a versenypályán. Azt azonban végig szem előtt kell tartania tenyésztőnek és a futtatónak, hogy a legnagyobb, úgynevezett klasszikus tenyészversenyeket háromévesen futják. 

Magyarországon az első csikóversenyt június legelejére írták ki 900 méterre. Franciaországban ezzel szemben már március utolsó heteiben bemutatkoztak a kétévesek és Angliában, illetve más nagy populációval rendelkező országokban is rendeztek nekik már versenyt.

2016.05.04. Vonczem Gabriella

 

Hozzászólások