Lósport vagy lovassport?

Lósport vagy lovassport?

 

A lóval való sportolási formák egyik alapvető csoportosítása a lóversenysportok, illetve lovassportok. Fontos ezt a két fogalmat tisztázni, hogy a lovat kedvtelésből tartó se mondjon olyat, mondjuk egy díjugrató versenyre indulván, hogy “kimegyek a lóversenyre”, mert ezzel esetleg feleslegesen válhat derültség tárgyává szakemberek előtt.

A lósportra jellemző, hogy alapvetően a lovak versenyeznek egymással, a lovak eredményeit jegyzik, és “másodlagos” szerepe van (ha lehet ilyet mondani) a lovasnak illetve hajtónak. Természetesen a jó eredményekhez nem csak jó ló, de jó lovas illetve hajtó is kell. A lovak együtt futnak, mezőnyökben, és időre, gyorsaságra megy a verseny.

Alapvetően két ága van a lóversenyzésnek: az egyik a galopp, amit angol telivérek futnak (bár bizonyos versenyeken versenyfélvérek is részt vesznek, illetve vannak galopp futamok arab lovak számára is), a másik az ügető, amit ügető fajtájú lovak futnak, ügetés jármódban, és a meghatározott távot többnyire kétkerekű kocsiba, úgynevezett sulkyba fogva teljesítik. (Azért a “többnyire”, mert pl. Franciaországban rendeznek ügető futamokat nyereg alatt is.) Ilyen fajták pl. az amerikai ügető, vagy az orlov ügető.

Az angol telivérek versenyeit újabb három területre lehet osztani: Síkverseny: ahol különböző távokat sík pályán futnak a lovak. Gátverseny: ahol ezen a pályán (ami nagyjából ellipszis alakú körpálya) kisebb akadályokat is elhelyeznek. Akadályverseny, vagy steeple-chase: amikor a pálya meghatározott vonalvezetésű, és komolyabb méretű, természetes jellegű akadályok (sövény, vizesárok, szárazárok, stb.) nehezítik. Mindhárom versenyen vágta jármódban „közlekednek” a lovak.

A galopp-versenyeken csak a helyezéseket tarják nyilván, míg az ügetőknél az időeredményt is. A galoppon is és az ügetőn is különböző korosztályú lovaknak különböző távú versenyeket írnak ki. A galoppon az úgynevezett handicap versenyeken a lovaknak az esélykiegyenlítés érdekében addigi teljesítményük alapján számolt, eltérő súlyt kell vinniük. A jobb ló nehezebb teherrel fut.

A lóverseny eredményeire fogadásokat lehet kötni a fogadás-szervező irodáknál. Akit ennél mélyebben érdekel a lóversenyzés, az az arra vonatkozó szakirodalmat megtalálja, itt csak néhány alapfogalmat szerettem volna tisztázni.

A lovassportok esetében az előzőhöz képest az egyik alapvető különbség, hogy a lovasok, illetve hajtók versenyeznek alapvetően, és az értékelésben másodlagos a ló kiléte (az eredmény természetesen itt is mindkettőn múlik), kivétel néhány speciális verseny, pl. a kezdő lovak versenye, vagy a tenyészversenyek.

A másik nagy különbség, hogy a lovasok egyesével, külön-külön teljesítik a feladatokat, és hibapontjaik valamint idejük alapján alakul ki a rangsor a versenyzők között. A lovassportok különböző szakágaiban meghatározott versenyszabályok szerint folynak a küzdelmek, és mindegyiknek megvan a saját pontozásos rendszere, illetve az idő figyelembevételének mikéntje annak érdekében, hogy a külön külön induló lovasok illetve fogatok teljesítménye egymással objektíven összehasonlítható legyen.

Lássuk nagyon röviden, melyek ezek a sportok.

Díjugratás

Ma hazánkban talán ez a legnépszerűbb szakág. A díjugratás versenyein a lovasnak egy pályán meghatározott számú (általában 8-13), verhető, mesterséges akadályt kell meghatározott sorrendben leküzdenie. Kihagyni nem lehet egyiket sem. (Kivétel néhány speciális versenyszám.)

Az akadályok többnyire rudakból vagy palánkokból állnak, de lehet stilizált kőfal is, illetve vizesárok, vagy ezek kombinációi. Vannak úgynevezett szóló és összetett akadályok. Összetett az az akadály, amikor a két erőkifejtés (ugrás) között háromnál kevesebb vágtaugrásnyi távolság van. Az összetett akadály lehet kettes vagy hármas ugrás, ilyenkor az akadálynak A, B és C eleméről beszélünk. Az akadály lehet meredek, vagy széles. Az utóbbinak horizontális kiterjedése is jelentős, vagyis a lovat nem csak magas, de távolugrásra is készteti. A pálya talaja lehet füves vagy homokos, esetleg egyéb, mesterséges talaj. Versenyeket rendeznek szabad téren és fedeles lovardákban, csarnokokban egyaránt. A díjugratáson belül igen sokféle versenykiírás illetve elbírálási mód létezik. Ezeket a díjugrató versenyszabályzat taglalja.

Díjlovaglás

A díjlovaglás a lovak idomítottsági versenyének tekinthető, leginkább az emberek talajtornájához hasonlítható. A verseny egy téglalap alakú négyszögben zajlik, ahol akadályok nincsenek, hanem a négyszög szélén betűk vannak elhelyezve. A különböző nehézségű versenyszámokban általában meghatározott, előre leírt program szerint a lovasnak az adott betűknél adott feladatot kell a lovával bemutatnia, és a feladatok végrehajtását a bírók pontozzák. A pontozás során alakul ki a verseny eredménye. Speciális versenyszám a zenés kűr, amikor a lovas saját maga által választott zenéhez maga állítja össze a program koreográfiáját, úgy, hogy az harmonizáljon a zenével, megfeleljen a ló kiképzettségi szintjének, és a ló erősségeit domborítsa ki.

Military

A military összetett verseny, három részből áll. Első része a díjlovaglás, második része a tereplovaglás, amikor a lovasnak a terepen meghatározott időn belül meghatározott hosszúságú pályát kell teljesítenie, és közben rögzített, természetes akadályokat kell leküzdenie. Az akadályokat úgy alakítják ki, hogy alternatívákat kínáljon a lovasnak: vagy a rövidebb utat és nehezebb feladatot, vagy a hosszabb utat, de könnyebb feladatot választhatja. A harmadik részfeladat a díjugratás, ami a lovaknak a terepnap utáni erőnlétét, engedelmességét méri fel. A végső eredményhez a részfeladatok eredményeit hibapontokra számítják át, és úgy hasonlítják össze. Hagyományosan a három versenyszámot három egymást követő napon bonyolítják le, bár napjainkban – a versenyzési és rendezési költségek csökkentése érdekében – kezdenek terjedni az egynapos versenyek is.

Fogathajtás

A lovasversenyek közé tartoznak a kettes- és a négyesfogatok számára kiírt fogatversenyek. Leginkább a militaryhoz hasonlíthatók, ugyanis a fogatok első versenyszáma a díjhajtás, a második a terep. A maraton “E” szakaszán meghatározott számú akadályon kell a fogatoknak a betűkkel kijelölt kapukon a lehető legrövidebb időn belül keresztülhajtaniuk, és az egész pályát alapidőn belül teljesíteni. A harmadik, befejező szám az akadályhajtás, ahol adott vonalvezetésű pályán felállított szűk kapukon kell alapidőn belül áthajtani úgy, hogy a seibák (bólyák) tetején elhelyezett labdák ne essenek le. A három versenyszámot külön külön is értékelik, de a végeredményt az összesített értékelés adja.

Lovastorna

Speciális verseny a lovastorna, amikor a versenyző egy futószáron vágtázó vagy lépő lovon tornagyakorlatokat mutat be. Vannak egyéni, és vannak csoportos gyakorlatok. Ehhez a sporthoz igen kiegyensúlyozott idegrendszerű, és jó egyensúlyban mozgó lóra van szükség. (A magam részéről inkább egy szép, speciális tornász-sportnak tekintem, ahol a “tornaszer” egy jól képzett, egyenletesen vágtázó, kiegyensúlyozott ló.)

Távlovaglás, -hajtás

Újabban hazánkban is egyre népszerűbb a távlovaglás és a távhajtás, ahol hosszú távon (20, 40, 80, 120 km stb.) versenyeznek a lovasok illetve a hajtók, meghatározott szabályok szerint, szigorú állatorvosi kontroll mellett. A verseny időre megy.

Lovaspóló

Speciális lovas labdajáték a lovaspóló, amit itt csak megemlíteni szeretnék. A lovasok két csapatban, hosszú ütővel, lóhátról “kergetnek” egy kis méretű labdát. 7 perces menetekben zajlik a mérkőzés.

Western

Nálunk is egyre népszerűbb a western lovaglás, mint lovaglási stílus. Ennek a stílusnak saját versenyei vannak, amelyeket az utóbbi néhány évben már Magyarországon is rendeztek a stílus művelői számára. Általában quarter horse fajtájú lovakat lovagolnak ezeken a versenyeken. Ilyen versenyek pl. a hordókerülés, a borjú kifogás és terelés (cutting), vagy a western lovak saját “díjlovagló” versenyei, illetve különböző ügyességi versenyek.

 

Novotni Péter
Frissítve: 2023.07.12.
Fotók: Canva

Hozzászólások