Legalább 5 ló és alkalmassági vizsga: a minőség garanciája?

A lovas szolgáltató tevékenységről szóló ÖM rendelet módosítása 2013. szeptember elsején lépett hatályba. A rendelet egyik fontos újdonsága hogy a lovaknak alkalmassági vizsgát kell tenniük, amit ötévente ismételni kell.

A NÉBIH és a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány (MLTSz) tájékoztatását korábbi cikkünkben már olvashattátok. Időközben kézhez kaptuk a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség elnökének, Lóska Jánosnak tájékoztatását is.

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség az ÖM rendeletben hivatkozott, a vendég lovagoltatásával járó, illetve az egyéb szolgáltatásban résztvevő lovak esetében a lovak alkalmassági vizsgálatára a NÉBIH által kötelezően kirendelendő szakértő.

Lovasok.hu: A rendelet módosítása hatalmas port kavart…

MLTKSz, Lóska Eszter: A rendeletben elvárt követelmények egy színvonalas szolgáltatás minimum feltételei, amelyek kifejezetten a lovak és lovasok biztonságát és épségét szolgálják.

Alapvetően az élet minden területén az a tendencia figyelhető meg, hogy a kötelezettségek mindig nagyobb felháborodást váltanak ki, viszont nem elhanyagolható az, hogy ki az, aki felháborodik, és miért. Nagyon hasznos lenne a fejlődő lovasélet számára, hogy azok is hangot kaphassanak, akik évek óta hátrányt szenvednek a szakmaiatlan és illegálisan működő lovardák miatt, és akik évek óta várnak egy ilyen szintű szabályozást. Rengeteg elismerő, és köszönő telefonhívást kapunk évtizedek óta működő, neves lovardáktól és lovasoktatóktól a rendeletért folytatott munkáért.

Lovasok.hu: Mi az oka annak, hogy a rendelet öt lóban határozza meg a minimális lólétszámot?

MLTKSz, Lóska János: Ahhoz, hogy a lovak fizikailag és mentálisan is sokáig alkalmasak legyenek a feladat elvégzésére, elengedhetetlen az időről időre való átlovaglás, a megfelelő pihenésre alkalmas hely (istálló és karám egyaránt) és a regenerálódáshoz szükséges pihenőidő.

Azok a „szolgáltatók”, akik kevesebb, mint öt lóval tudnak gazdaságilag fenntartható lovas szolgáltatást végezni, csak és kizárólag a lovak maximális kihasználásával, a megfelelő pihenőidő betartása nélkül tudják ezt elérni. A regenerálódáshoz szükséges pihenőidő elhagyásával rohamosan felgyorsul a lovak fizikai és mentális romlása, erkölcsi amortizációja.

A minimális lólétszám alatti lovardákban zajló tevékenység nem más, mint az állat forgóeszközként való használata, és az állatjóléti elvárások mellőzése.

Lovasok.hu: Ki, kik fogják elvégezni a lovas szolgáltatásokban résztvevő lovak alkalmassági vizsgálatát? Milyen végzettséggel, előképzettséggel kell rendelkezniük? A melléklet szerint a lovaknál vizsgálni kell a lábak és a hát állapotát. Ezt állatorvos fogja végezni?

MLTKSz, Lóska János: A lovak alkalmassági vizsgáját olyan személyeknek (min. 2 fő) kell elvégeznie, akik maguk is több éves, akár több évtizedes, lovasturisztikai tapasztalattal, színvonalas, bizonyított szakmai háttérrel rendelkeznek.

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség a rendelet megalkotása előtt is végezte a lovak alkalmassági vizsgáját, a minősítést kérő lovardáknál. A minősítést minden esetben olyan szakemberek végezték, akik maguk is lovas szolgáltatóként dolgoznak, és több éves/évtizedes szakmai háttérrel rendelkeznek a lovas turisztikai szolgáltatások tekintetében.

A rendeletben elvárt alkalmassági vizsga megegyezik a minősítésben foglaltakkal, tehát végrehajtására a szakmában elismert lovas szolgáltatók a legalkalmasabbak, hiszen saját tapasztalataik útján ők képesek a legátfogóbban felmérni a látottakat.

Lovasok.hu: Az alkalmassági vizsgálat a szolgáltatás helyén, vagy egy központilag kijelölt helyszínen történik majd?

MLTKSz, Lóska János: A lovak alkalmassági vizsgája mindenképpen azon a helyen zajlik, ahol a lovak a szolgáltatást végzik, tehát szállítási költség nem terheli a szolgáltatót.

Lovasok.hu: Lovanként mennyi időt vesz igénybe a vizsga?

MLTKSz, Lóska János: Az alkalmassági vizsga összesen körülbelül 1,5-2 órát vesz igénybe lovardánként. Az alkalmasságot ellenőrző bizottság miután végignézi és beazonosítja a lovakat, megtekinti a lovak munkára való előkészítését. Ez alatt felméri a lovak emberhez való hozzáállását, viselkedését.

A lovas szolgáltatói tevékenységhez szükséges alkalmassági vizsga az alábbi részekből áll:

1. Lovak azonosítása (bélyegzés, jegyek, útlevél alapján)

2. Lovak egészségügyi állapotának felmérése: A vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges állatorvos, hiszen a szakavatott bizottság képes felmérni a lovak szolgáltatáshoz szükséges egészségügyi állapotát. Ez a vizsgálat nem tér el attól a vizsgálattól, mint amit minden lovasnak, vagy lovas szolgáltatónak el kell végeznie lován minden egyes munka megkezdése előtt. A vizsgálat fő célja, hogy átfogóan bírálja el a lovat a tekintetben, hogy a szolgáltatás végzésére alkalmas-e. Tehát a vizsgálat legfőképp a lábakra, patákra és a hátak állapotára koncentrál: pl. a ló nem sánta, a háta ép, nincs rajta törés, nyomás, megfelelően van körmölve, patkolva, valamint nézik, hogy a ló jól táplált-e.

3. Lovak viselkedése: A viselkedés az ápoláskor, szereléskor és nyereg alatt (önálló munkában és csapatban, valamint tereplovaglás alatt) egyaránt elbírálásra kerül. Tehát figyelembe veszik a ló viselkedését, magatartását, vérmérsékletét a szolgáltatás teljes időszaka alatt, minden egyes olyan helyzetben, ahol a szolgáltatást igénybevevő kapcsolatba kerülhet a lóval.

4. Lovagolhatóság: A lovaknak számot kell adniuk arról, hogy mind három jármódban, a lovardában és terepen, önállóan és csapatban egyaránt biztonságosan használhatóak. Az önálló munkánál fontos, hogy társaitól függetlenül, együttműködően hajtsa végre a kért feladatot (pl. lépésből ügetés, ügetésből lépés, vágtabeugratások, vezethetőség, stb.)

Osztály- vagy tereplovaglás esetén elvárás, hogy a lovak a kellő távolságban, egymást nem zavarva végezzék a tőlük elvárt feladatokat (pl. ne maradjon le, ne rohanjon a másik ló farába, ne rúgjanak egymásra stb.) A szakértő bizottság számára az első percekben felmérhető, hogy a lovak mennyire rutinosak a csapatban való közlekedés terén és mennyire alkalmasak a társaikkal, lovasaikkal való együttműködésre.

Szempont továbbá a szolgáltatásnak megfelelő, könnyű támaszkodás, irányíthatóság, adott jármódnak megfelelő ütemesség, segítségekre megfelelő érzékenység.

A nyereg alatti bemutatásnál a bírálók nézik továbbá a lovak kondicionális állapotát is, hiszen a lovak ilyen jellegű felkészítése alapkövetelmény a szakszerű, színvonalas szolgáltatásnál, és a lovak egészségügyi állapotának megőrzésénél.

Lovasok.hu: A lovakkal kik és milyen feladatokat fognak végezni? Vannak lovak, akik nagyrészt futószáron és osztályban dolgoznak kezdők alatt, mások napos-többnapos túrákat mennek, lovagolni nem feltétlenül tudó emberek alatt. Tény, hogy – egy ideális világban és nem a mai magyar valóságban – minden lónak megfelelő idomítottsággal kellene rendelkeznie ahhoz, hogy a túralóval is végezhető legyen némi idomító munka, vagy ugrómunka, a futószáras ló pedig biztonságosan közlekedjen terepen. De gyakran nem ez a helyzet. Tehát a kérdés, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie az adott lónak?

MLTKSz, Lóska János: A nyeregalatti alkalmassági vizsgát nem kell másképp elképzelni, mint egy átlagos, a lovardában zajló osztálylovaglást, mindhárom jármódban egyaránt. A lovak nyeregalatti elbírálásához szükséges tesztlovasokat a lovarda maga biztosítja. Azoknak a szolgáltatóknak, akik több éves szakmai tapasztalattal, és jól képzett lovakkal rendelkeznek, a vizsgára való alkalmasság nem jár semmilyen extra felkészüléssel, hiszen semmi mást nem kell bemutatniuk a bírálók előtt, mint egy napi rutin feladatot, úgy ahogy annak biztonságosan és színvonalasan minden nap zajlania kell a szolgáltatást igénybevevők biztonsága érdekében.

Ahhoz, hogy egy ló alkalmas legyen a biztonságos szolgáltatásra, elengedhetetlen a ló teljes körű felkészítése, belovaglása. Az alapszintű feladatok végrehajtására alkalmas ló kiképzése, felkészítése magában foglalja a ló képzését futószáron, lovardában és terepen egyaránt. Így a külön futószáras-, osztály- vagy terepló fogalma és ezek megkülönböztetése, eltérő vizsgáztatása nem releváns. Az alkalmassági vizsga során kért feladatok olyan alap elvárások, amelyekkel egy alapszintű szolgáltatásban részt vevő lónak mindenképpen rendelkeznie kell a biztonság érdekében.

Természetes, hogy a lovak képzettsége, lovagolhatósága változik, azonban a szolgáltató érdeke, hogy bemutassa, az általa használt ló megkapta a megfelelő felkészítést, és legalább a vizsgálat idején alkalmas volt a feladat biztonságos végrehajtására. A lovak kezelhetőségének, színvonalas munkájának, fizikai állapotának fenntartása a szolgáltatásért felelős személy felelőssége. Ezért nagyon fontos, hogy a felelős személy rendelkezzen a megfelelő szakmai képzettséggel.

Még mindig nem teljes a kép

Tekintve, hogy egy olyan vizsgáról beszélünk, ahol a lovaknak legalább 80%-os eredményt kell teljesíteniük, szerettük volna közzétenni az alkalmassági vizsga feladatait, az értékelés szempontjait, vagy akár a pontozólapokat – sajnos erre nem kaptunk lehetőséget a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetségtől. Néhány további kérdésünk is megválaszolatlan maradt:

• Lovanként mennyibe fog kerülni az alkalmassági vizsga? Mikor, ki felé (NÉBIH, vagy MLTKSz) és milyen módon kell ezt rendezni?
• A rendelet 2013. szeptember elsején lépett hatályba. A Rendelet szerint a lovak alkalmassági vizsgálatának eredményéről szóló bejelentést, a módosító NGM rendelet hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak legkésőbb 2014. június 30-ig kell megtenni a Hivatal felé. Az alkalmassági vizsga feladatai és kritériumai az MLTKSZ válaszának megjelenéséig nem voltak ismertek. Szerettük volna tudni, hogy mi az oka ennek a három hónapos késlekedésnek? Várható, hogy ezt figyelembe véve módosul a 2014. június 30-as határidő?

Hozzászólások