Ahogy az előző cikkben említettem, itt is a három western lófajta (quarter horse, paint horse, appaloosa) de elsősorban az American Quarter Horse Association által képviselt quarter horse fajtáról beszélnék, hiszen tetszik, nem tetszik, több mint 6 milliós, az AQHA szervezetnél regisztrált egyedszámával, máig ez a legközkedveltebb fajta.
Azért mert van egy amerikai papírral is rendelkező kanca, még nem biztos, hogy tenyészkancának való. Csak azért tenyésztésre ajánlani vagy használni egy lovat, mert van olyan szerve, amivel ki tudja hordani a csikót, nem biztos, hogy emeli a fajta hazai fejlődését.
Valós, felelős, profi tenyésztői munkát egyetlen kancával végezni nem lehet. Nem jöhet létre a szelekció elve, és a vágyott profit/különbözet megszerzése, a minőségi csikóelőállítás rovására megy.
Ugyanakkor, ha több olyan kancából áll a tenyészet, melyeket a “nem versenyzett mert sérült volt” vagy “nem lovagoltuk időhiány miatt, de nagyon jó a pedigree, szuper lesz tenyészkancának“ kommenttel illette az előző tulaj, ott fenn áll a veszélye, hogy papírra tenyésszünk.
Ez a jelenség Magyarországon sajnos észrevehető. Ne feledd, másik négylábú kedvencünk, a kutya esetében is megkülönböztetünk tenyésztőt és szaporítót! Az igazi, profi tenyésztő azokat a kutyákat vonja be tenyésztésbe, amelyek letettek valamit az asztalra, és bizonyították képességeiket! Nem ez lenne a vágyott állapot a sokkal több időt, pénzt és energiát felölelő lovazás kapcsán is?
Fontos kérdés, hogy mire tenyésztem az adott quarter horse lovat. Reining, cutting, pleasure, stb? Különböző testfelépítés, vérmérséklet, intelligencia szükséges a különböző sportágakhoz a quarter horse fajtán belül is. (Igen, a hobbi továbbra is más tészta.)
Hazánkban a következő szintezés szerint folyik a magyarországi quarter horse ménekkel való fedeztetés:
- A mén legyen szép. “Nagyon szép, biztos a csikója is ilyen szép lesz.” Ha hobbira használnák a születendő csikót, talán megfelelő ez a szempont, bár az sem árt, ha a lónak nem csak a külső jegyei kielégítőek… Ha már a külső jegyeknél tartunk, fontos, hogy a “szép” jelző nemcsak a ló színére értendő. Lehet izabella fakó a ló, ha éppen nem egyenesek a lábai, nem jól szögelt és izmolt a válla, vagy a gerincvonala hagy némi kívánnivalót maga után, stb..
- Legyen jó a papírja. Ez önmagában még nem elegendő. Azért mert a hazai fedezőmén apja, vagy nagyapja egy kiváló, külföldön nagy versenykarriert befutott ló, még egyáltalán nem biztos, hogy az említett hazai mén is ugyanolyan jól örökít és hasonlóan tehetséges.
- Kevés kivétellel esik a választás olyan ménre aminek meggyőző, valódi versenyeredménye van (LTE, life time earnings, eddigi pénznyeremény. Láthattok a méneket hirdető felületen sok esetben PE jelzést is, amely a progeny earnings, utódnyereményt jelöli). Másik kérdés, hogy ilyen ménből, finoman fogalmazva, nincs sok Magyarországon.
Manapság már rengeteg olyan külföldi, akár szomszédos országban fellelhető ménnel fedeztethetünk, akik a fent említett mindhárom pontnak bőven megfelelnek.
Igaz, hogy ez valamivel több fejfájást, idő és pénzbeli ráfordítást igényel, de cserébe, ha egy olyan kancát fedeztetünk ami ugyancsak megfelel a fenti pontoknak, tehát eredménnyel, vagy a csikói által rendelkezik eredménnyel, jó a papírja, és megfelelő a felépítése, fizikalitása az adott sportághoz, sokkal magasabb színvonalon működhetne a hazai quarter horse tenyésztés!
Remélem ez a néhány gondolat segít, hogy még egyszer végiggondold, hogy a legjobb döntést hoztad e, és minden körülményt végigjártál, hiszen akár megtartod a születendő csikót, akár megválsz tőle, ezt a kapcsolatot években mérik, és tudjátok:
“Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért amit megszelidítettél!”
Antoine de Saint-Exupery
2022.02.10.
Kép forrása: Horog Horses, Canva
Szerző: Csiby Gergely, Színész, rendező, non-Pro reining lovas,az Equus Kör alapítója
Frissítve: 2022.08.16.